Építők Lapja, 1959 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-05 / 1. szám
AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Nyilvános ülésen vitatták meg a szakszervezeti bizottság munkáját Az építőipari szakmaközi bizottság legutóbb a Móricz Zsigmond kultúrotthonban nyilvános ülésen vitatta meg a Kőbányai Téglagyár szakszervezeti bizottságának munkáját. Az ülésre a legjobb szakszervezeti aktívákon és bizalmiakon kívül meghívták a gyár műszaki vezetőit és a pártszervezet, valamint a KISZ-szervezet vezetőjét is. A szakszervezeti bizottság írásos beszámolójában foglaltaikkal a szakmai bizottság általában egyetértett. Tevékenységüket munkaterv alapján végzik, mely összhangban van a dolgozókat foglalkoztató problémákkal. A szakszervezeti bizottság vezető munkáját nagymértékben erősíti, hogy öt reszort bizottságuk (a termelés-, bér-, munkásellátás, munkavédelem, nőtanács) jól kiépített aktívahálózattal dolgozik és a felmerült vitás kérdésekben határozott döntéseket hoznak. Egyedül a társadalombiztosítási tanács munkája nem kielégítő, melyet a vitában résztvevők is felvetettek. Javaslataikat figyelembevéve, a szakszervezeti bizottság újabb aktívák bevonásával erősíti meg a társadalombiztosítási tanácsot. A vita során szó esett arról is: amennyiben a szakszervezet megfelelően képviselve van a gyár vezetői által létrehozott műszaki bizottságban, nem szükséges, hogy külön is létrehozzon egy műszaki-gazdasági bizottságot. Hasonló döntés született az újítási bizottság ügyében is Mint a felszólalók elmondották, nagymértékben megjavította a szakszervezeti bizottság munkáját, hogy a küldötttaggyűlések helyett a II. negyedévben áttértek az üzemrészenként tartott taggyűlésekre, így jobban megvitathatták az egyes üzemek problémáit és nagymértékben megnőtt a dolgozók aktivitása is. Az első negyedév öt hozzászólójával szemben most huszonöten mondották el véleményüket az ÜB munkájával kapcsolatban, illetve tettek javaslatokat a hibák kijavítására. Az érdeklődést tükrözi az is, hogy míg az előző negyedévben csak 140 fő vett részt a taggyűlésen, a II. és III. negyedévben már 800—850 fő hallgatta meg az ÜB beszámolóját. A szakmai bizottság arról is meggyőződött vizsgálata során, hogy a szakszervezeti bizottság ismeri a felettes szervei határozatait, annak szellemében dolgozik 37 bizalmiával és 56 aktívájával. Jól összedolgozik a vállalat vezetőségével és a pártszervezettel is. A helyi adottságoknak megfelelően foglalkoznak a munkaverseny szervezésével, értékelésével, melynek eredményeként teljes termelési tervüket a III. negyedévben 110,5 százalékra teljesítették- A takarékossági intézkedési tervben foglaltak széleskörű ismertetésével és a takarékossági mozgalom népszerűsítésével pedig elérték, hogy a tervezett 210 000 forinttal szemben a III. negyedév végéig 271 000 forintot takarítottak meg, és nem múlik el egy taggyűlés, vagy egyéb értekezlet, összejövetel sem, hogy szó ne essen a társadalmi tulajdon védelméről. A társadalmi tulajdon védelmére létrehozott 16 tagú bizottságban három szakszervezeti aktíva és két üzemi tanácstag is tevékenykedik. A kulturális nevelő munkát illetően is komoly fejlődés történt az elmúlt év óta. A munkásszállásokon hetenként megtartott ismeretterjesztő előadásokat általában 50—60 dolgozó hallgatja végig. Az előadásokat vita követi, melynek során a hallgatók elmondják véleményüket a hallottakról és az előadó válaszol feltett kérdéseikre. December 3-án kezdődött meg a műszaki szabadegyetem, melyre a gyárból 110-en jelentkeztek. De nagy létszámban vesznek részt a dolgozók a központi kultúrotthon ismeretterjesztő, műsoros és egyéb rendezvényein, klubdélutánjain is. S míg azelőtt évente alig húsz színházjegyet adtak el a gyárban, most év eleje óta mintegy kétezer színházjegyet vásároltak a munkások. Nem értett egyet a szakmai bizottság azzal, hogy egyes üzemekben 50—60, sőt van ahol kétszer ennyi dolgozó ügyes-bajos dolgát, csak egy bizalmi intézi A szakszervezeti bizottság azzal érvelt, hogy ezeken a helyeken nem akad több munkás, aki elvállalná a bizalmi tisztét. Megpróbálták, de sorra mondták le a bizalmiak, hogy le kellett váltani őket, mert nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Aki, mint Nagymarosíné is, megmaradt, azt viszont szeretik, becsülik a dolgozók és egyedül is ellátja feladatát. De meddig? A bizalmi munkája igen sokrétű, feladatai közé tartozik az emberek nevelése, maradi gondolkodásmódjuk megváltoztatása is, ügyes-bajos problémáik elintézése mellett. És egy bizalmi ennyi és ilyen komoly feladatot ötven, vagy százhúsz fős üzemrészben nem tud jól megoldani. Egy főbizalmi azonban négy-öt bizalmival már helyt tud állni ekkora üzemrészben. Ezen a szemléleten tehát változtatnia kell, a szakszervezeti bizottságnak és erre ígéretet is tettek. Változtatni fognak a tagdíjfizetés kérdésének liberális kezelésén is, mert a rendesen fizető dolgozók nem tűrik azt, hogy egyesek fejőstehénnek tekintik a szakszervezetet s csak kapni szeretnek tőle, de adni nem. Mindenki fizesse meg a besorolás szerinti tagdíját — követelték, különben nem élvezheti a becsületesen fizető tagoknak járó jogokat és előnyöket. Mindent egybevetve, a szakmai bizottság vizsgálata további jó munkára és a feltárt hibák kijavítására ösztönzi a Kőbányai Téglagyár szakszervezeti bizottságát s ehhez megfelelő segítséget kapnak a szakmai bizottságtól. (y.r.) A 26-os Építőipari Vállalat nevéhez fűződik Sztálinváros felépítése s jelenleg is a vállalat dolgozói formálják a város, a vasmű arculatát s teszik mind szebbé, mind nagyobbá új épületekkel, intézményekkel, üzemekkel. Az elmúlt két év alatt komoly eredményeket ért el a vállalat. Terve túlteljesítése mellett gazdaságosan is dolgozott. Beszédes bizonyítéka ennek, hogy az elmúlt esztendőben 23 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki a dolgozóknak. Tovább folytatták a pécsújhegyi erőmű-építkezést, megkezdték a sztálinvárosi meleghengermű építését és közel ezer lakást adtak át rendeltetésének. Ezek az eredmények mind azt bizonyítják, hogy a vállalat vezetői, élükön Bondor József igazgatóval, kitűnően öszszedolgoztak a szakszervezeti bizottsággal és az üzemi tanáccsal. Maguk a munkások is tanúsítják: itt nem szólam, élő valóság az, hogy a szakszervezet, a verseny szervezője és nagyszerűen segíti a műszaki vezetők knikáját, erőfeszítéseit. Nemrég például homlokzatvakolási versenyt kezdeményeztek. Kitűnően összehangolják a vállalat és a dolgozók egyéni érdekeit és az emberek meg vannak elégedve tevékenységükkel, szeretik a szakszervezetet. Az 1959-es évben ismét komoly feladatokat kell megoldania a vállalat kollektívájának. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: átadják szerelésre a pécsi hőerőmű építkezésének legtöbb épületét. Sztálinváros területén több mint 800 lakást kezdenek el és fejeznek be. Megkezdik ugyanitt a szalmacellulóze gyár építését. Mohácson már épül a farostlemezgyár és a pécsi hőerőművet tápláló vízkiviteli mű. Egyszóval van munka bőven. Hogyan segíti a szakszervezet ezt az erőfeszítést? Sokrétű kezdeményezéssel. Egyik a termelésben, a másik az ember védelmében, segítésében nyilvánul meg. Ezek között a munka frontján a legjelentősebb ilyen kezdeményezés az elmúlt napokban született meg. A szakszervezet támogatásával szocialista munkabrigádok alakultak. A szovjet példa nyomán született kezdeményezés méltó az első szocialista város hírnevéhez. Köztudomású, hogy hároméves tervünk megköveteli nagyobb tudású szakemberek, magasabbrendű technológia alkalmazását. A szocialista munkabrigádok vállalták azoknak az ismereteknek a megszerzését, amelyek a nagyobb termelést biztosítják a népgazdaságnak. A vállalat három munkahelyén megalakított brigádok nagyszerű felajánlásokkal álltak az élre a 8-as szakipari főépítésvezetőség asztalos üzemében, a 3-as főépítésvezetőségnél és a gépészeti önelszámoló egységnél. A 3-as főépítésvezetőség területén például két kőműves és két segédmunkás brigádot hívtak létre, melyek a legfejlettebb munkamódszerekkel dolgoznak. Stipkovics Kálmán, a vállalat egyik legkiválóbb kőművese elsőként jelentkezett Rajos Sándorral, Erős Juliannával és Gaszler Ferenccel. Ők is, mások is arról tesznek hitet a szakszervezeti bizottságokhoz intézett írásaikban, hogy egy magasabbrendű szocialista munkaversennyel, a fejlett munkamódszerek alkalmazásával akarják siettetni hazánkban a szocializmus felépítését. Örömmel üdvözöljük a sztálinvárosi építőmunkások nemes kezdeményezését, sok sikert, sok-sok munkagyőzelmet kívánunk a szaktársaknak közös ügyünk, a szocializmus gyorsabb ütemű felépítése érdekében. A szakszervezeti bizottság különös gondot fordított és fordít ma is az embert védő rendelkezések betartására. Most, különösen a vállalat téli munkáinál döntő ez. A vállalat vezetőivel karöltve már jóelőre felmérik a télen végezhető munkákat és közösen tették meg a szükséges intézkedéseket. Télen is dolgoznak a hengermű igazgatósági és kokszoló kátránylepárló épületén, a Dunai Vasmű területén, valamint a háromemeletes munkásszálló épületén. Ezeket az épületeket a külső nyílászáró szerkezetek elhelyezése után egyrétegű üvegezéssel látják el. A belső fűtést szükség szerint kályhával vagy Deubahőlégfúvóval oldják meg. A hengerműben előnyösebb a helyzet, mivel a munkák többsége az elkészült tető alatt végezhető. A gépteremnél hőlégfúvókkal biztosítják az építkezésre alkalmas hőmérsékletet. A városépítési munkáknál, zárt, fűtött térben dolgozhatnak az emberek. A szakszervezet gondoskodik arról is, hogy a munkahelyi műszaki vezetők lelkiismeretesen szervezzék meg a téli baleseti veszélyek elhárítását. Őrjáratunk végéhez értünk. Sokat, igen sokat lehetne még írni a szakszervezeti bizottság tevékenységéről. Bízunk abban, hogy a sztálinvárosi építők az 1959-es esztendőben tovább öregbítik jóhírnevüket. Sz. I. Méltóan az első szocialista város hírnevén sz... Sztálinvárosi őrjárat imiiiuimiiiiMiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiHiHHimiiimiMiimmiiiMmiiiiiiimimmimiiiiii 65 IPARI TANULÓT ajándékozott meg december 20-án szakszervezetünk szék-házában Kisvárt elvtárs az ÉM. 1. sz. Igazgatóságának vezetője. A megajándékozott ipari tanulók árvák vagy félárvák és mint Kisvárt elvtárs beszédében mondotta az igazgatóság szerény, ruha, cipő, fehérnemű és nagykabát ajándékával valamennyivel könnyíteni szeretnének helyzetükön. Az ipari tanulók örömmel fogadták az ajándékot és akedves szavakat, melyek arra buzdították őket, hogy szeressék szakmájukat, nevelőiket, akik jó szakmunkást akarnak belőlük nevelni. LVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1559. JANUÁR 5. ÁRA: 40 FILLÉR Portalanító berendezést szerelnek fel a Hejőcsabai Cementgyárban A Hejőcsabai Cementgyárban évek óta megoldatlan kérdés volt a gyártás közben keletkező nagymennyiségű cementpor eltávolítása. A szakszervezeti bizottság javaslatára a gyár vezetősége több alkalommal megvizsgáltatta a megoldás lehetőségeit. A fáradozás nem volt hiábavaló. A munkakörülmények javítása érdekében egy nagyteljesítményű, korszerű portalanító berendezést szerelnek fel. A több zsákos és tölcséres készülék felszerelésével jelentősen csökken majd a porképződés s ugyanakkor az eddigi kárbaveszett cementport is hasznosíthatják. A teljes berendezés a tervek szerint a jövő évben készül el. Működésével jelentősen javul majd a munkahelyek és a környék levegője. Boldog és eredményekben gazdag új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának a szakszervezet elnöksége A balesetelhárítás érdekében végzett jó munkájukért december 16-án megtartott országos munkavédelmi konferencián ■az ÉM, illetve a KPM Út- és Híd-főosztálya vezetői az alábbi biztonsági megbízottakat, társadalmi munkavédelmi felügyelőket, művezetőket tüntettek ki az építőipar kiváló dolgozója, illetve a közlekedési ipar kiváló dolgozója jelvénynyel: Bárány Lajos (23. V.), Ellinger Hugó (43. V.), Rácz József (Épületfestő V.), Ladosi István (23. V.), Kovács Szilveszter (Baranya megyei Építőipari V.) Promper József (Fejér megyei Építő V.) Erdősi János (4. sz. Mélyépítő V.), Falucskay Károly (Baranya megyei Ép. V.), Győri József (Építőgépgyártó és Javító V.), Popper Árpád (1. sz. Gépszerelő V.), Selmeci Lajos (Lábatlani Cementművek), Faragó Andrásné (45. V.), Szedlicki József (Bp. Porcelángyár), Horváth József (Győr megyei Építő V.), Szakó György (Győr megyei Építő V.), Morva Mihály (26. V.), Felföldi Károly (Építési Technikum és Építési Gazd. Iroda), Mátyás János (Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi V.), Gergely Árpád (Győri Közúti Üzemi V.), Becsei Sándor (Hídépítő V.). A kitüntetettek valamennyien 500 forint pénzjutalomban részesültek. Felhívás az építő- és építőanyagipari dolgozókhoz! Szakszervezetünk, az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Út és Híd Főosztálya 1958. december 16-án országos munkavédelmi konferenciát tartott. A konferencia összehívását az tette szükségessé, hogy 1958- ban a balesetek száma az előző évekhez viszonyítva lényegesen emelkedett. A balesetek ilyen alakulása, valamint az a körülmény, hogy az építőipar feladatai 1959-ben 1958-hoz viszonyítva 20—25 százalékkal emelkednek — ami sok új munkaerőt igényel — azt kötelezi az építő- és építőanyagipar minden dolgozóját, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabban harcoljanak a munkavédelmi előírások megvalósításáért. A konferencia célul tűzte ki, hogy 1959-ben az építő- és építőanyagipari vállalatok a balesetek arányszámát az 1952 óta elért legalacsonyabb szintre csökkentsék. E feladatok végrehajtásához a feltételek adva vannak, mivel jelenleg sokkal kedvezőbb körülmények mellett végezzük a termelést, mint az előző években. A vezető szervek munkavédelmi tevékenységének megjavításán kívül szükséges, hogy mind a termelést közvetlen irányító műszakiak, mind a termelést végző dolgozók lelkiismeretesen és fegyelmezetten küzdjenek a határozat céljainak megvalósításáért. Ezért a konferencia felhívással fordul az építő- és építőanyagipar minden dolgozójához, hogy a maguk munkaterületén teremtsék meg a biztonságos és az egészségre veszélytelen munkafeltételeket: az oktatás jobb megszervezésével, a munkahelyek, üzemek rendjének megvalósításával, a helyes h anyagtárolással, valamint az elektromos veszélyforrások megszüntetésével segítsék elő a balesetek számának csökkentését.