Építők Lapja, 1951 (49. évfolyam, 1-23. szám)
1951-03-22 / 5. szám
1951 március 22 A spanyol szakmunkás bére-2 kg kenyér Franco állama fokozatosan sülylyed lefelé az amerikai érdekek érvényesítése következtében Franco háborús kiadásai messze kinőnek azokon a kereteken, amelyeket Spanyolország el tudna viselni. A munkások szörnyű nyomorbannek. Nézzük meg például egy madridi szakmunkás körülményeit, áld pedig a legmagasabb szetésilek közé tartozik. Naponta kézben kap 28 pesetát. A kenyérfejadag, amit a munkások kapnak, olyan kicsiny, hogy az nemmi körülmények között sem elegendő és a feketepiacon kell kenyeret venniök, ahol a kenyér kg-ja 12 peseta, tehát naponta 2 kg kenyér árát keresi meg ez a munkás. France sokat kürtött lakásépítési programmja csak a vagyonos rétegek és a rendőrség tagjaira vonatkozik. Ezek fényűző lakásokban laknak, amelyek bérét egy munkás soha nem tudná megfizetni. A lakásviszonyok emberemlékezet óta nem álltak ilyen rosszul. Kb. 400.000 ember él barlangokban egészségügyi és vízellátási lehetőségek nélkül. Madrid központja a legfényűzőbb lakásokból áll, ugyanakkor a várostól két és fél mérföldnyire nyomorúságos barlanglakásokban tengődnek a dolgozók. A spanyol nép azonban nem nyugszik bele a szörnyű terrorba, harcol szabadságáért és jogaiért Bizonyítja ezt az is, hogy a szörnyű terror ellenére is 20.000 ember írta alá a stockholmi békefelhívást köztük számos akadémiai tag, kiváló tudós, művész és író is. * E harc folytatásaként Barcelonában, Spanyolország egyik legnagyobb városában, a napokban hatalmas arányú sztrájk zajlott le. »A város lakóinak haragja nyilvánult meg ebben a sztrájkban a Franco-uralom, a terror és nyomor uralma ellen — írja VincenteArroyo spanyol újságíró. — Egyes újságok és hírügynökségek háromszázezer sztrájkodról beszéltek. Ez a ragyogó tömegmozgalom azonban jóval nagyobb méretű volt. Barcelona egész népe az utcára vonult tiltakozásul az ellen a kormányzat ellen, amely a nemzet pénzét — a költségvetés 75 százalékát — megtorló és katonai intézkedésekre tékozolja, miközben az ipar nyersanyaghiány miatt elsorvadt* A spanyol nép fiai ihenhalnak. A spanyol nép azonban megmutatta, hogy nem hajlandó szó nélkül tűnd ezt a helyzetet Barcelona munkásosztálya megszívlelte a Kommunista Párt felhívását is magával ragadta a kenyérért az életért is egyben a francóista kormányzat ellen a békéért folyó harcban a széles néptömegeket.* CL tibéti ot&zdgoA dstg&zás a tráfoxantim Az ottawai parlamentben WL Laurent miniszterelnök Kanada teljes mozgósítására szólította fel a képviselőházat Eisenhower amerikai tábornok ottawai útja alkalmával Kanada fiataljait követelte ágyútölteléknek. L B. Pearson kanadai külügyminiszter az amerikai imperialisták közvetítő ügynökeként működik az ENSZ-ben. De ezekkel az elrettentő háborús tervekkel szemben mind élesebb és szélesebb körű ellenzék nyilvánul meg British Columbiában a Nemzetközi Famunkások amerikai csoportja (IWA) legutóbbi gyűlésén 27 ezer tagja nevében határozatot küldött a kormányhoz, amelyben követeli, hogy »minden törekvésüket szenteljék az ENSZ-en keresztül a világbéke megmentésére.« * Angliában már több, mint 6 hete tart 3.200 repülőipari munkás sztrájkja A sztrájk kitörésének oka az volt, hogy tizenegy harcos üzemi szakszervezeti bizalmit elbocsátottak állásukból. A belfasti munkások tisztán látják, hogy a munkáltatók lépése támadás a harcos szakszervezeti tagok és funkcionáriusok ellen. * A nyugatnémetországi üzemek dolgozói szívós harcot folytatnak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és a béke megvédése érdekébőn. A Hagen-Haspel kohóművek dolgozói javasolták, hogy hívjanak össze európai munkáskonferenciát a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni harc megtárgyalására. * A török békemozgalom két vezetőjét, köztük Behlide Borán asszonyt az ankarai egyetem magántanárát, a Békebizottság elnökét, valamint a Békebizottság főtitkárát Adnan Djemigilt 3 évi és 9 havi börtönbüntetésre ítélték Ankarában. »Bűnük«: a Békebizottság követelte, hogy a képviselőház vonja vissza a kormánynak azt a rendeletét, hogy Koreába katonai egységeket küldjenek. A Békebizottság ezt a rendeletet a nemzeti érdekekkel ellentétesnek minősítette. ÉPÍTŐK lapja „A béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell" Csak papíron van békebizottság a zalaegerszegi ruhagyár építkezésen »Fokozni kel ■ békéért Mytszott harcot, s békemozgalnat ilalán e« népmoxulatum« kell fejleszteni, amelyben rá»*» vész hazánk Bünden becsületes polgára.« (MDF tl. Kongresszusának határozatából) A Zalaegerszegi Ruhagyár-építkezés dunántúli viszonylatban élenjár a munkaversenyben. A munkások lelkesen, odaadással, végzik munkájukat, tudják, miért harcolnak, családjukért, békés otthonukért, boldog, virágzó életükért. Tőlük is függ, rajtuk is áll, hogy a körülöttünk acsarkodó nyugati imperialisták szándékát, hogy újabb, az eddigieknél borzalmasabb, pusztító háborút robbantsanak ki, megakadályozhassuk. Ezt fokozott munkával, ötéves tervünk határidő előtti inv«isi»»-«fīiis«e»ini»»vista teljesítésével, a békéért folyó állandó harccal érhetjük el. Csak így tehetjük országunkat olyan erőssé, hogy nyugalomban és biztonságban élhetünk majd határainkon belül De hogyan harcol a békebizottság hogyan tudatosítja a dolgozókkal a békéért folyó harc híveit, hogyan mozgósítja őket az Országos Béketanács felhívásának végrehajtására? Erre nem tudnak választ adni a dolgozók. Nem tudnak választ adni, mert a békebizottság csak papíron, névleg van meg. Felvilágosító munkát nem végez. Recsetár Antal talán már el is felejtkezett róla, hogy ő a békebizottság titkára. Lehet, hogy a Szabad Népet is csak futólag olvassa át és nem szentel figyelmet a békebizottságoknak, a béke megvédéséért folytatott harcairól szóló cikkeknek. Gondolja, minden héten van valamilyen ülés, értekezlet a munkahelyen, ahol a párttitkár, esetleg a műhelybizottsági titkár úgyis beszél a békéért folyó harcról, neki nem kell semmit sem tennie. Biztosan így gondolkozik U. Komáromi János békebizottsági elnök is is a bizottság többi tagja is. így gondolkoznak akkor, amikor az imperialisták uralma alatt börtönnel, terrorral dacolva küzdenek a béke hűséges harcosai. Gondolkozz, te... ezár elvtárs, megtettél-e mindent a béke megvédéséért? Javítsd meg munkádat, gondolj arra, jót, vagy rosszul dolgozni ez ma állásfoglalás a béke mellett. Szervezd át a békebizottságot, bízd meg feladatokkal, irányítsd, vezesd őket. Foglalkozzatok a dolgozókkal, ne csak röpgyűléseken, egyenként le. Beszéljetek nekik a világ minden részén folyó békeharcról. Mozgósítsátok őket április 8-ra, a békeegyezményt követelő felhívás aláírására. Tartsátok szem előtt, váltsátok valóra Rákosi elvtársnak a Kongresszuson mondott szavait: »Lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.* Jól az emlékezetébe kell ezt vésnie a Zalaegerszegi Magasépítő Vállalat üzemi bizottságának is, mert a ruhagyári építkezésen a békemozgalom tudatosításának lanyhasága miatt elsősorban ők felelősek. Ha foglalkoztak volna a békebizottsággal megmagyarázzák, hogyan dolgozzanak, ma már komoly eredményekről számolhatnánk be. Az Építők lapjában már többször írtunk bírálatot a békebizottságokról. Zalaegerszegen azonban nem néztek körül a saját portájukon, nem tanulnak belőle. A béke a legdrágább kincsünk, mert csak békében építhetjük zavartalanul a boldog életet adó szocializmust. A béke megvédése, egész népünk szeretete, eddigi vívmányaink, ötéves tervünk, jövőnk megbecsülése . Tartunk szeretett. A Zalaegerszegi Magasépítő Vállalat üzemi bizottsága ennek tudatában mozgósítja a Ruhagyár, de többi építkezésük békebizottságát is. Újabb lakóházak az albán bányászoknak Albániában a boltyizai bányavidéken hét korszerű lakóház építését fejezték be. Két épületben nőtlen bányászok nyeritek e helyezést, míg a többi házakban bányászcsaládok kapnak egészséges, kényelmes lakást. A bányatelepen tovább építkeznek, hogy a telepet virágzó bányavárossá fejlesszék. Egy millió munkaóra , Prága építésére Prága dolgozói mai munkájuk után csaknem 1 millió munkaórát szenteltek a főváros újjáépítésére, s ezzel sokmilió koronát takarítottak meg. _______________ Ezer személyes kultúrotthon Varsóban az Állami Építőipari Vállalatoknak jelenleg folyamatban lévő egyik legnagyobb építkezése a muranowi lakótelep építkezése — a dolgozók ezreit foglalkoztatja. A napokban ünnepélyes keretek között megnyitották az építkezés új kultúrotthonát, ahol külön olvasó- és kultúrterem is működik. A kultúrmunka már a munkálatok megindulásakor megkezdődött. Sorra alakultak a színjátszó-, ének- és szavalócsoportok, sportkörök. A kultúrotthon megnyitása, a kultúrmunka még nagyobb arányú fellendülését segíti elő. Levelek az üdülőktől Kedves Szaktársak• Huszonnégy éves vagyok, foglalkozásom kőműves. Amióta dolgozom, életemben először tudtam megengedni magamnak, hogy üdülni menjek. A felszabadulás előtt a munkásembernek nem volt meg a módja arra, hogy üdülhessen, csak az uraknak meg dámáiknak jutott ez osztályrészül. Most Lillafüreden üdülők, négyon jól érzem magam. Nemcsak a pihenés miatt — azért is, mert mi, munkások vagyunk az ország gazdák Bugyi János kőműves Lágymányosi Gyárépítő V. * Betegen (reumával) kerültem Hévízre. Ott azonban 6 kilót híztam és amikor visszajöttem, kipihenve, jobban ment a munka, jobban ment a termelés. Azóta is jobban érzem magamat. Ez a két hét nagyon jót tett. Szeretném összes dolgozó társaimmal közölni azt, hogy minél többen kérjék az üdülést, minél többen menjenek el üdülni STAN MIKLÓS, bádogos Épületbádogozó Vállalat A román ifjúmunkások vízierőművet építenek Romániában a nagy Duna-Fekete-tengeri csatorna Ovidiu II. munkatelepén tartott ünnepi gyűlésen kimondták, hogy az Ovidiu II. hővillamossági centrálé megépítését az ifjúságra bízzák. A gyűlés szónokai hangsúlyozták, hogy a Párt nagy bizalommal van az ifjúság iránt és ennek bizonyítéka, hogy ezt a szép feladatot is az ifjúságra bízzák. Az UTM (román munkásifjúsági szövetség) tagjai fogadalmat tettek, hogy a legnagyobb odaadással hajtják végre a megtisztelő feladatot. Nem üres kézzel jöttünk Magyarországra. Három hordár cipelte a budapesti pályaudvaron Makszimenko poggyászát. — Ejnye, de nehéz! — jegyezte meg csodálkozva az egyik hordár. Hát igen, súlyos, de drága teher volt ez számunkra. Makszimenko magával hozta munkamódszere nélkülözhetetlen eszközeit. A vakolókanalat és kőmfiveskalapácsot egyesítő kőműveskanál, szóróapát, materos talicska, állványok és zsinórtartó kapcsok voltak a poggyászban. Ezek a szerszámok mindenüvé követtek bennünket. Makszmenko poggyászát magánkal turnéduk Csepelre, Dunapentelére, Pestszentlőrincre és mindenhová, ahol bemutattuk a jéglerakás Makszimenko féle gyűrűs futószalag rendszerét. A magyar építők örömmel fogadtak bennünket. Egész életünkre emlékezetes marad számunkra Dunapentele. Ez a jelntékben dunamenti kis falu néhány év múlva a köztársaság kohászati iparának központja lesz. A kőművesek a magyar Magnyitogorszknak nevezik az épülő Dunai Vasművet. Durtapentelén már lerakták az új szocialista város alapjait, ahol a dolgozók majd a városi élet minden kényelmét élvezhetik. Még csak most képezik ki a jövendő acélolvasztárokat, kohómunkásokat és kokszolókat a tanfolyamokon . Dunapentelén már háromemeletes házak, klubok és étkezdék épülnek számukra. iskolák és napközi otthonokat építenek gyermekeiknek. Mi, szovjet emberek azonban nemcsak ennek örültünk. Még nagyobb örömöt okoz nekünk az a tudat, hogy azok az élenjáró magyar kőművesek, akik meg anultak szovjet módon, sztahanovista módszerrel dolgozni, most már maguk is tanítják a többieket Pozsonyi Zoltán, Varga János, Fekete István, Kiss István és mások a sztahanovista munkamódszerek tanítómestereivé váltak a magyar építkezéseken. Elég, ha annyit mondok, hogy Kiss Istvánnak 70 tanítványa van. Ha látom a Dunai Vasmű magasbatörő épülettömbjeit, ha visszaemlékezem a budapesti földalatti vasút építőivel folytatott utolsó beszélgetésemre (a magyarok épp olyan szép és tökéletes földalatti vasútat akarnak építeni, mint amilyen a moszkvai Metro), vagy külödi barátaink leveleit olvasom az újságban, eszembe jutnak Rákosi Mátyásnak, a magyar dolgozók vezérének szavai: »A magyar sztahanovista mozgalom sikereinek s általában a mi szocialista építésünk minden vívmányának nyitja az, hogy a Szovjetunió elvégezte előttünk az újítás úttörő munkáját. Mi már kitaposott úton haladunk, fel tudjuk használni a Szovjetunió kimeríthetetlen tapasztalatait. Nagy és közvetlen segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, a szovjet sztahanovistáktól.« A Magyar Népköztársaság hatalmas lépést tett előre s fejlődésén láttuk hazánk jótékony befolyását. A Szovjetunió lerakta a népek számára az új, békés és boldog élet felé vezető utat A városokban a munkástelepeken valósággal elhalmoztak bennünket kérdésekkel. Az építők arról érdeklődtek, hogyan él Fedosz Savljugin moszkvai kőműves. A vasutasok Ivan Panyinról, a híres mozdonyvezetőről kérdezősködtek. És ez nem üres kíváncsiság volt. Ezek az emberek nem udvariasságból kérdezősködtek, csak azért, hogy kérdezzenek. Az itt említett szovjet embereknek egytől-egyig tanítványai, követői vannak Magyarországon. 75 napot töltöttünk magyar földön a tervbevett 45 nap helyett Amikor vonatunk lassan kijárt a pályaudvarról, méltóságteljesen úszott el az ablakok előtt egy hatalmas bronz és gránit emlékmű. Karcsú női alak, kezében a béke olajága. Az emékmű lábánál a felszabadító bátor szovjetharcos bronzalakja rajzolódik ki, aki szabadságot, békét és bodogságot hozott a Duna völgyébe. »Felszabadítóinak, a szovjetharcosoknak — a hálás magyar nép«. Ez a felirat áll az emlékműn, amely a szovjetmagyar barátság dadait testesíti meg. Ez a barátság megbonthatatlan és örök, írta: I. Homanov, a Magyarországon járt szovjet sztahanovista kiüöttségi vezetője két szibériai kőművessel — Szemjon Makszimenkóval és Nyikita Kobával, továbbá Mihail Zujevvel, a sztahanovista munkamódszerek oktatójával együtt érkeztem magyar földre. Büszkeséggel töltött el bennünket az a tudat, hogy Magyarországon nagy tiszteidnek és megbecsülésnek örvend az építőszakma. A lapok állandóan közük az építők neveit, s nap mint nap jelentést adnak az építési frontról. A szocialista munkaverseny lázában ég az egész olgozó magyar nép, az egész ország. Két jelszó kerítette hatalmába a magyar dolgozók tudatát: »Tiéd az ország, magadnak építed« és »Termelj többet, jobban élsz«. 5. oldal