Embernevelés, 1948 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1948-01-01 / 1. szám
, íme, ezekre az elvi alapokra kellett fölépítenie a kultuszkormánynak a szabadművelődés szervezetét. A SZERVEZET kiépítését illetően a kormányzat igyekezett a demokratikus követelmények figyelembevételével eljárni. Rövidesen elkészítette és kiadta az iskolán kívüli művelődés állami szerveiről szóló rendeletet s annak végrehajtási utasítását. Ez a rendelet megszünteti a régi törvényhatósági népművelési bizottságokat s minden törvényhatóság területén önálló hatóságként működő szabadművelődési felügyelői hivatalt állít fel. A régi népművelési bizottságok igazában a közigazgatás szervei voltak, híven ahhoz a politikai célhoz, amelyet a népműveléssel szolgálni kívántak. Az új hivatal feladata nem közigazgatási vagy politikai természetű többé, hanem tisztán művelődési, a társadalom kulturális tevékenységének ellenőrzése, irányítása és támogatása, illetőleg önálló szervezés kezdeményezése. Ugyanaz a rendelet, amely a felügyelői hivatalok felállításáról intézkedik, a községek kulturális tevékenységének irányításával szabadművelődési ügyvezetőket bíz meg. A kormány egy másik rendelettel önálló és főiskolai jellegű fogalmazási státust létesít a szabadművelődés állami tisztviselői számára, hogy a pályát ezzel is vonzóbbá tegye s annak szellemi rangját emelje. S az új státusba azután nagy körültekintéssel igyekszik kiválogatni a megfelelő embereket. Az alkalmasságra három feltételt szab meg: demokratikus gondolkozás és magatartás; korszerű általános műveltség ; szervező és irányító képesség. A kormány egy további intézkedéssel a szabadművelődési tanácsok rendszerét alkotja meg. A tanácsok tulajdonképpen munkaközösségek, amelyek egyfelől a társadalom képviselőiből, másfelől a minisztérium megbízottaiból alakulnak. Középhelyet foglalnak el a társadalom szabadművelődési szervezetei és az állam hivatalos szabadművelődési szervei között. A minisztérium felé a társadalom igényét, kívánságait, akaratát, kifogásait tolmácsolják, a társadalom felé pedig a kormányzatét. Legfelsőbb fokon áll s közvetlenül a minisztériummal dolgozik együtt az Országos Szabad Művelődési Tanács. A felügyelői hivatal mellett a kerületi tanács,, az ügyvezető mellett pedig a községi tanács működik. A tanácsadáson kívül az a feladat is erre a szervre vár, hogy a társadalom mind bonyolultabbá és szerteágazóbbá váló tevékenységébe rendet, ökonómiát, összhangot vigyen, és a magyar kultúrát megóvja a széttagozódás veszedelmétől, illetőleg elősegítse egy korszerű egyetemes magyar műveltség kialakulását. A szabadművelődés híveinek, eseményeinek, elvi állásfoglalásainak publikálását részint a társadalmi szervezetek értesítői, folyóiratai, lapjai végzik, részint a kultuszkormány által 1945 őszén elindított Szabadművelődési Híradó, majd az ennek örökébe lépő Új Szántás c. havi folyóirat. A társadalmi szervezetek orgánumai szinte kizárólag csak saját szervezetük munkájáról adnak számot, a Híradó, majd az Országos Szabad Művelődési Tanács kiadásában megjelenő Új Szántás a társadalom minden területén folyó tevékenységről. A szabadművelődésnek természetesen megvannak a maga sajátos tudományos problémái is. Ezeknek a problémáknak a tisztázása, a felnőttek között folyó művelődés módszerének feltárása igazában egy tudományos intézetnek lenne a hivatása. Ilyennek híján egyelőre ezt a feladatot is az Országos Tanács próbálja ellátni. A kultuszkormány időközben felállította ugyan a Magyar Népi