Építők Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-08 / 1. szám

AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Jobb munkával a szocializmusért és a békéért d­­olgozó népünk a párt és a­­ kormány vezetésével az 1961-es esztendőben igen je­lentős sikereket ért el a szo­cializmus építésében. E sike­rekben benne van az építő-, fa- és épí­tőanyagipar dolgozói­nak jó munkája is. A szocializmust építő mun­kában elért sikereket a szocia­lista világrendszer és az egy­re növekvő béketábor ereje tette lehetővé. Az a tény, hogy a szocialista világrendszer gaz­dasági, politikai és katonai fö­lényben van a kapitalista vi­lágrendszerrel szemben, s hogy a Szovjetunió messze maga mögött hagyta a legfej­lettebb kapitalista országot — az Amerikai Egyesült Államo­kat —, a tudomány és a raké­tatechnika fejlesztésében, rendkívül jó hatást gyakorol a társadalmi fejlődésre. Az 1961-es esztendő neveze­tes marad az emberiség törté­netében. Ebben az esztendőben a világon elsőnek szovjet em­ber jutott ki a világűrbe. Eb­ben az esztendőben ismerte meg a világ a dicső szovjet nép kommunizmust építő programját, amelyet­­az SZKP nevezetessé vált XXII. kong­resszusa fogadott el. Ebben az esztendőben zajlott a a Szak­­szervezeti Világszövetség V. kongresszusa is, amely szintén nagy jelentőséggel bír a béké­ért és társadalmi haladásért folyó küzdelmek szempontjá­ból. A­z elmúlt esztendőben ki­­­­­vívott sikerekre méltán büszke lehet az egész haladó emberiség. Dolgozó népünket is jóleső érzés töltheti el, ha visszatekint a megtett útra és bizakodással tekinthet a jövő elé. Szakszervezetünk központi vezetősége 1961. december 1­ 2-án tartott ülésén megvitatta a második ötéves népgazdasá­gi tervből ránk háruló felada­tokat. Ez a terv a szocializmus alapjainak lerakását irányozza elő, amelynek megvalósításá­val áttérhetünk a szocializmus építésének fejlettebb szaka­szára. Az ipar és mezőgazdaság to­vábbfejlesztése, a műszaki színvonal állandó emelése, a termelés egyre gyorsuló kor­szerűsítése az eddigieknél na­gyobb szaktudást, magasabb fo­­kú műveltséget és széleskörű politikai tájékozódást igényel minden dolgozótól. Az elmúlt esztendő e téren szerzett ta­pasztalatai azt mutatják, hogy egyre több dolgozó ismeri fel a tudás növelésének szüksé­gességét. A második ötéves terv célki­tűzései, de még inkább a 15 éves lakásépítés nagy prog­ramja évről évre növekvő fel­adatok elé állítja az építő-, fa- és építőanyagipar valamennyi dolgozóját. A szakszervezet el­nöksége úgy véli, hogy e nö­vekvő feladatok sikeres végre­hajtására minden lehetőség adva van. Pártunk és kormányunk helyesen mutatja az utat, amelyen haladnunk kell. A nemzetközi helyzet alakulása a béke és a szocializmus szá­mára kedvező. Dolgozó népünk öntudatban, műveltségben ál­landóan gyarapodik, növek­szik kötelességtudata és felelősség­­érzete, szocialista hazánk és a népek békéjének megvédése iránt. A szocialista ember formálá­sában szakszervezetünk sok ezer választott tisztségviselője, aktivisták és funkcionáriusok példásan kivették részüket az elmúlt esztendőben is. Az ő fá­radhatatlan mozgalmi tevé­kenységük nélkül szakszerve­zetünk nem tudná teljesíteni magasztos hivatását a szocia­lizmus győzelmének kivívásá­ban, nem tudná betölteni ösz­­szekötő szerepét a forradalmi párt és a pártonkívüli dolgo­zók széles tömegei között. A központi vezetőségünk de­cemberi határozata helyesen állapítja meg: „A szakszerve­zeti mozgalom sok ezer akti­vistáját iparágaink több mint negyedmilliós hatalmas kollek­tíváját, fizikai, műszaki és ad­minisztratív dolgozóit büszke örömmel tölti el az a tudat, hogy a marxizmus—leniniz­­mus zászlaja alatt, forradalmi pártunk vezetésével, a hős szovjet emberek példáját kö­vetve, a szocializmus építésé­ben helytállva, alkotó részesei lehetnek a korunkban végbe­menő társadalmi átalakítás­nak.” A szakszervezet elnöksége is meg van győződve arról, hogy az újra megválasztandó régi és új szakszervezeti tiszt­ségviselők, bizalmiak és akti­visták az 1962-es évben is ere­jüket nem kímélve, személyes példamutatásukkal, lankadat­lan felvilágosító és meggyőző agitációval mozgósítják dolgo­zó társaikat az előttünk álló feladatok elvégzésére. E nemes munkához az el­nökség szakszervezetünk vala­mennyi tagjának és kedves családjának erőt, egészséget és békés boldogságot kíván. Reszegi Ferenc elnök Nyugdíjasok találkozója Nyugdíjas találkozót rende­zett a Mezőtúri Téglagyár nő­bizottsága, amelyen az üzem­ből nyugdíjba ment örege­ket látta vendégül. A találkozót a megyebizott­ság titkára, valamint a válla­lat igazgatója, a nyugdíjasok érdemeit méltató beszéddel nyitotta meg, amit az összes nyugdíjas nevében üregén bácsi köszönt meg. Az ünnepség után vacsora következett, melyen az idős szaktársak nagyon jól érez­ték magukat. Meghatotta őket a figyelmesség és ked­vesség, amivel a nőbizottság elhalmozta mindannyiukat Kedves mozzanatai voltak, a találkozónak, amikor a fel­szabadulás előtti időt a mával hasonlították össze. Régeb­ben csak dolgoztak és ember­számba se vették őket. Most őket, az öregeket és a nyugdí­jasokat ünnepelték, akik út­törői voltak annak az útnak, amelyen a mai fiatalok ha­ladnak és amelyen az ifjab­­bakat az öregebbek most is segítik elgondolásaikkal. Az estéről a részvevők egyönte­tűen állapították meg, hogy mindannnyiuk számára felejt­hetetlen volt. Szerémi Jánosné ■ nőfelelős Újfajta fűtőtest szerkesztését végezték el az Építéstudományi Intézet kuta­tói a betonból. A szentendrei Cementáruipari Vállalat meg­kezdte a sorozatgyártást. Ara 4. FILLÉR. LXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1962. JANUÁR 8. SZTK-szolgáltatás a fagyszabadság alatt Az építőiparban és a ro­kon iparágakban a téli idő­szakban, ha nagy hideg van, a dolgozók egy részét fagy­szabadságra küldik. A fagy­szabadság alatt is előfordul­hat, hogy a dolgozó megbeteg­szik. Ezért az alábbiakban is­mertetjük a fagyszabadság ideje alatti táppénzszolgálta­tásra vonatkozó szabályokat. Ha a dolgozó keresőkép­telensége a fagyszabadság be­állta előtt keletkezett, táppénz a fagyszabadság időtartama alatt is jár. Ha a dolgozó a fagyszabad­ság tartama alatt válik kere­sőképtelenné, részére a fagy­szabadság lejártáig táppénz nem folyósítható. Ha azonban a keresőképtelenség a fagy­szabadság megszűnése után folytatólag fennáll, a szabad­ság lejártát követő naptól a táppénzt folyósítják. A közölt rendelkezést al­­­­kalmazni kell építőipari szere­­­­lőiparban, a tégla-, cserép-,­­ kő-, kavicsiparágakban dol­­­gozó munkásokra, továbbá a Gépesítési Igazgatóság fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok által az építkezéseken fog­lalkoztatott gépkezelőkre is. Ezek a személyek ugyanúgy, mint az építőiparban dolgozó munkások, 15 százalékos idénypótlékban részesülnek. Megjegyezzük, hogy a táppénz összegének kiszámí­tásánál a 15 százalékos idény­pótlékot is figyelembe ve­szik. Nagyszabadság tartama alatt a dolgozót és igényjogo­sult családtagját a betegségi biztosítás minden más szol­gáltatás (orvosi gyógykezelés, gyógyszer, gyógyászati se­gédeszköz stb.) ugyanúgy meg­illeti, mintha tényleges mun­kát végezne. Vidáman búcsúztunk az óévtől Megjelent a mulatságon Münnich Ferenc elvtárs állam­­miniszter, Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács első elnök­­helyettese, Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós elvtárs a SZOT elnöke, Brutyó János elv­­társ, a SZOT főtitkára, valamint a politikai, gazdasági és kul­turális élet több más vezető képviselője, hogy az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók 1962. évi sikereire ürítsék poharukat Szakszervezetünk székházának termeiben megrendezett szilveszteri bálon mintegy ezerötszázan szórakoztak, táncol­tak, vidám hangulatban a kora reggeli órákig. A Borsod megyei szocialista brigádvezetők tanácskozásának tapasztalataiból A szocialista brigádmoz-­­galom 1961-ben Borsod megye vállalatainál is a munkaver­seny motorjává vált, de ami igen lényeges, ezenkívül nőtt az építőmunkások műveltségi színvonala, gyarapodott azok­nak a száma, akik szocialista módon tanulnak, dolgoznak és élnek. Ezek a szocialista bri­gádvezetők tanácskozásán hangzottak el, és azóta a közö­s tudatba kerültek. A jó példák hatására, vi­szonylag rövid idő alatt nagy­arányú fejlődés történt a me­gyében. Míg 1959 második felében 116 brigád 2064 fővel tett vállalást, és ebből 63 bri­gád 1123 tagja nyerte el a megtisztelő címet, addig ma a már meglevő brigá­dokon kívül, újabb 133 brigád vesz részt a szocia­lista brigád cím elnyeré­séért folyó versenyben. A tanácskozáson nyíltan és őszintén rámutattak azokra a hibákra, amelyek gátolták és gátolják az előrehaladást. A megyei magasépítő vállalatnál például, a brigádok vállalása sablonos volt, megtételekor nem vették figyelembe a helyi sajátosságokat. De a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bi­zottság sem adott meg számuk­ra megfelelő segítséget, amire pedig a brigádok joggal számí­tottak. Így azután, amikor vál­lalásaik értékelésére került sor , váratlanul érte őket a kellemetlen tény, hogy nem teljesítették minden ígéretü­ket. A Hejőcsabai Cement- és Mészműben megyei viszonylat­ban igen nagy volt a lemorzso­lódás. A területi bizottság a részletes vizsgálat alapján megállapította, hogy a vezetők ott követték el a hibát, hogy nem hívták össze tanácsko­zásra a versenyző brigádo­kat, így azok problémáik megoldásához kevés segít­séget kaptak a műszaki vezetőktől. Egyes brigádokban ráadásul olyan káros nézetek alakultak ki, hogy akadtak olyanok, akik azt mondták: „Minek vegyek részt a versenyben, minek fog­lalkozzak ezzel a gondolattal, s úgysem kapok több fizetést.’­­Senki sem mondta meg nyíl­tan a tévesen gondolkodó rend­beverő brigádtagoknak, hogy a szocialista brigádmozgalom nem az anyagiasságra épül, ha­nem sokkal többre és szebbre. A szocialista brigádmozgalom lényeges eleme a dolgozók nö­vekvő öntudata, felelősségvál­lalása a vállalat, a munkahely, az üzem, az ország gondjai, ügyei iránt. Ennek kifejezésre kell jutni a magánéletben, a közügyekben való fokozottabb részvételben, az egymás iránti elvtársi, baráti segítésben, a munka és a mindennapi élet problémáinak elvtársi megol­dásában. Ennek a magasztos célkitűzésnek a megszerzéséért versenyeznek, mert a gondol­kodásmód megváltozása magá­­­val hozza a jobb életet, a ki­egyensúlyozottabb életmódot. Olyan példák is elhangzot­tak ezen a tanácskozáson, hogy vannak vállalatok, ahol a szocialista címért verseny­ző brigádokat „gazdasági okokra hivatkozva” szét­szedik. Ezt állapították meg a Csa­torna- és Vízvezetéképítő Vál­lalat tiszaszederkényi főépítés­vezetőségénél és a Mályi Tég­lagyárban. A gazdasági okokra­­ való hivatkozás, ma már nem­­ elfogadható indok. Számtalan brigád van a megyében és az ország más vállalatainál, ahol a nagy létszám ellenére, célul tűzték ki a szocialista brigád cím elnyerését, s ezt sikeresen teljesítik, mert, ha időközben a brigád néhány tagja más mun­kahelyen dolgozik is, nem szű­nik meg brigádtag lenni abban a kollektívában, amely az új, a jobb megszerzésére törekszik. Ezt a nézetet igazolta hozzá­szólásában Babics József, a 31. számú Építőipari Vállalat tisza­­palkonyai főépítésvezetőségé­nek brigádvezetője is, aki el­mondotta, hogy 44 tagú bri­gádja — a nagy létszám elle­nére — élvezi a szakszervezet és a gazdasági vezetők segítsé­gét, támogatását, és ez erőt, lendületet ad céljuk eléréséhez. A hibák jó szándékú felveté­sével, azok megszüntetésével, most a hasznos tanácskozás után, még inkább megvannak a lehetőségek a szocialista bri­gádmozgalom fejlesztésére a megyében. Ezért fogadták nagy tapssal Kriskó József elvtárs­nak, az értekezlet előadójának azt a pozitív megállapítását; örvendetes jelenség az utóbbi időben, hogy a műszaki dolgozók is csatlakoznak több helyen a brigádok vállalásához, és patronálják, segítik őket. Az eredmények és a jó tapasz­talatok megvitatása során, olyan nézet alakult ki a rész­vevők és a 36 hozzászóló kö­zött; sikerült megyei szinten összehangolni a munkát, köz­kinccsé tenni a tapasztalatokat, és ezzel a szocialista brigád­­mozgalom előrehaladását segí­tették. Szarvas Miklós Miért becsülik Sándor Ferencet? — Ki az üzem legjobb szak­­szervezeti bizalmija? — Hát ezt nehezen tudnám megmondani. A bizalmiak munkájának eredménye nem mérhető le közvetlenül, arasz­­szal, vagy rőffel. Szerteágazó, nehéz feladatokkal megtűzdelt az ő tevékenységük. A dolgo­zók nálunk csak olyant válasz­tanak meg bizalminak, akiről tudják, hogy fáradhatatlan lesz érdekeik védelmében, kisebb­­nagyobb problémáik megoldá­sában és nem csak a markát tartja fizetéskor a tagdíjért. — Akkor hát ki a legjobb bizalmi? — Ismétlem, nem tudom. Csak azt tudom, hogy az egyik legjobb bizalmi Sándor Ferenc. Mert ő valóban nemcsak a tag­díjat szedi be... Ez a beszélgetés az Üvegszi­getelőanyagok Gyárában hang­zott el. Jankovits Miklósnak, a szakszervezeti bizottság gazda­sági felelősének tettük fel a kérdéseket, hogy­­ megtud­juk, milyen szempontok szerint értékeli az szb a bizalmiak munkáját. Ezután beszélgettünk Sándor Ferenc lakatossal, a TMK bi­zalmijával. Négy éve dolgozik a gyárban, három éve bizalmi. Csoportjában 15 dolgozó van. — Mi jellemzi Sándor szak­társ bizalmi munkáját? — kér­dezzük a csoport egyik tagjá­tól, Mészáros Jánostól. — Az alaposság és a közvet­­­­­lenség — hangzik a válasz. • — És a szerénység — fűzi hozzá Jankovits Miklós. — Támaszkodik-e a kollektí-­­­vára, kikéri-e a csoport tag-­­­jainak véleményét például a­­ szociális juttatások­, utalva- e nyok odaítélésénél? — A mi véleményünk meg­hallgatása , nélkül sohasem dönt, legyen szó bármiről, bú- ,­tor-, üdülőjegy- vagy segélyes- p­osztásról. Megtudtuk Sándor Ferencről,­­ hogy a munkában is példamu­­­­tató. Csoportjának két tagjával , együtt hegesztőtanfolyamra­­ jár. Nem kis áldozat ez részé-­­ ről, hisz Budapest környékéről­­ utazik be munkahelyére , és­­■ bizony ez sok időt elvesz.­­ Felelősséggel őrködik társai­m testi épsége felett. Gyakran­­ hallani hangját, amint a köny­nyelműeket figyelmezteti az esztergapadnál, vagy a köszö­rűgépnél a védőfelszerelés használatára, az óvórendszabá­lyok betartására. A csoport fele női dolgozó. Az ő gondjaikkal éppúgy törő­dik, mint a férfiakéval. Mikor az egyik nő terhes lett, Sán­dor Ferencnek első dolga az volt, hogy a kötélfonógép melletti nehéz munka helyett könnyebbet keressen számára. Sándor Ferenc dolgozótársai bizalmából immár harmadik éve tevékenykedi­k hasznosan, eredményesen. S mikor január­ban sor kerül a bizalmiak meg­választására, csoportjának tag­jai ezért adják ismét szavaza­tukat reá. II.KES CSABA -O­ FELHÍVÁS ! Kérjük azokat a szaktársa­kat, akik a Tanácsköztársaság alatt a Vöröshadseregben telje­sítettek szolgálatot, visszaemlé­kezéseik összegyűjtése végett jelentkezzenek az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetében (Bp. VI., Dózsa György út 84-a.) 1. eme­let, 3. szám alatt, kedden és pénteken 9—13 óra között. Vi­dékiek jelentkezését pontos cí­mük feltüntetésével levélben kérjük. Elnökség

Next