Építők Lapja, 1953 (51. évfolyam, 4-44. szám)

1953-02-28 / 4. szám

Ára 20 fillér II. évfolyam, 4. szám EBBEN A SZÁMBAN: A trösztök vezérigazgatói és főmérnökei megvitatták az ,,Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban,’~mozgalom feadatait (3. o.) — dolgozók egészét vonjuk be a kultúréletbe! (3. o.) — Új módszerekkel épül a nyíregyházi irodaház (4. o.) — Az Iparterv dolgozói több mint nyolcmillió forintot takarítottak meg januárban (5. o.) — A brigádvezetők díjazása (6. o.) — KIADJA AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM, A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM X. FŐOSZTÁLYA ÉS AZ ÉPÍTŐK SZAKSZERVEZETE 1953 február 28 Szervezett takarékossági mozgalommal előre az építkezések önköltségének csökkentéséért! Az Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének felhívása ötéves fentink végrehajtásában nagy feladatok hárulnak az építőipar dolgozóira. Az ötéves terv beruházásainak több mint felét — 4.520 millió forintot — építkezésekre fordítjuk. — Pártunktól és kormányunktól olyan megtisztelő feladatokat kaptunk, amelyekhez hasonlót eddig még nem végeztünk soha. Új városokat, mint Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló stb. kell felépítenünk s meg kell teremtenünk iparunk jövendő óriásait mint a Sztálin Vasmű, az újjáépített Diósgyőri Vasgyár, a Borsodvidéki Vegyiművek, a November 7. Erőmű, a Tiszalöki Erőmű, stb. Kezünk munkája nyomán minden öt és fél nap alatt új gyár indul meg. Építőmunkásaink, a műszaki dolgozók, a kőmír vesék, ácsok, a segédmunkások tízezrei kemény munkával teljesítik feladataikat. Ezer és ezer hős születik ebben a harcban olyanok , mint Pozsonyi Zoltán, Fábik József, Márki Lajos, Vajda László, Czukor Anna Kossuth-díjas. Szupcsevcs István, Bunda János a szakma legjobb dolgozói és még sok ezer sztahanovista. De nagyszerű eredményeinket lerontja, hogy drágán építünk. Az építkezés drágaságának egyik oka, hogy nem eléggé vigyázunk az építőanyagra, sokhelyütt pocsékolás tapasztalható. A cement „bedöglik" vagy szétszórják, a tégla jelentős része szállítás közben összetörik és elássák, a vasanyagból nagy darabokat elhánynak, a zsaluzóanyag még mindig nincs kellőképpen kihasználva, gyakran a megfelelő anyag helyett új anyagot használnak fel. ÉPÍTŐMUNKÁSOK! A műszaki dolgozók, tervezők és kivitelezők már megindították a mozgalmat az olcsóbb építkezésért. A tervezők vállalták, hogy olcsóbb, jobb terveket fognak készíteni; a kivitelező mérnökök és technikusok nagy része is helyesléssel támogatja az „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban ’-mozgalmat. Most rajtunk — az építőipar derékhadán a sor, hogy magunk is bekapcsolódjunk e nemes versengésbe. Kőművesek, ácsok, segédmunkások minden beépíthető anyag felhasználásával küzdjetek az építőipar önköltségének csökkentéséért! Érjétek el azt, hogy a fát, vasat, cementet minél gazdaságosabban építsék be. A táblás zsaluzás bevezetésével küzdjetek a faanyag többszöri felhasználásáért és az élenjáró módszerek alkalmazásával érjétek el azt, hogy a legkisebb fadarab is hasznosítható legyen. VASSZERELŐK! Valósítsátok meg azt, hogy minél kevesebb vas kerüljön hulladékba, harcoljatok a rajzszerinti méretek és szelvények pontos betartásáért!" ÉPÍTÉSVEZETŐK, MŰVEZETŐK, TECHNIKUSOK! Az anyagnormák meghatározásával, az anyagszámla-redszer bevezetésével teremtsétek meg a szervezett anyagtakarékossági mozgalom alapjait. Biztosítsátok az anyagok tökéletes, célszerű tárolását és kezelését. Harcoljatok és valósítsátok meg a munkahelyeken a legnagyobb rendet és tisztaságot. Tervezőkkel együttműködve helyes organizációs tervvel teremtsétek meg a helyes tárolás, jobb gépkihasználás előfeltételeit. Szervezetten gondoskodjatok a helyi anyagok felkutatásáról és felhasználásáról. SZTAHANOVISTÁK! — Ti, akik példát mutattok a termelésben, legyetek a takarékossági mozgalom szervezői és mutassatok példát a takarékosságban is! Terjedjen ki figyelmetek az építkezés minden területére, mozgósítsátok a többi dolgozót is a takarékossági mozgalomban való részvételre és leplezzétek le a pazarlókat, akik akaratlanul is az elenségnek segítenek. Az építőmunkások, akik a Horthy-fasizmus idején a munkásosztály élén harcoltak a szabadságért és a felszabadulás után is példamutatóan dolgoztak az ország újjáépítésén nem maradhatnak el az olcsóbb építkezésért folyó harcban sem. Minden meglazított anyag, munkaidő erősíti hazánkat, s lehetővé teszi, hogy terven felül még több lakóházat, bölcsődét iskolát épít besoun.v r.puo,pai * edij, ozuélit lUKarcKUsagi *»'ssg v *, j, „ ,,,v^,,,,«v,, j , elvtársak, Szaktársak! emelésében. Szervezett takarékossági mozgalommal előre az építkezések önköltségének csökkentéséért! ÉPÍTŐ- ÉS FAIPARI DÓS GŐZÖK „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban'’ SZAKSZERVEZETE Központi Vezetősége „így ünnepli szép imánknak felszabadulását“ Közeleg a kikelet, az április hónap, S készülődünk. Az is, aki nem híve a szónak felajánlást tesz, hogy minél többen lássák így ünnepli szép hazánknak felszabadulását. A jó példa ösztökélő, követik ezt százan S máris ég az egész telep, versengési lázban Ez a helyes, hogyha lelkes ez a verseny Mint jó példát, Kovács Jánost dicséri a versem. Ma még rém ismerik a Földalatti Vasút 7. sz. munkahelyének dolgozói ezt a rigmuskát. „Ennek a szép barna lánynak’ a dallamára fogják énekelni a brigádok tagjai, sok-sok olyan versszakkal megtoldva, melyek mind az élenjárókat, mind pedig az elmaradókat tollhegyre tűzik. Juhász József keszonos írta a vállalat műsorfüzete számára. S ezzel már el is árultuk, hogy a Földalatti Vasútépítő Vállalat kultúrbizottsága külön műsorfüzetet ad ki, hogy a munkahelyek kultúregyüttesei méltóképpen felkészülhessenek hazánk feszabadításának nyolcadik évfordulójára. A 3. sz. munkahely színjátszói már próbálják is a „Szökevény" című darabot, mely a dolgozók múltbeli életével foglalkozik és kihangsúyozza, hogy megváltozott életünket a felszabadulásunknak köszönhetjük. Mire lapunk megjelenik, már túl leszünk rajta, így nem leplezzük le idő előtt a kultúrbizottsság most tervezett meglepetését. Felkérésére ugyanis a rádió egyik művészbrigádja február 28-án ajándékműsort ad a vállalat kultúrtermében. Meghívják ide a felajánlásaikat eredményesen teljesítő dolgozókat és családtagjaikat, mint a Konrád keszonos brigádot a 10. sz. munkahelyről, a Tornai ács brigádot, és a Békebrigádot a 7. sz. munkahelyről. Tovább sorolhatnánk a neveket, de mindet úgy sem tudhatjuk, hiszen ma még csak február 20. van és a verseny természete éppen az, hogy napról napra újabb kiváló teljesítményeket szül. Ha meg akarnánk állapítani ai rangsort, melyik kultúrcsoport segíti legjobban a munkahely dolgozóit április 4-i felajánlásaik teljesítésében, jó helyet foglalna el a 3. sz. munkahely, mert ők ebben a hónapban előadták a „Felajánlás" című színdarabot is. Miről szól? Természetesen arról, hogyan küzd egy „karáthőr" felajánlásának teljesítéséért. Persze nem ezzel kezdődött a kultúragitáció a felajánlások teljesítéséért, hanem azzal, hogy a dekorációs osztály színes, figyelmet keltő rajzos plakátokat, készített, melyek sok ötlettel ezt mondták: „Felajánlással ünnepeld hazánk felszabadulásának évfordulóját." És azóta a munkahelyek nagy részén nap mint nap jelennek meg plakátok, kisebb-nagyobb rajzok a faliújságon. Hirdetik a felajánlásukban élenjáró, és elmaradók nevét. Varga elvtárs, kultúrigazgató értékelése szerint eddig a 3, 7, 9, 10, 15 sz. munkahelyek kultúrcsoportjai végezték a legjobb munkát afelajánlási agitációban, mert rigmusbrigádjaik hetente többször is felkeresik az élenjárókat és az elmaradókat is. A kultúrbizottság felkérésére az Ifjúsági Színház egyik brigádja március elején jutalomműsort ad a dombóvári úti Kunkásszálláson a felajánlásaikat legjobban teljesítő dolgozóknak. A március havi előadások is a Metró megépítésének nagyszerű feladatára irányítják a dolgozók figyelmét, így például Valkó elvtárs, a vállalat Kossuth-díjas igazgatója két ízben fog előadást tartani. A március 8-i nőnapon pedig a felajánlásukat teljesítő nőket külön is megünneplik, így igyekeznek segíteni a Földalatti Vasútépítő Vállalat kultúrbizottsága és kultúrcsoportjai az április 4-i felajánlások teljesítését. Felajánlásokkal ünnepük a nemzetközi nőnapot Az építőipar női dolgozói országunk összes asszonyaival, leányaival együtt serény munkával, felajánlásaik túlteljesítésével készülődnek március 8-ra, a nők nemzetközi nagy ünnepére. A Földalatti Vasútépítő V. minden munkahelyén megindították a „Nők a tervért-mozgalmat s megszervezték minden hét első napjára a béke-műszakot. Minden munkahelyen nagyszerű, csoportos és egyéni vállalások születtek. Az ötösön pl. Balla Imréné hattagú kőművesbrigádja vállalta, hogy eddig elért 135 százalékos eredményeiket 180 százalékra emelik. Nagel Hana elvtársnő a hetes munkahely dolgozója, amellett, hogy teljesítményét 20 százalékkal emeli, 10 új dolgozót szervez a szakszervezetbe. A hármas munkahelyen Szegedi Margit segédmunkás felajánlotta, hogy március 8-ra eléri a 100 százalékot és azt állandóan tartani fogja. Ebben a néhány, találomra kiragadott példában is tükröződik — mint cseppben a tenger —, hogy az építőipar asszonyai tudatában vannak annak, hogyan tegyék igazán nagyszerű ünneppé március nyolcadikét Az új brigádrendelet elősegíti, hogy a brigádvezetők elfoglalják méltó helyüket az építkezéseken A helyes brigádszervezés kialakítása érdekében a Szovjetunió építőiparának tapasztalatait fölhasználva, pártunk javaslatára az építésügyi minisztérium 1950, illetve 1951-ben kiadta a kötelező brigádszervezésről szóló rendeletét, melyben meghatározta a munkahely szervezeti egységének felépítését, létszámát, intézkedik a bérügyi és termelési kérdésekben. A brigádrendelet megjelenése óta eltelt két év azt mutatja, hogy azokon a helyeken, ahol azt végrehajtották, komoly eredényeket értek el a munkafegyelem megszilárdításában, emelkedett a munka termelékenysége, és ennek következtében a dolgozók keresete. Ezeken a helyeken az együtt dolgozó brigádok nagy része sztahanovista brigáddá fejlődött. Ugyanakkor egyszerűbb lett a műszakiak adminisztrációs munkája és így sokkal több időt tölthetnek a termelés közvetlen irányításával. Sok helyen azonban az építésvezetők és munkavezetők, de még szakszervezeti szerveink sem értették meg a brigádszervezés politikai jelentőségét, s elhanyagolták annak végrehajtását. Ennek következtében nemcsak, hogy nem sikerül minden dolgozót brigádba szervezni, hanem 2-3 fős szórványbrigádok is alakultak amelyek egyáltalán nem vitték előre a munkát. Ez a szerve/.Akit1.ua:;yuan iro/.züjéU'Uii az építőipar önköltségének emelkedéséhez. A műszakiak a szétforgácsolt egységeket nem tudják összefogni és ennek következtében rengeteg munkaidő esik ki. Gerő elvtárs a párt Központi Vezetősége 1952 november 29-i ülésén harcba szólította az építőipar dolgozóit az önköltség csökkentése érdekében. Ebben a harcban fontos eszköz lesz az építésvezetők és a szakszervezet kezében az építésügyi minisztérium most megjelent új brigádrendelete. Ez a rendelet levonja az elmúlt két év tapasztalatait és figyelembe veszi az építőipar fejlődésének követelményeit. Bevezető részében leszögezi, hogy a brigádszervezés végrehajtása kötelező feladata minden építésvezetőnek, illetve munkavezetőnek. Ez azt jelenti, hogy a brigádok szervezését minden építkezésen végre kell hajtani úgy, hogy hat főnél kisebb létszámú brigád ne legyen és az év végére a közösen elszámoló brigádok (ez a legfejlettebb brigádtípus), a dolgozók 60 százalékát foglalják magukba. A rendelet maradéktalan végrehajtása nagyban elősegíti a verseny szervezését. A tervfelbontás, amelyet most minden egyéni dolgozóra és szórványbrigádra el kell készíteni, ami egy nagyobb építkezésen több technikus munkáját veszi igénybe, néhány jól szervezett brigád tervfelbontására egyszerűsödik. A rendelet értelmében szervezett brigádok, melyek élén jól dolgozó, fejlett brigádvezetők állnak, megkönnyítik a mindennapi szervező munkát és elősegítik a folyamatos munkaszervezést, továbbá az egy hónapra való előre tervezést is. A brigádrendelet 3 brigádtípus alakítását írja elő, amely közül a legfejlettebb forma az I-es típus, a vegyes összetételű (szak- és segédmunkás) közösen elszámoló brigád. Ez a brigádtípus lehetővé teszi a munkafolyamat felbontását, a kevésbé szakigényes munkák betanított segédmunkásokkal való végeztetését, a szak- és szállítómunkások közötti szoros együttműködést Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol ezek a vegyes brigádok a műszakiaktól kellő segítséget kaptak, komoly eredményt értek el. A jó szakmunkások a nagyobb szaktudást igénylő munkákat végzik és ugyanakkor a kisebb szaktudást igénylő munkák végzésére segédmunkásokat vonnak be és ezzel nemcsak keresetük nő meg, hanem nagyban elősegítik a szakmunkáshiány pótlását új szakmunkások kinevezésével. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a rossz szervezés mellett sok előre nem látott munka következtében az egyes brigádokat nem a tervben meghatározott munka végzésében foglalkoztatták, hanem ötletszerűen egyik helyről a másikra irányították.. Ennek megszüntetése érdekében a brigádrendelet előírja, hogy azokon a munkahelyeken, ahol 80 főnél több fizikai dologró van, készenléti brigádokat kell szervezni, melyek előre kiadott munkautalvány alapján, a különböző előre nem látott munkákat végzik. Ezzel lehetővé válik, hogy a többi brigád a tervben lefektetett munkát zavartalanul folytathassa. A vegyes összetételű, közösen elszámolóbrigádok szervezése lehetővé teszi, hogy még szélesebb körben terjesszük el azt, a már sok helyen (Debrecen, Nyíregyháza, Sztálaváros) alkalmazott módszert, hogy egyegy ilyen brigádra bízzák egy épületrész összes kőművesmunkáit. Ezzel nemcsak a munka szervezesd... ... hanem magasabb színvonalra emeljük a minőségi munkát is. Az új rendelet egyik legnagyobb erénye az, hogy elősegíti hogy a brigádvezetők elfoglalják méltó helyüket az építkezésen. Ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják, sok építésvezető nem támaszkodik kellően a brigádvezetők munkájára, nem eléggé vonja be őket a vezetésbe és főleg nem segíti ahhoz, hogy minél többet tanuljanak szakmailag és politikailag. A minisztertanács legutóbbi határozata visszatükrözi pártunk és kormányzatunk nagy bizalmát brigádvezetőink iránt. A határozat a brigádvezetők díjazásában új, rendszerre tér Eddig a brigádvezető a vezetéssel kapcsolatos külön munkákért a brigád keresetéből kapott jutalékot azzal, hogy egygyel magasabb bérosztályba kellett sorolni, mint a brigád tagjait. Ez rendszerint odavezetett, hogy a brigádvezetők vagy nem vették el az őket megillető pótlékot a brigád keresetéből, vagy pedig igen éles ellentétbe kerültek a brigád tagjaival. A minisztertanács határozata értelmében a brigádvezetők díjazása független a brigád keresetétől és azt a vállalat béralapjából kell fedezni. A brigádvezetők a brigád irányításáért igen komoly többletkeresethez jutnak. Így pl.: főnél nagyobblétszámú vegyes összetételű, közösen elszámoló brigád esetén besorolásának megfelelő keresetén felül még 12 százalékot kap. A rendelet kimondja azt is, hogy a jelenleg brigádvezetőként dolgozók magasabb személyi besorolását megváltoztatni nem lehet. A rendelet leszögezi, hogy a brigádvezető az építkezés egyik legfontosabb embere, akinek fontos, feladatai vannak a termelékenység emelésében, a munkafegyelem megszilárdításában és a szocialistás ember nevelésében. A brigádvezetőnek a brigádjába tartozó dolgozók nevelőjének, segítőjének kell lennie. Állandóan foglalkoznia kell a brigádtagok szakmai és politikai nevelésével. Olyan szellemet kell a brigádon belül megvalósítania, amely eleve elítél minden olyan ténykedést, ami a munkafegyelem meglazításához vezet. A brigádvezetőnek fogékonynak kell lennie az új iránt és törekednie kell arra, hogy brigádja mindig a legfejlettebb munkamódszerek alapján dolgozzon. Ezt a nagy feladatot a brigádvezető csak úgy tudja megoldani, ha szakmailag és politikailag állandóan képezi magát. A brigádvezetőnek szakmailag rövid időn belül el kell érnie Ct Rt. szakmai tudásának színvonalát, mert csak ezzel tud a brigádvezető az építésvezetőnek, illetve művezetőnek segítője lenni. A brigádvezetők szakmai és politikai tudásának fejlesztése érdekében a rendelet előírja, hogy tanfolyamon kell résztvenni és brigádvezetői vizsgát kell tennni 1953 szeptember 1-ig. A tanulás megkönnyítésére a szakszervezet termelési osztálya és az építésügyi minisztérium kiadta a brigádvezetők kézikönyvét, melyben összefoglalta azokat a szakmai és politikai ismereteket, amelyeket a brigádvezetőknek tudniok kell. A rendelet végrehajtása megteremti az építkezés szilárd szervezeti alapját és lehetővé teszi a legtervszerűbb munkát. A jó brigádszervezés megteremti a helyes versenyszervezés alapfeltételeit is. A brigádokra felbontott terv, a brigádvezeték mozgósító ereje, a brigádok egymás közötti vetélkedése, a terv túlteljesítését, az építőipar önköltségének csökkentését segítik elő. Karsai Ferenc, termelési osztályvezető helyettes A mélyépítőipar új élüzemei közlekedésügyi Minisztérium és az Építők Szakszervezetének jelentése az 1952. évi negyedik negyedévi élüzemekről a mélyépítőiparban: MÉLYÉPÍTŐIPAR. Élüzem: Földkotró Vállalat, tervét 126,6 százalékra teljesítette, 98,8 százalékos munkaerőfelhasználás és 112,8 százalékos béralapfelhasználás mellett. Második: Közúti Hídfenntartó Vállalat, tervét 127.5 százalékra teljesítette 111 százalékos munkaerő-felhasználás mellett. Béralapfelhasználása 122,1 százalék. ÚT-VASÚT CSOPORT. Élüzem: Aszfaltútépítő Vállalat, tervét 134 százalékra teljesítette, 109.8 százalékos munkaerőfelhasználás mellett. Második: Földalatti Vasútépítő Vállalat, tervét 111.7 százalékra teljesítette, 96 százalékos munkaerőkihasználás és 94.1 százalékos béralapfelhasználás mellett