Szögi László - Kónya Peter: Sáros megyei diákok az európai egyetemeken 1387-1918 (Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat 9. Budapest, 2012)
Szögi László: A SÁROS MEGYEI PEREGRINÁCIÓ 1387–1918
128 Sáros megyei diákok az európai egyetemeken 1387 - 1918 25 egyetemre is beiratkozhatott. Ezzel együtt az egyetemjárás szokása a történeti Magyarországon minden korszakban meghaladta az európai átlagot, aminek egyik természetes oka a hazai egyetemi rendszer igen késői kiépülése, de másik oka az a jelentős motiváció, ami nemzetiségtől és felekezettől függetlenül jellemezte e térséget. Ennek következtében igen nagy társadalmi igény, ha úgy tetszik kötelező szokás volt a tudást a legnagyobb európai kulturális központokban megszerezni. A rendelkezésünkre álló adatbázis ma már lehetségessé teszi, hogy egy-egy régió, adatait lekérdezzük és a legkülönbözőbb szempontok alapján elemezzük. Mindez fontos új összefüggéseket tárhat fel az adott terület, művelődés-, és oktatástörténetéről, nemzetiségi, felekezeti változásairól, de sok adattal járulhat hozzá egy-egy kisebb közösség, az egyes családok történetének kutatásához. Jelen munkában az egykori Sáros megye egyetemjárási hagyományainak feltárásához szeretnék hozzájárulni ezen adattár közzétételével. Két évtizedes, több munkatársammal együtt folytatott kutatás eredményeként ma már igen sokat tudunk a Sáros megyéhez tartozó terület peregrinációs szokásairól. Az adattár a török hódoltság előtti korszakból minden, a forrásokból összegyűjthető adatot tartalmaz. A középkori részt önálló fejezetben mutatom be, mivel itt az adatokat más módszerrel kellett és lehetett feltárni. Ebben az esetben, családnevek híján, értelemszerűen az egyetemeken belül időrendben, a keresztnevek sorrendjében közöljük az adatokat. Az újkori fejezetben ugyancsak egyetemenként időrendben, de már a családnevek (vezetéknevek) sorrendjében adjuk meg a rendelkezésünkre álló adatokat. Egyben jelezzük, hogy az adattár készítésekor nem vállalhattuk fel az egyes személyek karrierpályájának vizsgálatát, ez 1354 személy esetében nem is lehetséges. Célunk inkább az, hogy az adattár közzétételével segítsük a szlovák és magyar kutatók, történészek további munkáját. Itt kell jeleznünk, hogy Sáros megye egyetemjárási szokásairól csak akkor kaphatunk teljes képet, ha a jövőben feltárásra kerül a magyar egyetemeken és főiskolákon, 1918 előtt tanult és Sáros megyéből származó diákok névsora. Ilyen adattár nélkül teljes és valós kép a régió egyetemjárási szokásairól nem alakítható ki. A magyar felsőoktatási tanintézetekben nagyon sok Sáros megyei diák tanult, számuk bizonyosan nagyobb lehetett, mint a jelen adattárban közöltek száma. Az alábbiakban a most közölt adattár alapján elemezzük a Sáros megye területéről kiinduló külföldi egyetemjárás főbb tendenciáit. Létszámok Összességében a középkorban és az újkorban együttesen 1354 beiratkozást regisztráltunk adattárunkban Sáros megye területéről. A franciaországi 19. századi adatok feltárása még folyamatban van, ezek a kutatások kis számban még növelni fogják a diákok számát, de a tendenciákat már nem változtatják meg.