Építők Lapja, 1958 (56. évfolyam, 1-11. szám)
1958-01-31 / 1. szám
AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A SZÁLLÍTÓK ORSZÁGOS GONDJAI Ismételgetni kevesen szeretnek, mi sem szeretünk. Mégis meg kell tennünk, bár részben már írtunk az alantiakról És az ismétléstől az sem tart vissza bennünket, hogy a kérdések, melyekről a szállítók beszélnek, napirenden vannak, például az Építésügyi Minisztérium kollégiuma előtt. Az idő múlik és gépkocsivezetőinknek, vagy szerelőinknek egyre nehezebb megmagyarázni, hogy például a felvonulási épületek mellett a legtöbb helyen miért nincs még ma sem a gépkocsik javítására, karbantartására alkalmas hely, vagy hogy a generálvállalatok miért nem javítják meg az építkezésekhez vezető utakat, miért fizetnek ehelyett inkább harmadával magasabb fuvarköltséget, többek között vállalati nyereségük terhére. Ember és népgazdasági vagyon egyszerre és nagy arányokban megy tönkre azért, mert még egymás között sem rendezték építőipari vállalataink az építkezésekhez vivő utak és a szállítási kirendeltségek kérdését. Példát ragadtunk ki a szállítóknak a hónap közepén az Építésügyi Minisztériumban tartott értekezletéről, ahol igen határozottan és tegyük hozzá, helyesen foglaltak állást a szállítók, hogy az építkezési utak karbantartásával előzetesen és rendszeresen kellene törődni. Akad más rendezendő építőipari szállítási probléma is. Elhangzott például, hogy a kőbányák sokat segíthetnének a vasútnak. A vasút ugyanis, mint ismeretes, ősszel bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Ebben az időben igyekeznek tervüket teljesíteni a kőbányáik, arra törekednek, hogy minél több követ adjanak az országnak még a téli időszak beállta előtt, amikor amúgy is nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak termelni és a nagyjavítások elvégzése miatt egyébként is leállnak. A vasút ősszel nehezen ad szállítóeszközt, vagy ha ad, esetleg talán éppen más építőipari szállítást halaszt el, mert minden kívánságnak úgysem tud eleget tenni. Ezért meggondolandó a vasútnak az a kérése, hogy a kőbányák adjanak lehetőséget teli szállításra is. Lépcsőzetesen igényeljék a szállításokat Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez a kőbányák részéről télen, a csúszós, fagyos időben, amikor dolgozóik döntő többségének szünetel a munkája, rendkívül nehezen megoldható. Ezért írtuk azt, hogy meggondolandó. Látni kell azonban a dolog másik oldalát, éspedig azt, hogyha a kőbányák vezetői törekednének téli szállításokra, azzal rendkívül nagy szolgálatokat tennének népgazdaságunknak, dicsérendő munkát végeznének. És az ezzel kapcsolatos elismerésnek lapunk is helyet adna. És most kilépünk az építőipar köréből és a vasúthoz fordulunk. Az előbbiekből láthatják, hogy iparunkban azokat a megoldásokat keressük, amelyekkel az egyéb országos problémák megoldásában, így a vasút munkájában is segíthetünk. Cserébe azonban az építőipari vállalatok a következőket kérik. Ismét az őszi csúcsforgalmi időre gondolunk elsősorban. Múlt évben például a Tatabányai Cementgyár termékeinek szállításához napi 80— 100 kocsi kellett volna. Kaptak helyette naponta 60—70 kocsit. Vasárnapra, mikor ezt a vasút is könnyebben megtehette, pótolta ugyan az elmaradást, de ez legjobb esetben is csak félmegoldást jelentett. Itt ugyanis ismét legdrágább értékünket, az embert kell óvnunk. A cementgyári munkás hétközben egészségügyi szempontból rendkívül nehéz körülmények között dolgozik. Kell tehát a vasárnap. Akkor levegőzteti a tüdejét, pihenteti szívét. Ezt a vasárnapot veszi el tőle a vasárnapi rakodás. * Természetesen belátjuk azt is, hogy például éppen Tata-bányán és ősszel a szénszállí-f tásra sok kocsit ki kell állí-| tani hétköznap. De bizonyára» jut még máshonnan is kocsi, ha a MÁV központi kocsi- intézősége állandóan körülnéz, és a kocsikiállítást egyenlete-» sebbé teszi. Amint azt az ér-! tekezleten kérték az építőipar dolgozói. Jól sikerült értekezlet volt, nagyban hozzájárult a prob-lémák megvilágításához Sólyom Mihály, a Szállítási Igazgatóság igazgatójának be-1 vezetője és Almási Ágoston- nak, a Szállítási Igazgatósági forgalmi osztálya vezetőjének* a beszámolója. De az értekez-* let eredményességét — amint az befejezésképpen elhang- zott — az fogja igazán meg-| mutatni, ha fél év múlva a| következő megbeszélésen az | előbb említett és az értekez-? létén elhangzott problémák | nagy részének megoldásáról | számolhatnak majd be az I ÉM Szállítási Igazgatóságé- nak vezetői. ? P- 1 Miért csökkent egyötödére a balesetek száma? Szakszervezetünk XXVII. kongresszusának határozata kimondja, hogy a szakszervezet összes szervei az eddiginél következetesebben ellenőrizzék a munkások testi épségének megóvására hozott rendeletek betartását. Egyben felhívja a vezetők figyelmét, s nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a munkavédelmi tevékenység ne külön resszortfeladat legyen, hanem együtt járjon a termelés megszervezésével. Ezt a feladatot igen eredményesen hajtották végre az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat gazdasági és műszaki vezetői az üzemi bizottsággal egyetértésben. Nem találtak ki valami világrengető új módszert a vállalatnál levő munkavédelmi problémák megoldására, a balesetek csökkentésére. Egyszerűen azt csinálták, hogy felmérték a hiányosságokat, s aztán a hibák kijavítására mozgósították az egyes főépítésvezetőségeket, építésvezetőségeket és a dolgozókat. Amikor a vállalat műszaki vezetői és az üzemi bizottság elkészítették a munkavédelmi intézkedési tervet és megnevezték benne a felelősöket, az egyes építésvezetőségek között szinte vetélkedés indult meg eredményes végrehajtása érdekében. S ez a versengés azt eredményezte, hogy bár a termelés állandó jó ütemben folyt, azonos létszám mellett egyik negyedévről a másikra egyötödére csökkent a balesetek s az emiatt kiesett munkanapok száma. S ez annak köszönhető, hogy a jó fejlesztési terv segítségével a műszakiak többségét sikerült mozgósítani arra, hogy a biztonságos munka feltételeit megteremtsék. S véleményünk szerint ez sem lebecsülendő eredmény. Külön dicséret illeti a vállalat vezetőit és az üzemi bizottságot, hogy a feladatok megoldását rendszeresen értékelték s a negyedéves értékelés után a legjobb eredményt elérőket megjutalmazták. A vállalat vezetői 1958. I. negyedévére most új fejlesztési, tervet készítettek, de új módszer szerint. Felhasználták az építésvezetőségek, kivitelező műszakiak és a dolgozók írásban és szóban elmondott javaslatait, észrevételeit, így miután mindenkit bevontak a fejlesztési terv elkészítésébe a műszakiak és a dolgozók jobban szívügynek tekintik a végrehajtását. Országos szinten a munkavédelmi osztály kezdeményezésére mind több vállalat kezd a szolnokiakhoz hasonló módszerrel dolgozni, s reméljük ennek eredményeként, hogy a balesetek száma minimálisra csökken. Podány Tibor munkavédelmi felügyelő Kultúrterem-avatás a Koppány utcában Dolgozóink régi kívánsága teljesült, mikor vállalatunk központjában a régi, szinte ablaktalan kutúrhelyiség helyén újjáépített modern kultúrtermünket felavathattuk. A festményekkel, otyl falámpákval és csillárokkal díszített kultúrterem felavatása jól sikerült. A műsor után elfogyasztottunk több mint 200 liter bort, 530 pár virslit (kisüzem vagyunk) és a kora éjszakai órákig táncoltunk. Ha mindenben olyan aktívak lesznek a részvevők, mint ezen e kis avatóünnepségen, akkor a termelés és a szakszervezeti élet úgy fellendül üzemünkben, hogy a szerelő- és vasipar területén a legjobbak között szerepelünk majd. (Makó Károly VB-elnök leveléből. BVT, Központi Fűtés és Redőnyjavító Vállalat.) lvi évfolyam, 1. szám, 1958. JANUÁR 31. A XXVII. kongresszus határozata nyomán „A központi vezetőség arra törekedjék, hogy a választott vezetőségek és funkcionáriusok kapcsolata a szakszervezeti tagsággal sokoldalúan végzett politikai felvilágosító tevékenység alapján váljék egyre szorosabbá. Ennek érdekében különös gonddal kell kezelni az üzemi bizottsági tagok és a bizalmiak oktatását, mozgalmi, politikai és gyakorlati tevékenységének elősegítését, harcos kiállásra nevelését a szocializmus építése ügyében és az ellenforradalmi demagógia elleni küzdelemben.•* (A XXVII. kongresszus határozataiból.) Szakszervezetünk közgazdasági osztálya kétnapos munkaértekezletet szervezett a megyei és szakmai bizottságok bér- és termelési felelőseinek részvételével. Az értekezleten megbeszélték a bérek és a termelés időszerű építőipari kérdéseit, a különféle gazdasági mutatókat, az üzemi tanácsok választásával kapcsolatos problémákat és a megbeszélt anyag rövid tanfolyamokon történő továbbadásának módjait. A vitában részt vett Reszegi Ferenc elvtárs, szakszervezetünk titkára, aki hangsúlyozta: nemcsak a szakkérdéseket kell megvitatni és továbbadni, hanem az eddiginél jóval mélyebben meg kell mutatni és magyarázni a politikai ösz- | szefüggéseket. El kell érni, hogy a dolgozók az üzemi bi- | zottságok felvilágosító mun-♦ kája nyomán mindennek a politikai okait is megismerjék | és terjesszék. A kétnapos megbeszélés olyannyira élénk volt, hogy például az első napi tárgysorozat vitáját a következő nap reggel az előirányzattól eltérő korábbi időben kellett megkezdeni. Erről maguk a részvevők döntöttek így, hogy elmondhassák véleményüket és alaposan kicserélhessék tapasztalataikat a termelés, a munkaverseny és a bérezés kérdéseiről. A tartalmas elvi beszámolók tételeit a részvevők a mindennapi életből kiragadott számtalan példával húzták alá. A vitás kérdéseket a közgazdasági osztály munkatársai, a bér- és termelési felelősökkel együttesen tisztázták. E kétnapos munkamegbeszélés után a megyebizottságok és szakmai bizottságok küldöttei azzal távoztak, hogy területükre érkezésük után az értekezlet anyagának ismertetését az üzemi bizottságok és a dolgozók részére haladéktalanul megkezdik. Új módszerek az olcsóbb és jobb építkezés érdekében . Sok szó esik mostanában az olcsóbb és gyorsabb építkezésről a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A műszaki vezetők többek között elhatározták, hogy ezentúl a munkahelyekre nagyobbrészt osztályozott kavicsot szállítanak. A szemcseszerkezet javításával nagyobb szilárdságú betont készíthetnek, ezzel javul a munka minősége s ugyanakkor bizonyos mennyiségű cementet is megtakaríthatnak. Az elmúlt években gyakori panasz volt az építkezéseken, hogy vakolás után a friss mész kipattog. Ennek a minőségrontó jelentésnek a megszüntetésére ebben az évben nagymennyiségű oltott meszet tárolnak a vállalat központi telepén. Innen látják majd el a munkahelyeket oltott messze! Új vakológépet is üzembe helyeznek. Az utóbbi években a sajátt maguk által szerkesztett vakolókocsik nagy segítséget nyújtottak a belső vakoláshoz. Az új gép segítségével a nehéz fizikai munkát jelentő vakolást mind több építkezésen végezhetik el géppel. Újabban a gépészeti osztály egy horonymaró gép szerkesztését és elkészítését tervezi. Az új géppel a vízvezeték csövekhez és a villanyszerelési munkákhoz szükséges falvéséseket végeznék e! A kongresszus határozatainak megvalósításáért! Szakszervezetünk XXVII. kongresszusának határozataiban megjelölt nagy feladatokat csakis hatékonyabb szakszervezeti munkával teljesíthetjük az építő-, fa- és építőanyagiparban. Elnökségünk határozata értelmében éppen ezért a megyei választmányok legutóbbi ülésükön megtárgyalták, hogyan ismertessék széles körben a tagsággal és a szervezetlen dolgozókkal is a kongresszus határozatait. Megvitatták és negyedéves munkatervükben rögzítették azt is, milyen segítséget adnak az alapszervi taggyűlések megszervezéséhez. A kongresszus küldötteinek tanácskozása ráirányította a figyelmet a szakszervezeti vezetők és a dolgozók kapcsolata szorosabbra fűzésének fontosságára. Ráirányította a figyelmet arra, hogy a határozatok megvalósításáért folytatott szakszervezeti tevékenység sikere a dolgozók aktivitásának, kezdeményzőkészségének fejlesztésétől függ. Ezért a szakszervezeti vezetőknek tevékenységük nagy részét az üzemekben, munkahelyeken kell végezniök. Tanulniuk kell az emberektől és tanítaniuk kell őket. Tanulmányozniuk kell problémáikat és segíteni azok megoldását. Ezek a feladatok pedig megkövetelik, hogy a vezetők tovább javítsák kapcsolataikat a dolgozókkal és felülvizsgálják munkamódszerüket. A Somogy megyei választmány ülésén Papp elvtársnő elmondotta (és nyilván még több helyen is szó esett róla); a munkahelyeken nem ismerik az ÜB-tagokat, csak az ÜB-elnököt. Az IB-elnökön kívül más nem is foglalkozik a bizalmiakkal, a munkahelyi problémák megoldásával. Mennyire ismerik vajon ezeken a munkahelyeken a megyebizottság tagjait? A választmányok helyesen munkatervükbe foglalták: a jövőben gyakrabban felkeresik a munkahelyeket, a helyszínen tanulmányozzák az üzemi bizottságok munkáját és ott nyomban segítséget adnak a felmerült problémák megoldásához. Komárom és Borsod megyében minden taggyűlésre kijelöltek egy választmányi tagot, aki segít az ÜB-elnöknek a beszámolót összeállítani, a taggyűlést megszervezni. Zala és Somogy megyében az égető problémák megvizsgálására a választmány tagjai munkabizottságokat alakítottak, s ezen túlmenően mindegyikük egy-egy üzemi bizottságot segít. Heves megyében a választmány bizottságot alakított, mely a politikai felvilágosító munka, és a fiatalság nevelési kérdéseivel foglalkozik. A Nógrád- és Pest megyei választmány olyan határozatot hozott: a megyebizottság egy hónapon belül dolgozza ki javaslatát, hogy a választmányi tagok milyen konkrét munkát végezzenek az alapszervezetekben. E határozatok azt bizonyítják, hogy a választmány tagjai helyesen ismerték fel: csak akkor előzhetik meg a hibákat és javíthatják ki a hiányosságokat, ha sokoldalúan ismerik az életet, ha ismerik a valóságos helyzetet az üzemekben, munkahelyeken. Csak így veszik észre a jót, az előremutatót és segíthetik fejlődését. Amint a választmányi tagok elmondták: a kongreszszus a szervezett dolgozókat, de a szervezetleneket is közelebb hozta a szakszervezethez. Közelebb hozta, mert a beszámolóból világosan látták, hogy a szakszervezet az ellenforradalom előtt és után is hogyan képviselte fokozott gondossággal gazdasági érdekeiket, hogyan harcolt a szociális, kulturális, sport és egyéb igényeik kielégítéséért. Éppen ezért a jövőben fokozott figyelmet kell tehát fordítanak a szakszervezeti munka minden ágában a politikai, agitációs és a felvilágosító tevékenységre, mert csak ezzel tudják a szakszervezetet megszerettetni, , a szakszervezet köré tömöríteni az embereket. Mind a megye, mind az üzemi bizottságok rendszeresen számoljanak be a tagságnak érdekükben végzett tevékenységükről, s arról is, hogy milyen közvetlen segítséget ad nekik a szakszervezet a különböző segélyek, juttatások formájában, hadd lássák, hogyan téríti vissza a befizetett tagdíjak többségét. De szervezzék meg a dolgozók széleskörű tájékoztatását is, hogy a kül- és belpolitikai eseményekről, fontos elvi kérdésekről megfelelő felvilágosításokat kapjanak. Az egyik legfontosabb feladat az üzemi demokrácia fejlesztése, a munkásellenőrzés megvalósítása, az üzemi tanácsok létrehozása és működtetése útján. Meg kell értetni az üzemi bizottsági tagokkal és az emberekkel az üzemi tanács létrehozásának jelentőségét. A szakszervezeti vezetők tekintsék fontos feladatnak az üzemi tanács segítését, hiszen segítségükkel könnyebben be lehet vonni az embereket az üzem irányításába, a kongresszus határozatainak végrehajtásába, mely feladatul tűzi elénk: a munkaverseny továbbfejlesztését, a fegyelem erősítését, a minőség javítását, az önköltség csökkentését, a népi tulajdon védelmét. Egyszóval mindazt, amellyel életszínvonalunk emelését elősegíthetjük. Az üzemi tanácsválasztást és segítését kivéve tehát nem merőben új feladatokról van szó. Mozgósítani kell a szakszervezet soraiba tömörült munkásokat, értelmiségi dolgozókat a kongresszus által megjelölt feladatok, és a kormány programjának végrehajtására. A munka nem könnyű, de ha odaadással végzik a szakszervezeti vezetők és aktívak, a siker nem marad el. Határidő előtt Mi a 32. ss. Állami Építőipari Vállalat dolgozói örömmel jelentjük, hogy éves tervünket december 24-én teljesítettük. Többek között határidő előtt adtuk át Nógrád megye területén a kányáspusztai 99 és a rákóczi-telepi 48 lakást. Az említett két építkezésen különösen példamutató magatartást tanúsítottak és jó munkát végeztek az alábbiak: A Kocsis és Bircsák kubikos, az Endresz, Jados és Galbavi kőművesbrigád, valamint Galbavi Pál főművezető. (Takáts Ferenc ÜB-elnök leveléből.) • Örömmel értesítjük az Építők Lapja szerkesztőségét, hogy vállalatunk az 1957. évi ipari termelési tervét december 1-én befejezte. (Domonkos Géza igazgató leveléből Építőgépkölcsönző V.) • A Fővárosi Útépítő V. kollektívája jelenti, hogy éves termelési tervét december II. dekádjában teljesítette. (Bognár János ÜB-elnök leveléből.) * Vállalatunk ormosbányai munkahelye külszíni szénfejtés évi tervét december 9-én befejezte, illetve 109,8%-ra teljesítette. (Zsombak Miklós ÜB-elnök leveléből Betonútépítő V.) • A 42. Építőipari V. 2. sz. Főépítésvezetőségének kollektívája jelenti, hogy a Nagy Lajos király úti lakótelep építkezés 1957. évi lakásátadási tervét december 20-án teljesítették. A vállalat a december 20-án átadott épülettel együtt 1957- ben 15 házat, illetve 940 lakást adott át. Ezen túlmenően a jövő évi program előkészítése is jól halad s eddig 12 épületet hoztunk tető alá. Az eredmények elérésében döntő tényezőként játszott közbe az ÉM, 1. sz. igazgatóságával, valamint a szakipari vállalatokkal megszervezett jó együttműködésünk és az állandóan javuló munkafegyelem.