Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. II. kötet. Biró-Dézsma - Magyar Jogi Lexikon 2. (Budapest, 1899)
C
Corpus Juris Hungarici 685 ősi béke megállapodásai, meg a zsitvatoroki béke pontjai egészítenek ki. d) II. Mátyás királynak négy decretuma: 1608 (koronázás előtt és után), 1609,1613 és 1618-ból. e) II. Ferdinánd királynak négy decretuma: 1622, 1625, 1630 és 1635-ből. f) III. Ferdinánd királynak szintén négy decretuma : 1638,1647 (magába foglalva az 1645-iki linczi békekötést is), 1649 és 1655-ből. g) I. Lipót királynak négy decretuma: 1659, 1662, 1681 és 1688-ból, mely utóbbi hibásan van 1687-re téve. h) III. Károly királynak három decretuma: 1715, 1723 és 1729-ből. i) Mária Terézia királynőnek szintén három decretuma: 1741, 1751, 1765-ből. k) II. Lipót királynak egy decretuma: 1790— 1791-ből. l) I. Ferencz királynak kilencz decretuma: 1792, 1796, 1802, 1805, 1807,1808, 1812,1827, és 1830-ból. m) V. Ferdinánd királynak négy decretuma: 1832—36, 1840, 1844 és 1847—48-ból. Mindeme törvények nyelve egész az 1832— 1836-ik országgyűlésig a latin, az 1832—36-ik törvényeké hasábosan latin és magyar. Az 1840- ből valók és a későbbiek pedig kizárólag magyar nyelven keltek. Szövegük igen sok helyütt hibás, mert a gyűjtőknek és kiadóknak főképp a régi kéziratos törvények eredeti szövege rendelkezésükre nem állott s igy a hibás másolatokra voltak szorulva. Mindezek a szöveghibák a Márkus-féle kiadásban gondosan feltüntetvék és a helyes szöveggel pótolvák. Kovachich József Miklós elismerésre méltó munkát végzett, amidőn Lectiones variantes czímű, Pesten 1816-ban megjelent művében a kutatások rendén felfedezett eredeti és hiteles példányok alapján az eltéréseket közzétette. A régi törvények beosztásáról megjegyzendő, hogy Szt. István, Szt. László és Kálmán törvényei fejezetekre (capita), a többiek pedig czikkelyekre (articuli) vannak tagolva. Csakhogy e tagolás (az 1498. évi decretumot kivéve) a törvények eredeti példányaiban a XV. század vége előtt elő nem fordul és rendszeresen csak 1554 óta jött gyakorlatba. A czikkelyek czímfeliratai (rubricae) pedig eredetileg hiányozván, önkényesen írattak és csak 1596-tól kezdve hitelesek. A czikkelyeket szakaszokra (§§) 1803 óta szokták felosztani. A megelőző időkből való törvények ilynemű beosztása, amiképp fönnebb jelzők, a Szegedi munkája. A régi törvénytárról írtaknak befejezéséül, miután az ebből hiányzó törvények alább (686. szk. lapon) külön vannak felsorolva, itt csak azokra az idegen elemekre kell még reá mutatnunk, melyeket a különböző kiadásokban fölvéve találunk, u. m.: 1. Werbőczy Hármaskönyve, melyet Mosóczi s Telegdy püspökök az általuk rendezett kiadásba még föl nem vettek, de amely az 1628- iki bécsi kiadásban már első helyen áll és mely helyét későbben is megtartja (a Hármaskönyvről bővebben lásd Hármaskönyv, Jogforrások, Werbőczy). 2. Egy esküminta I. Lajos korából, ennek 1351. évi decretuma után, magyar nyelven. 3. Egy adománylevél mintája, Zsigmond első decretuma elébe illesztve, melyet Mosóczi Werbőczyből vehetett. 4. Egy kegyelemlevél a pártütők számára 1403-ból. 5. Szlavónia két municipalis törvénye 1492. és 1538-ból. 6.1. Ferdinánd egy parancsa 1560-ból, az elfoglalt egyházi javak visszaadása tárgyában. 7. Egy a helytartóság adományozásáról szóló levél az 1563. évi decretum végén. 8. Tárnoki czikkek (Articuli juris tavernicalis), először 1733. fölvéve. 9. Becsületsértés esetében való eljárása a katonai főtörvényszéknek (Observationes processus causarum militaris curiae in facto honoris). 10. Mária Terézia 1747-iki katonai rendszabása (regulamentum militare), mely először a Szegedi kiadásában jelent meg. 11. Praxis criminalis, melyet III. Ferdinánd 1656-ban Alsó- Ausztria számára adott ki német nyelven, de latin fordításban fölvette Szentiványi az általa rendezett kiadásba. 12. Kosztaniczai Kitonich János törvénykezési munkája «Directio methodica processus judiciaris» stb. czímen (először fölvette Szegedi). 13. «Centuria certarum contrarietatem et dubietatum», felvette szintén Szegedi. 14. «Regulae juris antiquae, patri et canonici». A bécsi és Szegedi féle kiadásokban. 15. Történeti fejtegetések, királyok életleirásai, királyok, vármegyék, esztergomi érsekek, püspökök, nádorok hiányos névjegyzékei. 16. Törvények lajstroma (Index omnium decretorum). Tárgymutató (Cynosura universis juris Ungarici) és pedig: a) de rebus et actionibus; b) de personis et familiis decretalibus. Az itt 6—16. alatt felsoroltakat a törvénytár Márkus-féle kiadása, mint a törvénytárral egybe nem függőket, mellőzte (a 2. alatt említett Lajos-féle esküminta jegyzetben van közölve). A törvénytárnak 1000—1899-ig terjedő tárgymutatója pedig, magyar nyelven, a Márkusféle kiadásnak önállóan kidolgozott kötetét képezi. II. A Corpus futásból hiányzó törvények. Amint az előzőkből látható, egyfelől a törvénytárba sok oly anyag került bele, amely szorosan véve oda sem tartozik, másrészt abból számos törvény maradt ki, amelyeknek ott méltó helyük volna. E törvények közül némelyek mind a mai napig ismeretlenek s csak a krónikákban vagy olyan helyen maradt fönn emlékük, amelyek reájuk utalnak; mások ellenben csak a törvénytár szerkesztése idején voltak ismeretlenek, később azonban egyes tudós s búvárkodóknak sikerült azokat fölfedezniök, de a törvénytár későbbi kiadásaiba nem vetettek föl. Corpus Juris Hungarici