Mészáros Károly: Tartományi zsinat Esztergamban 1858. september hó 19-dik következő napjain (Pest, 1839)
Megyei zsinatok Lőcsén 1460-ban; Nyitrán II. Ulászló alatt; Veszprémben 1515-ben Beriszló Péter alatt.
4 49 16-dik czikke pedig azt határozd, hogy a Magyarhonban támadt hitviszályok a tridenti zsinat eldöntő ítéletére bízassanak, addig pedig a régi egyházi intézmények tartassanak meg, miből világos, hogy a magyar egyház újabb reorganisatiójára a tridenti zsinat határozmányai szolgáltak. Tiz évvel később, azaz 1560-dik évi ápril 23-dikán, Oláh Miklós, esztergomi érsek Nagyszombatban öszszehíváa érseki tartománya püspökeit s főpapjait, zsinatot tartatott, melyben a hitről, kegyszerekről, az egyházról s keresztényi jócselekedetekről , a tridenti zsinat határozmányaival öszhangzó számos végzés hozatott *). A második tartományi zsinatot ugyanezen időszakban szintén Oláh Miklós, esztergomi érsek s ugyancsak Nagyszombatban 1561-ben tartotta. Ezen zsinat tanácskozmányának fő czélja az volt: kijelölni s megválasztani a magyar egyház részéről a tridenti zsinatra küldendő képviselőket, midőn is a közszavazat Kolosváry János csanádi, s Dudics András , tininiai püspökre esett, Ferdinand követéül Draskovics János,, pécsi püspök neveztetvén ki. Az 1562—ik évben, újólag zsinatot tartatott Oláh Miklós érsek Nagyszombatban, a midőn azon kérdés képezte a vita tárgyát: mit válaszoljanak a Tridentbe küldött követek azon kérdésére: vájjon megengtessék-e a híveknek a két szin alatti áldozás s a papok nősülése ? Feleletül, illetőleg utasításul adatott, hogy a két szin alatti áldozás ideiglenesen igenis megengedendő, de a papok nősülése, nem. Nevezetesebb volt ennél az 1564-diki nagyszombati nemzeti zsinat, mely szintén Oláh Miklós érsek által tartatott, s melynek czélja volt, hogy a már végleg befejezett (1564.) tridenti zsinat határozmányai Magyarországon is kihirdettessenek s köztudomásra juttattassanak. Ezen nemzeti zsinat ügyiratai nincsenek ugyan meg; de hogy e zsinaton a tridenti gyüledelem rendelményei kihirdettettek, elég bizonyságaiul szolgálnak egyéb hazai törvényeink, különösen pedig az 1611-, 1630-s 1638-diki zsinatok határozmányai, melyekben ezen tény igazolására gyakori hivatkozás történt E most előszámlált zsinatokon kívül 1566-ban még egy ötödiket is tartatott az említett magas szellemű főpap ugyancsak Nagyszombatban. Ezen zsinat tárgyait azon módok meghatározása képezte leginkább: hogy mikép neveltessenek a lelkészek; mikép mozdittathassék elő azok kellő kiképeztetése, s hogyan alapittathassanak kellő szervezetű egyházi neveldék. Meghalt ezen kitűnő férfiú 1588-ban, január 14- jikén Nagyszombatban, s ugyanott elttemettettet szent Miklós templomában *). Valamint ezen korszak , úgy egyházunk s a rajzolt ez idéztes zsinatok rövid jellemzésére, álljanak még itt a következő sorok. Péterffy Sacr. Conc. Hung. Part. 2. Pag. 43—129. 2) Archi-Episcopi Strig. Edit. Com. Szirmay. Pag. 108. Szombathelyen, 1519-ben aug. 2-ikán, Draskovics György püspök által szintén tartatott zsinat. Uj magyar muzeum. 1858. 387. szk. 1.