Építők Lapja, 1960 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-07 / 1. szám
2 ÉPÍTŐK LAPJA Milyen tapasztalatokat szerzett a Szolnok megyei bizottság a taggyűléseken A DECEMBERI TAGGYŰLÉSEKRŐL, azok előkészítéséről beszélgettünk a szolnoki megyebizottságon Bozsik Lászlóval, aki a hivatalosan távollevő elnököt helyettesíti és Lőrincz Ferenccel, aki a szolnoki Építő- és Szerelőipari Vállalat SZB-titkára és egyben a TB tagja. A decemberi taggyűlések időpontját a legtöbb vállalatnál karácsony és újév közötti időszakra tűzték ki. Néhány helyen azonban, mint például a kunszentmártoni Téglagyárban, a Mezőtúri Téglagyárban, a Szolnoki Bútorgyárban, a Közlekedésépítő Vállalat szolnoki főépítésvezetőségén, a Szolnoki Téglagyárban már beszámoltak a taggyűlésen a szakszervezetek alapszervi vezetői az elmúlt év munkájáról és ismertették a tagság előtt álló feladatokat. A megyebizottság tagjai minden esetben részt vettek ezeken a taggyűléseken, amelyeknek előkészítéséhez, s a beszámolók elkészítéséhez is segítséget nyújtottak. Az eddigi taggyűlések előkészítésének legfőbb tapasztalata, hogy a vállalatok dolgozói, elsősorban a szakszervezeti tagok között megnőtt az érdeklődés a politikai kérdések iránt. Éppen ezért a beszámolóikban minden esetben kitértek a világpolitikai kérdések ismertetésére is. A taggyűlések látogatottsága is sokkal nagyobb volt, mint az elmúlt években bármikor. A bizalmiak az SZB irányításával jól mozgósították a tagságot s általában 75—85 százalékuk részt vett a taggyűlésen. TERMÉSZETESEN A ZÁRT ÜZEMEKBEN a részvevők száma még ennél is nagyobb volt. Lőrincz Ferenc elmondotta, hogy a TB tagjai már az őszi taggyűléseken is részt vettek és megbeszéléseket folytattak a szakszervezeti bizottságok vezetőivel a taggyűlés előkészítését illetően. Tizennyolc vállalat tartozik szakmailag a megyebizottság hatáskörébe, de nem volt olyan vállalat ez év második felében, ahol a havi taggyűlés bármi okból is elmaradt volna. Az évzáró taggyűlés előkészítésénél a kiindulási pont mindenütt az volt, hogy az SZB reszortfelelősei összeállították évi munkájukról szóló jelentéseiket. A szakszervezeti bizalmiak ugyanakkor a dolgozókkal ismertették a taggyűlés napirendjét. A titkári beszámolók kollektív módon, a reszortolók közreműködésével készültek el. A megyebizottság tanácsaival segítette őket ebben a munkában s így gondos megvitatás után kerültek, illetve kerülnek a tagság elé. NAGY SEGÍTSÉGET JELENT az SZB-titkároknak, hogy a TB-ben minden hétfőn este összejönnek és a megyebizottság vezetőivel együtt megbeszélik az aktuális politikai és szakszervezeti kérdéseket. Ennek alapján folytatják munkahelyükön tevékenységüket. Ez a módszer, az alapos előkészítés mennyire hasznos, azt bizonyítják a már megtartott évzáró taggyűléseken elhangzott felszólalások. A Közlekedésépítő Vállalat főépítésvezetőségének taggyűlésén feszült figyelem kísérte a külpolitikai tájékoztatót s a hozzászólók foglalkoztak a gazdasági kérdésekkel, valamint a jövő évi vállalati tervekkel is. A Szolnoki Téglagyárat Lőrincz Ferenc patronálja. A november havi taggyűlésen örömmel halott, hogy elsősorban a szakszervezeti tagok decemberre újabb felajánlást tettek: félmillió téglával többet gyártanak, mint tervük előírja. 1960 első negyedében pedig,, mint felszabadulási versenyt folytatják a kongresszusi versenyt. Ezen a taggyűlésen a kritikai felszólalások sem hiányoztak. Többen bírálták a vállalatvezetőséget azért, hogy a fagyszabadságra küldésnél nincs kellő tekintettel a téglagyár törzsgárdájára. Olyan dolgozókat küldenek elsősorban fagyszabadságra, akik már 20—22 éve dolgoznak ott. A taggyűlés után a szakszervezet vezetőségének fellépésére, a gyár vezetősége belátta, hogy ez az eljárás helytelen és az idén télen már vegyesen új és a régi dolgozóik közül kerülnek ki azok, akik fagyszabadságra mennek. Lazányi Lajosné munkásnő azt panaszolta fel, hogy bár a Munka Törvénykönyve biztosítja, hogy váltott műszak mellett is kapjon havonta legalább egy szabad vasárnapot, neki pl. szeptemberben minden vasárnap dolgoznia kellett. Azt is kifogásolta, hogy a bérlapokat úgy állítják ki, hogy a téli pótlékot együttesen számfejtik a törzsbérrel. Emiatt a dolgozó nem kap tiszta képet keresetéről. Mindkét kifogás ügyében megfelelő intézkedés történt. A bútorgyáriak taggyűlésén döntöttek a szocialista munkabrigád cím odaítéléséről is. A versenyben részvevő nyolc brigád közül Szolnoki István 6 fős asztalosbrigádja nyerte el ezt a kitüntető címet, a vállalat életében elsőnek. Azonban joggal sérelmezték a brigád tagjai, hogy jutalmul mindössze 150 forintot kaptak fejenként. A főkönyvelő azzal hárította el a panaszt, hogy „nincs több pénz e célra az igazgató alapban.” Az Építő- és Szerelőipari Vállalatnál az évzáró taggyűlés előkészítése során még arra is kiterjedt az SZB figyelme, hogy a hirdető táblára kitett meghívó mellett minden szakszervezeti tagnak névszerinti meghívót küldött és azon hívta meg a taggyűlésre. A jó szakszervezeti munka, a dolgozókkal való lelkiismeretes törődés mit jelent a tagszervezés szempontjából, arra vonatkozólag ugyancsak ez a vállalat mutat iskolapéldát. Ez év tavaszán a szervezettség 62 százalékos volt, most pedig 80 százaléknál nagyobb. Mivel érték el? Azzal, hogy az SZB ajtaja mindenkor nyitva áll minden dolgozó, még a szakszervezeten kívül állók előtt is, s ügyes-bajos dolgaikat nemcsak feljegyzik, de gyorsan el is intézik. S a tevékeny, eredményes szakszervezeti munkáért a dolgozók ragaszkodással fizetnek. A taggyűléseken szerzett tapasztalatokat a megyebizottság felhasználja a további munkája során, de jól hasznosíthatják az új esztendőben a szakszervezeti bizottságok is. KÖRBE, KÖRBE, KARIKÁBA... Lapunk októberi számában hírt adtunk a szerelőiparban igen jól hasznosítható szögbelövő készülékről. Most azonban részben helyesbítenünk kell akkori közlésünket. A szögbelövő készülék ugyanis nem hasznosítható nálunk. Nem azért, mert rossz, hiszen Franciaországban évtizede, Csehszlovákiában fél évtizede használják hatalmas gazdasági eredménnyel Csupán nálunk nincs hozzá se patron, se szög, se alátét, mert egyes szervek ... Node nézzük meg közelebbről a részleteket. A külkereskedelem tehetetlen Múlt év nyár elején kapták meg az érdekelt vállalatok az első szögbelövő készülékeket. Kipróbálták és azonnal megrendelést adtak a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat útján a Consumex és a Fermion külkereskedelmi vállalatoknak, hogy szerezzék be milliós tételben a szögeket, bilincseket, patronokat. Az Építésügyi Minisztérium 34 szerelő kőművest képzett ki a szerszám használatára, akik vállalataikkal együtt azóta is várják, hogy kézbe kaphassák a szerszámot és a hozzá szükséges tartozékokat. Mert mit tett az eltelt idő alatt a külkereskedelem? Még a múlt év nyarán tárgyalásokat kezdett az illetékes csehszlovák vállalatokkal. A tárgyalások azóta is folynak. Hazai gyáraink húzódoznak Az Építésügyi Minisztérium ezt látva hazai gyárainknál próbálkozott. Júliusban a Csavargyárhoz fordult, hogy készítsenek szegeket és alátéteket, de ott azt válaszolták, hogy milliós kis tételekkel nem foglalkoznak. A patronokkal kapcsolatban a Bányagyutacsgyárat kereste meg az előadó. Ott kijelentették, hogy mivel kapacitásai nincsen, árajánlatot sem adnak. Ezek után a Kohó- és Gépipari Minisztérium következett. Ámde itt csak a korábbiak folytatódtak. Sem az iparpolitikai főosztály, sem a B 2-es igazgatóság, ahova az illetékes gyárak tartoznak, nem adott eddig segítséget. A helyzet tehát jelenleg változatlan. Van 10 darab szögbelövő készülék hazánkban, de nincsen hozzá tartozók. Érkezik rövidesen még ■50 darab, de ha így marad a helyzet, azok is a raktárban fognak rozsdásodni. Az idő sürget Az építőipar csak a termelékenység emelésével, új eszközökkel, új módszerekkel tudja túlteljesíteni az 1960. évi és az ötéves terv célkitűzéseit. Amikor építkezünk, akkor mi a kohó- és gépipart, a külkereskedelmet is szolgáljuk, ha munkánk hatékonyabb, ezen iparágak dolgozóinak is több és szebb lakás, vagy üzemi épület jut az eddiginél. Ehhez azonban az kell, hogy feladataink megoldásához segítsenek hozzá bennünket. Segítőkészségüket nagyon hasznosan és kézzelfoghatóan bebizonyíthatnák a szögbelövő készülékek esetében is. Pacsay Vilmos A műszaki fejlesztés, újítás és a szakoktatás kérdéseiről tanácskoztak a szerelő■ és vasipar vezetői Szakszervezetünk szerelő- és vasipari szakmai bizottsága a minisztériumok igazgatóságainak képviselőivel, a vállalatok igazgatóinak, főmérnökeinek, SZB- titkárinak és újítási felelőseinek részvételével tanácskozást tartott. A tanácskozáson Pacsay Vilmos, a szakmai bizottság termelési bizottságának vezetője számolt be a műszaki fejlesztés, az újítási mozgalom és a szakoktatás helyzetéről és a feladatokról. — Szakmai bizottságunk 16 főmérnök, mérnök és vezető technikus közreműködésével megvizsgálta a műszaki fejlesztés és újítási mozgalom helyzetét. Különösen jók az eredmények a Fűtőberendezési Vállalatnál, a Fémmunkásnál és a Műlakatosíipari Vállalatnál. Újításokkal 1958-ban csaknem háromszor akkora megtakarítást értek el vállalataink, mint 1957-ben. Szakoktatásra csaknem két és félezer fő, minden negyedik munkás jelentkezett. A termelékenység további emeléséhez azonban a gazdasági vezetők és társadalmi szervek eddiginél is nagyobb összefogására van szükség — mondotta beszámolójában az előadó. A beszámolót követő vita során felszólalt Somoskői Gábor elvtárs, szakszervezetünk főtitkára, is. Hangsúlyozta, hogy a soron következő feladatok megoldásában az eddiginél nagyobb szerep vár az építőipar szerelő-és vasipari ágazatára is. Beszélt arról, hogy az ötéves terv során jelentősen emelni kell a munka termelékenységét a szakmai bizottság területén is. Somoskői elvtárs egyes felszólalásokkal kapcsolatban részletesen szólott az alvállalkozói szerelőmunka nehézségeiről és a műszakiakkal való foglalkozás fokozásáról. A szakképzéssel kapcsolatban sürgette, minél többen vegyék át az egyik felszólaló által javasolt módszert: idősebb szaktársak vállalják a fiatalabbak oktatását, tanítását. A továbbiak során számos igazgató és SZB-titkár, főmérnök és újítási felelős szólalt fel. A felszólalók ismertették a műszaki fejlesztéssel, szakoktatással és újításokkal kapcsolatos munkamódszereiket és nehézségeiket. Hiányolták a műszaki tudományos intézmények hatékony segítségét, hegesztési és fóaknasz tankönyveket. A jól elkerült tanácskozás Kerekes Imre elvtárs zárszavaival ért véget. A szakmai bizottság elnöke összefoglalta a megbeszélés tanulságait és a szakmai bizottság nevében meghatározta a tennivalókat. A szerelő- és vasipari szakmai bizottság a tanácskozás tanulságai alapján folytatja munkáját a műszaki fejlesztéssel, újítási mozgalommal és szakoktatással kapcsolatos szakszervezeti feladatok megoldása érdekében. 1960. JANUÁR 1. Szigorú, de nevelő hatású ítéletet hozott a társadalmi bíróság Este van. Az ÉM 26. sz. Állami Építőipari Vállalat székházának sábhelyiségében vagy százhúszan szoronganak, többségében a 4. sz. főépítésvezetőség dolgozói. A 44. sz. építésvezetőségen dolgozó Kőrösy László normaelszámoló ügyét tárgyalja ma este a társadalmi bíróság, ezért jöttek össze ennyien. Pontosan fél 6 órakor bevonul a társadalmi bíróság és az elnök ismerteti az ügyrendet, majd a vádat. A vád szerint Kőrösy László csalást, sikkasztást, okirathamisítást követett el azzal a ténykedésével, hogy Kiss László kubikosnak a részelőlegét és a végelszámolását elsikkasztotta. Hamis meghatalmazást állított ki, ezzel vette fel a részfizetést, majd pedig az elszámoláskor a bérlapra ráhamisította Kiss László nevét. Panaszos a vállalattól kilépett, bérét nem kapta meg és a felügyeleti hatósághoz fordult panaszával. A panaszt megvizsgálták és megállapították, hogy csalás és okirathamisítás történt, a pénzt felvették s a tettes Kőrösy László. A munkavállaló illetményét kifizették s a vizsgálat lefolytatása után a vállalat igazgatója és szakszervezeti bizottsága az ügy tárgyalását a társadalmi bíróság elé utalta. A felszólaló dolgozók mind elítélően nyilatkoztak a vádlottról. Elmondták, hogy az egyik gépkezelő nőnek 1200, s az egyik éjjeliőrnek pedig 400 forinttal tartozik s rajtuk kívül még jónéhánytól csalt ki kisebb-nagyobb összegeket Kőrösy László. Ilyen emberrel egy kollektívában, egy munkahelyen nem akarnak együtt dolgozni. A társadalmi bíróság másod- és harmadrendű vádlottként tárgyalja a munkahely építésvezetőjének és technikusának az ügyét Ez az ügy nem függ össze az elsőrendű vádlott csalásával és okirathamisításával, de összefügg gazdasági munkájával. Az elnök elmondta, hogy az elszámoláskor kiderült: egyes brigádok jól kerestek, mások viszont 1 órára csupán 1.70—1.90 Ft teljesítményt értek el, illetve ennyit kerestek. A munkahely építésvezetője a felmérések után úgy igyekezett ezeknek a megfelelő keresetét biztosítani, hogy bizonyos összeget hozzáadott bérükhöz. Ily módon esetenként meg nem dolgozott munkáért fizettek ki bért, így akarták palástolni hibájukat, hogy hónap közben ezeknek a brigádoknak nem biztosítottak megfelelő munkaterületet, anyagot, munkafeltételeket. Az ilyen ténykedés összeegyeztethetetlen a szocialista bérezés elvével. A vádlottak nem ismerik el vétküket, de az eléjük tárt tények az ellenkezőjét bizonyítják. Itt a tárgyalóterizpben derült ki az, hogy a munkaszervezéssel, az emberek foglalkoztatásával keveset törődtek és a munkabért íróasztal mellől alakították; egyik Igád keresetéből elvettek, hogy a másikéhoz hozzátehessék. Nem hajtották végre a 10. sz. igazgatói utasítást, s a felmérési jegyzőkönyveket utólag korrigálták. Az elnök a munkaügyi osztály szakértői véleményét kéri. Ezek elhangzása után a bíróság tanácskozásra vonul vissza, majd szünetet rendel el. A szünetben a munkások arról beszélnek, hogy ha ők is így dolgoznának, akkor hova jutna a vállalat és a népgazdaság. Mindenki — legyen az vezető, vagy munkás — felelősséggel tartozik munkájáért — summázza át az elhangzottakat. A szünetnek vége, a bíróság bevonul, s ítéletet hirdet. Kőrösy Lászlót, az elsőrendű vádlottat bűnösnek találja okirathamisítás, csalás és sikkasztás bűntettében és ezért a vállalat igazgatójának, mint fegyelmi hatóságnak javasolja, hogy a vállalattól fegyelmivel bocsássa el és kötelezze az okozott kár megtérítésére. Ugyanakkor a BHÖ. 442. sz. paragrafusa alapján ügyét tegye át a Városi Bírósághoz. A másod- és harmadrendű vádlottat a Munka Törvénykönyv 113. §-ának 2. bekezds B. pontja alapján marasztalja el a társadalmi bíróság és írásbeli megrovásban részesíti őket azzal, hogy a vállalatoknak okozott kárt kötelesek megtéríteni. A kár öszszegszerű megállapítása a vállalat munkaügyi osztályára tartozik. A tárgyalás véget ért. A dolgozók vitatkozva szétszélednek. Állásfoglalásukból az csendül ki, hogy a határozat arányban áll az elkövetett törvénysértésekkel. Szigorú volt, de nevelő, javító célzatú s a vádlottakon kívül nyilván mások is okultak belőle. Gubacsi Gyula HÍREK Fürdőberendezést, mosókonyhát kapott a Salgótarjáni Építőipari Vállalat női munkásszállása. • November 30-ra teljesítették a Csongrád megye Tatarozó- és Építővállalat dolgozói a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat és vállalatuk éves tervét. Óriási cementtároló építését kezdték meg Lábatlanon. A Lábatlani Cement- és Mészművek dunai rakpartján hat, összesen 17 000 köbméter áru befogadására alkalmas tárolót létesítenek . umlámaimmos! Azonnal jelentsd, ha fel nem robbant lövedéket találsz! Napjainkban is még gyakori eset, hogy új építkezések megkezdésekor tatarozásra, födémcserére, vagy bontásra kerülő háborús, romos épületek padlásterében, esőcsatornáiban a leomlott törmelékek között stb. helyeken a háborúból, vagy az ellenforradalmi időkből visszamaradt, fel nem robbant lövedéket, aknákat, kézigránátokat és egyéb lőszert találnak, amelyek komoly veszélyt jelentenek. Például a napokban az ÉM. 1. sz. Mélyépítő Vállalat egyik munkahelyén 500—600 kg lőszert találtak földkiemelést munka közben. A talált lőszer és robbanó lövedék gondatlan kezelése miatt már több súlyos és halálos baleset történt. Ezek megelőzése érdekében kormányzatunk szigorú rendelkezéseket és óvórendszabályokat adott ki az ilyen fel nem robbant lőszerekkel kapcsolatos tudni- és tennivalókat illetően. A rendelkezések lényege az, hogyha a munkaterületen robbanóanyagot találnak, anélkül, hogy hozzányúlnának, azonnal jelenteni kell a tűzszerészeknek. A lőszert tehát a talált helyen kell hagyni, a veszélyeztetett területet kerítsék körül és helyezzenek el figyelmeztető táblákat. Szükség esetén állítsanak oda egy őrt. A munkálatokat csak a lövedékek eltávolítása után szabad folytatni. Mindezeken túlmenően természetesen a balesetek megelőzése érdekében a dolgozókat ki kell oktatni a fel nem robbant lövedékek okozta veszélyre. Elsősorban arra, hogy a talált lövedékekhez hozzányúlni nem szabad és azonnal jelentsék a művezetőnek, hogy a fent említett intézkedéseket megtehesse. Az ilyen fel nem robbant lőszer veszélyének lebecsüléséből és a vonatkozó rendelkezések be nem tartása miatt, továbbá a dolgozók hiányos kioktatásának következtében 1959. december hó 11-én az ÉM. 24. sz. Állami Építőipari Vállalat Limanova téri építkezésén súlyos szerencsétlenség történt. Már a balesetet megelőző napon is találtak a kubikosok 8—10 darab különféle rendszerű lőszert, amit a tanulóoktatónak és művezetőnek jelentettek, akik a lőszert sajátkezűleg az építkezés egyik alapgödrébe vitték és ott földdel betakarták. A baleset napján is találtak a kubikosok egy aknát, amit a tanulóoktató magához vett azzal a szándékkal, hogy a lőszergyűjtőhelyre viszi a többihez. Eközben találkozott az egyik tanulóval, aki a lőszert tőle elkérte s az oktató helytelenül át is adta neki. A tanuló odavitte az aknát a tűz körül melegedő társaihoz. Egyikük piszkálgatni kezdte, sőt annak szárnyas csavarját is lecsavarta. Az akna felrobbant kezében és a tűz körül tartózkodók közül a szerte repülő repeszdarabok két tanulót megöltek, kilenc tanulót és az oktatót kórházba szállították a mentők, közülük négyen súlyos sérülést szenvedtek. Ez a súlyos szerencsétlenség legyen figyelmeztetés minden felelős vezető és műszaki számára. A munkavédelmi rendeletek és előírások betartása, továbbá a dolgozók alapos kioktatása emberéletet ment meg. Ennek a követelménynek nem tettek eleget ezen az építkezésen. Semmiféle lazaságot, szabálytalanságot nem lehet megengedni, még akkor sem, ha akármilyen sürgős, vagy határidős építkezésről van szó. Mert, amint a példa mutatja a legkisebb mulasztás is súlyos következményekkel járhat. Pásztor Mátyás munkavédelmi felügyelő