Uj Előre, 1930. december (26. évfolyam, 6597-6627. szám)

1930-12-09 / 6605. szám

2. oldal Mr. Lauzi leírása az orosz viszonyokról Drága Fish barátom, midőn a levelet megkapja, törölje ki a szemeit, mert az én gyászos históriám van benne. • Vérem folyásáért vonja fele­lősségre azokat, akik engem e levél megírása előtt kegyetle­nül megöltek. Alább adom halálom hiteles történetét. Szép, holdvilágos nyári este volt, amikor november 17-én 2 óra 7 perckor a vonat befutott a moszkvai kikötőbe. A Szov­jet­unióban, ezt megfigyeltem, oly nagy hiány van a szállítási eszközökben, hogy a vonatot hajónak használják és viszont. Szóval, befutottam és küldeté­semhez híven, mint a Fish-bi­­zottság riportere, megkezdtem észrevételeim följegyzését. * * :Az emberek sorba állnak Moszkvától jobbra egy hen­tesüzlet van. Az emberek ak­kor kezdik a sorbaállást, mikor a disznó még malac és addig kell várniok, míg a malacból disznó lesz. Malachúst a Szov­jet Unióban nem lehet kapni, mert a sorok olyan hosszúak, hogy ha valaki malacra vár, hát egész biztos, disznó lesz belőle, míg megkapja. Teve­­hust az egész városban nem le­het kapni. A lapocka fontja 6 dollár 7 cent, de ez csak döglött marhából kapható. A Szovjet Unióban holt állat húsából táp­lálkoznak. Egy élő tyúk 4 dol­lár, de ha tojás van benne, ak­kor 1 dollár. A tyúkokban oly nagy ínség van, hogy az embe­rek maguk költik ki a tojáso­kat. A teámhoz a világért sem kaptam volna egy citromot és így kénytelen voltam savanyú pofát vágni. Az utcák hidegek, mert nincs tüzelő. Az összes szenet Stalin használja föl és az unokaöccsé­nek is két zsákkal küldött az el­múlt héten. Érthető tehát, hogy a nép nagyon el van keseredve. Ahánnyal csak Párisban be­széltem, mind a cárt kívánja vissza. Este 9 óra 6 perckor föl­szálltam a villamosra, hogy át­utazom Lzvoingrádra, amely Moszkvától három mérföldre van, de a villamos tévedésből Irkutskba vitt a Krím-öböl mentén. A levegő itt átlátszó és körnnyű. Mielőtt Moszkvát elhagytam, érdekes megfigye­lést tettem. A Szovjet­unióban óriási lapáthiány van, a havat a múlt év tele óta nem tudták eltakarítani és az­ magasra gyűlt egy év alatt; egy ötéves tervet dolgoztak ki, "--lynek fő eredménye a hó eltakarítása lesz. Néhány példával szeretném illusztrálni, hogy az ötéves terv bukása mennyiben nyilatkozik meg. Moszkvától balra egy ugor­­kaföldet szántottak föl és itt traktort alkalmaztak. Az orosz paraszt azonban nem ért a traktorhoz és lovát vagy ökrét fogja a traktor elé. Erről én sa­ját szemeimmel győződtem meg, tehát igaz. A Dnyeprosz­­troj folyó mentén egy villamos állomást építenek, de nincs elég munkás, mert a munkások szám szerint 9 millió és 63 em­ber, moszkvában állnak sorban — én magam számoltam meg. Krímben beszéltem Mr. Turkszibbel, aki kijelentette nekem, hogy a keletkínai vasút építési terveit a szovjet elej­tette, mert az már készen van, így hiúsulnak meg a szovjet öt éves tervének szándékai. Moszkvában tartózkodásom idején, 27-én délelőtt 10 óra 3 perckor zendülés tört ki és rá egy félórával Leningrádon tört ki a forradalom, mely majd­nem az életembe került. A lá­zadásokat sikerült elnyomni, de csak azon ígéret teljesítésé­vel, hogy a Szovjet­unióban épülő új munkáslakásokba a szovjet nem fogja bevezetni a villanyt. Az orosz nép rendkí­vül ragaszkodik a petróleum­lámpához. Egyébként az oroszok a sz­­ ­rta MARTIN STONE térben alszanak és mezítláb és azon az ötéves terv nem szán­dékozik változtatni. A kulákokat erdőirtásra kényszerítik. Ahol nincs erdő, ott a kuláknak erdőt kell ültet­nie, hogy azután erdőirtásra kényszeríthessék­­ őket és az Egyesült Államokat az így kényszermunkával előállított fával megtöltsék. Szerettem volna arról is írni, hogy az anyákat megfejik, de valami Tatyu nevű bridgeporti íróművész egy fénykép nyo­mán beszámolt arról. Amit tulaj­donképeni utazá­som céljául tűztem ki, az Sta­lin diktátor meglátogatása volt. Egy interv­jút akartam tőle arra vonatkozólag, hogy mikor fogják a Fekete-tengert Vörös-tengerre keresztelni. Stalin kusza drótkerítéssel van körülvéve és minden ab­lakból egy ágyú kandikál ki. A kéménylyuk tüskés dróttal van bevonva, nehogy valaki be tud­jon mászni rajta. Aki mégis bemászik, azt 3 rubelre bün­tetik. Szerencsés körülmények foly­tán, mikor valamennyi őr aludt, sikerült bejutnom a ház­ba. Amint a szobába léptem, öt népbiztos éppen akkor akar­ta megölni Stalint. Észrevették, nagyon elszégyelték magukat és zsebredugták a gépfegyve­reket. Stalin nagyon örült, hogy megjelenésem sikerült meg­­­­menteni a helyzetet és mindjárt ő ölte meg az öt nép­biztost. Azután lehúzta az egyiknek a csizmáit és fölvet­te. A diktátor két csizmában jár. Stalin egy kopasz, borot­­váltképű kaukázusi ember, né­ha megnöveszti a bajuszát, né­ha nem. Az övében görbe kar­dok voltak,­­ a fején páncél­sisak. A zsidóknak és más nép­nek van egy ünnepük, mikor megbocsájtják egymás bűnét, haragosok kibékülnek, a gazda­gok adományokat osztanak ki a szegények között. Régebben ez ünnepen tőkepénzesek mel­lüket verve, az uzsorakamat egy részét is visszaadták. Ez ünnep eredete visszanyúlik az ősi kommunizmus idejébe, mi­kor az év egy napján újra föl­osztották a közösség tagjai kö­zött földet, mezőt, vetőmagot. Ha csak karrikatúrája is ma­radt e szokásnak, mégis mutat­ja, mily erősen él a tömegek­ben az ellenszenv azokkal szem­ben, akik másnak bőrén-vérén vagyont gyűjtenek. A keresztényeknél is van ily ünnep. Karácsony. Barátság. Béke. Könyöradományok szét­osztása. Ha az év többi napjain éhen is döglik a szegény, a ku­tya sem törődik vele, karácsony napja előtt a jóléttől majd ki­pukkadó hölgyek és urak cipel­nek, gyűjtenek, szorgoskodnak és ezüstös fonállal átkötött se­lyempapiros csomagot nyújta­nak át kiválasztott mű­­szegé­nyeknek. A csomagban egy szelet kenyér, egy szelet hús. A csomagolás drágább, mint a tartalma. A ceremóniánál je­len vannak a riporterek, az átadás nagy pillanatában bom­­baszerű durranás, * villan a magnézium a fényképfelvétel­hez és másnap láthatod a pin­­csét: “Miszisz Vanderbilt, Ochs vagy X jót tesz”. A New York Times-nél tra­díció karácsony előtt előruk­kolni a “100 éhező esetével”. Könnycsiklasztási szempontból néhány riportere az újságnak elmegy a szegények negyedébe és nem nyugszik meg addig, míg száz nyomorultra nem akad,, akiken segíteni kellen­e. Erről írnak azután. De csak szépen, megfésülten. Nem ránt­ják le a takarót a Gorki-féle éjjeli menedékhelyekről, ami­nagyon örvendett, hogy amerikai vagyok és megígérte, hogy be fog venni az ötéves terv munkáiba. Félrevont egy sarokba és suttogva adta el a tervet. Azt mondta, hogy a szovjet egy alagutat akar fúrni Amerikáig a Fehér Házba, pont az alá a szék alá, amin Hoover ül. Azt követelte tőlem, ho mey a fúrás munkálatait én vezessem és nagyszerű jutalmat ígért. Én kereken megtagadtam ezt. Hazámat elárulni nem akartam. Erre Stalin követelte tőlem, hogy számítsam ki, mi­lyen hosszú kanóc kell Mosz­kvától Washingtonig. Megtagadtam ezt is. Erre Stalin beintette Iván Ogput, aki egy fűrésszel mind­járt levágta a jobb fülemet. Nem engedtem. Erre a bal füle­met is lefűrészelték. Leharapták az orromat, ki­törték a fogaimat, a két lába­mat lecsavarták. A nyelvemet kitépték, de én továbbra sem akartam en­gedni. Erre Stalin levitt az udvarra, fölakasztott egy fára és ágyú­val hasba lőtt. Egy félórával később Stalint megölték. Ha megkapja levelemet, ked­ves Fish, azonnal intézkedjék, hogy Hoover elnök széke ne le­gyen ott, ahol eddig volt. Levelemet minden lap közöl­je le az egész világon, de ké­rem, ne fűzzenek hozzá, ne változtassanak rajta. Csak így eredetiben. * Éljen az amerikai demokrá­cia! Éj­jen a polgári sajtó! Éljen Eisler Károly! Áldás és béke hamvaira! Közjegyzői pecsét. S. A. R. Lauzi, amerikai újságíró igen ezernél is több van a világ leggazdagabb városában. A to­m­­egnyomort, a valódit, mely­nek színe, szaga, halálkörejes hangja visszataszító, rémület­keltő — érintetlenül hagyják. Kivénült színészek, megbukott tőzsdeügynökök rendszerint a “100 éhező esetének” alakjai, írnak róluk és gyűjtést indíta­nak. Karácsony estéjén beko­pogtat azután e pasiknál a “Jé­­zuska” és kézbesíti az ado­mányt. A fényképező riporter persze ott van elmaradhatatla­­nul. Karácsony közeleg ismét. A “New York Times” ismét “100 éhező esetéről” beszél. Száz éhező ember van New Yorkban — a Times szerint! A munkanélküliek­­nyomora és szenvedése nem egy kapita­lista gazember szájából vicc­ként került elő. A sarki boltos­tól Rockefellerig, az utolsó rendőrtől Hooverig, mindenki nyilatkozik ma a munkanélkü­liség problémájáról. Mindenki­nek van egy “segélyterve”. Jó része e terveknek maró gúnyo­lódás, gyalázatos irónia milli­óknak életével és egészségével. A megmaradók pedig arra irá­nyulnak, hogy port hintsenek a tömegek szemébe, higyyék, hogy a kapitalisták tenni akar­nak érdekükben, ne mozdulja­nak meg az éhség rendje ellen. Arra irányulnak, hogy a töme­gek bajából csak további profit legyen húzható. Munkát adnak a rendes bérek egynegyed ré­szével. Ezt segélyakciónak ne­vezik. Ez is kitűnő vicc. De mind e viccek között legelső hely jut a “Times” száz éhező new yorkijáról szólónak. Jó mulatság volt elolvasni a new jerseyi prohibiciós főnök segélytervét, miszerint a fotó­anyagról “gondoskodik” s oda­adja a munkanélkülieknek in­gyen az elkobzott üres pálinkás hordókat. Nagyszerű humor volt abban is, hogy a farmokra A száz éhező esete írta BEBRITS LAJOS A J hi.UK.k akarják telepíteni a munkanél­külieket, mikor a farmokról koldusként a városba özönle­nek a föld megművelői. A vic­cek egyik gyöngye volt, hogy Port Chester N. Y.-i papok Thanksgiving napján kiprédi­kálták, hogy egész jól jön ez a munkanélküliség, mert a szen­vedés megtisztítja a lelket és biztosan besétálunk a­­menyor­szágba. Adjunk tehát hálát a jó istenkének a válságért. De a korona-vicc mégis csak a “Times”-é. 100 new yorki éhező esetével foglalkoznak a Times-nál! Hivatalosan megállapított tény, hogy 800.000 a munka­­nélküliek száma New Yorkban. Megszámlálhatatlan sok köz­tük, akik hónapok óta nem dol­goznak és ínségbe jutottak. Sok-sokezer az olyan, aki már kerek egy éve nem dolgozik és az éhhalál küszöbén áll. Már meg is halnak éhen és a sze­gények temetőjében, a Potters Fielden, már gőzlapáttal ássák a sírhelyeket és így sem lesz elég. És akkor előáll a Times “100 new yorki éhező eseté­vel.. .” Proli! Tűröd ezt a gyalázatos gúnyolódást, ezt az arculköpé­­sét a kapitalista anarkia mi­att szenvedő, nyomorgó milli­óknak ? Ne tűrd! Követelj harcolj segélyért ne “100 éhező esetének”, hanem az összes munkanélkülinek, az összes ínségesek részére. Nem riporteres, magnéziumfényes, selyemkötéses alamizsna kell, nem egy estére kell szemfény­­vesztéses könyöradomány, ha­nem Társadalmi Biztosítás. Se­gély a kapitalista pénzeszsák, az államkassza megnyitásával, mely emberi megélhetést biz­tosít. Társadalmi Biztosítást adjanak, hetenként 25 dollárt, családtagonként 5 dollárt még külön. Ezt követeli! Ezért harcolj! Gyűjts most aláírásokat a Kommunista Párt Társadalom­biztosítási törvényjavaslatára, azután pedig tüntess végelát­hatatlan sorokban, harcolj az­ért, hogy a javaslatból tör­vény legyen, a Társadalmi Biz­tosítás valósággá váljon. OPEN FORUM ELŐADÁS CHICAGÓBAN A chicagói Magyar Munkás Klub által rendezett Open Fo­rum legközelebbi előadása de­cember 21-én, vasárnap d. u. 2 órakor lesz. Az előadás tár­gya: “Az ipari unionizmus múltja és jelenje,” összehason­lítva a Trade Union Unity League” forradalmi program­jával. Az előadást Klopfstein Ernő fogja megtartani, a Trade Union Unity League for­radalmi álláspontját az osztály­tudatos munkások hozzászólá­sa s vitája fogja képviselni. Álmatlanság És Elgyengült Idegek Gyenge idegzetű emberek nem tud­nak egy éjszakát nyugodtan átaludni és reggelenként fáradtan és kimerül­ten ébrednek fel. Az ilyeneknek. Kurta Tone bámulatos segítséget nyújt. Ez A kitűnő szer csillapítja és erősíti áss idegeket, edzi a különböző szerveket és azok mű­ködését és nyugodt frssiszti alvást idéz elő. Nuga-Tone utolérhetetlen a maga nemében abból a szempontból, hogy kitisztítja a szervezetet a betegséget okozó tisztátalan anyagoktól és meg­szünteti a székrekedést. Dús egészség adó vért fejleszt, javítja az étvágyat, megszünteti az emésztési zavarokat és a gyomor és belek duzzadtságát vala­mint a gazok képződését és egészsé­ges súlygyarapodást idéz elő vézna embereknél. idősebb emberek, akik öregnek és kimerültnek érzik magukat, kelleme­sen lesznek meglepve, hogy Mennyi­­vel fiatalabbnak és erélyesebbnek fog­ják magukat érezni Nuga-Tone né­hány n­api használata után. Nuga- Tone minden orvosság kereskedőnél kapható,­­s ha nem volna, ott raktá­ron, ahol ön vásárolni szokott kérje, hogy rendeljék meg részére a nagy­bani árusítóktól. Gyógy­szer,amely sohasem vall Az “UJ és «kélet,(­IdUuVI sitett Gold Medal Haarlem Oil Capsules”, hirek arról, hogy gyógyítja a vese, máj, hólyag is bélbajokat. Kellemes szedni. Gyógyító tulajdonsága van, amely 1693 óta népszerűséget adott. Sza­badítsa meg szervezetét a mérgek­­től. Üdítse fel szervezetét és­­e­­lyen síkarban. A patikában há­­■omf't e HiUfysé^'PH kapható. — Igyei­jen a “Go’d M'dal” névre adep eiók­.??mn. Gázbombák és a U. S. kongresszus megnyitás (Bálint Imre washingtoni riportja) “Bevándoroltak védelme” washingtoni vasárnapi novem­ber 30-iki konvenciója elhatá­rozta, hogy másnap, hétfőn a kongresszus elé terjeszti köve­teléseit. Már tizenegy óra körül ap­róbb csoportokban körülrajzot­­ták a hatalmas épületet a dele­gátusok. Pont öt perccel tizen­két óra előtt megérkezett a konvenció e célra külön megvá­lasztott delegációja élén a 70 éves Mother Bloor-ral. A bejáratoknál, a lépcsők alatt rendőrök és detektívek. Minden oldalbejárat, hátsó lép­cső körül rendőrök. Izgatottak, türelmetlenek. De a munkásság nem a hátsó vagy az oldalbejá­ratoknál gyülekezik, nem há­tul akar besurranni a delegá­ció, hanem elől, a főbejáraton, készen arra is, hogy kiharcolja magának a Capitalba való be­jutást. Pont tizenkét órakor megin­dult a 22 tagú külön delegáció fölé a lépcsőkre. Abban a perc­ben kiröpültek a télikabátok alól a plakátok és fölhangzot­­tak a kiáltások: Le az idegen­­ü­ldözéssel! Éljen a munkásság szolidaritása!” A rendőrök, detektívek sere­ge máris nekirohant a tömeg­nek és zúzták a plakátokat, ütötték, blackjack-kolták ki, ahol értek. Azonban, legna­gyobb meglepetésükre, a tö­meg visszaütött és olyan harc kerekedett, hogy, amint egy ottani újság írta, félő volt, hogy a tömeg megszalassza a rendőröket. Ekkor történt az első gáztá­­madás. És a mieink hősiessé­gére jellemző, a kapitalista la­pok beszámolójából csak pár sort lefordítunk: ”...a tömeg különösen bátor volt és még akkor is vissza­ütött a rendőrökre, amikor sze­meik vörösek voltak és könny ömlött le arcukon a gáz hatá­saképp. “Ez a mi hazánk!” — kiáltotta egyik, “várj, amig fe­néked is dolgoznod kell itt a selyemszövődében, akkor majd megtudod, hogy mit kell tűr­nünk’’. Egy másik pedig azt kiáltotta: “gyávák — ne törül­jük le könnyeinket, hadd lássa­nak így bennünket a bitangok.” Oly nagy volt a tumultus és a tömeg ellenállása, hogy azon­nal minden rendőr és detektív odaszaladt és mire a lépcsőkön felnyomuló külön delegációt észrevették, már rég szaladva se érhették volna azt utók így ért fel a delegáció a Capitolba. Annyifelé folyt a harc, oly sok­oldalú volt az egész, hogy egy ember nem láthatta át az egészet. (Én a külön delegáció között voltam.) Mikor felértünk, vagy ötven­hatvan szenátor és képviselő állt a bejárat körül és egyik­másik leordította a rendőrök felé. “Hit­em... Those bastards it De, hogy mi csak jöttünk, el­némultak, körülnéztek, nem volt rendőr a kezük ügyében, azok mind lent verekedtek , beléptünk a Capitalba. Ott e delegáció kétfelé oszott, egyik része a szenátus, másik része a képviselőház elnökéhez ment. Az én delegációm, mi­után meggyőződtünk róla, hogy a konvenció követelése odakerült a képviselőház elnö­kének az asztalára (maga az elnök már az ülésteremben volt!), átmentünk az emigra­tion épületbe és átadtunk egy másik követelést Mr. Johnson számára, a bevándoroltak atya­i istene számára. Aztán vissza-­ mentünk a Capitalba. Ott gyülekeztünk és a főbe-­ járatnál most már körülvettek bennünket a rendőrök és mi, egyesülve közben a másik cso­porttal, indultunk lefelé. Közben patrolkocsik, emer­­gency-kocsik érkeztek, tülköl­ve szirénájukkal a városon ke­resztül és szájról-szájra szállt a hír, hogy a vörösök elfoglal­ták a “Capitol”-t. Nem. A “vörösök" nem fog­­lalták el a Capitol-t, csak az egész világ figyelmét hívták fel az idegenüldözésre, ami eb­ben a nagy “demokráciában” folyik. És a munkásság nem úgy nyújtotta be követeléseit, a­mint az “szokás” Washington­ban:­­ drága ügyvédeket fo­gadnak, vagy megvesztegetnek szenátorokat, mit a korporá­ciók szokta, vagy a folyosókon körülnyalják a képviselőket, mint a lobby-isták teszik, nem a munkásság nem titkos tár­gyalásokkal, párnázott ajtós szobákban, adás-vétel, graft... egyszóval nem a “szokásos” és illedelmes módon nyújtotta át követeléseit a kongresszusok, hanem úgy, amint a munkás­­osztályhoz illik: — nyíltan, hadd tudja meg az egész világ — és már a követelésünk beter­jesztésénél is harcoltunk és ez még csak a kóstoló volt; kósto­ló, hogy milyen harc lesz, hogy ha nem teljesítik követelésün­ket és nem szűnik be az idegen munkások üldözése, nem veszik le napirendről az ujjlenyoma­tozás, rendőri regisztrálás és deportálás törvényeit. MAGASZAGBA HAMBURGON KERESZTÜL a népszerű gyorshajókkal: HAMBURG NEW YORK DEUTSCHLAND ALBERT BALLIN Indulás hetenként. Mérsékelt árak. Közvet­len vasúti összeköttetés Magyarországba. Ezenkívül rendes járatok a közkedvelt kabin hajókkal: ST. LOUIS, MILWAUKEE, CLEVELAND Kitűnő elhelyezés és ellátás minden osztályban Visszautazás­ engedélyért és más felvilágosításért forduljon bármely ügynökünkhöz, vagy HAMBURG­AMERICAN LINE ^39 BROADWAY, NEW YORK, I. L D. Bazár Chicagóban 1930 december 12, 13 és 14- én lesz a nagyarányú ILI­ Ba­zár Chicagóban, a Peoples Au­ditóriumban, 2457 W. Chicago A­ve. A három napig tartó Ba­záron részt fog venni Chicago egész osztálytudatos munkás­sága. Dec. 12-13-14 E napokon lesz New York­ban a Munkás-Otthonban­ az Új Előre bazárja. Két feladat van előttünk. Először gyűjte­ni ajándéktárgyakat. Azután pedig eljönni a bazárra. Ie­sz ott tömege a vásárolni valónak, de lesz szórakozás és mulatság is bőven. Készüljünk! TELEFON! RECENT 4659 ALAPÍTVA 1904 NICHOLAS T. BROWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 First A­ve Közül a 69-ik (& utcához New York City Gyönyörűen felszerelt modern kápolna. Felekezetre való tekintet nélkül. Nappali és éjjeli szolgálat bárhová. KARÁCSONYI PÉNZKÜLDÉS POSTÁN ÉS SÜRGÖNYILEG A MEGSZOKOTT PONTOSSÁGGAL THE HARBOR STATE BANK Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE.—9th ST. NEW YORK AZ “ÚJ ELŐRE” "fÖNYVOSZTÁLYA útján kapható és megrendelhető Taraszov Rodinov: MEGJELENT E. Glaeser. . . A “Sarló és Kalapács” “CSOKOLÁDÉ” kiadásában: “A 902-ESEK” Regény az orosz polgárhábo- A front mögötti háború és a ru legizgalmasabb epizód- LENIN mai német ifjúság regé­jéből..........................$1.00 Az imperialista háborúról nye ................................$1.00 — darabja ......................$—-.40 . Szilágyi András: ^jase|j. r Gergely Sándor: . . . „,rT1 ___ “UJ PÁSZTOR” ’ M­onfanteriszt SVEJK Egy uj forradalmi iró pom- “HIDAT VERNEK ! Kacagtatóan humoros regény pás regénye az erdélyi darabja .......................$1.00 ; a monarkia összeomlása­parasztküzdelmekről . .$1.00 -------- ’ól ..............................$1.00 - Megjelent ■ Illés Béla: GERGELY SÁNDOR­­ fjdoraijunk: “ÉG A TISZA” új könyve: “SZÓ” Regény a magyar proletár- “EMBERVÁSÁR írta: Gergely Sándor forradalomból...........$1.75 Ára................................$1.00 Ára................................$1.00

Next