Rosty Zsigmond: Rajzok Fejér megye multja és jelenéből (Székesfehérvár, 1867)
Fejér megye lakói. Midőn Fejér megyéről szólók, annak mostani területét értem, nem pedig egyszersmint Zsolt megyét, mely tőle a török hódoltság idejében elszakitatván, az 1569. 52. t. c. által Pest megyéhez kapcsoltatott. A dunáninneni azon földrész, mely Fejér megyét alkotja, a legrégibb történeti emlékek szerént Pannóniának kiegészítő része volt; — őslakói pannonok voltak, kikről a történelem csak azt emliti, hogy durva miveletlen nép volt, mely azonban a nemzeti függetlenségéhez körömszakadtáig ragaszkodott; de ezentúl Ilrodot és Arrianus állítják, hogy a Duna kelta n£pek közt eredvén, partjait hosszában a legharciasbb kelta népek lakják1) minthogy pedig Dio Cassius szerént a pannonok a dalmaták szomszédjai voltak, a keltáknak itt kelle lakniok2); mint Pannóniát érdeklő legrégiebb eseményt Justinus említi, hogy Brennus vezérlete alatt Olaszkont elözönlő, és Rómát felgyújtó gallusok, helyesebben gaelek, megoszolván a nagyobbik felekezet Pannóniát elfoglalta — Chr. iz. e. 386. körül — s legyőzvén annak lakóit, a szomszédokkal folytonosan viaskodott — ez körülbelül 110 évig tartott, mert Göröghonba vonultak, a hires delphosi Apollo templomot * *) *) Herodot L. 4. C. 49. Arrianus de expeditione Alex. M. L. 1. C. 3. Ister flumen plurimum terrae in Europa alluit, et bellicosissima o rationes suo tractu complactitur, et quidem celticas, a quibus etiam fontes eius oriuntur. *) Dio Cassius L. 19. C. 37. — pannonii dalmatis vicini. 1 I.