Építők Lapja, 1966 (66. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-03 / 1. szám

1966. JANUÁR 3. Az építésügyi miniszter és szakszervezetünk elnökségének együttes határozata a szocialista munkaverseny-mozgalom 1906. évi irányelveiről Sikeresen teljesítettük má­sodik ötéves tervünket, ezzel a szocializmus építésének je­lentős szakasza fejeződött be hazánkban. Az elmúlt 5 év alatt több mint 200 milliárd forintot használtunk fel beru­házásokra, egymillió ember költözött új lakásba. Ipari és kommunális létesítmények egész sorával gazdagodott or­szágunk népe. Ezeknek az eredményeknek elérését nagy­mértékben elősegítették az építő- és építőanyagipari fi­zikai, műszaki és adminisztra­tív dolgozók, megteremtették harmadik ötéves tervünk tel­jesítésének szilárd alapját. Az építő- és építőanyag­­ipar 1966. évi tervében rögzí­tett feladatok teljesítését elő­segítő szocialista munkaver­seny irányelveit — az Építés­ügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi szerv, valamint fő- és szakfelügye­lete alá tartozó tanácsi építő- és szerelőipari vállalatok és tervezőirodák (vállalatok) ré­szére — az alábbiakban hatá­rozzuk meg: „ A kivitelező építőipar­ban fontos feladat a termelés tervszerűségének és a szükségletek kielégítésének biztosítása. Törekedni kell az éves építési program­ban kije­lölt feladatok — elsősorban a kiemelt építkezések — határ­időre, kiváló minőségben tör­ténő átadására. Jelentős javulást kell elér­ni a kivitelezés során közre­működő (beruházó, tervező, kivitelező) szervek fokozot­tabb, tervszerűbb együttműkö­désének kialakításában. A fej­lett, korszerű munka- és ter­melésszervezés megvalósításá­ra, illetve szélesítésére nagy gondot kell fordítani. A kivi­telezés racionális ütemezésé­vel maximálisan kell kihasz­nálni a téli munkavégzés le­hetőségeit. Törekedni kell az éves lakásátadási terv no­vember végéig történő telje­sítésére, ezen belül az egyen­letesebb negyedéves átadási arányok biztosítására. Fokozott figyelmet kell for­dítani a költségek csökken­tésére, a takarékos gazdálko­dás további szilárdítására. Tö­rekedni kell a rendelkezésre álló termelőkapacitások leg­gazdaságosabb és legcélsze­rűbb kihasználására. Fontos feladat a munka termelékeny­ségének emelése, a technoló­giai és munkafegyelem meg­szilárdítása.­­ Nagy gondot kell for­dítani a minisztériumi iparban az exportfeladatok teljesítésére, a fizetési mérle­get javító tényezők feltárásá­ra és hasznosítására. Töreked­ni kell a lakosság, valamint az építőipar igényeinek meny­­nyiségi, minőségi és ütemsze­­rű kielégítésére. Emelni kell a termelékeny­ség színvonalát, tovább kell fokozni a gyártás- és gyárt­mányfejlesztést, a technoló­giai fegyelem szilárdításával javítani kell a kibocsátott ter­mékek minőségét, biztosítani kell a selejtes áruk arányának csökkenését. Továbbra is fontos feladat a költségek csökkentése, az anyaggal, energiával, emberi munkaerővel való takarékos gazdálkodás javítása. Töreked­ni kell az elfekvő készletek hasznosítására.­­ A gazdasági feladatok végrehajtása céljából nagy gondot kell fordítani a dolgozók — különösen a fiatal szakmunkások és ipari tanulók — szociális és kulturális igé­nyeinek kielégítésére, a mun­kakörülmények javítására, a termelésben élenjáró dolgozók és a törzsgárda fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsü­lésének kifejezésére. Törekedni kell a balesetek számának és súlyosságának tervszerű és tudatos csökken­tésére, biztosítani kell a bal­esetelhárítási óvórendszabá­lyok betartását, az oktatás színvonalának emelését, a munkavédelmi tevékenység javítását A dolgozók szocialista tuda­tának emelése érdekében, fo­kozott figyelemmel kell kísér­ni a szocialista brigádok, a szocialista munka műhelye, üzeme, építéshelye, gyára, vál­lalata címért versenyző kol­lektívák vállalásai teljesítésé­nek segítését, a szakmai és po­litikai oktatás színvonalának növelését. Az 1966. évi szocialista munkaverseny e főbb irány­elvei alapján a nagyvállala­tok, a gyárak (üzemek, üzem­egységek) részére, a vállalatok és gyárak (üzemek, üzemegy­ségek) pedig a kisebb termelé­si egységek dolgozói részére — a 4/1965. (Bp. Ért. 15.) ÉM— ÉFEDOSZ—HVDSZ sz. együt­tes határozata 4. §-ában fog­laltak alapján — határozzák meg azokat a konkrét és rész­letes irányelveket, melye­knek figyelembe vételével kell meg­szervezni és irányítani a dol­gozók szocialista munkaver­­seny-mozgalmát. A gazdasági és társadalmi szervek a dolgozók mozgósítá­sával, a tervek és vállalások teljesítéséhez szükséges felté­telek megteremtésével segítsék elő az 1966. évi gazdasági fel­adatok sikeres megvalósítását. EPITOK lapja A közlekedés- és posta­ügyi miniszter és szakszervezetünk elnökségének együttes határozatai a szocialista munkaverseny-mozgalom 1966. évi irányelveiről Az elmúlt öt év alatt új utak és hidak egész sorával gazdagodott dolgozó népünk. Jelentős előrehaladást értünk el az ország úthálózatának bővítésében és korszerűsítésé­ben. összesen 297 km új út épült, 3750 km út korszerűsí­tésére és 602 km út portalaní­tására került sor. Ezeknek az eredményeknek eléréséhez nagymértékben járultak hozzá a mélyépítőipar fizikai, mű­szaki és adminisztratív dolgo­zói, szilárd bázist teremtettek harmadik ötéves tervünk tel­jesítéséhez. A mélyépítőipar 1966. évi tervében rögzített feladatok teljesítését elősegítő szocialis­ta munkaverseny irányelveit — a KPM Közlekedési Építő Tröszt felügyelete alá tartozó valamennyi vállalat részére — az alábbiakban határozzuk meg: „ Nagy figyelmet kell fordítani a kijelölésben szereplő valamennyi létesít­mény — utak és hidak — épí­tési idejének csökkentésére. Fontos feladat a technológiai előírások betartása, az építő­ipari munka minőségének ja­vítása. Törekedni kell a munka ter­melékenységének emelésére, a műszaki fejlesztési célok meg­valósítására. A gépek kihasz­nálásának fokozása, az üzem­zavarok gyors elhárítása, a ja­vítási idők és gépállásórák je­lentős csökkentése, valamint a munkafegyelem megszilárdí­tása is fontos cél. Nagy gondot kell fordítani a nehéz fizikai munkák fokoza­tos kiszorítására, a kisgépesí­­tés fokozására, el kell érni, hogy az újonnan beszerzett gépek munkába állítása meg­gyorsuljon.­­ Fontos feladatnak kell tekinteni a gazdaságos kivitelezési módszerek alkal­mazását, a típustervek foko­zottabb felhasználását, elsősor­ban a kis- és középhidak épí­tésénél. A költségek csökken­tése, az élő- és boltmunkával való takarékos gazdálkodás szélesítése továbbra is fő fel­adat. Törekedni kell arra, hogy a javítási költségek ne halad­ják meg a gépk­öl­tségnormák­­ban előirányzott összegeket. A saját szállítóeszközök te­kintetében csökken­jen az egy tonnára jutó állásidő és emel­kedjen a hasznos kilométerek aránya.­­ A gazdasági és mozgal­mi szervek vezetői se­gítsék elő, hogy a tervek és vállalások teljesítéséhez szük­séges feltételek megteremtése biztosítsa az 1966. évi gazda­sági feladatok végrehajtását. Nagy gondot kell fordítani a dolgozók — különösen a fia­tal szakmunkások és ipari ta­nulók — szociális és kulturális igényeinek kielégítésére, a munkakörülmények javításá­ra, a termelésben élenjáró dolgozók és a törzsgárda fo­kozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésének alkalmazásá­ra. A balesetelhárítási munka további javítása és a baleset­­mentes termelés biztosítása érdekében törekedni kell a munkavédelmi őrségek tevé­kenységének javítására. Biz­tosítani kell a balesetelhárítá­si rendeletek elsajátítását, a védőberendezések állandó el­lenőrzését és korszerűsítését. Nagy gondot kell fordítani az oktatás színvonalának emelé­sére. A dolgozók szocialista tuda­tának emelése érdekében fo­kozott figyelemmel kell kí­sérni a szocialista brigádok, a szocialista munka építéshelye, műhelye, vállalat­a címért ver­senyző kollektívák vállalási teljesítésének segítését, a szak­mai és politikai oktatás szín­vonalának növelését. Az építésügyi miniszter és szakszervezetünk elnökségének együttes határozata Az „Élüzem“ dm és az „MT-SZOT Vörös Vándorzászló“ elnyerésének 1966 évi célkitűzéseiről Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek, valamint fő- és szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építő- és szerelőipari vállalatok, ■ ter­vezőirodák (­vállalatok) részé­re az „Élüzem” cím, illetve az „MTA SZOT Vörös Vándor­zászló” elnyerésének 1966. évi célkitűzéseit az alábbiakban határozzuk meg. „ AZ ÉM ÉPÍTŐ-, SZAK­­ÉS SZERELŐIPARI, VALA­MINT A TANÁCSI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALA­TOK RÉSZÉRE. ___ 1. Az éves, tételes kijelölés­ben szereplő — elsősorban a kiemelt — munkák szerződés­ben rögzített, vagy a felügye­leti szerv által előírt átadási határidejének betartása. 2. A munkatermelékenység elért színvonalának növelése. 3. A termelési költségek csökkentésére vonatkozó cél­kitűzések teljesítése. 4. A technológiai előírások betartásával az átadási jegy­zőkönyvben szereplő minőségi és mennyiségi hiányok érték­arányának bázishoz viszonyí­tott csökkentése. 5. A kiemelt műszaki fej­lesztési-szervezési feladatok teljesítése. 6. Az 1000 főre jutó balese­tek számának, illetőleg az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának bázishoz és a szak­mai átlaghoz viszonyított csök­kentése. 7. Ha a vállalatnál — mely egyébként teljesítette az 1—6. pontban felsorolt célkitűzése­ket — halálos kimenetelű üze­mi baleset történik, az „Él­üzem” cím odaítélését a halá­los baleset összes körülmé­nyeinek együttes vizsgálati eredményeitől kell függővé tenni. II. AZ ÉM IPARVÁLLALA­­TAI ÉS­­IPARI NAGYVÁL­­LALATAI RÉSZÉRE. 1. A szükségletek kielégítése, a termékek mennyiségi és mi­nőségi előirányzatának teljesí­tése, a selejt csökkentése. 2. Az exportfeladat teljesíté­se, túlteljesítése. 3. A belkereskedelem felé történő értékesítési terv telje­sítése. 4. A költségek csökkentésére vonatkozó célkitűzések teljesí­tése. 5. A tervben előírt proto­típus- és nullszériagyártási feladatok, valamint egyéb ki­emelt műszaki fejlesztési fel­adatok határidőre történő tel­jesítése. 6. Az 1000 főre jutó balese­tek számának, illetőleg az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának bázishoz és a szak­mai átlaghoz viszonyított csök­kentése. 7. Ha az iparvállalatnál — mely egyébként teljesítette az 1—6. pontban felsorolt célki­tűzéseket — halálos kimene­telű üzemi baleset történik, az „Élüzem” cím odaítélését a ha­lálos baleset összes körülmé­nyeinek együttes vizsgálati eredményeitől kell függővé tenni. 8. Ha az ipari nagyvállalat­nál — mely egyébként teljesí­tette az 1—6. pontban felsorolt célkitűzéseket — a gyárak szá­mának egyharmadát meg nem haladó részében halálos kime­netelű üzemi balesetek for­dultak elő, az „Élüzem” cím odaítélését a halálos balesetek összes körülményeinek együt­tes vizsgálati eredményeitől kell függővé tenni. III. AZ ÉM ÉPÍTŐIPARI ANYAGELLÁTÓ ÉS KÉSZ­LETEZŐ VÁLLALAT RÉ­SZÉRE. 1. A közvetlen munkahelyi ellátásba bevont anyagok te­kintetében a munkahelyi ki­szolgálás biztosítása az irá­nyítószerv utasítása szerint. 2. A felhasználók irányában a szerződéses kötelezettség teljesítése. 3. Az elfekvő készletek bá­zishoz viszonyított értékará­nyának csökkentése. 4. A raktározási selejt érték­arányának bázishoz viszonyí­tott csökkentése. 5. Az át nem hárítható köt­bérek és bírságok együttes összegének bázishoz viszonyí­tott csökkentése. IV. AZ ÉM ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT RÉSZÉRE. 1. Az egy fuvarórára jutó szállítási tonnaterv túlteljesí­tése, figyelembe véve az átla­gos szállítási távolság alaku­lását. 2. A költségek csökkentésére vonatkozó célkitűzések teljesí­tése. 3. A gépkocsik napi átlagos üzemórájának a bázishoz vi­szonyított növelése. 4. Az 1000 főre jutó balese­tek számának, illetőleg az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának bázishoz viszonyí­tott csökkentése. 5. Ha a vállalatnál — mely egyébként teljesítette az 1—4. pontban felsorolt célkitűzése­ket — az üzemegységek szá­mának egyharmadát meg nem haladó részében halálos kime­netelű üzemi baleset történik, az „Élüzem” cím odaítélését a halálos baleset összes körül­ményeinek együttes vizsgálati eredményeitől kell függővé tenni. V. AZ ÉM TERVEZŐVÁL­­LALATOK ÉS TANÁCSI TERVEZŐIRODÁK RÉSZÉRE. 1. A műszaki fejlesztési cél­kitűzések (építési anyagok, szerkezetek és technológiák, illetve műszaki szervezési módszerek) tervszerű meg­valósítása. 2. A műszaki, tervezési mun­káknak a szerződésben rögzí­tett, illetve a felügyeleti szerv által előírt határidőre történő megvalósítása. 3. A típustervek, típusszer­kezetek fokozottabb alkalma­zása, a gazdaságos és célnak megfelelő egyedi tervek ismé­telt felhasználása. 4. A vállalat terhére meg­ítélt, át nem hárított kötbérek és kártérítések együttes össze­gének bázishoz viszonyított csökkentése. 5. Az építési költség csök­kentése a költségnormákhoz, illetőleg a beruházási program előirányzatához viszonyítva, a beruházási takarékossági moz­galom irányelvei szerint. VI. AZ ÉM SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT részére. 1. A vállalati általános költ­ségek bázishoz viszonyított csökkentése. 2. Az étkeztetés minőségé­nek javítása. Az egy ebédadag átlagos kalóriaértékének — bruttó 1450, nettó 1040 kalória — szolgáltatása mellett a nettó kalóriaértékhez viszonyított teljes értékű fehérje 12 száza­lékos biztosítása. 3. A szálláskultúra fejlesz­tése, a felszerelési normatívák betartása, a szálláskarbantar­tás ütemterv szerinti teljesí­tése. 4. Az 1000 főre jutó balese­tek számának, illetőleg az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának bázishoz viszonyí­tott csökkentése. 5. Ha a vállalatnál halálos kimenetelű üzemi baleset tör­ténik, az „Élüzem” cím oda­ítélését a halálos baleset ösz­­szes körülményeinek vizsgá­lati eredményeitől kell függő­vé tenni. A közlekedés- és postaügyi miniszter és szakszervezetünk elnökségének együttes határozata az „Élüzem“ cím és az „MT-SZOT Vörös Vándorzászló“ elnyerésének 1966. évi célkitűzéseiről A KPM Közlekedési Építő Tröszt, illetve a KPM Közúti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok részére az Élüzem cím, illetve az MTV SZOT Vörös Vándorzászló el­nyerésének 1966. évi célkitű­zéseit az alábbiakban határoz­zuk meg. 1. A KPM KÖZLEKEDÉS­ÉPÍTÉSI VÁLLALATOK RÉ­SZÉRE 1. Az építőipari termelési terv teljesítése, illetve túltel­jesítése. 2. A vállalati eredményfel­­adat teljesítése, illetve túltel­jesítése. 3. Az egy munkás + alkal­mazottra jutó termelékenysé­gi terv túlteljesítése. 4. A népgazdaságilag fontos, kiemelt építési feladatok szer­ződéses határidőre történő tel­jesítése. 5. Az 1000 főre jutó balese­tek számának, illetőleg az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának csök­kentése az irányító szerv által meghatározott bázishoz ké­pest. Ha a vállalatnál — mely egyébként teljesítette az 1—5 pontban felsorolt célkitűzése­ket — halálos kimenetelű üze­mi baleset történik, az Élüzem cím odaítélését a halálos bal­eset összes körülményeinek együttes vizsgálati eredmé­nyeitől kell függővé tenni. II. A KPM GÉPJAVÍTÓ ÉS KÖLCSÖNZŐ VÁLL­ALATOK RÉSZÉRE 1. Az egy ledolgozott mun­kásórára jutó ipari termelé­kenységi terv túlteljesítése. 2. A vállalati eredményfel­adat teljesítése, illetve túltel­jesítése. 3. A javítási átfutási idők csökkentése az irányító szerv által meghatározott bázisok­kal szemben (Közlekedésépí­tési Gépjavító V.). 4. A kölcsönzött gépek meg­hibásodásából származó ki­esési idő csökkentése a bázis­hoz képest (Közúti Gépellátó Vállalat). 5. Az 1000 főre jutó balese­tek számának, illetőleg az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának csökkentése az irá­nyító szerv által meghatáro­zott bázishoz képest. Ha a vállalatnál — mely egyébként teljesítette az 1—5 pontban felsorolt célkitűzése­ket — halálos kimenetelű üze­mi baleset történik, az „Él­üzem” cím odaítélését a halá­los baleset összes körülménye­inek együttes vizsgálatai ered­ményeitől kell függővé tenni. III. AZ ÚT- ÉS VASÚTTER­VEZŐ VÁLLALAT RÉSZÉRE 1. A tervezett önköltségi szint betartása, illetve csök­kentése. 2. A műszaki tervdokumen­tációk kifogástalan, az előírt műszaki-gazdasági követelmé­nyeknek megfelelő szolgálta­tása. 3. Szerződési határidők meg­tartása. 4. A szerződésekben és vég­számlákban indokolatlanul felszámított és visszaítélt díj­összegek — a termelési érték­hez viszonyított — arányának 0,3 százalékos szinten tartása, illetve ez alá csökkentése. 5. A minőségi kifogás, vagy késedelmes szállítás miatt ér­vényesített kötbérek és kárté­rítések összegének csökkenté­se a bázishoz képest EGYMILLIÓ TONNA KAPACITÁSÚ CEMENTGYÁR ÉPÜL A 2,4 milliárd forintos be­ruházás helykijelölése meg­történt. A tervek szerint az új gyárat, mely 1 millió ton­nás cement és 120 tonnás mész termelésével az ország legna­gyobb üzeme lesz, Beremend és Nagyharsány között, Vörös­puszta közelében, a cement­ipari alapanyagot szolgáltató nagyharsányi kőbánya közvet­len szomszédságában építik fel. 1966—1967-ben elkészülnek a részletes tervek, s 1968 ta­vaszán megindul az építkezés. A gyár két ütemben kapcso­lódik be a termelésbe: 1970- ben egy gépsorral, fél kapaci­tással, 1972-ben pedig vala­mennyi gépegységgel. A gyár berendezéseit nyugatnémet, csehszlovák, NDK, illetve ha­zai vállalatok szállítják. A mostani széntüzelésű rend­szerrel szemben, az új üzem olajtüzeléssel dolgozik majd, ami jelentős kalóriamegtaka­rítást eredményez. A beruhá­zási programban szerepel egy 400 lakásos lakótelep felépíté­se is. Itt kapnak majd otthont a gyár dolgozói. Az új gyár üzembe lépése még viszonylag távoli, a műszaki káderek biz­tosítása érdekében azonban már most megkezdődött a fia­talok toborzása. A gyár társa­dalmi ösztöndíj biztosításával szeretné elérni, hogy az épít­kezések befejezésére megfele­lő számú gépészmérnök, ve­gyész, elektromérnök, és vil­lamosipari szakember álljon rendelkezésre. ÖTEZER KÖBMÉTER SÓDERT rendeltek meg előre a Tolna megyei Tanács Építőipari Vál­lalat vezetői, a jövő évi mun­kákhoz. Sőt a dombori ideig­lenes kikötőből meg is kezd­ték a szállítást a munkahely­re. 3

Next