Kónya Péter: Thököly Imre. Élete, felkelése és kora (Prešov, 2023)
G. ETÉNYI Nóra: THÖKÖLY IMRE KÉPE A KORABELI NYUGAT-EURÓPÁBAN
G. ETÉNYI Nóra A Thököly lovasportré előképének, az 1680-as években is manifeszt kortársi ismeretek alapján, a Zrínyi Péterről készült Sandrart ábrázolás tekinthető. Thököly egyik legkorábbi francia nyelvterületen megjelent metszetes arcképének sisakos-mellvértes buzogányos alakja is Zrínyi Péter vonásait idézte fel,62 melyhez Gillis Hendricx Zrínyi Péterről 1663-1664 körül készített derék képe lehetett a minta.63 Thököly Imre 1682-ben megjelent életrajzai külön kiemelték, hogy I. Rákóczi Ferenc özvegyével Zrínyi Péter lányát vette feleségül. Thököly ábrázolásához Zrínyi Péter portréjának átvétele nagy jelentőséggel bíró, közvetlen politikai utalás, a rebellió szellemének megjelenítése, az uralkodóval konfrontálódó magyar nemesi politika képviselőinek összekapcsolása. Miközben a Zrínyi és a Thököly-család státusa között sokkal több a jelentős különbség, mint az egyezés, hiszen a katolikus, arisztokrata, horvát báni címet viselő Zrínyi családtagok sok évtizedes kapcsolatot alakítottak ki a cseh, osztrák, birodalmi elittel, s a török elleni háborúban játszott szerepükkel évszázados nemzetközi reputációt vívtak ki. Thököly viszont nem tartozott az uralkodói udvarban otthonosan mozgó, legitim döntéshozó elithez, hatalmának gyors növekedését ezért is hasonlították hirtelen, kívülről megjelenő és rövid ideig tündöklő, az ekkor valóban feltűnt Halley-üstököshöz, korabeli angol-holland nyomtatványok 1682-ben,64 majd befolyásának összeomlását 1685 októberétől szerencsecsillagának lehanyatlásaként.65 62 Cennerné 1976, 347. 63 Cennerné 1997,197. E 31. 64 NÉMETH, S. Katalin: Angol jóslat Thököly királyságáról. Irodalomtörténeti Közlemények 1991, 2. 182 - 184.; VARGA J., János. Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. Bp. 2007,15 - 19. 65 App. M. 355. Röpl. 1006. „Der von dem im Ottomanischen Reich jezt herrschenden Gross-Sultan... aufgestellte Glücks-Hafen. Nürnberg, gedruckt und zu finden Jonathan Felsecker.” Jutta Schumann: Das politisch-militärische Flugblatt in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts als Nachrichtenmedium und Propagandamittel. In Das illustrierte Flugblatt in der Kultur der Frühen Neuzeit. Hrsg. Wolfgang Harms - Michael Schilling. Mikrokosmos 50. Frankfurt am Main 1998, 226 - 258. 1687-re datálja 238 - 239. Jacob von Sandrart - Sigmund Birken Zrínyi Péter lovasportréja Nürnberg, 1664 (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok 554732) Thököly Imre lovasportréja Zrínyi Péter 1664-es lovasportréja nyomán Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára Apponyi Metszet 469. 42