Élővilág, 1961 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1961-10-01 / 5. szám

Ф)М$Ш1шыи és EgÉszsét. Amit az elhízásról tudnunk kell TAUSZK ÉVA DR. Az egészséges ember szervezete a test­súly állandóságának fenntartására törek­szik. Az állandóság biztosításában nagy szerepe van az agykéregben, illetve a köztiagyban levő szabályozó központnak. Ez a központ a szervezet zsírraktárainak teltségét szabályozza, egyrészt az agy­alapi mirigyen keresztül a belső elválasz­tása mirigyekre hatva, másrészt a vege­tatív idegrendszeren keresztül. Feladata elsősorban a zsírelosztás és a zsírraktáro­zás szabályozása. Az idegi központon kívül még a különböző ösztönök, így pl. az éhség, táplálkozás, a mozgékonyság is komoly szerepet játszik a testsúly állandó tartásában. Elhízás általában akkor jön létre, ha ezen szabályozó rendszerben valahol za­var keletkezik. Tulajdonképpen a szer­vezet energia-egyensúlya bomlik fel; az energiabevitel nagyobb lesz, mint a leadás, és a felhasználatlan energia, mint kóros mennyiségű zsír rakódik le a test különböző részein. Természetes tehát, hogy a falánk, nagy étvágyú emberek könnyen elhíznak. Ugyanezt látjuk bizonyos foglalkozási ágban dolgozók esetében is (pl. vendéglős, szakácsnő, hentes stb.). Nemegyszer családokon belül halmozottan fordul elő elhízás. Itt azonban nem örökletes ténye­zőről van szó, hanem ezen egyének táp­lálkozási és életkörülményei is arra hajlamosítanak. A testi aktivitás csökke­nése ugyancsak elősegíti a testsúly növe­kedését. Betegségünk rendkívül elterjedt, a világ lakosságának kb. 4%-ában megtalálható. Nőkön sokkal gyakrabban fordul elő, de férfiak sem mentesek tőle. Miután a betegség első szakaszában komolyabb pa­naszokat nem okoz, a betegek legnagyobb része kozmetikai okokból keresi fel az orvost. Nem könnyű eldönteni, hogy kit te­kintsünk elhízottnak, annak ellenére, hogy különböző képletekkel igyekeznek az ideá­lis testsúlyt megállapítani. A legköny­­nyebben megjegyezhető és legkönnyeb­ben ellenőrizhető ilyen formula a követ­kező: ideális testsúly kg­y : testmagasság cm—100 cm. Az ilyen formula által megállapított testsúlyhoz azonban nem lehet mereven ragaszkodni, mert nem szabad az alkati, csontrendszeri stb. különbségeket figyel­men kívül hagyni. Azonban mindenkép­pen kórosnak kell tekinteni az átlagosnál nagyobb testsúlyt, vagy a zsírszövet erő­teljes túltengését. Orvosi szempontból az általános elhí­zásnak két formáját kell megkülönböz­tetnünk. Az első esetben az elhízás külső okra vezethető vissza, és meg tudjuk szüntetni a táplálékbevitel csökkentésével, vagy az energiafogyasztás fokozásával. Sokkal nehezebb a helyzet azonban az elhízás másik alakjában, ahol az okot a szabályozó rendszer zavarában találjuk meg. A belső elválasztású mirigyek közül pl. a mellékvesekéreg túlműködése, vagy a pajzsmirigy, illetve a nemi mirigyek funkció­csökkenése hozhat létre elhízást. A köztiagy és az agyalapi mirigy bizonyos anatómiai elváltozásai ugyancsak testsúly­többletet okozhatnak. A bajt külső konf­liktusok is — az agykérgen keresztül — előidézhetik.

Next