Építőmunkás - Építők Lapja, 1950 (48. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2. oldal többet, mint eddig az építkezése­ken, munkahelyen, tanulmányoz­zák a termelést, tanácsaikkal és útmutatásaikkal legyenek a mun­kások segítségére, hogy a terme­lésben minél jobb eredményeket tudjanak elérni. A bizalmiak te­kintsék a tisztségüket kitüntető megtiszteltetésnek, védjék a mun­kástársaik törvényben biztosított jogait, szeressenek a jó munkájuk­kal és az igazság érdekében való határozott fellépésükkel érvényt a tekintélyüknek és jogos követelé-­­ seiknek, hassa át a bizalmi szak­társakat az a tudat, hogy a Párt, a szakszervezet és a dolgozók bizal­mából milyen fontos tisztséget töl­tenek be és milyen fontos és fe­lelősségteljes munkát végeznek. Az egész építőipar szempontjá­ból rendkívül fontosnak és elen­gedhetetlenül szükségesnek tartjuk az építőiparban érdekelt miniszté­riumokkal, ipari központokkal és nemzeti vállalatokkal a legszoro­sabb kapcsolatot megteremteni és a jó együttműködést biztosítani. Ebben az irányban kölcsönösen a kezdő lépések már megtörténtek. Az újabb államosítások következ­tében, valamint a megnagyobbo­dott feladatok jó elvégzése szük­ségessé tették a területi középszer­vezeteink kiépítését és a meglévők megerősítését. A sok feladataink mellett egyik legdöntőbb, de nyu­godtan mondhatjuk, hogy a legfon­tosabb feladat a pártszervezeteink kiépítése, mert az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ott, ahol az irányító és ellenőrző sze­repe megfelelő módon érvényesül a Pártnak, ott erősebb a munka­­fegyelem, nagyobb a munkaver­­senylendü­let és a termelésben is szebb eredmények alakulnak ki. Ezért kötelességévé tesszük a szer­vezett szaktársaink felé, hogy a Pártot minden erejükkel támogas­sák, igyekezzenek tanulni, képezni magukat, igyekezzenek a munká­hoz jól viszonyulni és alkalmassá lenni arra, hogy a Pártnak tag­jelöltjei, majd tagjai lehessenek. Tekintsék elsőrendű feladatuknak­ mindazt a lazaságot, felelőtlenséget, az éberség hiányát és fegyelmezet­lenségeket, ami a munkánkat sok esetben jellemezte és ami bizonyos mértékben még most is megmutat­kozik, felszámolni, hogy az 1950-es új esztendő szép és nagy feladatai­nak a végrehajtására olyan felké­szültséggel induljunk, amely biz­tosíték lehet arra, hogy maradék­talanul végre is tudjuk hajtani.­e feledjük el egy percre sem, hogy az a harcos múlt, amely a nagy MÉMOSz mögött van, kö­telez is. Kötelez arra, hogy, ami­ként a Horthy-fasizmus elleni har­cokban élen jártunk és példát mu­tattunk, azonképp most a szocializ­mus építésében is példát kell mu­tatni és azt a lemaradást, amely az építőiparban jelenleg még fenn­áll, nagyon gyorsan be kell hoz­nunk, mert mit sem ér a régi har­cos és dicső múlt, az a nagyszerű és hősies helytállás, amit a felsza­badulás előtti harcokban tanúsítot­tunk, ha most viszont nem tudnánk helytállni és nem tudnánk a reánk váró feladatokkal megbirkózni. Biztosak vagyunk abban, hogy az építőmunkások tudni fogják a kötelességüket és be fogják bizo­nyítani, hogy méltók a Pártunk bizalmára és szeretetére- Szaktár­sak! Építőmunkások! Legyün­k büszkék arra, hogy olyan Párt ve­zetésével, mint a Magyar Dolgozók Pártja és olyan bölcs férfiúnak a tanítása és irányítása mellett, mint amilyen a mi forrón szeretett Rá­kosi elvtársunk, építhetjük az új világot, a szocializmust. V-»-Avrax KAS 1950 január 1 1 A sztálini felajánlási mozgalom és a sztálini műszak lendületbe hozta az építőipari munkaversenyt Sztálin elvtárs 70 éves születésnap­jára szervezett, munkafelajánlási mozgalom és a december 21 -i sztá­lini műszak a szocialita verseny­ben Magyarországon eddig soha nem ismert eredményeket hozott és hatal­mas lendületet adott a január 1-én induló ötéves tervünk sikeres végre­hajtásához. A sztálini felajánlásban és a sztálini műszakban határtalan lelkesedéssel résztvevő munkások és értelmiségiek széles tömegei, újabb, minden eddiginél szemléltetőbb bizo­nyítékát adták szeretetü­knek és há­lájuknak a felszabadító Szovjetunió és szeretett vezére, a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs iránt. A sztálini felajánlások és a sztálini műszak során az építőipar dolgozói­nak széles rétege kapcsolódott be a fiamkaverseny-mozgalomba és tette magáévá az egyéni versenyt. Az egészséges, szocialista versenyszellem kialakulása, a sztálini műszak nap­ján a munka fokozottabb előkészítése és jobb megszervezése lehetővé tette, hogy üzemeink átlagos teljesítménye sokszor a 200% fölé emelkedett. A teljesítmény emelkedésének ered­ményeit minden dolgozó saját zsebén is megérezte, amikor heti keresete az előbbi keresethez képest nagy mér­tékben megnövekedett. Az üzemi átlagteljesítmények meg­növekedéséhez hathatósan hozzájárul­tak a Szovjetunió munkamódszereit követő sztahanovistáink, kiváló telje­sítményeket elérő legjobb szak- és segédmunkásaink, de döntően kivet­ték részüket a munkát jobban meg­szervező és irányító műszaki értelmi­ségiek: mérnökök, munkavezetők, mű­vezetők, építésvezetők. A sztálini felajánlások és különös­képpen a sztálini műszak során min­den ezelőtti eredményt felülmúlva, újabb nagyszerű teljesítmények szü­lettek meg: Földi József sztahanovista kőműves, a Debreceni Magasépítő NV munká­ján brigádjával 4080%-ot ért el, Horvát Lajos sztahanovista kőmű­ves, a Budapesti Lágymányosi NV munkáján 3412%-ot ért el. Takács Péter asztalos, a B. E. K. NV gyömrői úti telepén 1939%-ot, Süvegi Tibor és Sztojanov Mihály segédmunkások, az Általános Lakás­építő NV munkáján 775%-ot, Robi Ferenc kőfaragó 1370%-ot, Laib Rezső követő 1147%-ot, György Péter kő­vágó, a Somoskőújfalui kőbányában 905%-ot, Freister Ferenc üveg­csiszoló, a Salgótarjáni üveggyárban 309 % -ot, Varga Mihály prése, a Mag­nezitiparban 920% -ot, Megyeri La­­josné formázó, a Dräsche téglagyár­ban 196%-ot ért el. Üzemállag: 206 százalék Meg lehetne még említeni végtelen sorát azoknak az építőipari dolgo­zóknak, akik a sztálini felajánlásban a teljesítményük felemelését, vállal­ták, és vállalásukat messze túlteljesí­tették. Ezek az építőmunkások és ér­telmiségi dolgozók a példaképek, akiknek példáját követve, fogjuk tudni az építőiparban a termelékeny­séget, állandóan fokozni és az önkölt­séget csökkenteni. Mi tette lehetővé eredményeink el­érését és mi biztosítja, hogy elért eredményeinket a jövőben még inkább fokozni fogjuk? Elsősorban az, hogy a versenyben, mely Sztálin elvtárs ne­vében folyt, mindenki megértette a mozgalom hatalmas politikai jelentő­ségét. A sztálini felajánlások teljesítése, de különösen a sztálini műszak során kialakult az igazi szocialista verseny­szellem, versenyláz, mely a teljesít­mények állandó növelését ösztönözte. Az Általános Lakásépítő NV dolgozói ezzel a jelszóval kezdtek a munká­hoz: »Hajrá Brigád! Mutassuk meg Sztálin elvtársnak, mit tudunk!« Az Út- és Vasútépítési NV csepeli mun­káján, amikor a kubikosok megtud­ták, hogy 350%-os teljesítményüket, a pápai munkán 495%-kal elhagyták, nekivetkőztek és a Spolin-brigád el­határozta, hogy nem hagyja mivrát­­ fala f­elsimítási munkáknál és­szerűsítettek, lapát helyett vasvillá­val dolgoztak. 1 ’A óra múlva 450%-ot, majd 723 % -ot értek eL »Az ő neve lelkesítette munkás­­osztályunkat, mérnökeinket- tudó­sainkat, mikor is sztálini munkafel­­ajánlások során minden eddigi telje­sítményüket felülmúlva, hatalmas ér­tékekkel gazdagították országunkat« — mondotta Gerő elvtárs december 21-én a Népköztársaság kormánya és a Magyar-Szovjet Társaság operaházi díszünnepségén. Egyedül az iparban a magyar munkásosztály november 1-től december 15-ig, a sztálini munkafelajánlást csaknem 400 millió forint értékben valósította meg. Több mint 15%-kal túlszárnyalva az ere­detileg önként vállalt felajánlást.­ A Nófrádi-brigád átvéve a­ Spolin­­brigád munkamódszerét, 523%-ot ért el. A Magnezitiparban rádión keresztül óráról-órára ismertették az elért eredményeket. Táblára felírva hord­ták körül a legjobb teljesítmény­eket. A Fővárosi Lakásépítő NV Renki­­utcai építkezésen az eredményeket mikrofonon mondták be. A Műszaki Üveggyár és az Üveg­szigetelő NV megszervezte az üzemi párosversenyt. A versenyben az üveg­­szigetelő győzött 206%-os napi átlag­teljesítménnyel. A Műszaki Üveggyár dolgozói a sztálini műszak után meg­fogadták, hogy még fokozottabb mun­kához látnak, hogy az elsőséget meg­szerezzék. Ez a néhány példa is mutatja, hogy az egyéni verseny, a brigádverseny, az üzemek közötti­­párosverseny általá­nos jelszavain túl, a verseny konkre­­tizálása és az eredmények pontos nyil­vántartása és tudatosítása a verseny­ben állók között, a versenyeredmé­nyek nyilvánossága, hogyan teremti meg a nagy eredmények megszületé­sének egyik fontos feltételét, a ver­senyezi, az igazi versenyszellemet. Az elért eredményeket és azok ki­értékelését nagymértékben a műszaki és adminisztratív értelmiség aktív részvétele tette lehetővé. A Vasbeton Gyárépítő NV Láng-gyári építkezésén az építésvezető december 20-án pontosan előkészítette a brigá­dok munkáját, kiszámította, milyen anyagból, mennyire lesz szükség. Biztosította a folyamatos anyag­­szállítást és ezzel lehetővé tette, ,hogy egész nap Sztahanov-módszerrel dol­gozhattak. A munkavezető, mikor szükségesnek látta, maga is megfogta a szerszámot, hogy megmutassa, hogyan lehet job­ban és többet teljesíteni. A Magnezit­iparban a műszakiak és művezetők, ha valami akadály volt, azonnal ott voltak és segítettek, intézkedtek. A sztálini műszak után a dolgozók azt mondták: »Ha mindig így törődnek velünk a műszaki vezetők, amint ma tették, egészen más lenne a helyzet. Ma mindenki kedvvel dolgozott. Mi azt szeretnénk, ha a jövőben is így lenne és akkor teljesítményünket még tovább tudnánk fokozni.« Ugyanez a­ vélemény alakult ki az Általános La­kásépítő NV dolgozói között, is. A sztá­lini műszak napjának tapasztalatai világosan bizonyítják, hogy a verseny szervezésének, a teljesítmények eme­lésének egyik döntő alapfeltétele az értelmiségiek bekapcsolódása a ver­senybe. Fizikai dolgozók, sztahanovisták és műszakiak összefogása Mutatkoztak hiányosságok is Az elért eredmények mellett, me­lyek kétségtelenül megállapíthatók az építőiparban, igen komoly hibák, hiányosságok is mutatkoztak. Hogy csak egynéhány példát említsek: Az Általános Lakásépítő NV számos munkahelyén jelentkezett a kapun belüli munkanélküliség. Pl. a lakatos­üzemben dolgozók 50%-a ilyen okok miatt maradt ki a versenyből. Az Út- és Vasútépítő NV kiskörúti építkezésén nem volt, elég anyag és így napközben akadályozva voltak a munkában. Ugyanennél a vállalatnál a javítóműhelyben nincs norma és egy régi rendszerű időutalványozás van érvényben. Ez a­helyett, hogy ösztö­nözné,­­ hátráltatja a munkát. Nagy hiányossága volt a munkánk­nak még az is, hogy nem domborodott ki benne az élmunkások és újítók sze­repe. A sztálini felajánlási mozgalmat nem tekintették az ÜB-k olyan mér­tékben harci feladatnak, mint amilyen mértékben a valóságban volt. Nem folytattak kíméletlen harcot azok ellen, akik a verseny kifejlődését akadályozták, akik a rémhíreket ter­jesztették, vagy akik közömbösségük­kel, hanyagságukkal a dolgozók leg­jobb törekvéseit igyekeztek kerékbe­törni. Végül munkánk hiányossága abban mutatkozott, hogy a műszak befejez­tével nem születtek meg elég szélesen újabb felajánlások december 21—30 közötti időszakra és az 1950-es terv első negyedére vonatkozólag A feladatunk tehát az, hogy a sztá­lini felajánlási mozgalomban és a sztálini műszak szervezésében szer­zett tapasztalatokat, hasznosítsuk. Ki­küszöböljük a hiányosságokat és az elért eredmények tapasztalatai alap­ján tovább fejlesztjük az építőiparban a versenymozgalmat." Kössük össze a versenyszervezést a politikai szempontokkal még jobban, mint tettük a felajánlási mozgalom­ban. Fejlesszük a versenyszellemet ,jó propagandán, a verseny nyilvánossá­gán, az eredmények és hiányosságok tudatosításán keresztül. A vállalatvezetővel együtt, a mű­szaki és adminisztratív értelmiség be­vonásával biztosítsuk a tervek felbon­tását, a munka jó előkészítését, a munkahelyek anyaggal, szerszámmal, munkaerővel való jó ellátását és így a munka akadálytalan menetét. A politikai felvilágosító munkán keresztül és ha kell, rendszabályokkal erősítsük a munkafegyelmet. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolásával, az újító- és élmunkás­­mozgalom fokozottabb kifejlesztésé­vel, az élenjáró dolgozók népszerűsí­tésével, juttassuk kifejezésre meg­becsülésünket a munkában kiváló dol­gozóknak. Hasznosítsuk fokozottabban, mint eddig, a Szovjetunió tapasztalatait és szélesítsük a most születő sztahano­vista mozgalmat. A falazás mellett más munkákra való kiterjesztésén kí­vül a legfontosabb feladatunk, hogy a sztahanovista mozgalomba be­kapcsolódjon a műszaki értelmiség és a munkahelyek teljes átszervezé­sével biztosítsák azt, hogy a sztaha­novista módszer nemcsak az épület egy részének falazási módszere le­gyen, hanem a teljes építkezés meg­gyorsított munkamódszere s ezzel biztos alapját képezze az önköltség­csökkentés területén vállalt feladatok végrehajtásának. Tamás Dezső M reVf­’n * m •• M r 4 a m­^tuiMam Az ötéves tervvel a szocializmus felé Gerő Ernő beszéde az országgyűlésen 1940 december 7-én Törvény a Magyar Népköztársaság Első ötéves Népgazdasági tervéről A* 1950 január 1-től, az 1954 december 11-ig terjedő időszakra Szakszervezeti funkcionáriusok, szakszervezeti bizalmiak tanulmá­nyozzák át és ismertessék a dol­­gozókkal Gerő elvtárs beszédét és az ötéves tervről szóló törvényt. Munkájukban nap­ támogatást nyújt a most megjelent füzet. SS oldal: Zina 1 Ft Kiadta-Népi»H5v*|('­M Knrchn 6 MPP Piri zó rvow* lökben A.s f­örn'k«rszf'rvezi*?-ak­b*n. Sisikra künyvi^b^lt­okban és lerakatia kné.

Next