Uj Előre, 1937. március (33. évfolyam, 8424-8449. szám)
1937-03-16 / 8436. szám
4 OLDAL "OUJ ELŐRE Published Daily, except Sunday, by the UJ Előre, Inc 11424 Buckeye Hoad. Tel.: GArfield 1021, Cleveland, Ohio flew York office: 350 East 81 Street. Telephone: REgent 4--052C -iftklrodák: Cleveland, West Side, 4309. Lorain Ave. Detroit: 7862 West Jefferson Ave. Chicago: 1632 Milwaukee Ave. ilTBSCRIPTION RATES: By mail 1 year $6.00; 6 months $3.00, cnreian Countries, and by mail to Cleveland 1 year $8.00. To Canada 1 year $6.00. By carrier 18c weekly LOFlZETfiSl ÁRAK: Egy ívre $6.00; félévre $3.00; Kanadába eg.' -vre $6.00. Külföldre és postán Clevelaudban egy évro $8.00; fé évre $4.00. ltihordőval heti 18c MÉGEGYSZER PETŐFI SÁNDOR SZÓVÁ TETTÜK már az Új Előre egyik legutóbbi számában, hogy az ezerholdas magyarországi reakció politikai tiszttartói és botos ispánjai odáig sülyedtek a népellenes, középkori hűbéri szellem szolgálatában, hogy durva, szennyes kezekkel a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor géniuszának alkotásaihoz vakmerősködtek hozzányúlni. Akármilyen hihetetlenül hangzik is, ez a csökönyös és elvadult reakciós csőcselék a nagy magyar géniusznak kilencven esztendővel ezelőtt írott verseit a népszabadságok, a népjogok kivívása érdekében írott nagyszerű költeményeit akarja elsikkasztani az elnyomott magyar néptömegek elől. Rendőrrel és csendőrrel tiltatják be, hogy Magyarországon ezeket a verseket gyűléseken, előadásokon előadhassák, szavalhassák.Megírtuk akkor, hogy az amerikai magyar főhazafiaknak, a hazafiasnál hazafiasabb lapszerkesztő uraknak egyetlen szavuk sem hangzott el ez ellen a hallatlanul durva gazság ellen. E sorok írásakor még mindig nem tudunk arról, hogy ezek közül az amerikai magyar hazafiak és lapok közül egyetlen egy is felemelte volna tiltakozó szavát Petőfi Sándor költészetének sérthetetlensége érdekében. Lapulnak csendben ezek az alázatos szolgák és a hazai reakció kiszolgáló legényei, mint az ijedt nyúl a káposzta mögött. Hátracsapták hosszú füleiket és azt mímelik, hogy nem hallanak semmit, nem tudnak semmiről. Amikor odahaza a Duna-Tisza közén Petőfi Sándornak akarják durva kézzel betapasztani a száját a magyar urak szolgái, akkor Amerika legelterjedtebb magyar hetilapjában, a “Verhovayak Lapjá”-ban csak arra jut ideje egy tökkel ütött hangicsálónak, hogy Kun Bélának Petőfiről írott pompás ismertetése felett pötyögtessen szellemtelen és ostoba vicceket. Most zajlott le éppen országszerte a március 15-ének ünneplése. Cleveland magyarságát is kicsődítették a megszokott módon Petőfi és Kossuth szobraihoz, hogy ott nagyjai előtt hódoljon. Ugyanezt cselekedték száz és száz más amerikai magyar telepen. És egyetlen olyan márciusi ünnep sem volt ebben az országban, ahol Petőfi Sándor lángszavai újra és századszor el ne hangzottak volna De nem akadt ezeken a hazafias ünnepélyeken egyetlen magyar vezér sem, aki odakiáltotta volna az álhazafiaknak, hogy “amíg a hon nevében bőgnek”, otthoni cinkosaik ugyanennek a Petőfinek költészetét akarják kiherélni. Hallgattak, lapultak és ezzel is bizonyságot tettek arról, hogy minden aljasságra kaphatók, hogy az otthoni népelnyomók, cselédtartók hűséges szolgáinak bizonyuljanak. Ez az alávaló politika azonban nem sokáig lehet célravezető. Az amerikai magyarság tömegei eszmélnek és figyelnek már. Lépésről-lépésre, napról-napra látják, mint hagyják őket cserben régi veztőik gazdasági harcaikban, legéletbevágóbb politikai küzdelmeikben. És egyre világosabbá válik előttük, hogy az úgynevezett hazafias magyar sajtó és a vezérek hazafisága sem volt más, mint díszes lepel reakciós hajlandóságaik eltakarására. Ez a Petőfi eset újabb, ezreknek fogja felnyitni és látóvá tenni a szemét. Az e? Petőfi érc-szobra áll még a Pesti Dunaparton — azt idég a románok sem rombolták le — és magasba tartott jobbja, tilalmazott lángszavai ma újból rohamra hívják az elnyomott szolganépet. Ezzel a felemelt karral, a kilencven esztendő előtt elhangzott lángszavakkal szemben pedig el kell pusztulnia az otthoni és az itteni vakondokok sötét, földalatti munkájának A magyar tömegek most is Petőfi szellemét fogják követni és nem a vakondokokat. “VÁLTOZNAK AZ IDŐK ÉS VÁLTOZNAK AZ EMBEREK” AZ AMERIKAI Magyar Népszavára vonatkozólag ezt a “ mondást úgy lehetne megváltoztatni, hogy “változnak a miniszterelnökök és változnak a vélemények”. Gömbös Gyula néhai való magyar miniszterelnöknek és politikájának nem volt hivebb csatlósa és csodálója az Am. Magy. Népszavánál. Valóságos dicshimnuszokat zengtek minden megmozdulására, minden szavára. Közben meghalt Gömbös, az egykori bálvány és helyébe lépett a szubvenciók és kedvezmények új ura, Darányi. Most már így fuvolázik a Népszava: “A valóságban: a jobboldali szélsőségesek sokkal veszedelmesebbek voltak Magyarországon az elmúlt években, néhai Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt, amikor ezeknek a szélsőségeseknek maga a miniszterelnök juttatott fontos szerepet a kormánypártban. Ami Magyarországon ma történik, az tulajdonképen annak a szellemnek a felszámolása, amely az elmúlt években miniszterelnöki jóváhagyás mellett terjedt el a magyar politikai életben.” Az a kérdés most már, hogy ez a derék lap mikor fog Darányi-szellem felszámolásáról fuvolázni. Mert ez is biztosan bekövetkezik, mihelyt Darányi megy. BETEGSZABADSÁGOT RÁKOSINAK! A hazai hírek alapján Rákosi Mátyás egészségügyi állapota annyira súlyos, hogy veszélyezteti életét. Nem titkolt dolog, hogy ha Rákosit ideiglenesen meg is mentettük a kivégzéstől, a magyar fasiszta ÚJ ELŐRE A chicagói deputy -gengszterek kivont revolerrel támadtak rá a sztrájkoló taxisoffőrökre és negyvenet kö ülök letartóztattak Mussolininak parádét rendeznek TOBRUK, Libya. — Az arab fasiszta fiatalság nagy katonai parádéval fogadta Mussolini látogatását, aki 10 év óta most először jelent, meg a Pola hadihajóval Libyában. A diktátor látogatása egy 1250 mérföld hosszúságú új parti úttest megnyitása céljából történt és egyúttal szemlét tartott azok felett az erődítési munkálatok felett is, amelyek EgyptomLybiai határán folynak. Hitler názi - rendszerének borzalmas számadatai 44,606 évet szabtak ki eddig elítéltekre Az egyre fokozódó háborús előkészületek és az ezzel együttjáró gazdasági nehézségek, az 1936-os évben még fokozták a názi-diktatúra dühöngését. Tömeges elfogadtásokat eszközöltek, tömegpereket folytattak le, amelyeknél sokszor százakra ment a vádlottak száma. Ez a dühöngés olyan fokúvá növekedett, aminőt a világtörténelem eddig még nem ismert. Nagyon sok áldozatot a Gestapo emberek már elfogatásuk alkalmával nyomorékká vertek és 90 olyan embernek a nevét ismerik, akiket ezek a fenevadak 1936 folyamán agyonvertek. Ezenfelül természetesen sok olyan áldozat is van, akiknek esete még nem jutott nyilvánosságra. A wuppertali perben 600, a hamburgi perben 570,Elmshornban 270, a stuttgarti ifjúsági perben 60, Zeitzban 150, a duisburg-hamborni perben 600, Lübeckben 250, Kielben 60 és a hamburgi egészségi perben 150 embert ítéltek el egész 15 évig terjedő börtönbüntetésekre. Egyedül ezekben a tömegperekben több mint 3000 antifasiszta harcost ítéltek el 9,000 esztendei börtönre. Bár a német sajtónak nem szabad már részletesen foglalkoznia ezekkel az ítéletekkel, mert különben nagyon is bele lehetne látni a házigazságokba, mégis össze lehet állítani a lapok tudósításaiból az alábbi hiányos statisztikát. 609 Az 1936-os év folyamán politikai perben 3283 vádlottat ítéltek el 6486 évi fegyházra és 1763 évi börtönre összesen tehát 8249 évi szabadságvesztésre. Ha a tömegperekben kimért 9000 évi szabadságvesztést hozzászámítjuk, úgy a Hitler uralom 4 éve alatt eddig kiszabott szabadságvesztések büntetése 44,606 esztendőre rúg. Ezek azonban csak azok a büntetések, amelyeket a németországi lapok jelentései után össze lehetett állítani és így csak tökéletlen számokat mutatnak. Németországi bizalmi emberek megállapításai szerint ezek a számok csak mintegy 20%-át teszik ki a tényleg kiszabott politikai büntetésnek. Ugyancsak 1936-ban politikai bűncselekmények miatt tizenöt halálos ítéletet szabtak ki és ezekből kilenc kivégzést végre is hajtottak, 18 vádlottat életfogytiglani börtönre, 56 vádlottat pedig 10-től 15 esztendeig terjedő börtönre ítéltek. Világfelfogás és pártok tekintetében a következőképpen oszlanak meg az elitéltek 1203 szociáldemokrata és szabadszervezeti tag, 898 kommunista, 157 szocialista munkáspárAndre, Walter Wobrock és Johannes Eggert. Az alábbi halálraítéltek még a börtöncellában várják sorsuk beteljesedését: Bruno Schroeter, Helmut Schweers, Bruno Blank, Walter Schulz, Walter Zimmerman Richard Holzer és Adolf Scheffel. —itó. Nem kell papucshős - mondják a nácik BERLIN. A porosz bíróság egy ítéletében kimondotta, hogy az olyan emberek, akik nem tudnak helyt állani feleségeikkel szemben, nem lehetnek közhivatalnokok. Az ítélet erre vonatkozó része így szól “Ha egy közhivatalnok szó nélkül eltűri, hogy felesége rágódjon rajta vagy lealázó módon őrködjék felette, alkalmatlanná válik az állami szolgálatra.” Az ügy úgy került a bíróság elé, hogy az egyik állami hivatalnoknak nagyon kardos felesége volt, aki férjének minden lépését ellenőrizte, az min hivatalnoktársai sokat mulattak, de viszont feletteseinek nem tetszett, így azután az állami hivatalnokok ügyeiben döntő bíróság elé utalták az ügyet tt 330 tagja a bibliakutató társaságnak 41 lelkész 28 katolikus polgár 18 külföldi, 117 vádlottat pedig “faji szégyen” címen ítéltek börtönre Politikai bűn miatt az alábbiakat végezték ki: Franz Süss, Rudolf Menzel, Walter Scheve, Walter Gelbke, Wilhelm Blessig, Helniut Kionka, Robert Wendel, Edgar rendszer végezni akar vele. Megtiltják levelezéseit, látogatásokat még a legközelebbi hozzátartozóinak is csak 3 hónaponkint egy esetben engedélyeznek. Ragaszkodnak szigorúan a börtön koszthoz, mely oly hiányos, hogy nem nyújt elég táplálkozást az amúgy is testileg összetört Rákosinak. Követeljünk betegszabadságot Rákosi Mátyásnak a legrövidebb időn belül. CSÖKKENNEK A MUNKABÉREK A NÁZI PARADICSOMBAN Vannak olyan szakmák, amelyekben a munkabér a felére esett BERLIN. A názi kormányzati rendszer egyik legelső cselekedete az volt, hogy szétrombolta a munkásszervezeteket és mindenféle elnyomó rendelkezéseket adott ki a munkások ellen. Ennek most mutatkoznak már a félreismerhetetlen következményei. A munkabér Németországban a Hitler-uralom óta általánosságban 20% -kal csökkent és nagyon sok esetben ez a csökkenés eléri az 50 százalékot. A szászországi vas- és fémmunkások átlagos órabére 1932-ben 1,08 márka volt, ugyanezek a munkások most 54 pfennig órabér mellett dolgoznak, ami azt jelenti, hogy munkabérük a felére csökkent. Emellett a legszükségesebb és legfontosabb élelmiszerekben is hiány van, ami a munkások élettartását még mélyebbre szállította le. A német munkástól alacsony munkabére mellett még súlyos összegeket szednek el a názi intézmények fenntartására. Az átlagos 35 márka ($15.00) munkabérből, amelyet a 63 órás munkahét alatt keres a munkás, átlagban 6 márkát vonnak le neki názi intézmények fenntartása címén. A munkanélkülieket nagy tömegekben gyűjtik össze a katonai barakkokban, ahol hitványul fizetett munkát kell végezniök a katonai építkezéseken AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FELKÉSZÜL A HÁBORÚRA A hadsereg minden részét megerősítik és tökéletes fegyverzéssel látják el Az Egyesült Államok hadvezetősége 1939-ig évenként átlag félmilliárd dollárt fog felhasználni a hadsereg kifejlesztésére és ezen az áron egy mindenképen teljesíthetőképes és gyors mozgású, jól felszerelt hadsereget akar kiállítani. A hadsereg összetétele a következő lesz: 14,000 rendes állománybeli tiszt, 165,000 rendes állománybeli sorkatona, 210,000 nemzetőr, 12,000 tartalékos tiszt és 150,000 tartalékos katona. A hadseregnek 1500 repülőgépe van, amelyhez még 500 darabot akarnak vásárolni. Ezek között olyan gépek is vannak, amelyek óránkénti 300 mértföldes gyorsaságot tudnak kifejteni. A hadsereget tökéletes tüzérségi felszereléssel, gépfegyverekkel és 8 lövetű ismétlő fegyverekkel látják el. Hogy a hadsereg minél gyorsabb mozgású legyen, a szállításra eddig alkalmazott lovakat és öszvéreket lehetőleg motoros gépekkel, tracktorokkal cserélik ki. Az egyes divizók létszámát pedig az eddigi 27,000 emberről 13,000 emberre szállították le Mindebből az látható, hogy az Egyesült Államok is fegyverkezéssel akarja biztosítani a “békét.’ TUESDAY, MARCH 16,1937. NEM AKARNAK BÉKÉT KÍNÁVAL A japán hadsereg vezetői támadják a kormány javaslatát TOKIO, Japán. A japán hadsereg vezetői, köztük Sugiyama hadügyminiszter, Yoshiko Umezu tábornok, konferenciára jöttek össze és közölték Satokel, hogy nem miniszterelnökfogadhatják el a kormány új békepolitikáját Kínával szemben. A kormány ugyanis, látva Kína egységét, az egyenes támadás helyett “barátságot” javasolt Kínával, hogy ezután tartsa meg Japán befolyását Kínában és közelebb hozzák Japánhoz, különösen abból a célból, hogy a Szovjet elleni szövetségbe bevonhassák. A tisztek kijelentették, hogy ha Satóék ragaszkodnak új politikájukhoz, “a japán közvélemény ketté fog szakadni ebben a kérdésben.” Ebben a kijelentésben a hadsereg fenyegetését látják Satoékkal szemben. (Mint emlékezetes, a múlt év elején a hadsereg tisztjei meggyilkolták a kormány több tagját.) Körbe -körbe. APUNK EGYIK legutóbbi számában megírtuk már, hogy Serédy Jusztinián bíboros hercegprímás a közeljövőben az Egyesült Államokba érkezik, hogy a Budapesten megtartandó katolikus világkongresszust előkészítse és egyben az amerikai katolikus püspökök segítségével az itteni magyar katolikusság szervezését előrevigye. Jeleztük ebben a cikkünkben azt is, hogy a hercegprímás legutóbbi otthoni böjti prédikációjában olyan éles és reakciós politikai hangot használt, hogy amennyiben ezen a vonalon akarja Amerika magyar katolikusait szerveztetni az amerikai püspökökkel, súlyosan veszélyeztetné azt az egységet, amelyre az amerikai magyarságnak soha sem volt nagyobb szüksége, mint éppen most. AZ EGYSÉGÉRT való mozgalom ma mindennél fontosabb érdeke Amerika magyarságának. A bánya, acél, autó és más iparágakban előttünk állnak azok a nagy harcok, amelyekre ennek az országnak történetében eddig nem volt még példa. Az amerikai jingó-sajtó telve van a bevándoroltak elleni uszítással és a törvényhozás előtt tucatszámra feküsznek a bevándoroltak ellen irányuló legvadabb törvényjavaslatok. Az európai és japán fasizmus állig felfegyverkezve megkezdte már az offenzívát az ibériai félszigeten és a mandzsu határokon és készen áll arra, hogy egy új világháború rémét szabadítsa reánk, amelynek végső célja az egész világ fasizálása, minden emberi jog és szabadság letiprása. Itt Amerikában is megvannak ennek az irányzatnak képviselői, akik csak a megfelelő időpontot lesik, hogy reánk törjenek és csak az amerikai dolgozók minden erejének megfeszítésével lehet barbár szándékaiknak gátat emelni. Ezeknek a nagy és nehéz küzdelmeknek nélkülözhetetlen előfeltétele a tömegek egysége és ezért ezt az egységtörekvést sem vallási, egyházi, sem politikai jelszavakkal megbontani nem szabad. VANNAK BIZONYOS jeleink, amelyek arra vallanak, hogy a világ katolikusainak egy tekintélyes tömege, — azok, akik a katolicizmust krisztusi szellemben értelmezik máris tudatára ébredt mindennek és kezdi felismerni azt a veszedelmet, amely a Vatikán tömegellenes, a fasiszta elnyomást támogató álláspontjából származik és ezt a meggyőződését egyre hangosabban ki is nyilvánítja. A “Commonwealth” című elterjedt katolikus hetilap egyik legutóbbi számában neves európai katolikus vezetők foglalnak állást a spanyol nép lemészárlója, Franco tábornok ellen. Az amerikai katolikus papság és a hívők között egyre nagyobb ellenzék alakul ki azok ellen az amerikai püspökök ellen, akik a gyermekmunka elleni törvénnyel helyezkedtek szembe. Nagyszámban jelentkeznek már azok a katolikusok is, akik egyre hangosabban követelik, hogy az egyházi vezetők hagyják abba a “kommunizmus” elleni erőszakolt harcot és kezdjék meg végre a küzdelmet a kapitalista elnyomás ellen. Mindez azt mutatja, hogy a katolikus tömegek kezdenek feleszmélni a kor szavára és máris ellentállást tanúsítanak főpásztoraik fasiszta törekvéseivel szemben, amely tőlük idegen és számukra ellenszenves. MÚLT SZOMBATON folyt le a katolikusok nemzetközi" békeszövetségének new englandi gyűlése Newslavenben, amely kimondotta, hogy demokráciát követel az Egyesült Államok számára és több órás vita folyt afelett, hogy Európa összes országai számára is a demokráciát követeljék. De még ennél fontosabb dolog is történt ezen a gyűlésen A főszónokok egyike, Charles Fenwick tanár, a nemzetközi katolikus békeszövetség elnöke nemcsak élesen bírálta a jelenlegi kongresszus kétkulacsos “semlegességi” törvényalkotását, de alaposan és egyenesen kimondotta a véleményét a fasizmusról és Hitlerről, akit “idegbajos, önző, megalomániásnak” bélyegzett. fia HIÁBAVALÓ ERŐLKÖDÉS a Vatikán és a főpapság erőszakolt vörösfalása. A katolikusság józan és gondolkozó tömege kezdi már felismerni, hogy nem lehet semmi közössége a katolikus vallás legnagyobb ellenségével, Hitlen-el és véreskezű társával, Mussolinival ,aki éppen most tiporta katonacsizmája alá a legrégibb katolikus ország, Ethiopia szerencsétlen népét. Egyre több azoknak a katolikusoknak a száma, akik semmi közösséget sem akarnak Franco generálissal, aki már mohamedánokkal gyilkoltatta halomra a katolikus spanyol férfiakat, asszonyokat és gyermekeket és aki német repülőivel spanyol templomokat bombáztat. Az amerikai katolikusok is kezdik már felismerni, hogy püspökeik, főpásztoraik a vörösfalás jelszavaival legnagyobb ellenségeik, a Klu Klux Klan és a fekete légiósok táborával és azok támogatóival, a legreakciósabb és legnépellenesebb nagytőkés kizsákmányolókkal akarják őket egy táborba terelni. Amerika katolikusainak legnagyobb része dolgozó munkásokból, farmerekből és kisemberekből tevődik össze, akik eddig olyan tradíciókon nevelkedtek fel, amelyek homlokegyenest ellenkeznek a fasiszta jog és szabadságrablás, véres, diktatórikus rendszerével. Ezt a tömeget még a reakciós főpapok erőlködésével sem fog sikerülni a fasizmus szekere elé fogni. CERÉDY hercegprímás nagyon helyesen tenné, ha a kifele ** való után tanulmány tárgyává tenné az amerikai és magyar katolikusok helyzetét és viszoyait, ha a Horthy-politikát nem csomagolná az utibőröndjébe és ha tartózkodna attól a kísérlettől, hogy itt a reakció malmára hajtsa a vizet és a magyarság fejlődőben levő egységébe éket verni igyekezzék. SZABADOS ZÁDOR. Megszavazták a francia fegyverkezési kölcsönt PÁRIS. — A francia kamara 470 szavazattal 46 ellenében megszavazta a nemzetvédelmi költségek kölcsönére vonatkozó törvényjavaslatot. A képviselők pártkülömbség nélkül szavazták meg a törvényt és csak 100 képviselő tartózkodott a szavazástól. A kölcsön a kormány 13 milliárd frankra (585 millió dollár) tervezi. Az angol kormány ellenzi, hogy a kölcsönt angol polgárok is jegyezzék, mert azokat saját kölcsönei számára akarja megnyerni.