Építők Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-08 / 1. szám

4 Jó szervezéssel, lelkiismeretes munkával nem okoznának kárt a népgazdaságnak Három hónappal ezelőtt felháborító eset történt a gondtalan munkavezetés következtében a II., Mártírok útja 50— 12. számú házban, ahol a 45. sz. Állami Építőipari Vállalat emeletráépítést végez. A hatalmas épülettömb jelentős részén lebontották a tetőzetet, s nyilván abban a hiszemben, hogy a csapadékmentes időjárás az építkezés befejeztéig el fog tartani, nem gondoskodtak megfelelő védőszigetelésről. November 7-én azután az említett ház felső emeletének lakói egész éjjel lakásukba zúduló esővizet törülgették. Persze, nemcsak a lakók egészségében és ingóságaiban esett kár. A gondatlanul egy helyre tárolt tetőanyag és tégla súlya a ráömlő esőtől megnövekedett és megnyomta az emeleti födémet. A lakások mennyezetén, s a falakon repedések képződtek, egyszóval jelentős kár keletkezett. Sajnos, a Mártírok útjaihoz hasonló eset nem elszigetelt jelenség. Építkezéseinken és a tatarozási munkálatainkon gyakran találkozunk ilyen, a nép vagyonával felelőtlenül gazdálkodó vezetőkkel. De nemcsak kivitelezés, igen gyakran a tervezés során is súlyos hibák merülnek fel. A II., Szász Károly utca 2—4. sz alatti házak generáltatarozásánál a felelőtlenül összeállított hibajegyzék alapján a BUVÁTI 1 247 000 forint költségvetési összeget alakított ki. A kivitelezés során ez az összeg a jogos igények kielégíté- se következtében (Födémcserére nem került sor!) 8 darab pótszerződés kötésével és — természetesen — a befejezési határidő módosításával több mint 3 000 000 forintra ment fel. A hibafelvételnél mind a tervező vállalat, mind a Házkezelési Igazgatóság megbízottja figyelmen kívül hagyta A lakóbizottság, valamint a lakkók jogos észrevételeit. Az ilyen és ehhez hasonló lélektelen eljárás mennyi zavart, felesleges munkát és népgazdasági kárt okoz. Természetesen,különösen tatarozásoknál számolni kell előre nem látható, utólagos javítani valókkal. . Az illetékes fórumok gondoltak erre, ezért engedélyeztek meghatározott összegű pótszerződés kötést. A kivitelezéseknél is előfordulhatnak kisebb hibák. Ahol csupán ilyesmi merül fel, ott a lakókkal viszonylag könnyen szót lehet érteni. De ahol nem a kellő körültekintés az uralkodó a munka tervezésében, és vezetésében, s hiányzik a felsőbb szervek ellenőrzése — szerencsére ez a ritkább eset! — ott joggal méltatlankodnak a lakók, s mondják: miért kell elszenvednünk olyan károkat, amit jó munkaszervezéssel, lelkiismeretességgel el lehetne kerülni? Az építésügyi miniszter a Népszabadság 1961. november 28-i számában megjelent interjúban ezt ígéri: „...nem fogjuk tűrni, hogy bármelyik vállalat a népgazdaság számlájára összecsapott, hanyag munkát végezzen, felelősségre vonjuk a munkájukat hanyagul végzőket, s következetesen érvényesíteni fogjuk azt az elvet, hogy sem a prémium, sem a nyereségrészesedés szempontjából ne legyenkifizetődő a technológiai fegyelem megszegése, a minőségi előírások elhanyagolása.” Azon szerény megjegyzésünk kíséretében, hogy ennek eddig is így kellett volna lenni, jelentjük ki: bízunk abban, hogy a miniszteri ígéret nem marad pusztába kiáltott szó! PALOTÁS IMRE Időben felkészültek a télre Az időjárás ugyan még nem fordult igazán hidegre, de a naptár szerint a tél kellős közepén vagyunk. A hőmérő hijganyszála eddig többször volt a mínusz vonal fölött, mint alatta. A jó időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat decemberben például még valamennyi munkását dolgoztatta. Az időjárás ilyen alakulása azonban nem téveszti meg a vállalat műszaki vezetőit. Felkészülten várják a nagyobb hideget. A munka jó megszervezése mellett azonban fokozottabban kell gondoskodni a balesetek megelőzéséről, hiszen számos speciális baleseti forrás adódik a tél beálltával. Süle Sebestyénnel, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felelősével és Váradi Géza munkavédelmi előadóval arról beszélgetünk, hogy mit tett a szakszervezeti bizottság az úgynevezett téli balesetek megelőzésére. — Súlyos baleseteket okozhat télen az utak, feljárók síkossága — mondja Sülé Sebestyén. — Ennek elkerülésére intézkedés történt arról, hogy terűtlen munkahelyen tartsanak készenlétben az utak, feljárók mellett homokot, salakot. Gázmérgezést okozhat a kosakosárral való fűtés. Ezért Szigorú intézkedést adtunk ki, hogy csak olyan helyiségben szabad dolgozni, ahol már nem ég a tűz a kokszkosárban. Az intézkedések betartásáról állandó ellenőrzéssel győződnek meg. Váradi Géza, a vállalat munkavédelmi előadója mindig a szakszervezeti aktívák jelenlétében tartja meg a munkahelyi szemléltet. Különös gondot fordítanak az állványzat védőfelszerelésének biztosítására. Fokozottan figyelik, vizsgálják a változó időjárásban az állványzatot, hiszen a gyakori hőingadozás következtében könnyen meglazulnál: az eresztékek, az ácskapcsok. A szakszervezeti bizottság még a tél beállta előtt 11 órás tanfolyamot rendezett a bizalmiak részére. A tanfolyam keretében előadást tartottak a balesetek megelőzése, elhárítása kérdéseiről is. A bizalmiak jól hasznosítják a gyakorlatban a tanfolyamon tanultakat. A vállalatnál hiánytalanul elvégezték a téli egészségvédelmi intézkedéseket is. A munkásszállásokon, öltözőkben, étkezdékben időben megtörtént a nagytakarítás. Az előírásoknak megfelelően biztosították a téli védőfelszereléseket, a megfelelő meleg ruházatot, így azután a dolgozóknak nincs okuk a panaszra. T. K. Jól beváltak az SZTK fizetőhelyeket ellenőrző bizottságok Múlt évben szakszervezetünk budapesti bizottsága 8 vállalatnál összesen 24 taggal létrehozta a kifizetőhelyeket ellenőrző albizottságokat. Szervezésük a SZOT titkárságának 1960. november 28-i határozata alapján történt. Az új bizottságoknak azt kellett ellenőrizniük, hogy a kifizetőhelyeit munkájában maradéktalanul érvényesülnek-e a társadalombiztosítási törvényeikben és rendeletekben foglalt elveit és jogok. A szervezésre elsősorban azokban az üzemeikben került sor, amelyekben jól dolgozik a társadalombiztosítási tanács és a vállalatot az üzemi kifizetőhelyek szempontjából első osztályúaknakk nyilvánították. A kijelölt vállalatok a következők voltak: 41. Építőipari V., 43. Építőipari V., Főv. 1. Építőipari V., Főv. 2. Építőipari V., Kőfaragó és Szobrászipari V., Vasútépítő V., Út- és Vasútépítő V. A bizottságok tagjai részére háromnapos szakmai tanfolyamot szerveztünk, melyhez az SZTK-alközpont illetékes csoportja nagy segítséget adott. A bizottságok munkájukat 1961. március havában kezdték meg. Minden bizottság kezdettől fogva munkaterv szerint dolgozik. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesznek fel és ha hibát találnak, azonnal megkövetelik az intézkedést, így történt ez pl. a Kőfaragó Vállalatnál, a 43. Építőipari Vállalatnál. Az albizottságok munkája nyomán az a tapasztalatunk, hogy helyes volt a SZOT-titkárság határozata. Bebizonyosodott, hogy a fejlődés érdekében, társadalombiztosítási vonatkozásban is fokozatosan rá kell térni a társadalmi ellenőrzés szélesítésére. A kifizetőhelyeket ellenőrző albizottság feladatát csak akkor képes jól ellátni, ha szigorúan megköveteli, hogy a társadalombiztosítás üzemi ügyvitelét az érvényben lévő rendeleteknek és határozatoknak megfelelően végezzék. Szakszervezetünk kéri a vállalatok gazdasági vezetőit, hogy e bizottságokat támogassák és ha problémával fordulnak hozzájuk, segítsék őket. A tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk, hogy a meglevő bizottságokat még jobban megerősítsük és a meglevőkhöz újabb albizottságokat szervezzünk, így területünkön 1962-ben 16 kifizetőhelyeket ellenőrző albizottság működik majd. Budapesti Bizottság társadalombiztosítási szakbizottsága Három a kislány Kedves ünnepség színhelye volt az elmúlt hetekben a Középülettervező Vállalat tanácsterme. A vállalati dolgozók gyermekeinek, három kisleánynak tartották meg a névadó ünnepségét. Ekkor kapta meg hivatalosan az Anna nevet Maczinger Béláné, Schwing Gabriella építészmérnöknő leánygyermeke. Az apa szintén az építész szakmában dolgozik. Kurucz Ágnes édesapja Kurucz József, a Szovjetunióban végzett építészmérnök, édesanyja vörösdiplomás vegyész. Végül Medvedi Laurának mindkét szülője KÖZTI dolgozó, az apa építészmérnök, az anya rajzoló. A hivatalos aktus, az ünnepélyes névadás és az ajándékok átadása után a jelenlevők meleg szeretettel vették körül az örömszülőket és a kis ünnepelteket. Pogány György stb.-titkár építők lapja 1962. JANUÁR 8. ,,Századgyűlés“— munkásőrfeleségekkel A szállingózó hófehérre varázsolta a Gorkij-fasort. A Bokányi Dezső építőmunkásőr zászlóalj parancsnoksága dísztermének ablakaiból ragyogó fény vetődött a kristályfehér hótakaróra. A balkonról betekintve, fehér asztalokat látunk szendvicsekkel, üdítő italokkal megrakva. Századgyűlés lesz. Méghozzá olyan, amilyen még eddig soha nem volt. A munkásőrök hiányoztak — feleségeik jöttek össze —, mintegy nyolcvanvan —, egy idő baráti beszélgetésre, a zászlóalj és a század parancsnokaival. Hogy mi volt a téma? Az, hogy mit is csinálnak férjeik a munkásőrségben, hogyan állják meg helyüket a különböző harci feladatok elsajátításában. Egyszóval, mit tesznek a munkáshatalom további erősítéséért. Büszkék ezek az asszonyok párjaikra, hiszen nemsokára öt éve lesz annak, hogy legtöbbjük belépett a munkásőrségbe és hamarosan ott díszült egyenruhájukon az ötéves, jubileumi emlékjelvény. — Köszönetet mondok a feleségeknek, hogy segítenek férjeiknek a helytállásban. Továbbra is ezt kérjük az elvtársnőktől — mondja Varga Gyula, a harmadik század parancsnoka. Hasonlóan tolmácsolja köszönetét Halas Lajos elvtárs, a munkásőrség országos parancsnoka is: „Mi már egyszer kértük az önök segítségét, amikor férjeiket a munkásőrségbe hívtuk. Most itt az első alkalom arra, hogy ezt a támogatást meg is köszönjük. Csányi Lászlóné, Kovács Józsefné és a többiek mind arról biztosítják az országos parancsnokot, hogy ezután is számíthat támogatásukra. — A család büszke férjére, ki „civilben” kőműves, s amióta felhúzta a szürke egyenruhát frissebbé, életvidámabbá vált. Ezt viszont én köszönöm maguknak parancsnok elvtárs — mondja Palotás Imréné, s úgy látszik, ezek a keresetlen szavak a többi munkásasszony szívéből is fakadtak, mert Mikesen megtapsolták az érzéseiket szavakban kifejező asszonytársukat. Megható volt az is, amikor az egyik asszonyka elmondta: „Büszke vagyok arra, hogy a férjem munkásőr és a két hónap múlva születő gyermekem névadójául a századot kérem fel. Koccintanak a feleségek Halas elvtárssal, Pilinyi elvtárssal, a zászlóalj parancsnokkal, Szlukovinyi és Varga elvtársakkal, akik ott ülnek közöttük s figyelemmel hallgatják az okos asszonyi szavakat. Köszöntjük a munkásőrfeleségeket, akik segítik és buzdítják férjeiket a helytállásban. B. Gy. Továbbra is versenyez Egresi Vilma Kajakozó berkekben azt suttogták, hogy Hecker Gerhardné , Egresi Vilma, a Bp. Építők olimpiai bronzérmes versenyzője visszavonul. Nem akartuk elhinni, hogy a népszerű Cili — aki még koránt sem mondható idősnek — búcsút vegyen a lapáttól, a Dunától, szeretett egyesületétől. Íriszen reá nem csak egyesületünknek, hanem az egész magyar sportnak szüksége van még. A legilletékesebbet, magát Egresi Vilmát kerestük fel, remélve, hogy beszélgetésünk során megcáfolja majd a visszavonulásáról keringő híreket. — Tizenegy éve, 1950-ben kezdtem kajakozni a Bp. Építőknél. Akkor még nem a Margitszigeten, hanem az Újpesti rakparton volt az Építők vízi sporttelepe. Hamarosan nagyon jól éreztem magam az egyesületben. Nagyon szerettem az azóta, sajnos, elhunyt Kreuts Ede szakosztályvezetőt, az edzőm pedig Szabó Ferenc volt. Szorgalmasan dolgoztam, s a munkámnak meglett az eredménye. 1951-ben serdülő versenyeken győztem, 1953-ban pedig ifjúsági bajnokságot nyertem az egyes és kettes 500 méteres és 2000 méteres távon. Még ebben az évben — 17 éves koromban — bekerültem a válogatott keretbe . 1954-ben a franciaországi Maconban megrendezett világbajnokságon az 500 méteres páros versenyben Lieszkovszky Valériával ezüstérmet nyertem. Azután évről évre következtek a nagy versenyek. Bejártam fél Európát. Wien, Bukarest, Snagov következett, majd 1957- ben a belgiumi Gandban az Európa-bajnokságon ötödik lettem az 500 méteres egyes és páros versenyen. A svédországi Westerrvikben győztem, az 1958- as prágai világbajnokságon pedig ismét az ötödik helyet szereztem meg. 1959-ben Duisburgban egy hellyel előbb végeztem, az 1960-as római olimpián pedig Bánfalvy Klárával sikerült az 500 méteres kettes kajakban bronzérmet nyernünk. 1959 tavasza óta Füzesséry Gyula készített elő a versenyekre, s hogy folytassam eredményeimet, tavaly a poznani Európa-bajnokságon ismét Bánfalvyval együtt evezve, újból bronzérmet nyertünk. Ez tehát már a tizenegyedik versenyévem volt. Közben tavaly Tatán megismerkedtem, az ugyancsak ott edző akadályfutó bajnokkal Hecker Gerharddal, a Műszaki Egyetem tanársegédjével, akivel házasságot kötöttem. Bevallom kissé elfáradtam, hiszen már hosszú évek óta naponta kétszer edztem. Hivatali munkámat az Épületfestő és Mázoló Vállalatnál kezdtem el, s ott dolgozom ma is teljesítmény-elszámolóként. Ráadásul nemcsak sportoló, hanem feleség is vagyok, a háztartással is vannak tehát gondjaim. Ha pedig már a gondokról beszélek, a legfőbb gondunk az, hogy nincs saját lakásunk, ami nekem és férjemnek is nagyon hiányzik. Végül még annyit, mostanában arra vagyok a legbüszkébb, hogy sok elfoglaltságom ellenére sikerült a Varga Katalin , Gimnáziumban megszereznem az érettségi bizonyítványt. Ez idő szerint valóban nem edzek, ez azonban már az elmúlt években is így volt az idény után egy-két hónapig. Sokan tudnak arról, hogy időnként fáradtságot érzek, ismerik nagy felfoglaltságomat is, valószínűleg így kelt szárnyra a visszavonulás híre — mondotta befejezésül Egresi Vilma, K. J. íme az utánpótlás: az Építők Rózsa Ferenc tekeszakosztályának Bp. I. osztályú női csapata Elnökségi határozat A szakszervezet elnöksége 1961. november 23-i ülésén megvitatta a központban működő nyugdíjas csoport vezetőségének azon javaslatát, mely szerint Szabó László nyugdíjas ács szaktársat örök időre ki kell zárni a szakszervezetből, mert a szakszervezeti székházban szervezett munkáshoz nem méltó magatartást tanúsít, ittas állapotban botrányosan viselkedik, összeférhetetlen, nyugdíjas társait szidalmazza, sőt, Kürti Géza és Árvai József nyugdíjas szaktársakat XI. 3-án tettlegesen bántalmazta. Az elnökség, bár igazat ad a nyugdíjas csoport vezetőségének abban, hogy Szabó László szaktárs ittas állapotban szervezett munkáshoz nem méltó magatartást tanúsít, összeférhetetlen, izgága természetű, aki erősen hajlamos az iszákosságra, amikor is féktelen demagógiát folytat, s hogy ezen magatartást mélységesen el kell ítélni, úgy határozott: a kizárási javaslatot függőben tartva, 1961. december 1-től számított két évig Szabó Lászlótól minden szakszervezeti kedvezményt megvon. Nem részesülhet sem külföldi, sem belföldi kedvezményes üdültetésben, nem kaphat kedvezményes utazást, nem veheti igénybe a kedvezményes étkezést, nem kaphat segélyt. A szakszervezetben levő büfében részére szeszes ital nem szolgálható ki és ha ittas állapotban jön a szakszervezeti székházba, a szolgálatot teljesítő portás köteles kiutasítani. Amennyiben Szabó László a kiutasításnak nem engedelmeskedik, azt jelezni kell az elnökségen. Amennyiben Szabó László ezen idő alatt sem változtat szervezett munkáshoz nem méltó viselkedésén, az elnökség a szakszervezetből való kizárásra szóló javaslatot a központi vezetőség elé terjeszti. Az elnökség kimondotta, hogy ezen határozatot az Építők Lapjában nyilvánosságra kell hozni. Szabó László szaktársnak ugyancsak az Építők Lapjában önbírálatot kell gyakorolnia. Az elnökség úgy gondolja, hogy ezen határozat, illetve annak végrehajtása hozzásegíti Szabó László szaktársat, hogy eléggé el nem ítélhető magatartását megváltoztassa. Az elnökség reméli, hogy Szabó László szaktárs megembereli magát és leküzdi súlyos hibáit. Szerkesztőségünk az elnökség határozata értelmében felszólította Szabó Lászlót, hogy nyilatkozzék fegyelmi ügyéről és a döntésről. Szabó László kijelentette, hogy a döntéssel nem ért egyet, súlyosnak tartja és nem érzi magát vétkesnek. Kifogásolta, hogy nem hallgattak meg, holott, amint azt a nyugdíjas csoport fegyelmi bizottsága is tanúsítja, többszöri felszólítás ellenére ő nem jelent meg az üléseken. Magatartásának megváltoztatásáról, hibáinak kijavításáról nem nyilatkozott. építők lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja az Épitő-, Fa- és Épiőanyagipar Dolgozók Szakszervezete Szerkesztősés Bpest VI.. Dózsa György 01 64/» Telefon 423—761 Csekksza.-olaszam ?2 «15 pd Példányszám «5 t0 D11 Terjeszti a Népszava Lapkiadó V. Szikra Lapnyomda Budapest VIII. Rökk Szilárd u. 6.