Építők Lapja, 1968 (63. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-08 / 8. szám
9 Egy verseny, amelyben a FÉMMUNKÁSnak nem termett babér GYAKRAN EMLEGETETT szólás-mondás: a tények makacs dolgok. Ugyanis cáfolhatatlanok. Az is igaz azonban, hogy olykor különös ellentmondásokat lehet a tények mögött felfedezni. Vegyünk egy aktuális témát ennek illusztrálására. A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával és az Élüzem címmel nem egy alkalommal kitüntetett vállalatok közé tartozik a FÉMMUNKÁS. Közismert az is, hogy ez a vállalat a legkorszerűbb hazai épületszerkezetek kikísérletezője és gyártója, számos külföldi cég megbízható szállítója. Ugyanakkor ez a vállalat évek óta csakúgy, mint 1967-ben, nagyon is mérsékelt eredményekről tudott számot adni a műszaki fejlesztés egyik részterületén. Ez pedig az újítási tevékenység. Vajon miért? Lássuk mindenekelőtt a tényeket. Tavaly a vállalat öt gyárában és a központban dolgozók összesen 325 újítási javaslatot nyújtottak be. Első pillantásra ez nem is tűnik kevésnek még egy olyan nagy ipari vállalatnál sem, mint amilyen a FÉMMUNKÁS. A benyújtott 325 újítási javaslattal szemben ugyanebben az időszakban 229 javaslat jutott az elutasítás sorsára — nyilván egy részüket nem 1967-ben adták be. Elfogadtak összesen, illetve megvalósítottak 105 újítást, további 58-at pedig kísérletre találtak alkalmasnak. A LEGTÖBB ÚJÍTÓ a vállalat kiskunhalasi gyárában jelentkezett 1967-ben; az szembetűnő mindössze, hogy a regisztrált 95 beterjesztett újítási javaslattal szemben mindössze 19 került megvalósításra. A központ dolgozói által beadott 58 újítási javaslattal szemben ebben az időszakban csak 8 újítás valósult meg. Ennél jóval kedvezőbb volt a helyzet a vállalat angyalföldi és kecskeméti gyárában. Az előbbiben 24, az utóbbiban pedig 21 újítási javaslat valósult meg a benyújtott 47, illetve 50 javaslattal szemben. A vállalati újítómozgalom éves terve, az 1967. évi feladatok programja nem valósult meg. Egy-egy témában volt ugyan kezdeményezés, akadt olyan is, amely eredményes volt. Szedresi Gyula gépészmérnök nevéhez fűződik például a korábban, s részben még ma is sok gondot okozó sűrített préslég-vezeték hálózat konstrukciós hibájának korrigálása. A többi zömmel azt jelzi, hogy ösztönzőjük nem a vállalat égető problémáit rögzítő újítási feladatterv volt. Tagadhatatlan, hogy ennek ellenére jónéhány értékes, újszerű és a vállalatnak előnyös, gazdaságos újítást vezettek be. AZ ÚJÍTÁSOK figyelemre méltó műszaki korszerűsödést eredményeztek, egyúttal tetemes haszonnal is jártak. Tanúbizonyságai annak, hogy a vállalat gárdája hivatása magaslatán áll, képes olyan feladatok megoldására is, amelyek nem kényszeríthetők be az alkalmaztatással járó mindennapi feladatok kategóriájába. Felmerül hát a kérdés, hogy az építőipari vállalatok 1967. évi újítási versenyében — amelyet szakszervezetünk és az időközben megszűnt Építőipari Főigazgatóság értékelt nagy körültekintéssel — miért végzett a FÉMMUNKÁS az utolsók között is majdnem legutolsóként. A vállalat új műszaki igazgatója, Kádár István, aki az újítási javaslatok egyszemélyi elbírálója, e kérdésre így válaszolt: A FÉMMUNKÁS-t az európai színvonal felé törekvés, a termelés szervezettsége jellemezte és jellemzi általában. Hasonló szervezettségre van szükség az újítómozgalom felkarolásában, ösztönzésében, adminisztrálásában is. E magasabb szintű szervezettség megteremtésére már tettünk lépéseket. Átszerveztük az újítási ügyintézésit, gyorsítottuk az elbírálást. Kidolgoztuk a vállalat újítása szabályzatát és január elején kiadtuk az újítási feladattervet. Célunk, hogy az újítóknak legalább az átlagos átfutási időn belül kimondjuk az igent vagy a nemet. A vállalati szakszervezeti bizottság újítási megbízottja, Tárász József mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az SZB soronkívüliséget biztosít a fellebbezéseknek, az újítási panaszok intézésének. Egyébként ilyen nem sok akad, s a szakszervezeti aktivisták inkább azt nehezményezték eddig, hogy a vállalat nem használja ki eléggé az újítók ambícióit. Gyakran előfordul, hogy nem értenek egyet a vállalatvezetéssel az újítások minősítése dolgában. Fékezi az újítási kedvet, hogy a vállalat leginkább munkaköri kötelességként fog felújítási javaslatokat, s emiatt ma is számtalan ötlet, javaslat kallódik el, vagy kidolgozva fekszik a munkatársak fiókjaiban. TÉNY, HOGY A FÉMMUNKÁS termékeiben, azok gyártási technológiájában megjelenik az az újító szellem, amely — Gulyás vezérigazgató szavai szerint — a vállalat kollektíváját mindig is áthatotta. Ezért tudott vállalatunk évről, évre nagyobb sikereket felmutatni a termelésben — tette hozzá a vezérigazgató. Az is igaz, hogy a korszerűsödés többségében nem kifejezetten benyújtott, elfogadott és bevezetett újítások útján valósult meg. Ez a tevékenység vállalatunk dolgozóinak jól felfogott érdekein alapult, végrehajtásuk pedig a rendelkezésünkre álló kitűnő műszaki és munkásgárda mindennapi munkafeladatainak alkotja szerves részét. A FÉMMUNKÁS eredményeit nyilvánvalóan nem lehet elvitatni. Az is nyilvánvaló azonban, hogy az újításokkal való foglalkozásban az elmúlt évek során nem volt minden rendben. Erre mutat az a bizonyos verseny is, melyben a vállalatnak sok babér nem igen termett. Ez pedig feltétlenül arra kell hogy intsen: az elhatározott intézkedések szellemében az őt megillető helyre kell tenni az újítómozgalmat a vállalatnál. Egészséges újítómozgalomból egyedül a vállalat nyerhet — és nem is keveset. K. S. Százéves a Pécsi Porcelángyár Fazekasműhelytől a korszerű nagyüzemig A gyárnak az utóbbi húsz esztendőben befutott gyorsütemű fejlődésére jellemző, hogy amíg 1948-ban 1709 tonna árut gyártottak, idei tervük 5300 tonna porcelán. Ezt a magas feladatot — lévén új mechanizmus — új módon kell végrehajtania a Pécsi Porcelángyár kollektívájának. Azt, hogy kitűnő szakemberek, szorgalmas és ügyeskezű munkások, már sokszor bebizonyították. Legutóbb éppen tavaly, s annak alapján kaphattak „tizenharmadik” havi keresetnek beillő nyereségrészesedést. Az idén már azon is sok múlik, mennyire jó kereskedők ... A korábbiaknál is nagyobb szerepe van most a gyárban a minőség javításának, a választék bővítésének. Olyan cikkeket akarnak gyártani, amit keresnek, s amiért szívesen adják pénzüket a vásárlók. Legfontosabb gyártmányaik az idén és a jövőben is az ipari porcelánok, a szigetelők. Műszaki fejlesztésükre jutó erőik javát is ezekre koncentrálják. Új típusú nagyfeszültségű szigetelőket dolgoznak ki az igények alapján. Növelik a szigetelők elektromechanikai szilárdságát. Megvalósítják az amerikai szabványnak megfelelő ASA 525-ös szabadvezetéki függőszigetelők gyártását. A legnagyobb gyártási volumennövelést a sajtolt műszaki porcelánoknál tervezik, amelyek iránt igen nagy a kereslet. Ezek mennyiségét az idén 400 tonnáról 700 tonnára növelik. Megvalósítják az idén a 60 kilovoltosnál nagyobb szigetelők házilagos szerelését és kidolgozzák a sajtolt lámpatestek szerelési technológiáját is. Bár együttműködésük eddig sem volt rossz, az idén szorosabb kapcsolatot építenek ki a Transelektro Külkereskedelmi Vállalattal, hogy fejleszszék exportjukat. Alig van a kerámiaiparnak olyan szakterülete, amivel a tapasztalt műszaki vezetők, munkások már ne foglalkoztak volna. Előnyös ez most, amikor különös hangsúlyt kap a választék bővítése, a piackutatás. Érdekes programot dolgoztak ki arra, hogy felújítsák régi, már-már elfelejtett gyártmányaikat. Ez a különös „reneszánsz” a Zsolnay-gyár régi hagyományaira támaszkodik. Most vállalkoznak arra, hogy felújítsák a 20-as években abbahagyott majolikagyártást. Kísérleti jelleggel máris készítik a Scharffeuer technikával díszített magastüzű dísztárgyakat. Ezt a különlegesen szép munkát egy régi szakember, Kovács István, a festészet főművezetője irányítja. A majolikavázákat alapmáz bevonattal 1250 fokon égetik ki, majd ezután kézzel festik rá a mintákat. A másodszori égetésnél újra 1250 fokra hevítik a tárgyakat, s ekkor a mázfesték egybeolvad az alapmázzal, anélkül, hogy színét változtatná, vagy szétfolyna. Éppen e két követelmény jelenti a magastüzű dísztárgyak készítésének legnagyobb problémáját és teszi azokat különlegesen értékessé, széppé. A dísztárgyak készítésében egyébként azt az elvet vallják, hogy inkább kevesebbet készítsenek belőlük, de azt különleges műgonddal és kitűnő minőségben. Photogránit épületkerámia gyártásukban is felélesztik a régi hagyományokat, természetesen új technológiával, fejlettebb módszerekkel, de modern vonalakat is követve. Legújabb pirogránit épületdíszítő elemeikre, térplasztikáikra, kerti garnitúrájukra és szobraikra a Budapesti Nemzetközi Vásáron szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét, ahol gazdag kollekciót mutatnak be ezekből a gyártmányaikból. Fejlesztési terveik között szerepel hordozható cserépkályha típusok kidolgozása. Színes kályhacsempék kidolgozásával is bővíteni kívánják választékukat, hogy feloldják e gyártmány évek óta tartó egyhangúságát. A korszerű nagyüzemi módszerek alkalmazása közepette bonyolult feladat ipari porcelánokból a széles áruválaszték biztosítása. A Pécsi Porcelángyár azonban most arra összpontosítja figyelmét, hogy megfeleljen a vásárlók igényeinek. A kicsitől az óriásig a legkülönbözőbb méretekben gyártják az ipari porcelánokat. Legnagyobb méretű gyártmányuk a 245 kilovoltos áramváltó szigetelő. Két- és félméteres magasságával valóságos porcelán óriás. A Ganz Villamossági Gyár részére készítik ezeket a 350 kilogramm súlyú áramváltó szigetelőket. Gyártásuk módszerét egyéves kísérletezés során dolgozták ki a porcelángyári szakemberek. Az óriás szigetelőtestek megmunkálásához szükséges berendezéseket házilag állították elő és külön hőkezelő kamrát is létesítettek gyártásukhoz. Az áramváltó szigetelőket két darabban égetik, majd az alsó és a felső részek illesztési felületét kapcsan összecsiszolják. A két rész egymáshoz rögzítése magasabb hőmérsékleten kötő műanyagragasztó segítségével történik. S hogy a kép teljes legyen, mutassák be legkisebb gyártmányaikat is. Ezek az ellenállástestek. Van közöttük olyan apró, amelyikből száz darab is elférne egy gyufásdobozban. Átmérőjük 1,6 millimétertől 35 milliméterig terjed. Az ellenállástesteket főként a rádió- és televíziótechnikában használják fel. Egy televízió vevőkészülékbe például 60—70 darab ilyen apró alkatrész kerül beépítésre. A gyártmány nem új a Pécsi Porcelángyár dolgozói számára, hiszen az első megrendelést 1931-ben kapták ellenállástestre. Csakhogy hosszú éveken át elmaradott módszerekkel, nehéz körülmények között folyt a gyártás. Nehezen tudtak eleget tenni a magas fokú minőségi követelményeknek. Nem csoda, hogy „rabszolga malomnak” hívták a dolgozók azt a szálakba sajtoló berendezést, amelynek dobogóján két munkásnő járt körbe-körbe és forgatta a meghajtó kart. A régi műhely helyett, ahol csak 100 négyzetméteres terület állt az ellenállástest gyártás rendelkezésére, közel 50 millió forintos beruházással 1964-ben kezdték építeni az új Remix-üzemet. Itt 2900 négyzetméter alapterületen helyezték el a korszerű automata és félautomata gépeket. Ez év második felére befejeződik a második gépsor felszerelése. A modern gépi berendezéseket a Híradástechnikai Gépgyár állította elő 26 millió forintért. Jelenleg 100—120 millió darab ellenállástestet gyártanak mintegy 150 féle kivitelben. A piac igényeitől függően meg is kétszerezhető ez a kapacitás. Remix-üzem szakemberei most azon dolgoznak, hogy kifejlesszék az új igények kielégítésére alkalmas alkáli-ionszegény masszából készülő ellenállástestek gyártását. Lengyelországból, Jugoszláviából és Franciaországból érdeklődnek a nagypontosságú, szén- vagy fémréteggel bevont ellenállástestek iránt és az NDK-ból is számítanak megrendelésre. A külkereskedelemmel most kezdik megismertetni az új üzem kiváló minőségű gyártmányait. Százéves hagyományait megőrizve, új utakon halad a Pécsi Porcelángyár. Legfőbb törekvésük, hogy világszínvonalon álló gyártmányokkal öregbítsék az „öttornyos” régi márka becsületét. Lőrincz János Vége. Építők lapja Univerzális vázszerkezet Univerzális mezőgazdasági vázszerkezeteket is készít az Alsózsolcai Épületelemgyár. . Egyaránt alkalmasak lesznek tehénistállók, magtárak, gépszínek, raktárak, gyümölcstárolók és egyéb épületek öszszeszerelésére. Hasonló, mezőgazdasági üzemekben is felhasználható, univerzális vázszerkezet hazánkban eddig nem készült. A gyár az év végéig 200 000 négyzetméter alapterületnek megfelelő vázszerkezetet gyárt. FRANCIAORSZÁG XXII. kongresszusát tartotta a Francia Üvegipari Dolgozók Szakszervezete március 27—29 között Párizsban. A kongresszuson többek között megtárgyalták az automatizálás által kiszorított munkások helyzetét, s az ún. emigráns (nem francia nemzetiségű) munkások sorsát. Beszámoltak a szakszervezet pénzgazdálkodásáról és megválasztották az új vezetőséget. Főtitkárrá ismét Jean Terrin Lucien elvtársat választották meg. USA: Sztrájkoltak az üvegipari munkások Február 1-én tizenkét üzem 35 ezer üvegipari munkása lépett sztrájkba az USA-ban. Az üvegfúvók szakszervezete vezetésével magasabb bért követelnek, miután a létfenntartási költségek emelkedtek. A munkáltatók javaslatát nem tartják kielégítőnek. Harcukat aktívan támogatja és egy időben munkát követel jelentős számú munkanélküli üvegipari munkás is. 1968. Április 8. Mikor törik az üvegfal? Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet 1963 óta foglalkozik az építési anyagok, építőipari gépek vizsgálatával, amelyeket csak az intézet jóváhagyásával alkalmazhat az ipar. Az építési anyagok tűzállósági vizsgálata is az intézet profiljába tartozik. Speciális kemencében normál gázfűtéssel hevítik fel a profilüvegfalat. Körülbelül 800—1100 C fok közötti hőfok elérése után az üvegfal megrepedezik, majd összetörik és öszszeroskad. A drótháló nélküli profilüveget nagy létesítményeken, középületek homlokzatánál alkalmazzák. Az intézet olyan profilüveget vizsgál, amely a Miskolci üveggyárban készült. A gyártó cég a vizsgálatok alapján tájékoztatja a vásárlókat az üvegfal tulajdonságairól A hibákat kijavítani sosem késő Alig néhány hónapja, hogy a Fejér megyei építő-, fa- és építőanyagipari vállalatoknál aláírták a kollektív szerződéseket. Az előkészítő munkában több mint százan vettek részt és végleges formába öntésénél csaknem kétszáz, a dolgozók által benyújtott javaslatot vettek figyelembe. Bár az ünnepélyes aláírás óta rövid idő telt el, a tapasztalatok azt bizonyítják: a kollektív szerződések megfelelnek a követelményeknek. S ha a közelmúltban megjelent rendeletek, határozatok alapján elkészülnek a különféle mellékletek, függelékek, szabályzatok a kollektív szerződés valóban a vállalat alkotmányává válik. Egyik-másik vállalatnál persze — s ez a rövid határidők rovására írható — a kollektív szerződés egyes pontjait rosszul szövegezték meg és most meg kell változtatni. Például a megyei építőipari vállalatnál az étkezési hozzájárulásra a szükségesnél nagyobb összeget terveztek. Azt hitték, hogy emelkednek majd a beszerzési árak. S mivel ez nem következett be, „tartalék” keletkezett. Ezt az összeget most felhasználják a reggeli étkezési hozzájárulás kiegészítéséhez. Egy panaszos levél nyomán Fejér megyei bizottságunk megvizsgálta a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat kollektív szerződését. A szerződés kimondja: a havidíjasok munkaidejében benne foglaltatik az ebédidő és ennek alapján a polgárdk kőbányában foglalkoztatott művezetőktől — helytelenül — megvonták az ebédidőt. Miután a termelést közvetlenül irányító művezetőket másképpen kell elbírálni, így a megyebizottság intézkedett: a vállalat változtassa meg a kollektív szerződés tévesen megfogalmazott pontját. Azt is észrevette a megyebizottság, hogy a nyugdíjkorhatárt elért dolgozókkal kapcsolatos kérdésekben nem találni a szerződésekben megfelelő utalásokat, intézkedéseket. Legtöbb vállalatnál ugyan évek óta kialakult bizonyos „háziszokás”. Például az állami építőipari vállalatnál két hét fizetésnek megfelelő összeget kap a nyugdíjba vonuló dolgozó és ünnepélyesen elbúcsúztatják. A többi vállalatoknál csak elvétve találni ilyen hagyományokat. Ezen változtatni kell — döntöttek és elhatározták javaslatot tesznek a vállalatoknak, hogyan járjanak el ilyen esetekben. Mind a dolgozók, mind pedig a szakszervezeti tisztségviselők elpanaszolták a vállalatoknál tett látogatásunkkor: hiába kapták időben kézhez a kollektív szerződést, mert a benne foglaltak alkalmazása sokszor nehézségekbe ütközik, mivel egyáltalán nem kapható a Munka Törvénykönyve 6,50 Ft-os rövidített kiadása. (Az Építők Lapja még a kollektív szerződések megkötése előtt felhívta a vállalatok figyelmét, időben gondoskodjanak a rövidített kiadás beszerzéséről. Jelenleg a nyomda az előzetes megrendeléseket teljesíti, majd csak ezt követően bocsát újabb példányszámokat a könyvkereskedések rendelkezésére. ( A szerk.) E probléma megoldására ötletes újítást eszeltek ki a megyei építőipari vállalat szakszervezeti bizottságán. A kollektív szerződés számos fejezete hivatkozik a különböző rendeletekre s azok megkeresése sok időbe kerül. A gyors ügyintézés érdekében az szb egy olyan kis könyvet állít öszsze, amely tartalmazza a szükséges rendeleteket, így a dolgozó bármilyen kéréssel, panasszal fordul majd az szb-titkárhoz, az pillanatokon belül megadhatja a helyes választ. Néhány példát ragadtunk ki csupán a megyebizottság által tapasztaltakból. De ezek is bizonyítják: mindenütt tökéletesíteni igyekeznek a kollektív szerződést, hogy betöltse célját, végrehajtása egyaránt szolgálja a dolgozók és a vállalat érdekeit.