Uj Előre, 1934. szeptember (31. évfolyam, 7760-7784. szám)

1934-09-01 / 7760. szám

%-JK OLDAL DJ ELÖSE T!T B»n­in mi­n­­ 1.1 II­ I...... ... ....... I ■ [UNK] [UNK]­ mtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsxv ------------------------------------------------ ------- ... . .............................................................................................................................................. ...................................... ......... ■ -- - -- - - ---- ........... *? j|ww|p»wiiié A MUNKÁÉN I RovatvezetSI KOVÁCS ERZSÉBET •09 Kelly St Bronx, N. Y. A háború írta: MARY KOEFF, Farrel, Pa, III. Riadalom lett az egész falu­ban. Hirtelen jött ez a rette­netes hír. Nem is értek rá el­készülni, hanem csak mindjárt búcsúzni kellett. A vendégek nem várták az estét, mint más­kor, hanem befogtak és siettek hazafelé, még búcsúra is alig volt idő, mindenki el volt fog­lalva. Csak a nagy porfelhő ki­sérte őket. A ringlispil és a be­csüsök szedték a sátorfájukat. Mindenki szétszaladt, mintha kergették volna. Olyan csend lett az egész faluban, mintha halott lett volna minden ház­ban. Most már a cigány is el­némult és mindenfelé csak a zokogó asszonyi hangokat le­hetett hallani Ilyen volt a búcsú egy sze­­rémi faluban 1914 július 26-án Szent Anna napján. Szomoru emlék ez. Mikor este 8 órakor a kis vi­cinális befutott, egy percre meg­állt, akik akkor rukkoltak, fel­ugráltak, egyet füttyentett a vonat és már indult is tovább. Robogott, vitte a szeretteinket messze, a halál mezejére. Szét­oszoltak a népek, kis állomás­ól olyan menet volt, mint egy­­ emetés. Most elnémult min­den. Csend­­ lett. A búcsúnak hírmondója se maradt, pedig máskor reggel virradatig mulat­tak. Most az örömet sírással és szomorúsággal cserélték fel. A háborúnak a szegény em­ber az áldozata mindaddig, a­­imíg meg nem érti mindenki, hogy mi a háború. Visszamentem a városba. Ott látom, hogy milyen lelkesedés­sel, énekszóval, fel­virágozva mennek a katonák a harctérre, A gazdagok cigarettát meg ka­lácsot adtak nekik, mikor 1­ katona-tehervonat megállt. De ez csak eleinte volt. Később sem kaptak még fekete kenyv­­et sem eleget. Belefáradtak az ilakozásba, de a szegény em­­bereknek nem­ volt szabad bele­fáradni, nekik ki kell állni az ágyuk elé, a fegyverek tüzé­ren, nekik fel kellett áldozni, mi a legkedvesebb, az életü­ket így indult meg a háború Tel­e voltak a lapok jó hírekkel. Hőstettekről írtak egész olda­­akat, kiszínezik szépen, hogy­­ yen és olyan jól harcolnak­­ a mi hős katonáink, de a ha­­­­l­­hörgésekről egy szó sem az sem fontos most! (Folytatjuk) KENYERESÉK HÁZUKBAN MARADNAK (Folytatás az első oldalról) annál is inkább, mert Kenye­­resék hosszú esztendőkön az egyházat fizetik és annak jót­álló tagjai. A Bethlen Hallban megjelent bizottságot a presbiteri gyűlés meghallgatta, de a vezetőség úgy igyekezett manőverezni, hogy a kérdés elől kibújhasson. Dr. Herceg a bizottság és a presbiterek előtt kijelentette, hogy Kenyeresék soha sem vol­tak az Egyház tagjai, majd oda módosította kijelentését, hogy “Mióta én lelkésze vagyok az Egyháznak (10 esztendeje) Ke­nyeresék nem fizették az egy­házi adót.” Ezt a bizottság né­hány református tagja még a helyszínen megcáfolta és ké­sőbb az idős Kenyeres kijelen­tette, hogy még ma is jótálló tagja az Egyháznak. Tisztán látható tehát, hogy Dr. Herceg ezzel igyekezett kibújni a fele­lőség alól. A presbiteri gyűlé­sen Király Imre azzal érvelt, hogy a mozgalom nincs charte­­rezve, s “míg ő mint egyén hajlandó a Kenyeresék ügyét támogatni” a charter miatt meg kell gondolni az ügyet. Azt mondotta, hogy a presbiterek gyűlése levélben értesíti majd a Kenyeres Bizottságot a hatá­rozatról és arról, hogy az Egy­ház hajlandó e magát küldött­séggel képviseltetni a csütörtö­ki konferencián. Király kijelentésére, hogy egyénileg hajlandó az ügyet tá­mogatni, a bizottság vezetője arra kérte, hogy akkor írja alá egyénileg a Kenyeres-féle pe­tíciót. Mr. Király ezt azzal ta­gadta meg, hogy most el van foglalva, de ha lakásán felke­resik ,majd meglátja, hogy mit tehet.” Minden egyházi és egy­y­éti tag levonhatja mindezekből következtetést. Az Egyházak és Egyheti ta­gok Nagybizottsága most ér­deklődéssel várja, hogy miként döntöttek Hercegék. A csütörtök esti bizottsági gyűlés köszönetet szavazott meg ijeszti Imre bátor fellépéséért. Mr. Geszti készséggel elfogad­­ta, hogy mint a bizottság egyik vezetője tovább harcol nemcsak Kenyeresék, hanem minden kis Háztulajdonos és munkanélküli érdekében. A sikeres bizottsági gyűlései tagú vezetőséget válasz­tot­­ak. A vezetőség dolgozza ki a szeptember hatodiki nagy kon­ferencia napirendjét. A gyűlés döntése értelmében­­ táviratot küldtek a Sotaki Banknak és a sheriff hivatalnak, melyben kö­vetelték a Kenyeriiék ellen­ megindított kilakoltatási eljá­rás megszüntetését. Ezt a távl­atot a bank már kézhez kapta, m­ikor másnap a bizottság fel­kereste. A gyűlés jegyzőkönyvi köszö­netet szavazott meg Daoda lel­késznek, amiért a Kenyeres­­ így mellett állást foglalt és ugyanakkor leszögezte, hogy könyörtelenül harcol mindazok ellen, akik a nemes munkát gá­tolni igyekeznek. A BUCKEYE ROAD ! ÜZLETEK ESTE 8 ÓRAKOR ZÁRNAK. A vásárló közönség tudomására hozzuk, hogy az alábbi üzletága­kat felölelő kereskedők elhatározták üzleteiknek este nyolc órakor való bezárását SZEPTEMBER Hó 10-1 KÉTŐL kezdődőleg: Ruha, Ékszer, Női kalap és Ruhatisztítók, Rövidáru, Férfi és Női Divatáru, Cipő, változást azért tesszük. Hogy alkalmazottainknak JOBB MUNKA­IDŐT ADHASSUNK Űzzétek Skvltia hétköznapokon reggel­­ 1 órától este S óráig.­­ Szombaton és ünnepnapok előtt reggel 9 órától este H óráig. Kérjük.­ a környékbeli vásárló közönséget, hogy vásárlásaikat LE­HETŐLEG NYOLC ÓRA ELŐTT ESZKÖZÖLJÉK. Buckeye Road Business Men’s Association. I CMIRI a kommunista LCIUII sajtó szerepéről A múlt század jelen század elején végén és a még nem­ volt szocialista munkáspárt Oroszországban. Miután elbuk­tak az 1870—78-as évek idealis­ta alapon épült, nép felé törek­vő mozgalmai: a národnik és a terrorista “Népakarat” mozga­lom (Národnája Volja), melyek azt hitték, hogy eltekinthetnek a forradalmi proletáriátustól és az azt kitermelő kapitalizmus­tól, — az orosz szocialista moz­galom nagy válságon ment át. Deréknek bizonyultak azok az álmok, hogy a forradalmat a parasztok körében folytatandó propaganda révén lehet meg­valósítani és súlyos kudarcot vallott a Narodnaja Volja hő­seinek az illúziója, hogy a cári önkényuralmat merényletekkel lehet megdönteni. A cári reak­ció erősebb volt, mint valaha. A propagandának nem volt semmilyen törvényes lehetősé­ge, a kis, elszigetelt munkásbi­zottságok szét voltak szóródva és a föld alatt dolgoztak. Ámde új remény fakadt, 1883-ban Plechanov György és barátja Axelrod Pál, ragyogó irók­us marxista szerevezet alapját vetik meg Genfben. Tevékenységük elsősorban el­méleti volt és Plechanov cso­portja, a marxi tanok által ve­zetve, kimutatta egy proletár szervezet szükségességét. Fel­vetődött erre a kérdés, hogyan szervezkedni, amikor a legcse­­kélyebb lehetősége sem volt a meg az elszigetelt és föld alatt munkások összefogásának. Ekkor született meg a szibé­riai számkivetésből külföldre menekült Lenin zseniális terve, hogy újságot alapítsanak a külföldön, melynek hivatása a nevelő, az agitátor és a szer-Miss M. A. kérdésére válasz Ön jelenleg 21 éves. 8 évvel ez­előtt, szóval 13 éves korában kezdődött a baj a jobb csipő­­­ zületben. Éjszaka nem tudott tudni tőle. Sántítani kezdett a jobb lábára és a sántítás is mindig rosszabb lett. A fájda­­l­m egy évre rá oly nagy volt, ú­gy képtelen volt éjszaka alud­ni. Két évre a kezdet után a óbb csipő táján egy “kelés” lelevkezett, amely felfakadt, de sok nagyon hosszú idő múlva gyógyult be. Vízszerű­ anyag ürült ki a “kelés nyílásán.” Néha begyógyult, de ugyan­­zon a helyen ki is ujult. Néhá­ny fél pint sárgás, könnyen olyó folyadék is ürült ki ezen. Íz ma már teljesen be van gyógyulva. A baj jelenleg az, hogy mindig jobban és jobban árttt, a csípője magasabban .11 és a láb­a rövidebbnek lát­­zott. Az édesanyja azt állít­­a, hogy az egész baj csak at­ól van, hogy a jobb comb­­iont keint van a helyéből. A mi* -ívben a keze fején kez­­ődött egy baj, egy viszkető intés. Először csak a középső jján volt, innét ráment a 4-­­re és jelenleg még a tenve­­én is van.­­ Kérdi, hogy mi­­ héz a baj. A baj minden jel szerint okkal súlyosabb volt, mint desanyja gondolja. Szerencsé­­s­en már a legsúlyosabb és­­ veszedelmesebb időszakon it van. A leírt tünetek nagyon ellemzők egy csípőizületi meg­elégedésre, mely betegségnek oxitis Tuberculosa a neve. M­­agyarul csipőizü­leti tuberkó­­­zisnak hívjuk ezt a bajt. B aj nagyon komoly. Kevés eset­­ szokott csak magától oly zépen meggyógyulni, mint a laga esetében. Az a “gyűlés”, honnan *az a sárgás folyadék iürült, nem volt kelés, hanem gynevezett hideg­ tályog (Cold vbrseess)t­artalmazta A kiürült folyadék a tuberkulózistól lpusztított izületi szallagok,­­etleg combcsontfej vagy ízü­rt­ vápa felmorzsolódott ré­zért. Ez a baj ilyen stádium­án rendesen csak nagyon ne­szen gyógyítható. Gipszkötés­­e kell helyezni a csípőt és vég­­agot, később egyenesítő gépel ell a csípőn és a végtagon hör­ülni évekig, hogy úgy a való­­­s, mint látszólag a rövidülése­it s elferdüléseket megakadá­y­­ozzuk. Ugyanis ennél a bajnál e­­l szokott pusztulni a combcsont feje, vagy az izületi vápa, a­melyben a fej mozog, izom­rövidülések és a csípő elferdü­­lése következhetik be. Néha a pusztulás oly nagy az ízület­ben, hogy operációra is szük­ség lehet. Szerencsére maga szépen meggyógyult ebből bajból, csupán a bicegő járás­a i­s, ami visszamaradt. Ez igen szép eredmény! A legtöbb or­vos boldog, ha ezen az áron meg tudja úszni a betege ezt a nagyon súlyos bajt. Félek, hogy a kezén levő bőrbaj is tuberkulotikus eredetű. Na­gyon helyesen tenné, ha ala­pos orvosi vizsgálatnak vetné magát alá , beleértve a csipő­­izü­letnek és vizsgálatát is. tüdőknek X-Ray A természetesen attól tennivalók függnek, hogy a gondos orvosi vizsgálat milyen bajt derít ki. Nagyon érdekelne, ha közölné velem a vizsgálatok eredményét. Vá­laszt csakis az Egészségügyi Tanácsadón keresztül kaphat. Ha tanácsot kér, legalább­is elvárható az, hogy megveszi a lapot. Ön arra kért, hogy ma­gánlevélben válaszoljak, mert maguk nem kapják a lapot.­­ Rendelje meg! A 74 éves ember fejfájásá­nak és nagyot­hallásának az okát csakis fülorvosi lattal lehet megállapítani. vizsgá­ra nincs pénze erre a vizsgálatra, menjenek be a megyei (Coun­ty) kórházba, ahol a szükséges vizsgálatokat díjmentesen el fogják végezni. Mrs. I*. E. kérdésére válasz. 1) A Wassermann-féle vérvizs­gálattal, továbbá a gerincvelői folyadék (Spinal fluid) vizsgá­latával meg lehet állapítani a “bujakór” (szifilisz) jelenlé­tét. 2) A “bujakórt” (vérbaj­­szifilisz) egy szabad szemmel nem látható végtelen kicsiny fertőző csira (tudományos ne­ve: Spirocheta pallida) okoz­za. Ha ez a fertőző csira bármi módon a véráramba kerül, a szifilisz néven ismert betegsé­get hozza létre. 3) Úgy a szer­zett, mint az öröklött (helyeseb­ben: világrahozott, vele szüle­tett) szifilisz gyógyítható. 4) Ha a legkisebb gyanú is van szifiliszes fertőzésre, okvetlen vérvizsgálatot kell végeztetni és ha a­­ Wasser­manni-féle vizs­gálat positive lenne, akkor ok­vetlen és azonnal hozzá kell fogni a szifilisz-ellenes gyógy­kezeltetéshez, verő szerepét betölteni. A ne­velő szerepét a marxi tanok révén, egyaránt ítélve el az op­portunizmust, a szakszervezeti és a trade-unionista empiriz­must; az agitátor szerepét, a cári rendszer kritikája révén, kampányokat vezetve a köz­vetlen napi kérdések talaján; s a proletársereg szervezőjé­nek szerepét azáltal, hogy an­nak szocialista és forradalmi központi orgánumává lett. így született meg az ISKRA azaz a ’’Szikra”, az első orosz nyelven írott népszerű marxis­ta orgánum. A Szikra lobbant­­ja ki a forradalmi lángot, meg­gy­újtván mindenütt a forra­dalmi agitáció fáklyáját az orosz proletáriátus körében. Hatalmas volt a ‘Szikra” tör­ténelmi szerepe. Tízezernyi pél­dányokban terjesztették a cári Oroszországban.­­ Mindenütt szervezett és öntudatos proletár elemeket formált. Három évvel az újság megalapítása után már orosz szocialista pártkon­gresszus ült össze a külföldön. 1903-ban történt ez és itt szü­letett a bolseviki párt, vagy helyesebben a bolseviki eszme, amely mindig hű maradt ön­magához, soha kétségbe nem vonta a forradalmat és a ször­nyű reakció ellenére lelkesen és marxista előrelátással küzd­ve a két fronton: az opportu­nizmus és az anarchia, az áru­lás és az illúziók ellen. 1917- ben, a történelmi sakkjátszma egy rövid pillanatában, sikere­sen meghódította a hatalmat a proletáriátus számára a föld egyhatodán. Íme, így jutott el az orosz marxizmus egy, Lenin elgon­dolása szerinti egyszerű laptól a hatalom forradalmi megra­gadásáig Vajha azok a külföldön, ha­sonló körülmények között­­ élő elvtársak, mint Lenin 1900-ban München, Genf és Londonban, dicsőséges elődjük eme példá­ján okulnának és egy pillanatig sem vesztve bátorságukat kü­z­­denének a forradalomért. Az ő feladatuk már kevésbbé nehéz mivel előttük lebeg egy győ­zelmes nagy proletár forrada­lom példája —­ és az ISKRA­­SZIKRA megteremtőjéé: Le­niné. Emlékezzetek a lenini szóra: a Kommunista lap a munkásosz­tály nevelője, agitátora és meg­szervezője kell hogy legyen. Amidőn harcos lapátokat, az Uj Előrét a tömegek közé vi­szitek és kampányba kezdtek, 2000 uj olvasó megszerzéséért, állandóan szemetek előtt le­begjen Lenin tanítása. Az Iskra építőinek példáját kö­vetve, tegyétek naggyá a ma­gyar munkások egyetlen napi­lapját, az Uj Előrét. DR. GALAMBOS EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓJA (AZ IWO. ÉS UJ ELŐRE ROVATA) Minden levél az alábbi címre küldendő: — Dr. Z. Galambos, 800 W. Nord Ave. Chicago, 111. — Névtelen levelekre nem válaszolok GERGELY SÁNDOR PEREG 4 POR A jegyző szuszogva felállt. Lakásába vezette az urakat. A kisbírónak kiszólt, hogy­ egy teljes óráig senki számára nincsen itthon. A pohárszékből poharakat és konyakot állított a kisasz­talra. Az urak elhelyezkedtek és gyorsan, koccintás nélkül, mintha űzné őket valaki, magukba döntöttek egy pohárral. A jegyző elgondolkozó mosollyal nézett maga elé. A titkár szóra­kozottan pengette körmével a kristályüveget, az uradalmi gya­kornok idegesen nézelődött. Fanyar, tétova volt a hangulat. — Hát— kezdte a beszédet a jegyző — arról van szó... De újra csak poharaik után nyúltak. Az italt kortyolva it­ták, de szemük kutatva kereste egymást. Roppanva ereszkedett az asztalra a pohár. Motozva babráltak vele. Hát mondja újra a jegyző — én magyar ember va­gyok és kirukkolok egyenesen. Izé. . . nem vagy te zsidó? — Én? Az ükapám se volt az — a titkár megkönnyebbül­ten lélegzett, fekete angol bajuszát simogatta — az üikapám is református volt. — Szervusz. — Örült a jegyző. Koccintottak. Mindhárman. A szemek már csillogtak. Fi­nom Médea szivarok füstjébe burkoltan beszélgettek. A­ titkár fölényes volt, a jegyző leereszkedő. A gyakornok szótlanul fi­gyelt. Ittak is. Össze-vissza, rendszertelenül. A titkár újra a tiszttartó urat dicsérte. Igazi úriember. Bár ő nem is érti, miért fárad egy ilyen elfoglalt úriember annyit, miért vesz annyi fölös terhet a nyakába. Szóval A jegyző mosolygott. Tudta már, hogy vendége az intéző hatáskörét firtatja. Reggel a csendőrök a tiszttartóhoz kisérték az idegent. Ki ez a tiszttartó, mi köze hozzám?... dühöskö­­dött reggel és most, íme. . . most már csak óvni akarja a fö­lös tehertől. Na jó. — És a további teendőket majd veletek beszélem meg. Ezt is mondta. . . Nincs mit — rándított vállán a jegyző — a gyűlést en­gedélyeztük. — A hatóság érdeke... — mondta a titkár. — A hatóság érdeke a nyugalom — emelte kövér arcát a jegyző — és a nép izgatott. Egy ilyen gyűlés csak felka­varná . . . Garantálom Felkavarná a nyugalmat, ha előzetes rendszabályokat nem foganatosítottunk volna­­­­ a jegyző elhallgatott, kövér jó­indulattal nézte vendége elképedt arcát — a csendőrkiséret is ezért volt. — Engemet féltenek az urak? — csattant fel a vendég a nép tudja, hogy a szociáldemokrácia . . . —­ Félt az isten — a jegyző a fiatal gyakornok felé for­dult — jól nyisd ki a csipádat kölyök, most tanulhatsz — kö­vér, arcába dagadt apró szemét Vendégére szegezte — hát tu­dod te, mi van itt, tudjátok ti, vagy bárki a városokban, hogy mi van itt? Ezerötszáztizennégy felé megyünk. Azt hiszed téged várnak? Téged, a szocialistákat? Fenét. Puskát akarnak, csákányt, a nadrágos ember nyakát akarják elharapni. A tie­teket még nem. A tiéteket majd később. Azét adunk melléd csendőrt. A nép tudja A nép még nem tud semmit. A nép még azt hiszi, hogy ti csinlájátok az utat a felforduláshoz. Mert azt akarja a nép. Tiltakozom A jegyző újra töltött. Ittak mindhárman, Ti nem akarjátok a felfordulást — gúnyos és jóindulatú volt a jegyző szeme, szava — ti a rendet és nyugalmat hirde­titek. No, már most, ha te a parasztokhoz mégy, bántatlanul, szabadon, mit mesélsz nekik? Semmit. Garast se ér a szavad. Puskát várnak tőled. De ha csendőr kísér, ha tilos velük a ma­gánbeszéd, az vagy nekik, amit várnak tőled. Hős. Forradal­már. Dózsa György, az anyjuk istenit — röfögve dőlt hátra. Recsegve nyögött nehéz terhe alatt a szék. Már fáradt volt és untatta is a sok beszéd és unta vendégét is. Hát ezek azok a veszedelmes szociáldemokraták? Hát ilyen egy párttitkár? Nem több egy falusi tanítónál. Az .. . az .. . Egész életükben csak lazították a népet és most, amikor baj van .. . Mit kez­dene ez a Bencze Sándorral (Folytatjuk) RÁDIÓ WTAM 12:00 Jan Brunesco's Hotel Biltmore Orchestra 12:30 Dick Fidler”s Lotus Garden Orchestra 1:00 Rex Battle’s Concert Ensemble Orchestra 2:30 Manhattan Beach Orchestra 0:35 Press Radio News Service 7:00 Don Boster's Orch. 8:30 Chicago Symphony Orchestra 9:15 Pinkey Hunter's Orchestra 10:15 Guy Lombardo 10:30 Paul Whiteman's Saturday Nite Party WHK 1:15 Danny Russo’s Dreh. (GBS 2:00 The Hopeful Race (CBS) 2:30 Rich- Music 5:00 Mischa Raginsky’s Orch. I CBS 5:50 Sam Robbins Orch, (CBS) 6:05 Chas. Carlile, tenor (CBS) 7:15 Manhattan Serenaders (CBS) 7:45 Modern Made Chorus (CBS) • 8:00 Detroit Symphony Orch! (CBS 9:00 Saturday Revue (CBS: IV J A 1 4; oo Musketeers, , . 4:45 Bill' Conley Orchestra 6:05 Three Islanders SZENZÁCIÓ! SZENZÁCIÓ! NAGYSZABÁSÚ PIKNIK V KELETI DALÁRDÁKNAK Szept. 9-én, vasárnap a Várady Grove-on A következő dalárdák­ vesznek részt: Philadelphia, Trenton, New Brunswick, Elizabeth, Hillside, Newark és New York. PÁRATLAN PROGRAM.­—­ BE­LÉ­PŐ J ÜGY 35­­ ENT. Útirány New Yorkból: Holland Tűimeitől a 25. számú útra, ahon­nan nyíl és plakát jelzi az utat a piknik helyiségig. NEW BRUNSWICK ÉS PHILADELPHIA:­­ 26. SZ. ÚTRÓL A 35-UE XI twtwtw« A NEW YORKI L W. O. 1029-IK OSZTÁLYA NAGYSZABÁSÚ PIKNIKET RENDEZ 1934 szeptember hó 9-én, vasárnap AZ OSZTÁLYUK ÉS AZ UJ ELŐRE JAVÁRA AZ EDENWALD ERDŐBEN ÉDELEMRŐL ÉS ITALOKRÓL GONDOSKODVA VAN Kér­jü­k az I.YV­.O. magyar osztályok, testvérszervezetek és barátok pártfogását. —— ÚTIKÖLTSÉG MINDÖSSZE 7 CENT.

Next