Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utólsó század alatt (Buda, 1840)

Ötödik szakasz. A jelen

saság alakuit. Más részről Zágrábban a szávatszabályozás iránt folynak a tanácskozások. Vasutak, részben már ké­szülnek , részben még nagyszerűbbek terveztetnek az oszt­rák tartományokkal­ közlekedés könnyítésére. A váltótör­vény s nemzeti bank pedig, mik a jelen országgyűlés magas törvényhozó testületétől már kidolgoztatván s megállapittat­­ván, a kegyelmes királyi megerősítéstől várják életbe té­­tetésöket, miként már fönebb érintem, leghatalmasb eszkö­zei leendnek honunk ipari s kereskedési virágzatának. Bizonyára Magyarországnak , ha a megkezdett pályán állhatatosan, a minden kezdetet súlyosítni szokott nehézsé­gektől el nem csüggedve, anyagi állapotának tökéletesbíté­­se mellett polgári institutióit is korszerűleg javítva, a nép­nevelésre gondosabban ügyelve, haladand előre, nincs oka aggódnia jövendője iránt; — de van alapos oka , bizton re­ményleni virágzatot, melly letörülve homlokáról a százados tespedés dicstelen bélyegét, méltó legyen egy nagy, nemes kedélyű nemzethez. S e nemzet, szivében Európának, he­vével minden szép s jó s nagy iránt, nem volna-e jogosítva illyen reményekre ?! Nemzetnek csak akarnia kell, s aka­rata nem gyermek álmai!

Next