Építők Lapja, 1953 (51. évfolyam, 4-44. szám)

1953-02-28 / 4. szám

Ára 20 fillér II. évfolyam, 4. szám EBBEN A SZÁMBAN: A trösztök vezérigazgatói és főmérnökei megvitatták az ,,Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban,’~mozgalom feada­­tait (3. o.) — dolgozók egészét vonjuk be a kultúr­­életbe! (3. o.) — Új módszerekkel épül a nyíregyházi iroda­ház (4. o.) — Az Iparterv dolgozói több mint nyolcmillió forintot takarítottak meg januárban (5. o.) — A brigád­vezetők díjazása (6. o.) — KIADJA AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM, A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM X. FŐOSZTÁLYA ÉS AZ ÉPÍTŐK SZAKSZERVEZETE 1953 február 28 Szervezett takarékossági mozgalommal előre az építkezések önköltségének csökkentéséért! Az Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének felhívása ötéves fentink végrehajtásában nagy feladatok hárulnak az építőipar dolgozóira. Az öt­éves terv beruházásainak több mint felét — 4.5­20 millió forintot — építkezésekre fordítjuk. — Pártunktól és kormányunktól olyan megtisztelő feladatokat kaptunk, amelyekhez hasonlót eddig még nem végeztünk soha. Új városokat, mint Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló stb. kell fel­építenünk s meg kell teremtenünk iparunk jövendő óriásait mint a Sztálin Vasmű, az újjáépített Diósgyőri Vasgyár, a Borsodvidéki Vegyiművek, a November 7. Erőmű, a Tisza­löki Erőmű, stb. Kezünk munkája nyomán minden öt és fél nap alatt új gyár indul meg. Építőmunkásaink, a műszaki dolgozók, a k­őmír vesék, ácsok, a segédmunkások tízezrei ke­mény munkával teljesítik feladataikat. Ezer és ezer hős születik ebben a harcban olyanok , mint Pozsonyi Zoltán, Fábik József, Márki Lajos, Vajda László, Czukor Anna Kossuth-díjas. Szu­pcsevcs István, Bunda János a szakma legjobb dolgozói és még sok ezer sztahanovista. De nagyszerű eredményeinket lerontja, hogy drágán építünk. Az építkezés drágaságá­nak egyik oka, hogy nem eléggé vigyázunk az építőanyagra, sokhelyütt pocsékolás tapasztal­ható. A cement „bedöglik" vagy szétszórják, a tégla jelentős része szállítás közben összetörik és elássák, a vasanyagból nagy darabokat elhánynak, a zsaluzóanyag még mindig nincs kellő­képpen kihasználva, gyakran a megfelelő anyag helyett új anyagot használnak fel.­­ ÉPÍTŐMUNKÁSOK! A műszaki dolgozók, tervezők és kivitelezők már megindították a mozgalmat az olcsóbb építkezésért. A tervezők vállalták, hogy olcsóbb, jobb terveket fognak készíteni; a kivitelező mérnökök és technikusok nagy része is helyesléssel támogatja az „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban ’-mozgalmat. Most rajtunk — az építőipar derékhadán a sor, hogy magunk is bekapcsolódjunk e nemes versengésbe. Kőművesek, ácsok, segédmunkások minden beépíthető anyag felhasználásával küzdjetek az építőipar önköltségének csökkentéséért! Érjétek el azt, hogy a fát, vasat, cementet minél gaz­daságosabban építsék be. A táblás zsaluzás bevezetésével küzdjetek a faanyag többszöri felhasz­nálásáért és az élenjáró módszerek alkalmazásával érjétek el azt, hogy a legkisebb fadarab is hasznosítható legyen. VASSZERELŐK! Valósítsátok meg azt, hogy minél kevesebb vas kerüljön hulladékba, harcoljatok a rajzszerinti méretek és szelvények pontos betartásáért!" ÉPÍTÉSVEZETŐK, MŰVEZETŐK, TECHNIKUSOK! Az anyagnormák meghatározásával, az anyagszámla-re­­dszer bevezetésével teremtsétek meg a szervezett anyagtakarékossági moz­galom alapjait. Biztosítsátok az anyagok tökéletes, célszerű tárolását és kezelését. Harcoljatok és valósítsátok meg a munkahelyeken a legnagyobb rendet és tisztaságot. Tervezőkkel együtt­működve helyes organizációs tervvel teremtsétek meg a helyes tárolás, jobb gépkihasználás elő­feltételeit. Szervezetten gondoskodjatok a helyi anyagok felkutatásáról és felhasználásáról. SZTAHANOVISTÁK! — Ti, akik példát mutattok a termelésben, legyetek a takarékos­­sági mozgalom szervezői és mutassatok példát a takarékosságban is! Terjedjen ki figyelmetek az építkezés minden területére, mozgósítsátok a többi dolgozót is a takarékossági mozgalomban való részvételre és leplezzétek le a pazarlókat, akik akaratlanul is az elenségnek segítenek. Az építőmunkások, akik a Horthy-fasizmus idején a munkásosztály élén harcoltak a szabad­ságért és a felszabadulás után is példamutatóan dolgoztak az ország újjáépítésén nem maradhat­nak el az olcsóbb építkezésért folyó harcban sem. Minden megla­zított anyag, munkaidő erő­síti hazánkat, s lehetővé teszi, hogy terven felül még több lakóházat, bölcsődét iskolát épít b­esoun.v r.puo,pai * edij, ozuélit lUKarcKUs­agi *»'ssg v *, j, „ ,,,v^,,,,«v,, j , elvtársak, Szaktársak! emelésében. Szervezett takarékossági mozgalommal előre az építkezések önköltségének csökkenté­­séért! ÉPÍTŐ- ÉS FAIPARI DÓS GŐZÖK „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban'’ SZAKSZERVEZETE Központi Vezetősége „így ünnepli szép imánknak felszabadulását“ Közeleg a kikelet, az április hónap, S készülődünk. Az is, aki nem híve a szónak felajánlást tesz, hogy minél többen lássák így ünnepli szép hazánknak felszabadulását. A jó példa ösztökélő, követik ezt százan S máris ég az egész telep, versengési lázban Ez a helyes, hogyha lelkes ez a verseny Mint jó példát, Kovács Jánost dicséri a versem. Ma még rém ismerik a Föld­alatti Vasút 7. sz. munkahelyé­nek dolgozói ezt a rigmuskát. „Ennek a szép barna lánynak’­ a dallamára fogják énekelni a brigádok tagjai, sok-sok olyan versszakkal megtoldva, melyek mind az élenjárókat, mind pe­dig az elmaradókat tollhegyre tűzik. Juhász József keszonos írta a vállalat műsorfüzete szá­mára. S ezzel már el is árultuk, hogy a Földalatti Vasútépítő Vállalat kultúrbizottsága külön műsorfüzetet ad ki, hogy a mun­kahelyek kultúregyüttesei mél­tóképpen felkészülhessenek ha­zánk feszabadításának nyolca­dik évfordulójára. A 3. sz. mun­kahely színjátszói már próbál­ják is a „Szökevény" című da­rabot, mely a dolgozók múlt­beli életével foglalkozik és ki­­hangsúyozza, hogy megvál­to­­zott életünket a felszabadulá­sunknak köszönhetjük. Mire lapunk megjelenik, már túl leszünk rajta, így nem lep­­lezzük le idő előtt a kultúr­­­bi­zott­sság most tervezett meg­lepetését. Felkérésére ugyanis a rádió egyik művészbrigádja február 28-án ajándékmű­sort ad a vállalat kultúrtermében. Meg­hívják ide a felajánlásaikat ered­ményesen teljesítő dolgozókat és családtagjaikat, mint a Konrád keszonos brigádot a 10. sz. mun­kahelyről, a Tornai ács brigádot, és a Békebrigádot a 7. sz. mun­kahelyről. Tovább sorolhatnánk a neveket,­ de mindet úgy sem tudhatjuk, hiszen ma még csak február 20. van és a verseny természete éppen az, hogy nap­ról napra újabb kiváló teljesít­ményeket szül. Ha meg akarnánk állapítani ai rangsort, melyik kultúrcsoport segíti legjobban a munkahely dolgozóit április 4-i felajánlá­saik teljesítésében, jó helyet foglalna el a 3. sz. munkahely, mert ők ebben a hónapban elő­adták a „Felajánlás" című szín­darabot is. Miről szól? Termé­szetesen arról, hogyan küzd egy „karáthőr" felajánlásának teljesí­téséért. Persze nem ezzel kezdődött a kultúragitáció a felajánlások teljesítéséért, hanem azzal, hogy a dekorációs osztály színes, fi­gyelmet keltő rajzos plakátokat, készített, melyek sok ötlettel ezt mondták: „Felajánlással ünne­peld hazánk felszabadulásának évfordulóját." És azóta a mun­kahelyek nagy részén nap mint nap jelennek meg plakátok, ki­­sebb-nagyobb rajzok a faliúj­ságon. Hirdetik a felajánlásuk­ban élenjáró, és elmaradók ne­vét. Varga elvtárs, kultúrigazgató értékelése szerint eddig a 3, 7, 9, 10, 15 sz. munkahelyek kul­­túrcsoportjai végezték a legjobb munkát a­­felajánlási agitáció­­ban, mert rigmusbrigádjai­k he­tente többször is felkeresik az élenjárókat és az elmaradókat is. A kultúrbizottság felkérésére az Ifjúsági Színház egyik brigádja március elején jutalomműsort ad a dombóvári úti K­unkás­­szálláson a felajánlásaikat leg­jobban teljesítő dolgozóknak. A március hav­i előadások is a Metró megépítésének nagyszerű feladatára irányítják a dolgozók figyelmét, így például Valkó elvtárs, a vállalat Kossuth-dí­jas igazgatója két ízben fog elő­adást tartani. A március 8-i nő­napon pedig a felajánlásukat teljesítő nőket külön is meg­­ünnepl­ik, így igyekeznek segíteni a Föld­alatti Vasútépítő Vállalat kul­­túrbizottsága és kultúrcsoportjai az április 4-i felajánlások telje­sítését.­­ Felajánlásokkal ünnepük a nemzetközi nőnapot Az építőipar női dolgozói országunk összes asszonyaival, leányaival együtt serény munkával, felajánlásaik túl­teljesítésé­vel készülődnek március 8-ra, a nők nemzetközi nagy ünnepére. A Földalatti Vasútépítő V. minden munkahelyén megindí­tották a „Nők a tervért-mozgalmat s megszervezték minden hét első napjára a béke-műszakot. Minden munkahelyen nagyszerű, csoportos és egyéni vállalások születtek. Az ötösön pl. Balla Imréné hattagú kőművesbrigádja vállalta, hogy eddig elért 135 száz­alékos eredményeiket 180 százalékra emelik. Nagel Hana elvtárs­nő a hetes munkahely dolgozója, amellett, hogy teljesít­ményét 20 százalékkal emeli, 10 új dolgozót szervez a szakszer­vezetbe. A hármas munkahelyen Szegedi Margit segédmunkás felajánlotta, hogy március 8-ra eléri a 100 százalékot és azt ál­landóan tartani fogja. Ebben a néhány, találomra kiragadott példában­ is tükröződik — mint cseppben a tenger —, hogy az építőipar asszonyai tudatában vannak annak, hogyan tegyék igazán nagyszerű ünneppé március nyolcadikét Az új brigádrendelet elősegíti, hogy a brigádvezetők elfoglalják méltó helyüket az építkezéseken A helyes brigádszervezés ki­alakítása érdekében a Szovjet­unió építőiparának tapasztala­tait fölhasználva, pártunk javas­latára az építésügyi miniszté­rium 1950, illetve 1951-ben ki­adta a kötelező brigádszerve­zésről szóló rendeletét, melyben meghatározta a munkahely szervezeti egységének felépíté­sét, létszámát, intézkedik a bér­ügyi és termelési kérdésekben. A brigádrendelet megjelenése óta eltelt két év azt mutatja, hogy azokon a helyeken, ahol azt végrehajtották, komoly ered­­­­ényeket értek el a munkafe­gyelem megszilárdításában, emelkedett a munka termelé­kenysége, és ennek következté­ben a dolgozók keresete. Eze­ken a helyeken az együtt dolgo­zó brigádok nagy része sztaha­novista brigáddá fejlődött. Ugyanakkor egyszerűbb lett a műszakiak adminisztrációs munkája és így sokkal több időt tölthetnek a termelés közvetlen irányításával. Sok helyen azonban az épí­tésvezetők és munkavezetők, de még szakszervezeti szerveink sem értették meg a brigádszer­vezés politikai jelentőségét, s elhanyagolták annak végrehajtá­sát. Ennek következtében nem­csak, hogy nem sikerül minden dolgozót brigádba szervezni, hanem 2-3 fős szórványbrigádok is alakultak amelyek egyáltalán nem vitték előre a munkát. Ez a szerve­/.Ak­it1.­ua:;yuan iro/.züjéU'Ui­i az építőipar önköltségének emel­kedéséhez. A műszakiak a szét­forgácsolt egységeket nem tud­ják összefogni és ennek követ­keztében rengeteg munkaidő esik ki. Gerő elvtárs a párt Központi Vezetősége 1952 november 29-i ülésén harcba szólította az épí­tőipar dolgozóit az önköltség csökkentése érdekében. Ebben a harcban fontos eszköz lesz az építésvezetők és a szakszerve­zet kezében az építésügyi mi­nisztérium most megjelent új brigádrendelete. Ez a rendelet levonja az elmúlt két év ta­pasztalatait és figyelembe veszi az építőipar fejlődésének köve­telményeit. Bevezető részében leszögezi, hogy a brigádszervezés végre­hajtása kötelező feladata minden építésvezetőnek, illetve munka­vezetőnek. Ez azt jelenti, hogy a brigádok szervezését min­den építkezésen végre kell hajtani úgy, hogy hat főnél kisebb létszámú brigád ne le­gyen és az év végére a közö­sen elszámoló brigádok (ez a legfejlettebb brigádtípus), a dolgozók 60 százalékát foglal­ják magukba. A rendelet maradéktalan vég­rehajtása nagyban elősegíti a verseny szervezését. A tervfel­bontás, amelyet most minden egyéni dolgozóra és szórvány­brigádra el kell készíteni, ami egy nagyobb építkezésen több technikus munkáját veszi igény­be, néhány jól szervezett brigád tervfelbontására egyszerűsödik. A rendelet értelmében szervezett brigádok, melyek élén jól dol­gozó, fejlett brigádvezetők áll­nak, megkönnyítik a minden­napi szervező munkát és előse­gítik a folyamatos munkaszerve­zést, továbbá az egy hónapra való előre tervezést is. A brigádrendelet 3 brigádtípus alakítását írja elő, amely közül a legfej­lettebb forma az I-es típus, a vegyes összetételű (szak- és se­gédmunkás) közösen elszámoló brigád. Ez a brigádtípus lehetővé te­szi a munkafolyamat felbontá­­sát, a kevésb­é szakigényes munkák betanított segédmun­kásokkal való végeztetését, a szak- és szállítómunkások kö­zötti szoros együttműködést Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol ezek a ve­gyes brigádok a műszakiaktól kellő segítséget kaptak, komoly eredményt értek el. A jó szak­munkások a nagyobb szaktu­dást igénylő munkákat végzik és ugyanakkor a kisebb szak­tudást igénylő munkák végzésé­re segédmunkásokat vonnak be és ezzel nemcsak keresetük nő meg, hanem nagyban elősegítik a szakmunkáshiány pótlását új szakmunkások kinevezésével. Az eddigi tapasztalatok arra­ mutatnak, hogy a rossz szerve­zés mellett sok előre nem lá­tott munka következtében az egyes brigádokat nem a terv­ben meghatározott munka vég­zésében foglalkoztatták, hanem ötletszerűen egyik helyről a má­sikra irányították.. Ennek meg­szüntetése érdekében a brigád­rendelet előírja, hogy azokon a munkahelyeken, ahol 80 főnél több fizikai dologró van, ké­szenléti brigádokat kell szervez­ni, melyek előre kiadott munka­utalvány alapján, a különböző előre nem látott munkákat vég­zik. Ezzel lehetővé válik, hogy a többi brigád a tervben lefek­tetett munkát zavartalanul foly­tathassa. A vegyes összetételű, közösen elszámoló­­brigádok szervezése lehetővé teszi, hogy még szé­lesebb körben terjesszük el azt, a már sok helyen (Debrecen, Nyíregyháza, Sztálaváros) al­kalmazott módszert, hogy egy­­egy ilyen brigádra bízzák egy épületrész összes kőművesmun­káit. Ezzel nemcsak a munka szer­vezesd­­... ... hanem magasabb színvonalra emeljük a minőségi munkát is. Az új rendelet egyik legna­gyobb erénye az, hogy elősegíti hogy a­ brigádvezetők elfoglal­ják méltó helyüket az építkezé­sen. Ahogy az eddigi tapaszta­latok mutatják, sok építésvezető nem támaszkodik kellően a bri­gádvezetők munkájára, nem eléggé vonja be őket a vezetés­be és főleg nem segíti ahhoz, hogy minél többet tanuljanak szakmailag és politikailag. A minisztertanács legutóbbi határozata visszatükrözi pártunk és kormányzatunk nagy bizal­mát brigádvezetőink iránt. A határozat a brigádvezetők díjazásában új, rendszerre tér Eddig a­ brigádvezető a veze­téssel kapcsolatos külön mun­kákért a brigád keresetéből ka­pott jutalékot azzal, hogy egy­­gyel magasabb bérosztályba kel­lett sorolni, mint a brigád tag­jait. Ez rendszerint odavezetett, hogy a brigádvezetők vagy nem vették el az őket megillető pót­lékot a brigád keresetéből, vagy pedig igen éles ellentétbe ke­rültek a brigád tagjaival. A minisztertanács határozata értelmében a brigádvezetők díjazása független a brigád keresetétől és azt a vállalat béralapjából kell fedezni. A brigádvezetők a brigád irá­nyításáért igen komoly többlet­­keresethez jutnak. Így pl.: fő­nél nagyobb­­létszámú vegyes összetételű, közösen elszámoló brigád esetén besorolásának megfelelő keresetén felül még 12 százalékot kap. A rendelet kimondja azt is, hogy a jelen­leg brigádvezetőként dolgozók magasabb személyi besorolását megváltoztatni nem lehet. A rendelet leszögezi, hogy a brigádvezető az építkezés egyik legfontosabb embere, akinek fontos, feladatai vannak a terme­lékenység emelésében, a munka­­fegyelem megszilárdításában és a szocialistás ember nevelésében. A brigádvezetőnek a brigádjába tartozó dolgozók nevelőjének, segítőjének kell lennie. Állan­dóan foglalkoznia kell a bri­gádtagok szakmai és politikai nevelésével. Olyan szellemet kell a­ brigádon belül megvaló­sítania, amely eleve elítél min­den olyan ténykedést, ami a munkafegyelem meglazí­tásához vezet. A brigádvezetőnek fogékony­nak kell lennie az új iránt és törekednie kell arra, hogy brigádja mindig a legfejlettebb munkamódszerek alapján dol­gozzon. Ezt a nagy feladatot a bri­gádvezető csak úgy tudja meg­oldani, ha szakmailag és politi­kailag állandóan képezi magát. A brigádvezetőnek szakmailag rövid időn belül el kell érnie Ct Rt. szakmai tudásának színvonalát, mert csak ezzel tud a brigád­vezető az építésvezetőnek, illet­ve művezetőnek segítője lenni. A brigádvezetők szakmai és politikai tudásának fejlesz­tése érdekében a rende­let előírja, hogy tanfolyamon kell résztvenni és brigád­veze­tői vizsgát kell tennni 1953 szeptember 1-ig. A tanulás megkönnyítésére a szakszervezet termelési osztálya és az építésügyi minisztérium kiadta a brigádvezetők kézi­könyvét, melyben összefoglalta azokat a szakmai és politikai ismereteket, amelyeket a brigád­­vezetőknek tudniok kell. A rendelet végrehajtása meg­teremti az építkezés szilárd szervezeti alapját és lehetővé teszi a legtervszerűbb munkát. A jó brigádszervezés megte­remti a helyes versenyszervezés alapfeltételeit is. A brigádokra felbontott terv, a brigádvezeték mozgósító ereje, a brigádok egymás közötti vetélkedése, a terv túlteljesítését, az építőipar önköltségének csökkentését segí­tik elő. Karsai Ferenc, termelési osztályvezető helyettes A mélyépítőipar új élüzemei közlekedésügyi Minisztérium és az Építők Szakszervezetének jelentése az 1952. évi negyedik negyedévi élü­zemekről a mélyépítőiparban: MÉLYÉPÍTŐIPAR. Élüzem: Földkotró Vállalat, tervét 126,6 százalékra teljesítette, 98,8 százalékos munkaerőfelhasználás és 112,8 százalékos béralapfelhasználás mellett. Második: Közúti Hídfenntartó Vállalat, tervét 127.5 száza­lékra teljesítette 111 százalékos munkaerő-felhasználás mellett. Béralapfelhasználása 122,1 százalék. ÚT-VASÚT CSOPORT. Élüzem: Aszfaltútépítő Vállalat, tervét 134 százalékra teljesítette, 109.8 százalékos munkaerő­­felhasználás mellett. Második: Földalatti Vasútépítő Vállalat, tervét 111.7 szá­­zalékra teljesítette, 96 százalékos munkaerőkihasználás és 94.1 százalékos béralapfelhasználás mellett

Next