Uj Előre, 1930. május (26. évfolyam, 6393-6423. szám)

1930-05-01 / 6393. szám

yj. oldal .....aw..................I.....— Hoover: “A tömegnek nincs agya, amivel gondolkozzék...” Irta: SZÁNTÓ JÁNOS. Mértföldes léptekben fejlődik a tőkés rend féher válsága az egész világon — elviselhetetlen nyomort, munkanélküliséget, bérlevágási kar..­­jm­pányokat, fokozott racionalizálást hozva magá­val a munkásosztály számára. Millió és millió i­s. termelőképes ember járja a világ különböző vá­­rosainak utcáit, de a gyárak ajtain hiába ko­pogtatnak, hiába kérik a gyárosokat, a tőkése­­­­ket, a bankárokat. Az októberi nagy tőzsde­krach után a Hoo­­ver prosperitás ügynökei mind szolgálattételi i­s jelentkeztek. A kormány fejétől le egész az s?. utolsó szociálfascista Lovestoneig minden mun­­kásgyűlölő, munkásáruló betyár megmozdult a prosperitás védelmére annyira, hogy ha a mun­kanélküli nem hallotta volna saját gyomrának korgását, talán el is hitte volna, hogy nincs gaz­dasági de­presszió, nincs válság, nincs munka ■y­nélküliség az Egyesült Államokban. A munkanélküliek száma közben azonban­­ folytonosan emelkedett. November, december január, február, március, április. Négy millió munkanélküli, ötmillió munkanélküli, hat millió munkanélküli, hét millió munkanélküli növek­szenek a kenyérsorok, zsúfolásig telve a nyö­­­ gkinortanyák, kiürülnek a kenyöradományi pénz­tárak, kilakoltatás napirenden, a még munka-­­­­­ban levők 2—3 napot dolgoznak hetenként, or­­­­szágos kampányt kezdenek a tőkések a bérel­ letörésére. Növekszik a munkanélküliség és a tőkés osztály csak hazugsággal, félrevezetéssel, bódítással tud válaszolni a kenyeret követelő jó munkanélkülieknek. Amikor az urak maguk között vannak...­ ­ • A milliomos példányszámú tőkéslapok a ‘‘tö-tö - meg” számára készülnek, amely, mint Hoover, '■ mondja a Yale Daily Newshoz intézett levelé- ' í’ ben: “A tömeg csak érez, agya nincs, amivel , gondolkozzék... Rombol, fogyaszt, gyűlöl, de máshoz nem ért!”. És miután a “tömeg” nem i­s tud gondolkozni, gondolják magukban a tőkés­­ urak, azt lehet velük csinálni, amit akarnak,­­ oly maszlagot lehet beadni, amitől elfelejtik , ■ hogy munka nélkül vannak és nincs mit enniök. J ' Hazugságokat nemcsak a tőkéslapok gyárta-\' ; nak melléjük csatlakozik a rádió, a mozi, a papi, @­s szószék, az iskola, melyek mind azt bizonyítják I1 a kézzelfogható tények dacára hogy a munka-, 1 k -nélküliség csökken, fogyóban van, az egész csak ; ‘ f “bolseviki” agitáció, egyetlen vörösvérű america­i ,'v.i sem vett részt a munkanélküli tüntetése- ' ken, csak hobók, tramp-ek, bum-ok, meg for-­­­eignerek voltak a Union Square-i 110,000 mun-­j­­kanélküli között. Az American Federation of 11­0 Dabor, a szocialista párt és a többi munkás- 11 - áruló ügynökségek nem mernek ilyen nyílt hit- 1 .­­lyeségekkel előjönni, az ő részükre a tőkés ősz- 1­ar­tály azt a feladatot jelölte, hogy megszerezve a * munkásság bizalmát, meggátolják cselekvő és­­­ harci képességét. Ezért tehát ők így énekel­­je nek! “Bár csekély mértékű munkanélküliség lé- i *­­ tezik az Egyesült Államokban, az nem jelenté- ^ jí kény.” No meg, különben is éppen összehív- '­­ tunk egy konferenciát, amelyen keresztül össze i­s fogunk hívni egy másik konferenciát, hogy e konferenciázva megállapítsuk... talán még ez , egy konferenciát kellene egybehívni a munka-t­­nélküliség enyhítésére. !­s Mindez azonban csak a külvilágnak szó! ' ^ ' Amikor a tőkések és szolgáik maguk között,­­ ■ vannak, megoldódik nyelvük, előveszik köny­­s­veik számadatait és miután a "tömeg, melynek ^ nincs agya,” nincs jelen, egész másféleképpen­­ hangzik az ének. A General Motors, a Wall St. v * egyik leghatalmasabb vállalatának félévi könyv ^­­ zárásakor kiderült, hogy a múlt évi 66 millió­­ dollár tiszta haszonnal szemben az idén csak 43 millió fog jutni a részvényeseknek. A legjel­­­­lemzőbb azonban az a beszéd, melyet az angol ír követ tiszteletére rendezett banketten mond-­­ tak el a new yorki Banker's Club-ban az ipar­ é­s bárók, nagytőkések, imperialista vezérek ottho­­nában! 8 . “A jelenlegi válság az egész világra kiterjed. j 8 Itt, az Egyesült Államokban, a fogyasztási és a termelési arányszámok közötti csökkenésnél, a ezt már jóval a tőzsdeösszeomlás előtt, még jú­­l­lius hónapban megállapítottuk.. . A válság csökkenésére nincs kilátás... a legrózsásabb ■szemüvegen keresztül nézve a dolgokat, mégse­m legalább tíz hónapot fog igénybe venni, amíg j­ó valamennyire rendbe jövünk... a gazdasági jó élet normális menetét nagyban gátolja a világ- i­ó . piaci árak hatalmas csökkenése, valamint a va- ’­a­a­lamikor fogyasztó államok iparának kiépü- j s­ü lése...” *­s A fenti szavakat az Irving Trust Company­s gazdasági szakértője, Justin J. Moore mondta. „­­­­A fogyasztási és termelési arányszám közötti j j arányszámcsökkenés nem jelent egyebet, mint- j t hogy a racionalizáció, új gépek beállítása, speed­­­g up emelése következtében a termelőképesség­­­e annyira felfokozódott, hogy a belső és külső­­ X piacon az árut nem tudták elhelyezni. Beállt a­­ túltermelés, le kellett zárni a gyárak egy ré­s­­é­szét, lassítani kellett a termelést, amely termő r­l­­­szerszerűen újabb munkástömegek elbocsátása- í­­ásával járt együtt. Ennek következtében a b­­első fogyasztó piac felvevő képessége még job­­­­ban leszűkült, a raktárak áruhalmaza folyton­­ növekedett, még kevesebb árura volt szükség­­ és egy csomó munkás megint az utcára került­­ A munkanélkülieknek már közel nyolc milliót számláló tömege, a még dolgozók részmunka­­­ideje, bérek levágása, a világpiaci árak csökke­nése, az eddig fogyasztó államok termelő álla­mokká átváltozása leszűkíti a piacot és ha Jus­­tin J. Moore, a közgazdász, még tíz hónapot jó­­­sol a válságnak, akkor nagyon optimistának­­kell lennie és mi a tömeg részéről, melynek “nincs agya, amivel gondolkozzék,” a gazdasá­­­gi válság fokozott növekedését, a munkásság életszínvonala elleni támadást, új nemzetközi, háborúban végződő bonyodalmakat jósolha­tunk. Hogyan akarják a tőkések megoldani a válságot? Hogyan akarják a tőkés urak megoldani a­­ válságot, mivel akarják enyhíteni a munkanél­küliek nyomorát? E kérdésekre a tőkések minden kuruzslója más és másfajta ezerjófüvet ajánl k­i a tömeg részére, melynek nincs agya, amivel gondolkozzék.” Így például Roosevelt kormányzó kijelentette, hogy akciót kezdett a­­ new yorki buszok között és “megígérték” neki, hogy munkásaikat nem nap-, vagy hétszámra, hanem egész évre fogják alkalmazni, egész év­­r­re fogják fizetni. Az együgyűség nem elég erős kifejezés az ilyen Roosevelt-féle kijelentés­re, mert hiszen a “tömeg, melynek nincs agya amivel gondolkozzék,” is már nagyon jól tudja hogy e kijelentés célja nem más, mint a harc folytatásának meggátlása, a munkanélküliek küzdelmének elfojtása. Ennél sokkal külön­­­megoldást keresnek a tőkések, amelyről a New­­ York Times április 24-iki száma (oklal 14) a­­ következőket mondja: “A Metropolitan Area-ben létező 27,000 gyár­ intenzív kampányt fog kezdeni az ipar moder-­­­nizálására a National Business Survey Confer-­­­ence és Hoover elnök által lefektetett tervezet­­ alapján... Hatalmas lehetőségek vannak foko­zott termelőképesség biztosítására, villany,­­ gőz és világító erők­ felhasználására,­hiábavaló veszteségek kiküszöbölésére... Minden vállal­kozó rendelkezésére állítjuk a szükséges tech­nikai segítséget, legyen az kalap, cipő, vagy textiliparba vágó... mindez nagy mértékben elő fogja segíteni az ipari prosperitást.. ” Elsősorban is pofonvágja e kijelentés Roose-.,­veit kormányzó tervét, amely szerint egész év-­­ re fogják alkalmazni a munkásokat. Másod­sorban lerántja Hoover nagytőkésekből álló ta­­­­nácsról a leplet és kiderült, hogy nem a válság­­ megoldásáról van szó, nem a munkanélküliek­­ nyomorán akarnak segtetni, hanem a csökkenő­­ profitokat akarják toronymagasságnyira fel-­s hajtani, újabb milliókat és millárdokat gyűjte­ni a páncélszekrényekbe. És hogy ez így van,­­ az a fenti híradás minden sorából kitűnik, mely­­ további, kíméletlen, fokozott racionalizációs­ kampányt hirdet be a New York környékén lev­é­vő 27,000 gyárban. Új gépeket fognak beállí­tani, mindenüvé bevezetik a villanyerőt, me­chanizálni fogják az ipar eddig ismeretlen mé­retekben. Hiábavaló veszteségek kiküszöbölé­se címén újabb ördögien ravasz speed-up és stretch-out rendszert fognak kidolgozni. Vil­lany, gőz és világító erő segítségével fogják he­lyettesíteni az emberi munkaerőt. Hogy újabb százezrek fognak az utcára kerülni, hogy a túl­termelés és következetesen a válság emelkedni fog a gépek beállítása és a speed-up emelése kö­vetkeztében, azzal nem törődik senki. A fő, hogy az “ipari prosperitást­” a tőkések prospe­ritását megőrizzék a burzsujok számára, még ha újabb embermilliók éhen is döglenek a mun­kanélküliség következtében, még ha ezáltal a Justin J. Moore által említett “termelési és fo­gyasztási arányszám” között még nagyobb lesz a különbség. És itt tűnik ki a tőkés rend kímé­letlen kizsákmányoláson, profithajhászáson alapulása, amely miatt feltartóztathatatlanul­ közeledik a vég, a pusztulás, a tőkés rendszer­­ megszűnése és a munkások társadalmának meg­­­alakítása. A munkanélküliek és a még dolgozók, az­­ egész amerikai munkásosztály, kiket Hoover “tömegnek” bélyegez, melynek nincs agya, amivel gondolkozzék, ráébredt, hogy tenni kell valamit, mert különben az éhenpusztulás követ­kezik, tenni kell valamit, mert a tőkés jószívű­ségtől hazugságnál, maszlagnál egyebet úgy sem várhat és ezért tüntetni és harcolni kell, szemébe vágni a tőkéseknek és kullancsaiknak, hogy még a “tömegnek” is joga van az élethez. Nem kérni, megalázkodni, elpusztulni, hanem tüntetni, harcolni, követelni. Egy és egy ne­gyedmillió munkás sorakozott fel egyedül már­cius hatodikán a Kommunista Párt és a Trade Union Unity League­­által kidolgozott követelé­sek mögé. New York, Phila, Chicago, Milwau­kee, Boston, Cleveland és a többi városok mun­kássága harcba szállt a tőkésekkel, az államha­talmakkal, a gummibotos, gázbombás rendőr­bestiákkal, az American Federation of Labor és a szocialista párt szociálfascistáival, az áruló renegátokkal és a tőkés rend többi szekértolói- Ébred az amerikai proletariátus­ ­ Tüntetés a Union Squaren 1929 Május Elsején Újjászü­letett parasztság.. Irta: E. K O N O NE N KO “Úgy érzem, mintha megfiatalítottak volna” — Ne törődjenek azzal, hogy arcvonásaim öregek. Azért a szívem fiatal! Úgy érzem ma­gam, mintha megfiatalítottak volna! Én Komszomolka va­gyok, a Kommunista Ifjúmun­­kásszövetség tagja — ezekkel a valóban ifjúi tűzzel kiírtan­dott szavakkal üdvözölte Alex­andra Verzunina parasztas­­szony a Putijov-művek mun­kásait, akik a kriusai (Al- Volga-menti terület) kollekti gazdaságot jöttek meglátogat­ni. A testvériesülési ünnepség a kriusai h­arasztkomandorok és a “Krasznij Putilovec” (Vörös­­ Putilov-művek) munkásai kö­­­zött egy templom helyiségében folyik le. A szónoknak, Verne­nina parasztasszonynak a háta mögött, az “oltárok” fölött vö­rös plakátok­­ egyszerű­ felira­­tokkal: “A kollektív nagyüzemen át a szocializmushoz!” “A vallás­ra a gazdagoknak van szüksé­gük a dolgozók kizsákmányolá­sára.” Az első, amit messziről észre lehet venni, ha Kriusához köze­ledünk: a vörös zászló a temp­lom tornyán és mellette a rádió antennája. Lüktető élet Még két évvel ezelőtt alig volt szegényebb ember a bala­­sovoi kerületben, mint a kriu­­saiak. A falusi szegénység és k­özöttük a földmunkásság a la­­osság 60 százalékát tették ki. Sok volt még a hiány, a tudat­­­ság és a piszok. 1028-ban étt­e át Krivsa az első újitást. A ■azdaságok fele közös szövet­kezetet létesített a föld közös megmű­velésére. Ez volt a kol­ek­tivizálás­ első­ fecskéje az Alsó-Volga területen. Novem­berben a falu szegény és kö­­z­épparasz­tjainak mind a 302 gazdasága elfogadta a szövet­kezeti alapszabályzatot, 1920 december 31-én aztán Kriusa a komuna szabályzatát fogadta fel. • "« . A kollektiv gazdaság minden nap erősödik és az anyagi jólét növekszik. Íme néhány szám: 1927-28-ban, amikor még nem ivott kollektiv gazdaság, a ter- I més igy nézett ki: rozs 2030 ? métermázsa, búza 768 méter­­­mázsa,­­zab 230 métermázsa. Ezzel szemben 1928-29-ben a kollektív gazdaságban a kö­vetkező eredményeket érték­­el: rozs 2902 métermázsa, búza­­ 5575 métermázsa és zab 2626­­­ métermázsa. íme milyen nagy a különbség egyetlen egy év­­ alatt. A piac számára szánt­­ termékek mennyisége egy év I alatt ötszörösére emelkedett. Mindenütt lázas élet uralko­­­dik. A parasztok­­úriusában uj i­s nagy iskolát építenek. Ép most­­ fejezik be a baromudvar építé- I­sét és téglaöntő építése is fo­lyamatban van. Tavasszal ké­t nagy ,közös lakóházat építenek.­­ A szocialista falu építkezései­nek tervei már készen vannak.­­ Megkezdik a magtár építését és azonkívül szereznek 50 .méh­kast. Kertjük 75 hektár.kitér­• y/ • .i • ' » ** * -A V’ -l •• T , . . y.. fji jeaesu.­­Kriusában traktorcsoport van három falu számára 79 trak­torral, 84 gépekével, 370 boro­­n­nával és 25 aratógéppel. Az if-1 hiúságot külön kurzusokon kér­r­elezik ki a traktorokkal való bá­násmódra. Nyáron a komunában böl­csődét és gyermekjátszótere állítanak fel 30 kis komunárt számára, egy nyilvános sütő­dét és kint a mezőn a munk­ idejére közös konyhát. A kommna erősödik, érik akárcsak egy jó alma. S h£ majd megérik! Hiszen még csak alig másfél éves. Ha meg­erősödik, akkor a parasztod km­usában gazdaságukat a me­zőgazdasági tudomány minden vívmánya szerint fogják be­rendezni, megfelelően fogják megszervezni a munkát és élet­módot és megszerzik a szüksé­ges tudnivalókat. Kriusa tanul.... Kriusában eddig a lakosság 70 százaléka nem tudott írni olvasni. Hatalmas szám! A pa­rasztoknak Kriusában csal most vált lehetővé, hogy írni olvasni tanuljanak. 330-an ta­nulnak, közöttük a fele asz­szony. A tanulás több csoport­­­ban folyik és a szorgalom, a ki­­s tartás elsőrendű. Nina, a kis pionír meséli hogy az anyja most tanul ol­vasni. — No és hogyan megy neki ! — kérdezzük. — Már tud írni és olvasni is — feleli diadalmasan s látszik, hogy büszke az anyjára. Ha feladatokat csinál, akkor még vannak nehézségei, de ilyenkor segítek. Minden este két fej, egy öreg és egy gyermekfej bújik össze a megoldandó feladat fe­lett. A leánygyermek szántóin­ tanítja öreg anyját... Hogyan néz ki a “templomgyalázás” — Halló-Halló! Itt Moszkva beszél. A komintern rádióállo­mása ... — Így fogad bennete­ket a te­mplom. Hogyan történt ez? 1929-ben egy szeptemberi estén a falusi szegénység gyű­lésén az egyik szegény paraszt azt javasolta: — Zárjuk be a templomokat! Minek kell az nekünk egyálta­lában? A parasztok gyűlése tényleg egyhangúlag elhatározta, hogy bezárja a templomot. Rögtön a becsukás utáni el­ső napon “vörös házasság” volt a templomban. A kollek­tív gazdaság egyik fiatal tagja házasodott. Az életmód újjá­alakításáról szólt a referátum, egy vonószenekar játszott,­nekeltek és táncoltak. A gazdag parasztok úgy dü­höngtek, mint a vadállatok a ketrecben. Este 11 órakor tűz támadt a kollektív gazdaság téglaégetőjében. Nyilvánvaló volt, hogy kik és miért csinál­ták a tüzet, amelyet azonban sikerült hamar eloltani és a szegény, valamint középparasz­tok ünnepségét nem zavarta meg. f .i. Decemberben megalakították a kollektív gazdaságokban az­­istentagadók sejtjét összesen 100 taggal, akiknek 35 száza­léka nő. “Kutyafülű gyermekek” A gazdag parasztok rendkí­vül gyűlölik a szegény és kö­zépparasztokat. A legképtele­­­nebb rágalmakat terjesztik a kominról, többek között pél­dául azt, hogy a komü­nhoz tartozó egyik asszony kutya­fülű gyermeket szült. Sőt azt is megtették, hogy felbéreltek egy nőt, aki koldusnak öltözve járja be az egész környéket és mindenüvé a következő mesé­vel állít be: — Lássátok, kedveseim, én a kriusai kollektív gazdaság­ban voltam. És nézzétek, ked­veseim, mi lett velem, koldus­botra jutottam... A gazdag parasztok rága­lomhadjárata azonban szappan buborékként foszlik szerte. A környékbeli szegény és közép­­parasztok állandóan delegáció­kat küldenek Kriusába, megte­kintik a kollektiv gazdaságot, tanulnak belőle. S a komuna tagjai mind örömteljes arccal fogadják őket: — Úgy érezzük magunkat, mintha ujjászülettünk volna. val. EnrJák'&ílUKíhljRa követelései-síttgftíte vér­­ig az Ufá2át őhiás 2jé­ és félel­tenoprakisdtfkfe­sek szívébe. Nem kérünk többé, hanem köve­telünk — volt a jelszó. Követelünk munkát, vagy munkabért, mun­­kanélküli segélyt a tőkésekre kivetett­ adókoltvá­ján, a munkanélküliek és az üzemben dolgozók által közösen választott bizottságok kezelésé­ben. Követelünk társadalmi biztosítást, amely magában foglalj­a munkanélküliek támogatá­sát, az aggkori nyugdíjazást,­­slk balesetbiztosí­tást, a szülési segélyt. , Követelünk hét órás munkanapot és ötnapozív*­ munkahetet, a túlórák megszüntetését, a gyer­mekmunka megtiltását, veszélyes iparokban a hat órás munkaidő bevezetését. ■ " Követeljük a racionalizálás­ megszüntetését, amelynek következtében a 40 éves munkást az emberi szemétdombra hajítanak, követeljük­ az emberölő speed-up és street-out rendszer ki­küszöbölését. Folytatni kell a harcot május elsején a munka­­nélküliség ellen . —... A gazdasági válság gennyes sebét nem tudja meggyógyítani a tőkés rendszer, mert képte­len feláldozni profitjait, képtelen a racionalizá­lási kampány megszüntetésére, képtelen a mil­liókat számláló munkanélküli gárda munkába állítására. A megoldás csak egy: Harc­’a kül­­földi piacokért. Ennek jegyében áll a vámtör­vény, mely lehetővé teszi, hogy­ olcsó árukkal árasszák el a világpiacot és ennek jegyében áll a londoni konferencia, amely fokozott felfegy­­verkezést eredményezett, tisztán elénk tár­j­a az imperialisták terveit, kik újabb véres "világhá­borúval, a dolgozók mészárszékre kergetésével akarják egyrészt eltüntetni fölösleges tartaléko­s seregüket, másrészt­ pedig a gyarmatok újrafel­­­­osztásával újabb piacokat biztosítani fölösleges áruraktáruk számára. A világ egyhatod részét a Szovjetuniót, kivonta a munkásság a tőkések befolyása alól, ahol az ötéves terv alapján mért­ Eöl kör.léptekben építik a szocializmust, fejlesz­tik az ipart és­ kollektivizálják a mezőgazdasá­gokat és ahol a munkásság kezében van úgy a­­ gazdasági, mint a politikai hatalom. A Szovjet-­ Unió fennállása és diadalmas fejlődése újabb harcokra biztatja a tőkés államok munkanél-­ külieit,és dolgozóit.­­ Ezért kell az otthoni mun­kásság elleni racion­alizálási kampánnyal egy­idejűleg felkészülni a közelgő nagy imperialista háborúra és kétség sem fér hozzá, hogy az első alkalmat fel is fogják használni az új nagy em­bermészárlás megindítására. A munkásság, amelynek állítólag “nincs agya, amivel gondolkozzék,” nagyon is jól tud­ja, hogy csak harcolni, vagy elpusztulni lehet. A munkanélküliség ellen folytatott küzdelem megmutatta, hogy az amerikai munkásság a harcot választotta! A gazdasági válság felnyi­totta még az elmaradt munkások szemeit is, nagy mértékben hozzájárult a faji és vallási előítéletek megszüntetéséhez, új szolidaritás", erős kapcsát építette a bevándorlóit és ameri­kai, a fehér és fekete bőrű, a nő-és f­érfimunká- Sok közé. Ezzel az újt'szolidaritásnál készül az­ amerikai proletariátus hozzácsatlakozni a mun-­­­kanélküliség elleni Harchoz,­ amely egy újabb mértföldkövet'megrülenül‘2.május 1l­sejép. Mértföldes léptekben fejlődik a tőkés rend­szer válsága, de mériijöMe£ léptekben acéloso-­ dik hatalmas egységgé a­ munkanélküliek és­ munkában levők egységfrontja a munkanélkü­-­ liség ellen, a tőkés racionalizálás, a Hooverek,­­ Rooseveltek, Greehefst, Lhomasok és az egész rothadt kapitalista rendszer ellen. Május El­­­sején tüntetésünk legyen ennek bizonyítéka! ---------------------- --------|— -----------------------------------------------------------. ft*— ---------------------------­ A POSTAHIVATALOK* RABSZOLGÁI Alacsony bérekért, nagy speed mellett dolgozni és tüntetni kell Május 1-én e­zek a munkásoknak is sztrájkol­tatják a postahivatalok rabszolgáit is. Ezek­ A J ELŐRE

Next