Építők Lapja, 1953 (51. évfolyam, 4-44. szám)
1953-02-28 / 4. szám
m Kalocsai István főmérnök és Solymosi építésvezető, a 61/2. (Nyíregyházi Magasépítő) fiatal dolgozói lelkes emberek. Merészen kezdeményeznek, nem félnek az új utaktól. Amikor megkapták a debreceni tervező iroda tervét a nyíregyházi irodaház építésére, sora tízhónapos határidőt írtak elő, elhatározták, hogy gyorsabban készítik el, két hónappal előbb fejezik be a munkát. Nem a levegőbe beszéltek, az elhatározásnak szilárd alapot teremtettek. A műszaki tudás, a szovjet módszerek tanulmányozása az alap, amellyel sikerült leküzdeniük azt az idegenkedést, amely annak következménye, hogy a vállalatuk még eddig nem dolgozott toronydaruval. Maga a tröszt is aggályoskodott emiatt, hogy nincs tapasztalatuk és így majd nem tudják kihasználni a darut. Valóban, a tröszt munkahelyén sokan hadilábon állnak a munkaszervezéssel és ezért nem aknázzák ki a gépek teljes erejét. Az irodaháznál még csak az alapozási munkák folynak, de a toronydaru átlagos kihasználási foka máris magas A daru emeli ki a konténerben iparvágányon odaszállított téglát és rakja egyenesen a kőműves keze ügyébe. Az építkezés vezérgépe a daru. Úgy tervezték meg az építkezés ütemét, hogy a daru kapacitásához igazítják a brigádok munkáját. Ezért az adogatóval és terítővel dolgozó tíz kőműves naponta 22.000 téglát tud beépíteni. A költségek csökkentéséhez jelentősen hozzájárul a konténerezés, mert a téglagyári kemence szájától az iparvágány és a daru segítségével egyenesen a kőműves kezébe jut a tégla. Ezzel a szállítási költségekből komoly megtakarítást tudnak elérni. Mindez egymagában is pontos, körültekintő munkaszervezésbe vall, mégis hangsúlyozni kell azt a három új elgondolást, amely az építkezésen érvényesül. Egyik: vasbetonpilléreket előregyártva készítenek, másik: 2x1 méter nagyságú előregyártott födémet csinálnak a folyosók fölött. Legnagyobb horderejű a harmadik elgondolás: a téglabetétes födém gerendahosszban történt előgyártása. A nagyelem alkalmazása — az irodaház körül épülő lakásokat is figyelembe véve — egyhónapi határidőmegrövidítést tesz lehetővé. Az anyagban, munkabérben és szállításban elérhető megtakarítással együtt ez évi 212.000 forint költségmegtakarítást jelent. íme: az Újítás : Az építésügyi minisztérium 1948-ban kötelezően elrendelte a vasbetongerendák közötti téglabetétes födémek alkalmazását. E födémszerkezet kivitelezése jelenleg kétféleképpen történik: vagy helyszíni betonozással, vagy kb. 90x60 cm nagyságú előregyártott kiselemekkel. A régi kivitelezési technológia akadályozta eddig a toronydaruk gazdaságos kihasználását az ilymódon készülő épületeknél. A toronydaru teljesítménye az emelendő teher súlyának és a ciklusidőnek a függvénye. A ciklusidő azonban nem rövidíthető le korlátlanul. A teljesítmény tehát elsősorban az emelendő teher növelésével fokozható. Ezen megállapítás a téglabetétes födém kivitelezésére is fennáll. A toronydaru alkalmazása esetén megoldandó probléma volt az egyébként korszerű téglabetétes födémlemez átalakítása előregyártható elemmé úgy, hogy a statikailag csak egyirányban teherbíró téglabetétes födémelemű többlet vasbetét bedolgozása nélkül az emelési és elhelyezési időszak alatt a vasbetongerendák tengelyeivel párhuzamos irányban is ellenálljon a fellépő erőhatásoknak. ÚJ MÓDSZEREKKEL ÉPÜL A NYÍREGYHÁZI IRODAHÁZ Ez statikailag megoldható probléma. A téglabetétes lapok keresztmetszeti tényezőinek növelésével hosszirányban is teherbíróvá alakíthatók át. Tekintettel arra, hogy a hosszirányú teherbírás csak átmeneti követelmény és ideiglenes jellegű, a keresztmetszeti tényező megnövelését úgy kell elérni, hogy az emelés alatt az önsúlynövekedés a hasznos teher rovására legminimálisabb legyen. A vázolt elvek alapján létrehozott téglabetétes nagyelem a következő előnyöket biztosítja: 1. A toronydaru gazdaságos kihasználását. 2. Gépesített előregyártást. 3. A teherhordó vasbetércek egyharmad részét feleslegessé teszi. 4. Minimumra csökkentik a fizikai munkát mind a szalutásnál, mind az elhelyezésnél. 5. Meggyorsítja az építkezések technológiai folyamatát. 6. Határidőlerövidítést eredményez.i \. jelű rajton bemutatott megoldás a következő: A gőzöléses eljárással (tíz darab egymás fölött) készül (á)i vb. gerenda kiosztásától függően 80—94 cm szélességű és fb) a traktus felsztávolságának megfelelően 4—5—6 méter hosszúságú (1) téglabetétes nagyelem. Ehhez erősíti közvetlenül az emelés előtt a keresztmetszeti tényező ideiglenes megnövelését biztosító, a rajzon feltüntetett méretű lemezkon tervet. Az új módon kiképzett nagyelem emelése előtt a felfüggesztési helyeken fúrt (11) lyukakba akasztjuk a (13) kötelzet (12) horgait. Felfüggesztése a toronydaru (14) macskájaa kétféleképpen történhet: vagy úgy, hogy egy-egy kötél az átlós lyukt köti össze (A ábra), vagy úgy, hogy a szemben lévőket (B ábra). Az előbbinél a lemez hossz- és keresztirányban is egyaránt billenthető, utóbbinál csak keresztirányban. A különböző hosszúságú elemekhez tartozó konténerek átlag azetemsúly tíz százalékát adták. Egy öt méter hosszú nagyelem összsúlya konténerrel együtt 700 kilogramm. Tehát egy darab nagyelem emelése még nem biztosítja a toronydaru teljes kihasználását. Az A jelű rajz a B nagyelem elhelyezési pillanatát is szemlélteti. A (18) vb. gerendákat eredeti kiosztási helyétől öt cm eltolással kell előzetesen elhelyezni. A toronydaru az első elemet az első gerenda előzőleg egyenletes támaszkialakítás miatt cementhabarccsal kikent hornyába illeszti centiméter pontossággal, minimális emberi irányítás mellett. A második támaszul szolgáló vb. gerendát kézi öt centiméteres csúsztatással a lemez második hornyához illeszti. Az első elem lekapcsolása után kerül sor az előbbihez hasonló módon a második elem elhelyezésére. Míg a daru a következő elemekért megy, az elhelyezést irányító segédmunkások a huzalokat elcsípik és az üres konténereket a következő emelés után a daru viszi az előregyártott elemek tárolási helyére. ti az újítás és az alkalmazásával párosuló munkaszervezés jelentősen meggyorsítja az építkezést, tehát csökkenti a költségeket. Ennek a munkaszervezésnek megfelelően szükséges szervezni a versenyt is, különös figyelemmel arra, hogy a brigádok úgy tegyenek felajánlást, hogy ne csak az egyik, vagy másik, hanem valamennyi munkafolyamat megrövidüljön. Az egész építkezés így fejeződik majd be nemcsak a tervezett, hanem annál rövidebb idő alatt. Különös örömet jelent... (Levelezőnktől.) Nekünk, a Kelenföldi Épületszerelő V. dolgozóinak különös örömet jelent, "hogy elkészítettük az első európai ■tetreptomlcin gyártó vegyi üzemet. Pedig voltak időközben nehézségek is, de azokat kemény helytállással, az értelmiségi dolgozókkal összefogva, kollektív munkával leküzdöttük. Kötelességünk teljesítésében az a jóleső tudat is segített bennünket; az a gyógyszer, amelyet ebben az üzemben fognak gyártani, a dolgozók egészségének megóvását szolgálja, tehát mielőbb be kell fejeznünk munkánkat. Szabó Miklós fűtésszerelő, Kelenföldi Épületszerelő V. "A szaklap bírálata nyomán (Nem harcoltam keményen.) Az Építők Lapja február 13-i számában Tégla Berci megbíráltaaz Épületvilágításszerelő Vállajfet sportfelelősét, hogy a vállalatnál a sportmozgalom téli álmát alussza. A bírálat helyest elfogadom. Hibás vagyok, hogy nem harcoltam keményen a sportmozgalom akadályainak a megszüntetéséért. Remélem, az Építők Lapjabírálatát a vállalat vezetősége , is megszívleli, s ezentúl szívügyének tekinti a sportmozgalmat. Bagi András sportfelelős Épületvilágítás szerelő V. Huh, micsoda matematikai rejtelmei vannak manapság egy építőipari vállalat pénzügyi részlegének!... Megvizsgáltam a pécsi *73/3. vállalat pénzügyi mérlegét. Ebből akartam megállapítani, ■hogy az elmúlt évben ■ vájjon takarékoskodtak-e, s ha igen, menynyit, miből, hogyan? Sándor Alajos, a ..vállalat főkönyvelője felém tárt egy lepedö■ nyi kimutatást, mely megmutatta, a sok tutat építkezés termelési értékét és a ráfordított • összegeket is. Nos, e ■ kettős adatok összegezésének eredményeként a lepedényi kimutatás alsó sarkában piros tintával írott szám húzódott meg: 1 1 millió 329 ezer fotint. Ez önmaga hirdette, hogy a vállalat az elmúlt évben az előírt 3 százalék helyett csak 2,1 százalékos akkumulációt ért el. S miközben ezen gondolkodtam — úgy magamban félhangosan — egyre szilárdabb lett a meggyőződésem, hogy ez a vállalat sem sokat törte magát a takarékosságért, az újításokért, Balázs Károly, műszaki előadó önérzetében sértetten tartotta Wiém anyagtakarékosságuk dokumentumait. Fehéren és feketén bizonyította, hogy 1952-ben pontosan 470.520 forint értékű különböző építőanyagot takarítottak meg. Elmondotta még, hogy a kimutatáson kívül, a kokszolómű építkezésén 32.000 forintot, a nagyatádi építkezésen pedig közel egymillió forintot takarítottak meg a felvonulás áttervezése során. Alig jutottam lélegzethez, megrohant az újítási felelős is és előtárta, hogy 197.355 forint megtakarítást értek el a múlt év folyamán bevezetett újításokkal. Takarékoskodtak, újítottak közel 700.000 forint értékben. Miért nem mutatkozik ez a vállalat pénzügyi mérlegén? Hja! — sóhajtott nagyot a műszaki osztály egyik munkatársa, s a nagy probléma megvilágítására hoszszú és izgalmas részletekkel tarkított elbeszélésbe kezdett. A vállalat múltévi építkezéseinek közel 80 százalékát rezsiben végezte. — Rezsiben?! — kérdezhetitek jogos megdöbbenéssel. — Igen, rezsiben. Az említett munkák ugyanis javarészt terv és költségvetés nélkül készültek. A beruházó vállalatok és az építtetők tehát nem költségvetési tételek, hanem a tényleges ráfordítások alapján fizettek az elvégzett munkáért, így már megértettem a dolgot és csak helyeselni tudom, hogy a vállalatok, építkezések vezetői szigorúan ragaszkodva a miniszteri utasításhoz, nem kezdenek ezentúl teljes tervdokumentáció és végleges költségvetés nélkül, így aztán nem fordulhat elő az sem, hogy a 21 millióra szerződött építkezés 27-be kerül, mint Nagyatádon, egymilliós megtakarítás ellenére is. Ezt a kérdést azért bogoztam ilyen részletesen, mert olcsóbban, jobban, gyorsabban akarunk építeni. Ennek egyik fontos útja pedig az, hogy a vállalatok, építkezések mérni, ellenőrizni tudják, hogy gazdálkodásuk valóban gazdaságos-e. Tehát minden építkezés befejeztével, minden év lezártával ki tudják mutatni, hogy milyen anyagból, mennyit a munkaszervezéssel, tervfelülvizsgálattal, hány forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Íme, a kérdés nem is olyan bonyolult, mint amilyennek ezidőszerint egyes vezetők ezt feltüntetik. TÉGLA BERCI K KÉRDÉS NEM 1ÓLUK BONYOLULT építők lapja Érdemes volt becsülettel helytállni a munka frontján Nap mint nap jönnek szerkesztőségünkbe levelek, melyekben a dolgozók arról számolnak be, hogy a jól végzett munka után hogyan töltötték a megérdemelt pihenést, hogyan élvezték a tél örömek üdülőinkben. Mind több és több dolgozó jut üdüléshez, , ahol pártunk jelszava, hogy: „legfőbb érték az ember” a legmesszebbmenőkig érvényesül", — írja levelében Némethi János, a Hajdu-Biharmegyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozója. Máté Béla, aki szintén a Hajdu-Biharmegyei Tatarozó és Építőipari Vállalattól volt Mátraházán üdülni, a következőket írja az ott eltöltött időről: „Én sokat tapasztaltam és sok természeti látványban volt részem. Meglátogattuk a környező üdülőket, amelyekben szintén ötszöri étkezés van naponta, azonkívül színház, mozi és kultúrelőadások, s a társalgótermekben gyönyörű könyvtárak. Sí- és ródiiversenyeket rendeztünk, melyből első díjat is nyertem!” „A bőséges étkezés (naponta négyszer többfogásos ebédek és vacsorák) a kollektív kirándulások, társasjátékok és egyéb szórakoztatások mellett véleménykutatást is rendeznek, hogy mindenki elmondhassa észrevételét, javaslatát, a kiszolgálással, orvossal, ápolással, fürdővel stb. kapcsolatban” — írja levelében Antal Ferenc kubikos. Csordás Károly, a nyíregyházi Tiszamenti Vízműépítő Vállalat sztahanovistája életének egyik legjelentősebb eseményéről ír Galyatetőről: „Maga Rákosi Mátyás elvtárs látogatott meg január 1-én bennünket. Sokat beszéltünk neki munkánkról, s eredményeinkről a 17 híres szuhakállói bányász elvtárssal együtt. Eggyé forrtunk össze mindannyian és éppen ezért nehéz volt a válás, örülhet és büszke lehet az a dolgozó, aki ilyen megtiszteltetésnek egyik részesévé válik. Megfogadom: munkahelyemen még becsületesebben, teljes testi és értelmi erőmet latbavetve fogok dolgozni, hogy elősegíthessem szocialistái hazánk építését.” 1953 február 28. Legelőször a bizalmi beszélt nekünk a minisztertanács és SZOT határozatáról Jóleső látvány ez, ami a nyíregyháza-szabadságbokori építkezésen fogad bennünket. Az épületek falain méteres fehér betűk és szemléltető rajzok figyelmeztetnek a balesetelhárítási óvórendszabályok betartására. Külön falitábla foglalkozik a munkásvédelmi hírekkel és feladatokkal. Mindebből arra lehetkövetkeztetni, hogy az építésvezetőség és a műhelyi bizottság szívügyének tekinti a munkásvédelmet Ám a jó írásos balesetelhárítási propaganda — csak fél bizonyíték. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a dolgozók mennyire ismerik a munkásvédelmi rendeleteket, teendőiket a baleset megakadályozása érdekében. Feltettük a kérdést többek között Gyurcsán Erzsébet elvtársnőnek is: — Ismeri-e elvtársnő a minisztertanács és a SZOT határozatait az üzemi balesetelhárításról? — Igen, ismerem, legelőször Kádár szaktárs, a szakszervezeti bizalmi beszélt nekünk róla, bizalmi csoportértekezleten. Azóta pedig a munkásvédelmi tanfolyamokon alaposabban is megismerkedtünk a határozat lényegével és tartalmával. Beszélgetéseinkből, vizsgálódásainkból kitűnt, hogy a 61/2. vállalat vezetősége és üzemi bizottsága nagy gonddal és lelkiismerettel végezte el a határozat ismertetése és végrehajtása körüli teendőket. Scheibli elvtárs elmondta — s a jegyzőkönyvek, határozatok felmutatásával ad súlyt szavának , hogy közvetlenül a határozat megjelenése után, az üzemi bizottság ülésén, az összbizalmiértekezleten foglalkoztak azokkal a feladatokkal, amelyek a határozat végrehajtása érdekében előttük állanak. Teljes lendülettel hozzálátott mimikájához a szabadságbokori műhelybizottság is. Bizalmi hálózat segítségével megszervezték a határozat ismertetését, minden brigádban megválasztották a munkavédelmi megbízottat, megindították a balesetelhárítási előadássorozatot. Feltárták a helyi veszélyforrásokat, s ott a helyszínen elhelyezett feliratokon, plakátokon közölték a balesetek megelőzésének módozataiit. Munkájaik gyümölcsöző volt — ennek bizonyítéka, az, hogy a munkahelyen egyetlen komoly baleset nem fordult elő. A dolgozók egészségének, testi épségének megóvására irányuló gondos munka is hozzájárult ahhoz, hogy ez építkezés eddigi terveit teljesíteni tudta. Hozzájárult a versenymozgalom fellendüléséhez is, amelynek keretében olyan, nagyszerű eredmények születtek január hónapban, mint az ifj. Déncs Lajos brigádjáé, akik a Korvács-brigáddal folytatott nemes vetélkedésből győztesen kerültek ki, s havi tervüket 1076 óra helyett 776 óra alatt teljesítették. Egymillió forinttal csökkentik az építési költséget A 24/3. Vállalat debreceni gördülőcsapágy-gyár építkezésén olyan tervet készítettek, amelynek alapján a beépítésre előirányzott összegből egymillió forintot lehet megtakarítani. • A műszaki vezetők kezdeményezése példamutató, mert meghattározott, ellenőrizhető célt tűzött ki, hogy mennyivel csökkentik az építési költséget. A műszaki vezetők ugyanis még gyakran abba a hibába esnek — különösen egy-egy új mozgalom indulásánál, — hogy általános fogadalmakat, általános ígéreteket tesznek, melyek meglehetősen homályosak és nem derül ki belőlük, hogy tulajdonképpen mit is akarnak tenni az olcsóbb, jobb, gyorsabb építkezés érdekében? Kövessük tehát a 24/3. Vállalat műszaki vezetőinek példáját és világos, az adottságok felmérésén alapuló célban jelöljék meg a költségcsökkentés mértékét! ! Harminckét újítás sorsa Üzemi bizottságunk felülvizsgálta a vállalat újítási bizottságának munkáját és a következőket állapította meg: Az újítási bizottság 1952 november 13-án 32 elfogadott újítási javaslatot adott át a műszaki vezetőségnek, hogy számítsák ki, milyen megtakarítást eredményez. Három hónap telt el és ez alatt az idő alatt a műszaki vezetőség csupán két újítás árkalkulációját készítette el, a többi harmincét nem. Azzal a kifogással — „nincs ember, aki foglalkozni tudna vele” — hevertetik már három hónapja fiókjaikban az újításokat. Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében felhívta a műszakiak figyelmét arra, mennyire fontos, az újítási mozgalom felkarolása ötéves tervünk teljesítésének meggyorsítása érdekében. Megemlítette azt is, milyen nagy kárt okoznak népgazdaságunknak azok, akik nem igyekeznek® dolgozók által beadott újításokat bevezetni és elterjeszteni a munkahelyeken. Úgy látszik, műszaki vezetőségünk nem tanult Rákosi elvtárs beszédéből, mert egyáltalán nem törekednek az újítómozgalom felkarolására és népszerűsítésére. Ezzel a magatartásukkal elveszik az újítók kedvét is. Munkács József VB-elnök, 28/2. Építőipari Vállalat. p-Új szakmai folyóirat Március elején megjelenik a „Mélyépítés’', a mélyépítőipar dolgozóinak műszaki és gazdasági szaklapja. Ismerteti a fejlett szovjet technikát, foglalkozik az anyagtakarékossággal, a minőség megjavításának kérdéseivel, a munkahelyek szervezésével. Megjelenik havonként, képekkel, 16 oldal terjedelemben. Előfizetési díja egész évre 6 Ft, félévre 3 Ft. Az előfizetéseket a Posta Közpnti Hírlapiroda 81.229 sz. befizetési számlájára kell befizetni. Helyreigazítás Az Építők Lapja február 13-i számában „Használjuk ki jobban a gépeket” című cikkben értelemzavaró sajtóhibák kerültek be. „Az Inotai Erőmű építkezésen közel 2000 lóerőt képviselő villanymotor van tartalékban." Ez a mondat helyesen így hangzik. ..Az Inotai Erőmű építkezésen közel 200 lóerőt képviselő villanymotor van tartalékban." A cikk utolsó bekezdésében pedig „gépészkezelő iskola" helyett „gépész továbbképzés iskolát” kellett volna írni. Nyomdai elírás következtében lapunk február 13-i számában kétszer is tévesen szerepel a 43/3. Vállalat neve. Amit „A párthatározattal fordul szembe, aki nem törődik a munkáslevelekkel” című cikkünkben Gyenes József kőműves panaszos ügyével kapcsolatban írtunk, az a 42/1. Vállalat igazgatójára vonatkozik. A Kenyérmező utcában a 42/3. Vállalatnak van szállása, a bírálat tehát ennek a vállalatnak az igazgatóját illeti. Vakolókőművesek! Ismerjétek meg a vakológépet alkalmazzátok bátran, mert a nehéz fizikai munkától mentesítés a munka termelékenységét növeli ! *