Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. VI. kötet. Pergátló kifogás-Zsupán - Magyar Jogi Lexikon 6. (Budapest, 1907)
Zs
Zsitvay 1158 gek szervezete presbyteri és ezen egyházközségeket egymással, kisebb és nagyobb testületek, egyházi hatóságokba egyesülve, közös és igazgatásra jogosult gyűlések, zsinatok tartják össze. Zs. szervezete volt a franczia, skót, hollandi és magyar ref. egyháznak. Ezen szervezet kiindulási pontja Francziaország, hol a presbyteri alapon szervezett községek bizonyos kisebb területenként csoportosítva, a közös gyűlésre (colloque) egy lelkészt és egy presbytert küldöttek. Bizonyos számú értekezlet élén a tartományi zsinat (synode provincial) állott, melyre minden egyházközség küldött egy lelkészt és egy presbytert. A legfőbb egyházhatóság, a nemzeti zsinat (synod national) az egyes tartományok két-két lelkész és presbyter képviselőjéből alakult. Ugyanezen fokozatok vannak a hollandi (kerkeraad, klassikaal bestuur,provincial kerkbestuur, algemeene synode des Nederlandsche horvorunde kerk) és a skót ref. egyházban (Kirksession, Presbytery, Synod, General Assembly). A magyarországi ref. egyház már 1791 óta a Zs. alapjaira állott, de a szervezet betetőzése, különböző okok miatt, csak 1881-ben következett be. A külföldi ref. egyházaknál a szervezet egyik jellemző vonása s ebben a magyar ref. egyháztól lényegesen eltérnek, hogy espereseik, püspökeik, egyházmegyei és kerületi gondnokaik nincsenek, hanem gyűlésről gyűlésre elnököt, titkárt választanak, kik a határozatok foganatosítása érdekében a következő gyűlésig mandátumaikat megtartják. pr. Zsitvay Leó, a budapesti btővszék elnöke, szül. 1841. Önállóan megjelent művei: A magyar sajtójog mai érvényében, 1900. А ВТК. novellája (Magy. Jogászegyl. 248. sz.). Zsoldos Ignácz, curiai tanácselnök, sz. 1803., s 1885. 1849—1861-ig az osztrák semmítőszék magy. osztályánál udv. tan. Művei: Magyar váltótv., 1845; Népszerű erkölcstudom., 1840; Szolgabirói hivatal, 1842; Magyar váltótv., 1847; Örökváltság ; Magyar mezei rendőrs. tv. Zsolna (Trencsén vm.). Jbirósága (szervezte a 9225/71. IM. sz. rend.) a trencséni tvszék, ill. ügyészség és a pozsonyi ítélőtábla, ill. főügyészség területén van. Van tkvi hatósága (11,746/76. IM. sz. rend.), adó- és letéthivatal helyben, közjegyzői székhely, melynek működési köre a Zs.-i jbiróságon felül a csaczai jbíróság területére is kiterjed, közjegyzői és ügyvédi kamarája: Pozsony. Zs.-án az 1871 jul. 10-iki min. rend. tvszéket is szervezett, mely 1876 máj. 31-én állott fenn, mikor is az 1875 : XXXVI. t. sz. alapján kiadott 1423/76. ÍME. sz. rendelettel megszüntették és területét a trencséni tvszékhez csatolták. Zsombolya (Torontói vm.),lbirósága (szervezte a 9225/71. ÍME. sz. rend.) a nagykikindai tvszékhez, ill. ügyészséghez és a szegedi Ítélőtáblához ill. főügyészséghez tartozik. Van tkvi hatósága (18,695/93. II. sz. rend.), adó-és letéthivatal helyben, közjegyzői székhely és kamarája: Temesvár, ügyvédi kamarája: Szeged. Zsögöd Benő (családi néven Grosschmid Béni; ezen a néven írja újabb munkáit), a budapesti egyetemen a magánjog ny. r. tanára, a m. tud. akad. r. t., a magyar ált. polg. tvkv. szerkesztő bizottságának szerkesztő tagja. Született Máramarosszigeten 1852-ben. Főbb munkái: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, 2 k., 1899—1901. Magánjogi tanulmányok, 2 k., u. o. 1901. Tartalma I. k.: 1. Öröklött és szerzett vagyon; 2. Kiskorúak utáni éves öröklés; 3. Döntvényeink kritikai fejtegetése; 4. A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről; 5. A lejárat után vállalt váltókezességről; 6. Az 1879. évi VII. magyar jogászgyülés tárgyalásai a köteles rész tárgyában ; 7. A köteles rész (a m. tud. akad. által pályakoszoruzott munka); 8. Keresk. jog és keresk. eljárás; 9. Az örökösödési tvtervezetről (1882); 10. A keresk. jognak különválásáról; 11. Könyvbirálat a kereskedelmi jogköréből; 12. A bonorum possessióról. II. k.: 1. Keresk. jogunk egynémely alapfogalmához; 2. Tvtervezet a tves örökösödésről; 3. A collatióról; 4. Családfentartás és örökjogi javaslat (1887); 5. Az örökjogi tvjavaslat (1887); 6. Köteles részre jogosultság függési viszonya a tves örökösödésre hivatottsághoz (1888); 7. Über die_ Voraussetzungen der Berechtigung zum Pflichttheile aus dem Gesichtspunkte der Berufung zu der gesetzlichen Erbfolge; 8. A tves örökösödési részbe való betudás beszámítási módja 9. Az ajándék miatti köteles rész szabályozásához; 10. Tvjavaslat az öröklési tv. életbeléptetéséről (1890); 11. A családjogot tárgyazó némely intézkedésekről szóló tvtervezet és indokolása (1800) ; 12. Családjog (1890, utóbbi 3 munka az igazságügyminister megbízásából); 13. Telekkönyvön kívül elbirtoklás. Továbi művei: Dologjogi előadások; Kötelmi jogi előadások; Örökjogi előadások; Hitel és realuzsora, 1902; A szerzemény családvagyon és örökjogunkban, 1902; Magánjogi előadások, 3 füzet, u o. 1903; A házassági tv. anyaggyüjteménye, u. o. 1905; Zsupán. A magyar hódítás előtti Horvátország kisebb kormánykerületekre, zsupákra volt felosztva; mindegyik élén állt a Zs. ,, zsupa és pán (úr), tartományi főnök; még régebben, midőn még a törzsszerkezet egységesebb orsz. szervezetté nem tömörült, Zs. annyi volt mint az egyes törzsek főnöke, törzsfő. Zsupán