Építők Lapja, 1954 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1954-01-04 / 1. szám

HI. évfolyam, 1. szám 1ára 20 fillér 70* 4 Január 4 AZ ÉPÍTŐIPAR dolgozóinak hetilapja Győzelmi jelentés az évi terv határidő előtti teljesítéséről^^ A 23. TRÖSZT évi tervét december 21.-ére 8,5 százalékkal túlteljesítette. Különösen kimagaslik vállalataink közül a 23/5-nek, a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó verseny első helyezettjének 120,5 százalékos teljesítése. (Právicz Béla krosztigazgató jelentése.) A PEST MEGYEI TATAROZÓ ÉS EPITO VÁLLALAT dolgozói december 22.-ére ajánlották fel évi tervük teljesítését, de 3 nappal előbb, december 19-én már teljesítették. Köszönhetjük ezt legkiválóbb brigádjaink, a DISZ, a Sport, a Manger, Árva és eze brigádok lendületes munkájának. Köszönhetjük annak is, hogy nagyobb gondot fordítottunk a sztahanovista munkamódszerek elterjesztésére, mint a múltban. Az év utolsó negyedében hat ízben rendeztünk módszerátadási napot. (Wolf Márton főépítésvezető leveléből.) ★’ A TATAROZÁSI PROGRAMM végrehajtására ez év augusztusában versenyre szólítottunk valamennyi tatarozó munkát végző építőipari vállalatot. Versenykihívásunkban felajánlottuk, hogy 1953. évi tatarozási programmunkat 4 nappal előbb végrehajtjuk. Adott szavunknak december 22-ére sikerült eleget tennünk. (Osztroluczky Mihály, a 43/1. V. igazgatójának jelentése.) AZ ÉPÜLETBURKOLÓ (11/4.) Vállalat dolgozói december 23-ra bevégezték évi tervüket, így sikerült a naptárt 8 nappal megelőzniök. De a legkiválóbb dolgozóink nem napokkal, de évekkel előzték már meg az időt. Szánthó Béla parkettás 1957, Simó András burkoló, Szánthó Imre és Szánthó János parkettázók már 1956. évi tervükön dolgoznak. (Makkai Jenő ÜB-elnök jelentése) ★ A 2. SZ. SZERELŐIPARI TRÖSZTHÖZ tartozó vállalatok közül a Budapesti Szerelő Vállalat december 23-án, az Általános Szerelő Vállalat december 24-én teljesítette 1953. évi tervét. (P. Tóth Sándor SZB-elnök leveléből.) TRÖSZTÜNK VÁLLALATAI KÖZÜL elsőnek a 25/4. szakipari vállalat fejezte be éves tervét november 26-án. A terv teljesítéséért folytatott lelkes harc legjobbjai a Kovalcsik lakatos, Paipp hegesztő, Szabó bádogos és Színes villanyszerelő brigádok voltak. Másodiknak a 25/T. vállalat végezte el évi tervfeladatait december 10-én. Egész trösztünk december 24-re fejezte be tervét. (Kende György, a 25. tröszt főmérnökének jelentése.) ★ ★ ■k Újítási tanácsadó szolgálat Szakszervezetünk központjának termelési osztálya az újítási mozgalommal kapcsolatos tájékoztató és tanácsadó szolgálatot vezetett be. A különböző munkákra vonatkozó egyszerű és bonyolultabb újítási javaslatokra vonatkozóan kiváló szakemberek elmondják véleményüket, arról is tájékoztatják a hozzájuk fordulókat, hogy a meglévő dokumentumok szerint milyen újításokat használnak, nehogy már megoldott problémákkal vívódjanak az újítók. Egyúttal segítséget nyújt a tanácsadó szolgálat abban is, hogy az újítók elképzeléseiket fejleszthessék. Az újításokkal kapcsolatos panaszok ügyében is felvilágosítást kapnak a szaktársak. A budapesti dolgozók részére minden szerdán d. u. 5—7 óráig, vidékiek részére ugyancsak minden szerdán d. e. 9— 12 óráig lesz tájékoztató és tanácsadó szolgálat. Elvtársak, szaktársak! Újítási ügyekben bátran forduljatok szakszervezetünk termelési osztályának tanácsadószolgálatához. /FtIWTFS A GYORSFALAZÁS VERSENYRŐL Az ünnep előtti összecsapás győztese: Búza Ferenc December 23-án olyan volt az újpesti MESZHART lakóházépítkezés, mint a nyüzsgő hangyabély. Ha az egymással versenyző négy gyorsfalazó brigád nem álláson dolgozik, könynyen elvesztek volna a tömegben, — mint „sok bába közt a gyerek". Vájjon mit néztek a kíváncsiskodók, — a minisztérium, szakszervezet, vállalatok küldöttei, filmesek és újságírók? Azár a reggeli óráik eseménye alaposan felcsigázta az érdeklődők izgalmát. Mi történt? Az építkezés Papp Károly nevű kőművesét még a véletlen szerencse is elkerülte. A meghívott kollégák, Búza-, Witkovszky- és Szécsi-brigád sorsolással kívántak terepet választani a tapasztalatcsere jellegű gyorsfalazási versenyhez, így történt, hogy a vendéglátó házigazdának (Pappbrigádnak) jutott a legrosszabb terep. Így indult meg az ünnep előtti összecsapás. A verseny komoly látványosság volt mindenki számára. A négy brigád megmozgatta az építkezés összes munkaerőit. Minden ember a négy brigád anyagellátásával volt lefoglalva. Hat és fél óra alatt 100 köbméter falat épített a négy brigád. A felhasznált tégla öt kilométer hosszú, 2 méter magas, 15-ös falvastagságú kerítés építésére lett volna elegendő . Még sötétedés előtt befejeződött a verseny. Megkezdték a teljesítmény kiszámítását. A falvastagságok egyenlőek, 51-esek voltak. A kőművesek egy teregetővel és egy adogatóval dolgoztak. Első lett: Búza 260 százalékkal, 23.38 köbméterrel. Második: Witkovszky 250 százalékkal, 22.44 köbméterrel. Harmadik: Papp 241 százalékkal, 21.57 köbméterrel. Negyedik: Szécsi 231 százalékkal, 21.04 köbméterrel. A vendégeken és látogatókon kívül legtöbbet Papp Károly sztahanovista kőműves tanult, aki a vereségbe nem nyugszik bele, annál is inkább, mert Búzánál a teregető és az adogató is nő. Tervbe vette egy olyan brigád megalakítását, amelyben négy kőműves, két teregető és két adogató lesz. Tervében az 1954. év legjobb kőművese cím elnyerése is szerepel. Reméljük, ezt el is fogja érni, feltéve, ha Búza elvtárs hagyja majd s ha másik brigád sem szól bele. A versenyzők baráti hangulatban töltötték el az estét és együtt ünnepelték az 1953. év legjobb falazó kőművesét, Búza Ferencet. Sikeres műszaki kiállítást rendezett az FTI Sikeres műszaki kiállítást rendezett a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda december 17. és 21. között az UVATERV kultúrtermében. A kiállítás szükségességének a gondolatai a Gorkijban, tartott szovjet talajmechanikai alapozási értekezlet érlelte meg. És abból az alkalomból nyílt meg, hogy egy esztendővel azelőtt, december 17-én a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda kezdeményezésére indult meg az „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban” mozgalom. Akkor az FTI dolgozói 100 millió Ft megtakarítást vállaltak. A vállalás teljesítését, annak módszereit és eszközeit bizonyítják és mutatják a kiállítás tablói. Az FTI ezt a kiállítást olyan szükséges, új rendszerű bemutatónak is tervezte, mely megismertet a tervezéselőkészítés fontosságával. Felhívja a figyelmet az épület alapozás sokágú tudományára és bátran bemutatja a saját és más vállalatok munkájában előforduló hibákat. A kiállított fényképek, műszerek, grafikonok, szerszámok arról győzik meg a látogatókat, hogy az FTI dolgozói lelkesen és nagy gonddal készültek a kiállításra. De gondoltak arra is, hogy a műszaki kérdések mellett bemutassák a vállalat dolgozóinak mindennapi munkáját és társadalmi életét is. Több mint 1500 látogató — köztük egyetemi tanárok, az Akadémia, tagjai is — tekintette meg a kiállítást. Kár, hogy csak öt napig volt nyitva. A tanulságos és nagy előkészítést igénylő kiállítás érdemes arra, hogy az Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában hosszabb időn át még többen megtekinthessék. Kilián József miniszterhelyettes, Futaki Bernát, az FTI igazgatóhelyettese és Sztankóczy Imre sztahanovista mérnök a kiállításon. Két nap alatt ZrK 41/4. Vállalat a Diószeghy■utca 20—26. számú házak tatarozási munkáit végzi. A lakások belső helyreállításánál 45 konyha újrakövezése vált szükségessé. Meg kell jegyezni, hogy csupa egy-kétszobás kislakásokról van szó, ahol a családok tartózkodási helye leginkább a konyha. Dolgozóink megjelentek a lakásosban, maguk segítették a bútorokat kihordani és derekasan hozzákezdtek a munkához, így az akkori 7 fokos hidegben nem sokáig kellett a családoknak a jó meleg konyhát nélkülözni. Czudrr Gábor művezető olyan versenyt szervezett, hogy kat nap alatt 43 konyhában a régi, töredezett, ócska konyhakű helyett szép, Új, sima mozaikpadlót raktak. Párosversenyben Blazsejovszki Bertalan kőműves-brigád és az őket kiszolgáló Botos Zsuzsanna női segédmunkás-brigád 135 százalékos, versenytársuk, Németh József kőműves-brigád és Újvári Viktória női segédmunkás-brigád 187 százalékos teljesítményt értek el. Csíki Józsefné, tudósító, 41. tröszt. LJ SZAKKÖNYVEK Karafásh László: Alkalmazott talajmechanika. Tartalmából: A talajmechanikai alapfogalmak, talajok osztályozása, helyszíni gyors meghatározási módszerek, síkalapozások, munkagödör víztelenítés, cölöpalapozások, földmunkák, útépítés, támfalak és gépalapozások talaj médiáalkája. Laboratórium vizsgálatokat csak olyan mértékben ismertet, mely elkerülhetetlen a mű megértéséhez. A könyv tervező és kivitelezőmérnökök és technikusok részére készülik (236 lap, kve 40 Ft.) ★1 . SZ.MODITS KÁZMÉR • HÉJ SZERKEZETEK STATIKÁJA A könyv az első nagyobb magyar nyelvű kiadvány, amely az eddig igen nehéznek tartott tárgykör megismerését igyekszik megkönnyíteni. A tervezőknek a felsőbb statika elsajátítására vonatkozó igényét azzal kívánja szolgálni, hogy olyan formátan dolgozza fel a héjszerkezetek statikájának fontosabb kérdéseit, hogy azt minden mérnök, a matematika és rugalmasságtan elemeinek ismeretével, előtanulmányok nélkül tökéletesen megértse és a gyakorlatban alkalmazni tudja. OOOCOOtmcCOOOOOOOCCOCCTOnrajOOOO^^ ------- g Ipari tanarok napja NAGYJELENTŐSÉGŰ ÉVFORDULÓ megünneplésére ké- 8 szülődnek szerte az országban az ipari tanulók. 8 Január második hetében lesz négy éve annak, hogy a minisztertanácsnak az ipari tanulóképzés központi irányításá- ról és ezzel egyidejűleg a szakmunkásképzés több fontos a kérdéséről szóló rendelet« megjelentek. E rendeletek értelmében jött lMre a Munkaerőtartalékok HI- 8 valata; a minisztertanács feadatul tűzte ki, hogy a magyar népgazdaság számára a szükséges munkaerőket ipari tagnulóképzés útján biztosítsa és a munkaerőtartalékok intéze- teibe kzerül városi és falusi fiatalokat a DISZ segítségével nevelje öntudatos, hazájukat forrón szerető, a békéért harcolni tudó emberekké. E rendeletek egész korszakot zártak le a a magyar szakmunkásképzés történetében és utat nyitottak az új, modern, szocialista ipari tanulóképzésnek. Azt jelentették és jelentik e rendeletek, hogy hazánkban a bányák, a gyárak, építkezések, a mezőgazdaság és a közlekedés állandóan növekvő szakmunkaerő-igényeit új módon kellett biztosítani. Az jelentették és jelntik, hogy — miután a mi hazánkban megszűnt az üzemeit kapui előtti felvételre való várakozás, miután nálunk ilyen munkaerőtartalékok nincsenek — meg kellett szervezni az új szakmunkások képzését, létre kellett hozni az ipar és mezőgazdaság számára szükséges szakmunkásokat biztosító ipari tanulóintézeteket. Az ipari tanulóképzés nagyfontosságú népgazdasági és politikai feladat lett.. E rendeletek nyomán indult el hazánkban az ipari tanulkiképzés azon az úton, amelyet mint egyedüli helyes utat megmutatott a Szovjetunió — a szocialista nagyüzemi ipari tanulóképzés útján — és azóta sokezer fiatal szakmunkást adó már népgazdaságunknak. A PÁRT ÉS A KORMÁNY állandóan figyelemmel kíséri az ipari tanulók sorsát. Ennek jeleit a tanulók léptennyomon tapasztalják. Rövidebb lett a tanulóidő. A „segéd" és a „tanonc” elnevezés heyett az őket megillető, a dolgozók megbecsülését kifejező elnevezést kapták. Az oktatási idő, a tanulók bérezésének rendezése, az egyenruha, a tan-szerellátás, az állami ellátás kiszélesítése és legújabban a 16 napos téli fizetett szabadság, stb., stb. mind azt jelentik, hogy a mi hazánkban az ipari tanulók a társadalom fontos és megbecsült tagjai, hogy a párt és a kormány az ipari tanulóik szakmai képzésének, anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottságuk színvonalának emelése érdekében minden támogatást megad. Nagyjelentőségű évfordulóhoz érkezik el tehát az ipari Tanulóképzés január 8-án. Ezért rendezik meg a tanulóintéz tzetekben az ipari tanulók, a DISZ és a felnőtt dolgozók 1954. évtől kezdődően minden évben, január 8-án, vagy ehhez leg- sközelebbi vasárnapokon az ipari tanulók napját. E napon az ipari tanulók felé fordul dolgozó népünk figyelme. Az intézetekben rendezett ünnepségeken részt vesz- nek a párt, a DISZ és a tömegszervezetek képviselői, az ipari tanulók szülei, az üzemek élenjáró dolgozói, a már a szakmunkásvizsgát tett volt ipari tanulók. Kultúrműsorokkal, sportversenyekkel teszik emlékezetessé ezt a napot. Az ipari tanulók napja nagyjelentőségű azért is, mert a tanulóintézetek szép hagyományainak ápolását, továbbfejlesz- tését jelenti. AZ IPARI TANULÓK SZÁMÁRA azt jelentse ez a nap, hogy népünk áldozatkészségét, szeret gondoskodását azzal hálálják meg, hogy minél tökéletesebben igyekezzenek meg- tanulni szakmájukat, igyekezzenek elsajátítani az új technikát és fiatalos lendületükkel, alkotó kezdeményezéseikkel hozzá- segítik népünket a szocializmust építő, nagy feladatok meg- valósításához. Harcolhannk az ipari tanulók lelkesen a tanulóintézetek- ben elérhető legnagyobb kitüntetésekért, a minisztertanács és a DISZ központi vezetősége Vörös Vándor zászlajánk elnyeré-séért. Legyenek példamutatók, fegyelmezettek, érezzék azt, hogy bárhol megfordulnak, dolgozó népünk büszkeséggel tekint rájuk, mint a jövő nagy feladatainak várományosaira. Az ipari tanulók napja a tanulók oktatását, nevelését végző mesterek, nevelők és tanárok számára jelentse azt, hogy úgy oktassák, neveljék a jövő szakmunkásait, hogy azok becsülettel helyt tudjanak állni a rájuk váró nagy feladatok-ban, a tanulókból művelt, hazájukat szerető, a békéért harcolló emberek váljanak. Marschalkó Gusztáv, az MTH kulturális tömegnevelési igazgatóság főosztályvezetője »CXXJCCICOOOOGOOGOOOOOOOCOOOCJOOOOOOCXXXXXXXJOCJCÍOOOOOOCXXJOOCJOOOOOOOOCOOCJOOOOCCJCOOOO $ EMLÉKEZZ A HARCOS MÚLTRA! ITT A TÉL (Megjelent az Építőmunkás 1927. januári számában) Fehér lepel borítja a földet. A zúzmara káprázatosan csillog, mintha csak apró csillagok fénylenének. A meleg otthonnal bírók, a jóllakottak élvezik a tél kellemetességeit. A dolgozó szegények és ezek között elsősorban az építőmunkások, a tél romantikájából nem éreznek semmit. Az építőmunkásra nézve a tél csak keserűséget, szenvedést jelent. Megdöbben az ember, ha látja, miként néz ki ősember módjára odújából az építőmunkás. Meggörbült nyakkal, bozontosan kémleli az időt. És ha bemegy egy ilyen építőmunkáslakásba az ember, azon gondolkozik, ne forduljon-e viszsza, mert oly nehéz penész- és ételszag üti meg, hogy levegő után kapkod. A konyha kamrához hasonlít, a szoba valamivel tágasabb és itt van a sparherd is a szögletben. Egy kis tűz pislákol benne és ezzel a melegítéssel nyirkossá válik benn a levegő. Az asszony beesett mellel áll az ágy előtt, beteg gyermekét takargatja. A nyomornagy lehet, a bútorok és falak nedvesek és a főtt krumpli meg a bab szaga ott terjeng a levegőben. Az ablakok rosszak és szalmavánkossal béleltek, hogy a szél áramlását megakadályozzák, azonban a szél így is keresztülfütyül rajta. És most kérdezzük a lakás tulajdonosát, az építőmunkást, mióta nem dolgozik. És a válasz az, hogy már kora ősszel abbahagyta a munkát, egy nagy palotát építettek egy nagy úrnak. És mond, szaktárs, mi volt a fizetésetek? Egy forint nyolcvan krajcár napszám! (Még mindig a régi alapon számította ki magának a keresetét.) És tovább kérdezzük: Hát napszámba dolgoztatok? Igen, napszámba. És mondd, szaktárs, azon a palotán dolgoztak szervezett munkások? Hallgatás volt a felelet és ebből megértettem, hogy nem és elkezdtem beszélni, hogy látod, szaktárs, egész életeden át másnak dolgoztál, palotát, templomokat és kastélyokat alkottál, te meg nyirkos odúban tengeted az életed. Nem fáj a szíved a feleségedért, gyermekedért, hogy ilyen odúban kell laknod? Te megelégszel azzal, ami van, amikor mindig becsülettel dolgoztál? A szaktárs nem szól semmit, a földet nézi, úgy látszik, megértette, miről van szó. A csendet az asszony töri meg. Igaza van kérem, mondtam én már sokszor, hogy milyen ember vagy te, nem mersz a becsületes munkások közé menni, pedig hányszor mondtam, • hogy tégy te is valamit a munkásokért, de mindig csak a vállát vonogatja, vagy az mondja, hogy hallgass, a fent egyen meg. Pedig úgy-e ké rém, ha ő is segítene valamit maguknak, mégis csak jobb helyzet volna? Fölfortyan ám erre a szaktárs és rárival az asszonyra. Ugyan ne jártasd a szádat mindig, ha meghalsz, a nyelvedet külön kell agyoncsapni, mert mindig pörög. Az asszony sem hagyja magát és visszaszól. De te se beszélj ám, mert nem vagy ember, nekem kell szakadásig dolgoznom, nézze uram, egész csontváz vagyok! Meg aztán itt a tél a nyakunkon, se tüzelő, se liszt, nincs más, csak krumpli, meg bab. Látod, szaktárs, igaza van feleségednek, a nincstelenek érdekéért nem harcolhatnak a hatalmasok, mert akkor önmaguk ellen harcolnának. A munkások sorsa nem a vállalkozók kezében, hanem a szervezettségben és öntudatosságban van. Mi nem alamizsnát kérünk, hanem becsületes megélhetést, mert csak így érhetjük el, hogy emberszámba vegyenek. A szaktárs végre megszólalt: Megértettem szaktárs, kezdek világosabban látni és fogadom, hogy a jövőben köztetek leszek! Elbúcsúztam, kiléptem az ajtón, hideg szél fütyül, kalanom szememre vágom és siehaza, hogy belül kerülhesde nyugodt önérzettel, az egy harcossal ismét szaporodott táborunk. Székesfehérvár, 1927. jan.