Thanhoffer Lajos: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
ELŐSZÓ. Összehasonlító élet- és szövettani művemet kettős érzés uralma alatt adom át a nyilvánosságnak. Egyike ez érzéseknek az öröm, mely eltölt akkor, midőn hosszas munka eredményeként, reményiem, hézagot pótló művet nyújthatok a fiatal nemzedéknek; másika pedig a félelem a fölött, hogy a nagy feladathoz, mely egy ilyen disciplina sokoldalú fejezeteinek érthető és minden hibától tökéletesen ment tárgyalásán sarkallik, csekély tehetségem megfeszített ereje sem volt elegendő. Azonban biztat egyrészről az a tudat, hogy lelkiismeretesen, fáradságot nem kímélve, az adatokat mérlegelve, tapasztalataimat — a mennyire azok terjedtek,— a másokéival egybevetve s a legjelesebb szerzőkből merítve, oly művet adhatok fiatalságunk kezébe, melyet minden gyengéi mellett is haszonnal forgathat; másrészről azon remény, hogy egy, hazai nyelvünkön írt első ily irányú művet a legmagasabb igények mérvpálczájával mérni senki sem fog. Noha első ily irányú műnek nevezem e munkámat, az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy ez csak részben áll így. Már 1864-ben írt Balogh Kálmán egyetemi tanár s érdemes tudósunk egy, akadémiai nagy díjat nyert ember-élettant, melyből szerző is első élettani ismereteit merítette; nemkülömben Wundt Vilmos német nyelven írt ember-élettanát rövid kivonatban először Gebhardt Lajos tanár adta ki s később egész teljességében Török Aurél egyetemi tanár, hivatott anthropologusunk egyetemi tanársegéd karában 1871-ben fordította le magyarra; továbbá természettudományi társulatunk Huxley elemi élettanát adta ki s veterán akadémikusunk Dr. Töröli József is írt szintén egy kisebb élettant. Mindazáltal hiányzott eddig egy, különösen az állatorvosok és gazdák, nemkülönben más pályán levők és e szak iránt érdeklődők igényeinek