Szögi László - Kónya Peter: Sáros megyei diákok az európai egyetemeken 1387-1918 (Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat 9. Budapest, 2012)

Szögi László: A SÁROS MEGYEI PEREGRINÁCIÓ 1387–1918

128 Sáros megyei diákok az európai egyetemeken 1387 - 1918 2­5 egyetemre is beiratkozhatott. Ezzel együtt az egyetemjárás szokása a történeti Ma­gyarországon minden korszakban meghaladta az európai átlagot, aminek egyik termé­szetes oka a hazai egyetemi rendszer igen késői kiépülése, de másik oka az a jelentős motiváció, ami nemzetiségtől és felekezettől függetlenül jellemezte e térséget. Ennek következtében igen nagy társadalmi igény, ha úgy tetszik kötelező szokás volt a tudást a legnagyobb európai kulturális központokban megszerezni. A rendelkezésünkre álló adatbázis ma már lehetségessé teszi, hogy egy-egy ré­gió, adatait lekérdezzük és a legkülönbözőbb szempontok alapján elemezzük. Mindez fontos új összefüggéseket tárhat fel az adott terület, művelődés-, és oktatástörténetéről, nemzetiségi, felekezeti változásairól, de sok adattal járulhat hozzá egy-egy kisebb kö­zösség, az egyes családok történetének kutatásához. Jelen munkában az egykori Sáros megye egyetemjárási hagyományainak feltá­rásához szeretnék hozzájárulni ezen adattár közzétételével. Két évtizedes, több munka­társammal együtt folytatott kutatás eredményeként ma már igen sokat tudunk a Sáros megyéhez tartozó terület peregrinációs szokásairól. Az adattár a török hódoltság előtti korszakból minden, a forrásokból összegyűjthető adatot tartalmaz. A középkori részt önálló fejezetben mutatom be, mivel itt az adatokat más módszerrel kellett és lehetett feltárni. Ebben az esetben, családnevek híján, értelemszerűen az egyetemeken belül időrendben, a keresztnevek sorrendjében közöljük az adatokat. Az újkori fejezetben ugyancsak egyetemenként időrendben, de már a család­nevek (vezetéknevek) sorrendjében adjuk meg a rendelkezésünkre álló adatokat. Egy­ben jelezzük, hogy az adattár készítésekor nem vállalhattuk fel az egyes személyek kar­rierpályájának vizsgálatát, ez 1354 személy esetében nem is lehetséges. Célunk inkább az, hogy az adattár közzétételével segítsük a szlovák és magyar kutatók, történészek további munkáját. Itt kell jeleznünk, hogy Sáros megye egyetemjárási szokásairól csak akkor kaphatunk teljes képet, ha a jövőben feltárásra kerül a magyar egyetemeken és főis­kolákon, 1918 előtt tanult és Sáros megyéből származó diákok névsora. Ilyen adattár nélkül teljes és valós kép a régió egyetemjárási szokásairól nem alakítható ki. A magyar felsőoktatási tanintézetekben nagyon sok Sáros megyei diák tanult, számuk bizonyo­san nagyobb lehetett, mint a jelen adattárban közöltek száma. Az alábbiakban a most közölt adattár alapján elemezzük a Sáros megye terü­letéről kiinduló külföldi egyetemjárás főbb tendenciáit. Létszámok Összességében a középkorban és az újkorban együttesen 1354 beiratkozást re­gisztráltunk adattárunkban Sáros megye területéről. A franciaországi 19. századi ada­tok feltárása még folyamatban van, ezek a kutatások kis számban még növelni fogják a diákok számát, de a tendenciákat már nem változtatják meg.

Next