Vay László: A német hivség, avagy Bécs polgárjai a frantzhadban (Nagyvárad, 1806)

A jót tévő és jót vévő között egy pár levél

jaira az elmúltt Esztendőben érdeme fölött való kifejezésekkel megü­dvözőlvén, a’ tö­­kélletességnek szenteltt halmára eszközlő módokat hintegetett ’s útat mutatott, a’ melly jó volta ezen tiszteletre méltó, ’s méltán tisztelendő szenteltt Egyházi Férfiú­nak , elfelejthetetlen leszen az írónak em­lékezetében élte végső szempillantattyáig. Ez az érdemes és tudós Pap az, ki hogy az efféle, ’r egyébb munkák szerzé­­sére, ’s kiadására több üres időt, ’s jobb alkalmatosságot nyerhessen az ezen Bihari és Nagy Váradi Püspöki Megyében helyhez­­tetett Érkeserüi (honnan a­ Fő Nemes ’s nagy érdemű Frater Familia magát írja) Plébániára kívánkozott, a­ hová is Lelki buzgóságátúl ismeretes Püspökje Mgos és Fő Tisztelendő Miklósy Ferentz által a’ szokásban való rend szerént kineveztetvén , mert eggyütt a’ legeltetésére bízatkatott Ju­harnak s­zíveinek dolgában, ’s a’ külömb­­féle munkák készítésében fáradhatatlanul, ’s megszűnés nélkül foglalatoskodik. Ki­nek üresen maradott Archigymnásium Ex­­hortátori hivatalában következett, ezen Vá­radi Püspöki Megye Szentegyházi Férfiú Kaiszler Keresztelő János, ki az isco­­dik Esztendőnek első Hónap’, első napjától az következett 1806 dik Esztendő October 18- dikáig Káplányoskodván, itten Nagy vára­don, eggyütt a’ Nagy-Váradi Nemes Iffiú­­ság Királyi nevelés Házban, (in Regio Ma-

Next