Uj Előre, 1930. december (26. évfolyam, 6597-6627. szám)
1930-12-09 / 6605. szám
2. oldal Mr. Lauzi leírása az orosz viszonyokról Drága Fish barátom, midőn a levelet megkapja, törölje ki a szemeit, mert az én gyászos históriám van benne. • Vérem folyásáért vonja felelősségre azokat, akik engem e levél megírása előtt kegyetlenül megöltek. Alább adom halálom hiteles történetét. Szép, holdvilágos nyári este volt, amikor november 17-én 2 óra 7 perckor a vonat befutott a moszkvai kikötőbe. A Szovjetunióban, ezt megfigyeltem, oly nagy hiány van a szállítási eszközökben, hogy a vonatot hajónak használják és viszont. Szóval, befutottam és küldetésemhez híven, mint a Fish-bizottság riportere, megkezdtem észrevételeim följegyzését. * * :Az emberek sorba állnak Moszkvától jobbra egy hentesüzlet van. Az emberek akkor kezdik a sorbaállást, mikor a disznó még malac és addig kell várniok, míg a malacból disznó lesz. Malachúst a Szovjet Unióban nem lehet kapni, mert a sorok olyan hosszúak, hogy ha valaki malacra vár, hát egész biztos, disznó lesz belőle, míg megkapja. Tevehust az egész városban nem lehet kapni. A lapocka fontja 6 dollár 7 cent, de ez csak döglött marhából kapható. A Szovjet Unióban holt állat húsából táplálkoznak. Egy élő tyúk 4 dollár, de ha tojás van benne, akkor 1 dollár. A tyúkokban oly nagy ínség van, hogy az emberek maguk költik ki a tojásokat. A teámhoz a világért sem kaptam volna egy citromot és így kénytelen voltam savanyú pofát vágni. Az utcák hidegek, mert nincs tüzelő. Az összes szenet Stalin használja föl és az unokaöccsének is két zsákkal küldött az elmúlt héten. Érthető tehát, hogy a nép nagyon el van keseredve. Ahánnyal csak Párisban beszéltem, mind a cárt kívánja vissza. Este 9 óra 6 perckor fölszálltam a villamosra, hogy átutazom Lzvoingrádra, amely Moszkvától három mérföldre van, de a villamos tévedésből Irkutskba vitt a Krím-öböl mentén. A levegő itt átlátszó és körnnyű. Mielőtt Moszkvát elhagytam, érdekes megfigyelést tettem. A Szovjetunióban óriási lapáthiány van, a havat a múlt év tele óta nem tudták eltakarítani és az magasra gyűlt egy év alatt; egy ötéves tervet dolgoztak ki, "--lynek fő eredménye a hó eltakarítása lesz. Néhány példával szeretném illusztrálni, hogy az ötéves terv bukása mennyiben nyilatkozik meg. Moszkvától balra egy ugorkaföldet szántottak föl és itt traktort alkalmaztak. Az orosz paraszt azonban nem ért a traktorhoz és lovát vagy ökrét fogja a traktor elé. Erről én saját szemeimmel győződtem meg, tehát igaz. A Dnyeprosztroj folyó mentén egy villamos állomást építenek, de nincs elég munkás, mert a munkások szám szerint 9 millió és 63 ember, moszkvában állnak sorban — én magam számoltam meg. Krímben beszéltem Mr. Turkszibbel, aki kijelentette nekem, hogy a keletkínai vasút építési terveit a szovjet elejtette, mert az már készen van, így hiúsulnak meg a szovjet öt éves tervének szándékai. Moszkvában tartózkodásom idején, 27-én délelőtt 10 óra 3 perckor zendülés tört ki és rá egy félórával Leningrádon tört ki a forradalom, mely majdnem az életembe került. A lázadásokat sikerült elnyomni, de csak azon ígéret teljesítésével, hogy a Szovjetunióban épülő új munkáslakásokba a szovjet nem fogja bevezetni a villanyt. Az orosz nép rendkívül ragaszkodik a petróleumlámpához. Egyébként az oroszok a sz rta MARTIN STONE térben alszanak és mezítláb és azon az ötéves terv nem szándékozik változtatni. A kulákokat erdőirtásra kényszerítik. Ahol nincs erdő, ott a kuláknak erdőt kell ültetnie, hogy azután erdőirtásra kényszeríthessék őket és az Egyesült Államokat az így kényszermunkával előállított fával megtöltsék. Szerettem volna arról is írni, hogy az anyákat megfejik, de valami Tatyu nevű bridgeporti íróművész egy fénykép nyomán beszámolt arról. Amit tulajdonképeni utazásom céljául tűztem ki, az Stalin diktátor meglátogatása volt. Egy intervjút akartam tőle arra vonatkozólag, hogy mikor fogják a Fekete-tengert Vörös-tengerre keresztelni. Stalin kusza drótkerítéssel van körülvéve és minden ablakból egy ágyú kandikál ki. A kéménylyuk tüskés dróttal van bevonva, nehogy valaki be tudjon mászni rajta. Aki mégis bemászik, azt 3 rubelre büntetik. Szerencsés körülmények folytán, mikor valamennyi őr aludt, sikerült bejutnom a házba. Amint a szobába léptem, öt népbiztos éppen akkor akarta megölni Stalint. Észrevették, nagyon elszégyelték magukat és zsebredugták a gépfegyvereket. Stalin nagyon örült, hogy megjelenésem sikerült megmenteni a helyzetet és mindjárt ő ölte meg az öt népbiztost. Azután lehúzta az egyiknek a csizmáit és fölvette. A diktátor két csizmában jár. Stalin egy kopasz, borotváltképű kaukázusi ember, néha megnöveszti a bajuszát, néha nem. Az övében görbe kardok voltak, a fején páncélsisak. A zsidóknak és más népnek van egy ünnepük, mikor megbocsájtják egymás bűnét, haragosok kibékülnek, a gazdagok adományokat osztanak ki a szegények között. Régebben ez ünnepen tőkepénzesek mellüket verve, az uzsorakamat egy részét is visszaadták. Ez ünnep eredete visszanyúlik az ősi kommunizmus idejébe, mikor az év egy napján újra fölosztották a közösség tagjai között földet, mezőt, vetőmagot. Ha csak karrikatúrája is maradt e szokásnak, mégis mutatja, mily erősen él a tömegekben az ellenszenv azokkal szemben, akik másnak bőrén-vérén vagyont gyűjtenek. A keresztényeknél is van ily ünnep. Karácsony. Barátság. Béke. Könyöradományok szétosztása. Ha az év többi napjain éhen is döglik a szegény, a kutya sem törődik vele, karácsony napja előtt a jóléttől majd kipukkadó hölgyek és urak cipelnek, gyűjtenek, szorgoskodnak és ezüstös fonállal átkötött selyempapiros csomagot nyújtanak át kiválasztott műszegényeknek. A csomagban egy szelet kenyér, egy szelet hús. A csomagolás drágább, mint a tartalma. A ceremóniánál jelen vannak a riporterek, az átadás nagy pillanatában bombaszerű durranás, * villan a magnézium a fényképfelvételhez és másnap láthatod a pincsét: “Miszisz Vanderbilt, Ochs vagy X jót tesz”. A New York Times-nél tradíció karácsony előtt előrukkolni a “100 éhező esetével”. Könnycsiklasztási szempontból néhány riportere az újságnak elmegy a szegények negyedébe és nem nyugszik meg addig, míg száz nyomorultra nem akad,, akiken segíteni kellene. Erről írnak azután. De csak szépen, megfésülten. Nem rántják le a takarót a Gorki-féle éjjeli menedékhelyekről, aminagyon örvendett, hogy amerikai vagyok és megígérte, hogy be fog venni az ötéves terv munkáiba. Félrevont egy sarokba és suttogva adta el a tervet. Azt mondta, hogy a szovjet egy alagutat akar fúrni Amerikáig a Fehér Házba, pont az alá a szék alá, amin Hoover ül. Azt követelte tőlem, ho mey a fúrás munkálatait én vezessem és nagyszerű jutalmat ígért. Én kereken megtagadtam ezt. Hazámat elárulni nem akartam. Erre Stalin követelte tőlem, hogy számítsam ki, milyen hosszú kanóc kell Moszkvától Washingtonig. Megtagadtam ezt is. Erre Stalin beintette Iván Ogput, aki egy fűrésszel mindjárt levágta a jobb fülemet. Nem engedtem. Erre a bal fülemet is lefűrészelték. Leharapták az orromat, kitörték a fogaimat, a két lábamat lecsavarták. A nyelvemet kitépték, de én továbbra sem akartam engedni. Erre Stalin levitt az udvarra, fölakasztott egy fára és ágyúval hasba lőtt. Egy félórával később Stalint megölték. Ha megkapja levelemet, kedves Fish, azonnal intézkedjék, hogy Hoover elnök széke ne legyen ott, ahol eddig volt. Levelemet minden lap közölje le az egész világon, de kérem, ne fűzzenek hozzá, ne változtassanak rajta. Csak így eredetiben. * Éljen az amerikai demokrácia! Éjjen a polgári sajtó! Éljen Eisler Károly! Áldás és béke hamvaira! Közjegyzői pecsét. S. A. R. Lauzi, amerikai újságíró igen ezernél is több van a világ leggazdagabb városában. A tomegnyomort, a valódit, melynek színe, szaga, halálkörejes hangja visszataszító, rémületkeltő — érintetlenül hagyják. Kivénült színészek, megbukott tőzsdeügynökök rendszerint a “100 éhező esetének” alakjai, írnak róluk és gyűjtést indítanak. Karácsony estéjén bekopogtat azután e pasiknál a “Jézuska” és kézbesíti az adományt. A fényképező riporter persze ott van elmaradhatatlanul. Karácsony közeleg ismét. A “New York Times” ismét “100 éhező esetéről” beszél. Száz éhező ember van New Yorkban — a Times szerint! A munkanélkülieknyomora és szenvedése nem egy kapitalista gazember szájából viccként került elő. A sarki boltostól Rockefellerig, az utolsó rendőrtől Hooverig, mindenki nyilatkozik ma a munkanélküliség problémájáról. Mindenkinek van egy “segélyterve”. Jó része e terveknek maró gúnyolódás, gyalázatos irónia millióknak életével és egészségével. A megmaradók pedig arra irányulnak, hogy port hintsenek a tömegek szemébe, higyyék, hogy a kapitalisták tenni akarnak érdekükben, ne mozduljanak meg az éhség rendje ellen. Arra irányulnak, hogy a tömegek bajából csak további profit legyen húzható. Munkát adnak a rendes bérek egynegyed részével. Ezt segélyakciónak nevezik. Ez is kitűnő vicc. De mind e viccek között legelső hely jut a “Times” száz éhező new yorkijáról szólónak. Jó mulatság volt elolvasni a new jerseyi prohibiciós főnök segélytervét, miszerint a fotóanyagról “gondoskodik” s odaadja a munkanélkülieknek ingyen az elkobzott üres pálinkás hordókat. Nagyszerű humor volt abban is, hogy a farmokra A száz éhező esete írta BEBRITS LAJOS A J hi.UK.k akarják telepíteni a munkanélkülieket, mikor a farmokról koldusként a városba özönlenek a föld megművelői. A viccek egyik gyöngye volt, hogy Port Chester N. Y.-i papok Thanksgiving napján kiprédikálták, hogy egész jól jön ez a munkanélküliség, mert a szenvedés megtisztítja a lelket és biztosan besétálunk amenyországba. Adjunk tehát hálát a jó istenkének a válságért. De a korona-vicc mégis csak a “Times”-é. 100 new yorki éhező esetével foglalkoznak a Times-nál! Hivatalosan megállapított tény, hogy 800.000 a munkanélküliek száma New Yorkban. Megszámlálhatatlan sok köztük, akik hónapok óta nem dolgoznak és ínségbe jutottak. Sok-sokezer az olyan, aki már kerek egy éve nem dolgozik és az éhhalál küszöbén áll. Már meg is halnak éhen és a szegények temetőjében, a Potters Fielden, már gőzlapáttal ássák a sírhelyeket és így sem lesz elég. És akkor előáll a Times “100 new yorki éhező esetével.. .” Proli! Tűröd ezt a gyalázatos gúnyolódást, ezt az arculköpését a kapitalista anarkia miatt szenvedő, nyomorgó millióknak ? Ne tűrd! Követelj harcolj segélyért ne “100 éhező esetének”, hanem az összes munkanélkülinek, az összes ínségesek részére. Nem riporteres, magnéziumfényes, selyemkötéses alamizsna kell, nem egy estére kell szemfényvesztéses könyöradomány, hanem Társadalmi Biztosítás. Segély a kapitalista pénzeszsák, az államkassza megnyitásával, mely emberi megélhetést biztosít. Társadalmi Biztosítást adjanak, hetenként 25 dollárt, családtagonként 5 dollárt még külön. Ezt követeli! Ezért harcolj! Gyűjts most aláírásokat a Kommunista Párt Társadalombiztosítási törvényjavaslatára, azután pedig tüntess végeláthatatlan sorokban, harcolj azért, hogy a javaslatból törvény legyen, a Társadalmi Biztosítás valósággá váljon. OPEN FORUM ELŐADÁS CHICAGÓBAN A chicagói Magyar Munkás Klub által rendezett Open Forum legközelebbi előadása december 21-én, vasárnap d. u. 2 órakor lesz. Az előadás tárgya: “Az ipari unionizmus múltja és jelenje,” összehasonlítva a Trade Union Unity League” forradalmi programjával. Az előadást Klopfstein Ernő fogja megtartani, a Trade Union Unity League forradalmi álláspontját az osztálytudatos munkások hozzászólása s vitája fogja képviselni. Álmatlanság És Elgyengült Idegek Gyenge idegzetű emberek nem tudnak egy éjszakát nyugodtan átaludni és reggelenként fáradtan és kimerülten ébrednek fel. Az ilyeneknek. Kurta Tone bámulatos segítséget nyújt. Ez A kitűnő szer csillapítja és erősíti áss idegeket, edzi a különböző szerveket és azok működését és nyugodt frssiszti alvást idéz elő. Nuga-Tone utolérhetetlen a maga nemében abból a szempontból, hogy kitisztítja a szervezetet a betegséget okozó tisztátalan anyagoktól és megszünteti a székrekedést. Dús egészség adó vért fejleszt, javítja az étvágyat, megszünteti az emésztési zavarokat és a gyomor és belek duzzadtságát valamint a gazok képződését és egészséges súlygyarapodást idéz elő vézna embereknél. idősebb emberek, akik öregnek és kimerültnek érzik magukat, kellemesen lesznek meglepve, hogy Mennyivel fiatalabbnak és erélyesebbnek fogják magukat érezni Nuga-Tone néhány napi használata után. Nuga- Tone minden orvosság kereskedőnél kapható,s ha nem volna, ott raktáron, ahol ön vásárolni szokott kérje, hogy rendeljék meg részére a nagybani árusítóktól. Gyógyszer,amely sohasem vall Az “UJ és «kélet,(IdUuVI sitett Gold Medal Haarlem Oil Capsules”, hirek arról, hogy gyógyítja a vese, máj, hólyag is bélbajokat. Kellemes szedni. Gyógyító tulajdonsága van, amely 1693 óta népszerűséget adott. Szabadítsa meg szervezetét a mérgektől. Üdítse fel szervezetét éselyen síkarban. A patikában há■omf't e HiUfysé^'PH kapható. — Igyeijen a “Go’d M'dal” névre adep eiók.??mn. Gázbombák és a U. S. kongresszus megnyitás (Bálint Imre washingtoni riportja) “Bevándoroltak védelme” washingtoni vasárnapi november 30-iki konvenciója elhatározta, hogy másnap, hétfőn a kongresszus elé terjeszti követeléseit. Már tizenegy óra körül apróbb csoportokban körülrajzották a hatalmas épületet a delegátusok. Pont öt perccel tizenkét óra előtt megérkezett a konvenció e célra külön megválasztott delegációja élén a 70 éves Mother Bloor-ral. A bejáratoknál, a lépcsők alatt rendőrök és detektívek. Minden oldalbejárat, hátsó lépcső körül rendőrök. Izgatottak, türelmetlenek. De a munkásság nem a hátsó vagy az oldalbejáratoknál gyülekezik, nem hátul akar besurranni a delegáció, hanem elől, a főbejáraton, készen arra is, hogy kiharcolja magának a Capitalba való bejutást. Pont tizenkét órakor megindult a 22 tagú külön delegáció fölé a lépcsőkre. Abban a percben kiröpültek a télikabátok alól a plakátok és fölhangzottak a kiáltások: Le az idegenüldözéssel! Éljen a munkásság szolidaritása!” A rendőrök, detektívek serege máris nekirohant a tömegnek és zúzták a plakátokat, ütötték, blackjack-kolták ki, ahol értek. Azonban, legnagyobb meglepetésükre, a tömeg visszaütött és olyan harc kerekedett, hogy, amint egy ottani újság írta, félő volt, hogy a tömeg megszalassza a rendőröket. Ekkor történt az első gáztámadás. És a mieink hősiességére jellemző, a kapitalista lapok beszámolójából csak pár sort lefordítunk: ”...a tömeg különösen bátor volt és még akkor is visszaütött a rendőrökre, amikor szemeik vörösek voltak és könny ömlött le arcukon a gáz hatásaképp. “Ez a mi hazánk!” — kiáltotta egyik, “várj, amig fenéked is dolgoznod kell itt a selyemszövődében, akkor majd megtudod, hogy mit kell tűrnünk’’. Egy másik pedig azt kiáltotta: “gyávák — ne törüljük le könnyeinket, hadd lássanak így bennünket a bitangok.” Oly nagy volt a tumultus és a tömeg ellenállása, hogy azonnal minden rendőr és detektív odaszaladt és mire a lépcsőkön felnyomuló külön delegációt észrevették, már rég szaladva se érhették volna azt utók így ért fel a delegáció a Capitolba. Annyifelé folyt a harc, oly sokoldalú volt az egész, hogy egy ember nem láthatta át az egészet. (Én a külön delegáció között voltam.) Mikor felértünk, vagy ötvenhatvan szenátor és képviselő állt a bejárat körül és egyikmásik leordította a rendőrök felé. “Hitem... Those bastards it De, hogy mi csak jöttünk, elnémultak, körülnéztek, nem volt rendőr a kezük ügyében, azok mind lent verekedtek , beléptünk a Capitalba. Ott e delegáció kétfelé oszott, egyik része a szenátus, másik része a képviselőház elnökéhez ment. Az én delegációm, miután meggyőződtünk róla, hogy a konvenció követelése odakerült a képviselőház elnökének az asztalára (maga az elnök már az ülésteremben volt!), átmentünk az emigration épületbe és átadtunk egy másik követelést Mr. Johnson számára, a bevándoroltak atyai istene számára. Aztán vissza- mentünk a Capitalba. Ott gyülekeztünk és a főbe- járatnál most már körülvettek bennünket a rendőrök és mi, egyesülve közben a másik csoporttal, indultunk lefelé. Közben patrolkocsik, emergency-kocsik érkeztek, tülkölve szirénájukkal a városon keresztül és szájról-szájra szállt a hír, hogy a vörösök elfoglalták a “Capitol”-t. Nem. A “vörösök" nem foglalták el a Capitol-t, csak az egész világ figyelmét hívták fel az idegenüldözésre, ami ebben a nagy “demokráciában” folyik. És a munkásság nem úgy nyújtotta be követeléseit, amint az “szokás” Washingtonban: drága ügyvédeket fogadnak, vagy megvesztegetnek szenátorokat, mit a korporációk szokta, vagy a folyosókon körülnyalják a képviselőket, mint a lobby-isták teszik, nem a munkásság nem titkos tárgyalásokkal, párnázott ajtós szobákban, adás-vétel, graft... egyszóval nem a “szokásos” és illedelmes módon nyújtotta át követeléseit a kongresszusok, hanem úgy, amint a munkásosztályhoz illik: — nyíltan, hadd tudja meg az egész világ — és már a követelésünk beterjesztésénél is harcoltunk és ez még csak a kóstoló volt; kóstoló, hogy milyen harc lesz, hogy ha nem teljesítik követelésünket és nem szűnik be az idegen munkások üldözése, nem veszik le napirendről az ujjlenyomatozás, rendőri regisztrálás és deportálás törvényeit. MAGASZAGBA HAMBURGON KERESZTÜL a népszerű gyorshajókkal: HAMBURG NEW YORK DEUTSCHLAND ALBERT BALLIN Indulás hetenként. Mérsékelt árak. Közvetlen vasúti összeköttetés Magyarországba. Ezenkívül rendes járatok a közkedvelt kabin hajókkal: ST. LOUIS, MILWAUKEE, CLEVELAND Kitűnő elhelyezés és ellátás minden osztályban Visszautazás engedélyért és más felvilágosításért forduljon bármely ügynökünkhöz, vagy HAMBURGAMERICAN LINE ^39 BROADWAY, NEW YORK, I. L D. Bazár Chicagóban 1930 december 12, 13 és 14- én lesz a nagyarányú ILI Bazár Chicagóban, a Peoples Auditóriumban, 2457 W. Chicago Ave. A három napig tartó Bazáron részt fog venni Chicago egész osztálytudatos munkássága. Dec. 12-13-14 E napokon lesz New Yorkban a Munkás-Otthonban az Új Előre bazárja. Két feladat van előttünk. Először gyűjteni ajándéktárgyakat. Azután pedig eljönni a bazárra. Iesz ott tömege a vásárolni valónak, de lesz szórakozás és mulatság is bőven. Készüljünk! TELEFON! RECENT 4659 ALAPÍTVA 1904 NICHOLAS T. BROWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 First Ave Közül a 69-ik (& utcához New York City Gyönyörűen felszerelt modern kápolna. Felekezetre való tekintet nélkül. Nappali és éjjeli szolgálat bárhová. KARÁCSONYI PÉNZKÜLDÉS POSTÁN ÉS SÜRGÖNYILEG A MEGSZOKOTT PONTOSSÁGGAL THE HARBOR STATE BANK Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE.—9th ST. NEW YORK AZ “ÚJ ELŐRE” "fÖNYVOSZTÁLYA útján kapható és megrendelhető Taraszov Rodinov: MEGJELENT E. Glaeser. . . A “Sarló és Kalapács” “CSOKOLÁDÉ” kiadásában: “A 902-ESEK” Regény az orosz polgárhábo- A front mögötti háború és a ru legizgalmasabb epizód- LENIN mai német ifjúság regéjéből..........................$1.00 Az imperialista háborúról nye ................................$1.00 — darabja ......................$—-.40 . Szilágyi András: ^jase|j. r Gergely Sándor: . . . „,rT1 ___ “UJ PÁSZTOR” ’ Monfanteriszt SVEJK Egy uj forradalmi iró pom- “HIDAT VERNEK ! Kacagtatóan humoros regény pás regénye az erdélyi darabja .......................$1.00 ; a monarkia összeomlásaparasztküzdelmekről . .$1.00 -------- ’ól ..............................$1.00 - Megjelent ■ Illés Béla: GERGELY SÁNDOR fjdoraijunk: “ÉG A TISZA” új könyve: “SZÓ” Regény a magyar proletár- “EMBERVÁSÁR írta: Gergely Sándor forradalomból...........$1.75 Ára................................$1.00 Ára................................$1.00