Meynert Hermann: I. Ferencz austriai császár, magyar király s a t. és korának történetei (Pest, 1835)

Második osztál. Iső Ferencz császár belső intézvényei és rendelései

ban, a’ gyakori káros kiöntések’ eltávoztatása végett szabályoztatott. A’ Duna Magyarországban részint sarkantyúk felállítása által szabályoztat­­ván, részint Vaskapunál a’hajózást gátló kőszir­­tek munkába vett kivettetése ’s tördelése által a’ hajózásnak út nyittatván, úgy szinte a’ Mura, Brenta, ’s Bachiglion­e, a’Pó, ’s más folyói Olaszor­szágnak folyamokban szabályoztatván ’s korlátol­­tatván,­­ a’ hajózás a’ leghathatósb módon elő­­segíttetett. E’ tekintetben nevezetes érdemű, a’ cseh hydrotechno magános társaság , melly 1807-ben a’ Monarchiának több jeles férjfiaiból állott öszve, hogy a’ cseh folyamok hajózhatása és a’ Moldvának a’ Dunával egyesítése eránt tett javallatok munkálatba vétetődjenek. A­ Császár nyilván meghagyta a’ tartományi hivataloknak, hogy ezen társaságot munkálataikkal mennyire le­het, gyámolítsák. A’ császárnak gondoskodása által az épitési directió is, a’ folyamok rendezése és tisztítása, úgy szinte a’ hajózás könyüítése és az áradások elkerülése végett, felette czélerányos módon kapott életre. A’ folyamok ezen szabályozásával szoros egy­­beköttetésben állott a’ hasznos töltések alapítása is, mellyek, részből, éppen oly nagy erőlködéssel, mint haszonnal vétettek munkába. Közönséges hasznok mellett: a’földtöltésnek épí­tése a’ hid helyett, Bécsben, a’ Stubenthornál; egy töltés tsinálása Nuszdorfon, az áradások el­leni védelemre; a’ tisztátalanságcsatorna ásása a’ Mien’jobb partján, és a’ Glacisen tett munkák, még különösebb áldással teljes foganatuak voltak. A’ császár tudni illik, ezen az 1831. esztendőben kezdett ’s bevégzett munkák által Bécsnek mind azon lakosait foglalatoskodtatá­sik a’ Cholera be­ütése és a’ vele egybekötött sok gyárok bézára-

Next