Budai Ferenc: Magyar ország polgári históriájára való lexicon a XVI. század végéig 3. (Nagyvárad, 1805)
Z
Gió ZOBOK. ZOLTHAL tok futásnak eredttek. A’ futás közbeni , fcskákat megöltek közzűlök a’ Magyarok; magátis Zobort Kadusa sebbe ejtette , és el is fogta. A’ kik a’ Nyitrai Várba beszaladhattak, azok is más nap közbe kerülttek, mivel a’Magyarok nem nyugodtak , míg a’ várat meg nem vették. Zobort pedig egy közel lévő hegynek tetejénn felakasztották , mely hegyet máigis ezenn dolognak emlékezetére Zobor hegyének hívnak , Nyitrához közel. Ezenn a’ Zobor hegyénn építtetett volt Szent István Király egy Klastromot a’ Benediktinusoknak. ZOBOR GÁSPÁR: Jelen vólt 1,526 eszt. a’ Posoni Diétáin, mellyenn első Ferdinánd Magyar Királynak választódott. SZ. ZOÉRÁRD , más neve András, Sz. litván Király idejébenn éltt Magyarországonn; szent életéről, s tsudáiról igen elhíresedett. Lengyelországból származott; a’ Szent Benedek szerzetes volt, és előszször a’ Zobor hegyénn épültt Kkirtrombann lakott; azután a Trentsinenn felül a’ Vág vize mellett egy Szkalka nevű pusztábann remetéskedett. 1009. esztendőbenn haltt meg. Teile Nyitránn a’ Sz. Emerán templomába temetődött, és ugyan ott égett meg a’ Sz. Benedek testével együtt, 1317 esztendő tájbann , mikor Trentsini, vagy Csáki Máté a’ Nyitrai várat, s templomot felégette. Ez a’ Sz. Benedek neki hajdan kedves tanítványa , es követője volt. Életét,s tselekedeteit Maurus a’ Pétsi első Püspök írta meg. ZOLTHAI vagy ZOLTAI JÁNOS, a Török Császárhoz jártt követségbe a’ békesség dolgábann 1513 eszt, de semmi hasznot nem tehetett. Talán testvérje volt neki az a’ Zóltai Ferentz, a’ ki Kenderesi Mihállyal, Báts Vármegye küldöttje volt a’ Rákosmezei Diétára 1303 eszt.