Vay László: A német hivség, avagy Bécs polgárjai a frantzhadban (Nagyvárad, 1806)

A jót tévő és jót vévő között egy pár levél

árd és Miklós Fiú magzatira, ’s minnyá­­joknak hozzátartozandóira. Illy orvosi szorgalmatos figyeléssel vi­­seltetik az író és annak Testvér Sógora Kir. Tanátsos Tokodi György Házai eránt,,ki is az író Testvér Húgának Vayai az Úr­ban elnyugodott Vay Magdolnának Toko­­di Györgynének óldala mellett mind fogy­­tig híven szolgálván, bár ha hosszas és rég­től újra a’ száraz betegségben sínlődő éle­tét meg nem tarthatta, mindazonáltal min­den a’ beteget ismerő emberiségnek véle­­kedése, ’s reménysége felett gyarló, és dű­lő félben lévő életét gyámolította, és hosz­­szabbította addig, a’ meddig az emberi te­hetőség, az orvosi tudományos tapasztalás, ’s a’ segítségre kész igaz Keresztyén ’s min­den önnön hasznot kirekesztő felebaráti sze­­retet és szívesség terjedhetett, melly szíves jó voltáért úgy maga mint forrón szeretett Testvére részéről örökös köszönettel, ’s az elő­fordulandó minden alkalmatosságokban viszontagolatval való szoros tartozását meg­­ismeri az író ; ki hogy liléi Takáts Ká­rolyról kezdett jegyzését végezhesse, azt sem halgathattja el, hogy Csokonai vitéz Mihály híres, és maga után halhatatlan nevet hátrahagyott Versszerzőnek koránti halálán kesergő legnagyobb érzékenységű, é s remek verseket ő készített, ’s a’ többi számtalanok között az ezen munka íróját kiadóját, úgy szü­letése, mint neve nap-

Next