Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. II. kötet. Biró-Dézsma - Magyar Jogi Lexikon 2. (Budapest, 1899)

C

Concordatum 593 Concordatum minden állami elismeréstől függetlenül, az ál­lamjogi felfogások szerint, az egyes államok területére menő hatálylyal, az egyh­ázjog álta­lános elismerése alapján gyakorolhatja ezen hatalmat, s e mellett a nemzetközi jog által elismert jogalany. A pápa ezen nemzetközi jogalanyiságának kérdésével szemben teljesen elhibázott — Geff­­ken, Bluntschli, Neumann, Herrmann, Hübler — azon iskolai állásponthoz való merev ra­gaszkodás, hogy nemzetközi jogalany csak az lehet, akit valamely állami főhatalom birtoka illet meg, mert éppen ez adja a jogot arra, hogy valamely államfő a nemzetközi jogviszo­nyokban és érintkezésben, mint souverain ve­hessen részt; miután a pápára, mint a kath. egyház fejére nézve a nemzetközi jog, a nem­zetek állandó és általános elismerése kétség­telen határozottsággal eldöntötte ezen nemzet­közi jogalanyiság kérdését. Ezért nem is kell vita tárgyává tenni itt azon kérdést, hogy bír-e nemzetközi jogi erővel és jelentőséggel az 1871 május 13-iki olasz garantia-törvény, amely a pápa részére biztosítja az olasz királyság terü­letén belül a souveraineket illető tiszteletet. Art. 3. II Governo italiano rende al Sommo Pontefice nel territorio del Regno gli onori sovrani, biztosítja részére a fejedelmet illető sérthetlenséget és a felségsértésre szabott bün­tetésben fekvő védelmet. Art. 1. La persona del S. P. e sacra ed inviolabile. Art. 2. L’attentato contro la persona del S. P. e la provocazione a conmietterlo sono puniti colle siesse репе stabilite per l’attentato e per la provocazione a conmietterlo contro la persona del Re. biztosítja továbbá a szentszéknél működő követek részére, valamint az idegen államoknál működő pápai követek részére Olaszország területén belül, a diplomatiai személyeket a nemzetközi jog szerint megillető jogokat s kiváltságokat. Art. 11. Gli invitati dei Governi esteri presso Sua Santità s később invitati di Sua Santità presso i Governi esteri, godono nel Regno di tutte le preroga­tive ed immunità che spettano agli agenti diplo­matici secondo il diritto internazionale stb. ; hasonlóképen eldöntetlenül hagyható azon kér­dés is, hogy nem kell-e az egyházat a maga egészében szintén oly szervezetnek tekinteni, amely az államokhoz hasonlóan souverain, és amely souverain szervezetnek feje a pápa ? A nemzetközi jog által megállapított ezen nemzetközi jogalany minőség alapján illeti meg a pápát, a nemzetközi érintkezés joga s ebben a többi souverain feletti elsőbbsége, a követküldés és fogadás joga ; követeinek első­sége; diplomatiai interventiójának igénybe vé­tele szintén ezen alapszik, valamint azon tény is, hogy egyes államfők ma is államfői czímeik között viselik a pápától nyert czímeket; pl. a magyar király apostoli királyi czímét; és ezen nemzetközi jogalanyiság elismerése jut kife­jezésre éppen a C.-okban is, amelyeket az egyes szerződő államfők a pápával, egyenesen mint elismert nemzetközi jogalanynyal, nem­zetközi szerződésekként s a nemzetközi diplo­matiai eljárás útján állapítanak meg. A C.-nak ezen felfogásával szemben nem bír határozó jelentőséggel azon észrevétel — Bluntschli, Geffken — hogy itt hiányzanak azon materiális kényszereszközök, amelyek a nemzetközi szer­ződések érvényesítésére s fentartására szolgál­nak. Mert nem szabad ezzel szemben feledni azt, hogy a nemzetközi materiális kényszereszkö­zök legerősbike, az ultima ratio, a háború nem­csak itt van kizárva, hanem jogilag ki van zárva az államszövetségekben és szövetséges államokban is, sőt Magyarország és Ausztria között, a jelenlegi viszonyok között még tény­leg is kizártnak kell tekinteni a háború lehe­tőségét a­nélkül, hogy e miatt a két állam kö­zött létező államjogi szerződések nemzetközi minőségét, s általában nemzetközi szerződé­sek létrejöttének lehetőségét tagadni lehetne. Azonban azért e mellett a C.-ok — mint nem­zetközi szerződések — is rendelkeznek a nem­zetközi szerződések sanctióival; itt első­sorban jön figyelembe azon erő, mely éppen a pápa kiváló nemzetközi állásánál fogva, a vele szem­ben, ezen minőségében s ezen állásra való te­kintettel — s rendszerint ünnepélyes formá­ban — tett lekötelező államfői ígéretben fek­szik ; ezen kívül a pápának rendelkezésére áll a nemzetközi összeköttetés megszakításának, a követek visszaküldésének s visszahívásának joga ; más hatalmak közbenjárásának, jó szol­gálatainak — bons offices — igénybe vétele. Említhető itt a kényszereszközök között még az egyház részéről gyakorolható lelki kény­szer, azon végtelenül hatalmas és veszélyes erő, mely az ily szerződés megsértése eseté­ben, az egyház papságának és híveinek, az államhatalom által megsértett 2.-ban kifeje­zésre jutó egyházi állapothoz, az egyház tör­vényéhez való esetleges ragaszkodásában jut­hat érvényre; ez azonban nem tekinthető jogi szempontból figyelembe vehető kényszeresz­köznek s a nemzetközi szerződés ily jogi sanc­­tiójának, s nem annyira az idegen államok kö­zötti ultima ratiót képező háborúval hozható párhuzamba, mint inkább a belforradalommal, mely jogilag — Geffkennek Doveval szemben tett észrevétele szerint — rendszerint a bün­tető törvények értelmében büntetendő maga­tartást képez, azonban politikai szempontból még mindig figyelembe jöhet. Különben a C. kezelése is összeesik a nemzetközi szerződé­sek kezelésével, még­pedig úgy létrejötte, mint megszüntetése szakában, sőt újabban — főleg ezen században — a nemzetközi szerződések megjelölésére szolgáló általánosabb kifejezés, a conventio elnevezés is általánosabb a C. elnevezés helyett, pl. az 1855. évi osztrák Magyar Jogi Lexikon II. köt. 38

Next