Építők Lapja, 1969 (64. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-08 / 8. szám
2 Vezetés a dolgozók közreműködésével Tanulságos küldött értekeslet Békéscsabán A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti bizottsága jóelőre írásban adta ki a beszámolóját, hogy a részvevők alaposan felkészülhessenek a vezetőségválasztó küldöttértekezletre. Mit tartalmazott a beszámoló? Két év munkáját ölelte fel, számot adott az eredményekről, nem hallgatva el a hiányosságokat sem. A kérdés megvilágításának kiindulópontja az elért gazdasági eredmény, aminek jellemzésére többek között megemlíti a beszámoló: a vállalat termelési értéke 1968-ban az előző évihez képest — a termelékenység 5,9 százalékos emelkedése mellett — 9,4 százalékkal nőtt. Nagymértékben elősegítette ezt a dolgozók fokozottabb bevonása a vállalat Hiányosságként említi meg a beszámoló, hogy egyes gyáregységekben az elért eredményeket nem propagálják kellően. Ha a dolgozók teljesítik a vállalásukat, akkor már kevésbé törődnek velük. Az újítási tevékenység az elmúlt időszakban csökkent, ami a központi rendelkezésekben meghatározott feltételekkel hozható összefüggésbe. Az újításokból eredő megtakarítás 1967-ben csaknem kétmillió forintot tett ki, 1963-ban viszont csak egymillió 310 ezer forintot. Az új rendelkezés minden bizonnyal kedvezően érezteti majd a hatását. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXIX. kongresszusa határozatban mondotta ki, hogy a vállalatok bérgazdálkodása szocialista jellegű legyen, aminek érdekében fokozottabb figyelemmel kell kísérni a dolgozók bérezését, premizálását, a bérarányok helyes kialakítását. Ebben a munkában az szb a gazdasági vezetés partnere lett. A bérfejlesztés egyébként 1967-ben és 1968-ban a fél-fél millió forint volt. Az iparágon belül ez a vállalat tért át először a heti 44 órás munkahétre. Azóta sem a termelés, sem az átlagkereset nem csökkent, a túlórák száma pedig nem emelkedett. A beszámolási időszakban tovább javultak a munkafeltételek, jelentős eredményeket ért el a vállalat a fizikai munka megkönnyítésében. A gyárügyeinek intézésébe. A termelési tanácskozások nyílt légkörében sok bírálat, javaslat hangzott el, amelyeket a gazdasági vezetés hasznosítani tudott a munkájában. A dolgozók jelentős számban kapcsolódtak be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, valamint a KMP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére indított jubileumi munkaversenybe, melyet a gazdasági vezetés és a szakszervezet együttesen szervezett és irányított. Két év alatt jelentősen fejlődött a szocialista brigádmozgalom, melyben 82 brigád (több mint 1300 taggal) vesz részt. Ezek között három 8-szor, egy 6- szor, egy 5-ször, nyolc 4-szer, tizenöt 2-szer nyerte már el a megtisztelő címet. A brigádok létszámának 40 százaléka nő. tájtechnológia fejlesztésével és széles körű társadalmi tevékenységgel a balesetek számát az 1965—66. évihez képest sikerült 31 százalékkal, a kiesett munkanapok számát pedig 23 százalékkal csökkenteni. Tájékoztatást adott a beszámoló a TT-bizottság, a munkaügyi döntőbizottság, a társadalmi bíróság munkájáról, végül megállapította: az alapszervek szervező és vezető tevékenysége fejlődött, munkájukban mindinkább kifejezésre jut, hogy helyesen egyeztetik a vállalat és a dolgozók érdekeit. Aki többet tesz az asztalra ... A hozzászólások során általános volt az a vélemény, hogy a beszámoló jó. Való igaz, hogy a vállalatnak a dolgozók bevonásával sikerült a kimagasló eredményt elérnie. Még fokozható lenne ez, ha egyes gyáregységek vezetői is jobb kapcsolatot tartanának a szakszervezettel. Zahorán Pál művezető, többek között a munkafegyelem további erősítésének szükségességéről beszélt, amiben a szakszervezetre fontos szerep hárul. Berki László, igazgató, a szocialista munkaversenyben elért sittereket méltatta és közölte, hogy a békéscsabai 11-es, valamint az orosházi 1-es számú téglagyár elérte az élüzem szintet. Elismeréssel szólt a bérbizottság munkájáról. Elvként leszögezte: „Azt fizessük jobban, aki többet tesz a vállalat asztalára!” Az újításokkal kapcsolatban kérte: a vezetők támogassák a dolgozóknak ezt a törekvését, amellyel a vállalat eredménye jelentősen növelhető. Nagy István, a Szakszervezetek S Békés megyei Tanácsának vezető titkára megállapította, hogy a vállalati szakszervezeti tanács és az szb az elmúlt két év alatt jól szolgálta a termelést és a dolgozók érdekvédelmét is. Köszönet jár a dolgozóknak, hogy támogatták a vállalatvezetést az eredmények elérésére való törekvésben. Külön köszönetét fejezte ki az SZMT nevében is a vállalati szakszervezeti tanácsnak, valamint a szakszervezeti aktíváknak, és elismeréssel nyilatkozott a vállalatvezetésről, amellyel jó együttműködés alakult ki. Az üzemi „négyszög” feladata A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban elmondotta: a tapasztalatok meggyőzték a dolgozókat, hogy az érdeküket szolgálja. További eredményeink egyik fontos feltétele az üzemi demokrácia kialakítása, ami nem csupán vezetési módszer, hanem hatalmi-politikai kérdés is. A munkásoknak érezniük kell, hogy ők az ország — közvetlenül a saját üzemük — gazdái. Tulajdonosok, tehát joguk van az üzem irányításában részt venniük. Ennek a légkörnek a kialakítása az üzemi négyszög — a gazdasági vezetés, a párt- és a KISZ-szervezet, valamint a szakszervezet — feladata. A vállalati szakszervezeti tanács és az szb egyik fontos tevékenységének jelölte meg Nagy elvtárs az alsóbb szintű szakszervezeti vezetők támogatását, mégpedig továbbképzéssel, közvetlen segítséggel és bátorítással. Befejezésül a megyei pártbizottság, az SZMT, a szakmai szakszervezeti központ és a szakmai megyei bizottság nevében eredményes munkát kívánt a megválasztásra kerülő szakszervezet vezetőségnek. Dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályvezetője ugyancsak elismeréssel nyilatkozott a szakszervezeti munka eredményességéről. A választás során vita nem merült fel, csaknem minden küldött egyetértett a jelölő bizottság javaslatával. Végül is megválasztották a 42 tagú szakszervezeti tanácsot, a háromtagú számvizsgáló bizottságot, a hattagú TT-t, a társadalmi bíróság két tagját és az öttagú kereskedelmi ellenőri csoportot. A szakszervezeti tanács egyhangú szavazata alapján került sor a 15 tagú szb megválasztására. Elnök ismét Szigeti Lajos, titkár pedig, Vasas Györgyné lett. Pásztor Béla Érvényesült az anyagi ösztönzés Veszprémi tervek Hatvanmillióval nagyobb termelési érték 1968-ban nőtt a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat termelési értéke, emelkedett a termelékenység. A vártnál jobban — bár még mindig a tervezett alatt — sikerült teljesíteni a lakásprogramot. Az 1968. évi munka alapján nyereségrészesedést is osztanak — bár már sokan lemondtak róla — az eltelt öt év alatt termelését megduplázó vállalatnál. A tervek szerint a Veszprém megyei Építőipari Vállalat generál-kivitelezésben az idén mintegy 480 millió forint értékű munkát végez, szemben a tavalyi 420 millióval. A több mint 10 százalékos termelésnövekedést — mivel csak minimális létszámemelkedés várható — elsősorban a termelékenység növelésével biztosítják. Korábban a vállalat évente két-hárommillió forintot kapott fejlesztésekre, ez évben, most már saját erőből, 12 millióból korszerűsítenek, fejlesztenek. Hozzálátnak, mintegy 25 hold területen, a követelményeknek megfelelő központi telep létesítéséhez. S mivel munkásszállóival sem dicsekedhet a vállalat — kivéve a veszprémi szállodát — jelentős összegeket kívánnak fordítani a szállások fejlesztésére is. Be kell fejezni, a most már módosított határidőre, az 1968-ról áthúzódó beruházásokat, hogy ezzel végleg megszabaduljanak attól az 50—60 millió forintos tehertől, amely — az áthúzódások miatt — jó néhány éve sújtja a megyei építőket. 1969-ben továbbra is jelentős munkákat kell végeznie a vállalatnak a megyeszékhely központjának kiépítésénél. Itt több mint félezer modern, távfűtéses lakás épül. A városközpont, az úgynevezett Cserhát munkái mellett természetesen más munkái is vannak a vállalatnak a megyeszékhelyen, így a Bakony Művek fejlesztésénél, s a veszprémkülsői lakótelep további építésénél. Nem kis feladattal kell megbirkózni Várpalotán, a távfűtési rendszer építésénél, Pápán a városi fürdő munkáinál, s a csatornázásnál, Ajkán a kórház, a tanácsház, áruház, Balatonfüreden a Marina Szálló és több üdülő megépítése vár a megyei építőkre, míg Zircen befejezés előtt a gimnázium, Balatonalmádiban pedig a Balaton-part legújabb szállodája. A bakonyszentlászlói téglagyár felépítése is idei feladat. Andrássy Antal ÉPÍTŐK LAPJA 1969. ÁPRILIS 8. Évente cser Mahús 99érdesih99 Szegedre A Csongrád megyei Építőipari Vállalat központi telepének iparvágányára befutott a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi házgyárának első, kísérleti nagypanelszállítmánya. Ezután, 1972-ig, a helyi házgyár üzembe helyezéséig évente ezer lakás „érkezik” ilyen módon Szegedre. Az építőipari vállalat telepéről trélerekkel szállítják tovább a lakáselemeket, az épülő új északi városrészbe, ahol öt- és tízszintes lakóházak készülnek belőlük. A következő években hatezer lakásos új városrészt alakítanak ott ki előregyártott elemekből. 37 millió cserép, 17 millió tégla Tatán Tavaly kezdtek hozzá és a jövő év végére a terv szerint már cserepet és téglát gyárt a tatai Szomódi úti téglagyár szomszédságában épülő új, korszerű üzemcsarnok. A jelenlegi gyárral ellentétben a fő profil a tetőcserép lesz. A teljes évi gyártás idején mintegy 37 millió cserepet és 17 millió téglát tudnak majd itt előállítani. Néhány éve hasonló korszerű üzem létesült Neszmélyen, a most épülő üzem ezen is túl tesz. Modern felszerelés, korszerű technológia teszi lehetővé, hogy a jelenlegi munkakörülmények között 1 millió cserép gyártását ne 12 ember, hanem majd csak 4 végezze jobb körülmények mellett. Az új üzemben téli-nyári üzemeltetés lesz, ugyanis a folyamatos alapanyagellátást a nagy befogadóképességű anyagtárolókkal megoldják. Megszűnhet a cserép és téglagyártás idényjellege Tatán is. Az anyagtárolóból szállítószalagon kerül tovább az anyag a pihentető toronyba, ahonnan nyolcórai ázás, pihentetés után jut tovább a három automatikus anyagelőkészítő gépsorra, aztán a megmunkáló gépekre, majd a programvezérlésű, ugyancsak automatikus műszárítóba. A termékek olajfűtésű kamrákban száradnak, innen kerülnek a kemencékhez. Az egész gyártás folyamán itt érinti először emberi kéz. A kemencekocsikra kerülő téglák és cserepek ezután ismét emberi beavatkozás nélkül folytatják útjukat. Az egész folyamat — anyagelőkészítéstől a kész termekig zárt épületben történik, egészséges körülmények között. Az embernek jobbára csak irányító, ellenőrző szerepe lesz. MOSZKVA 1969-BEN Moszkva 1969. évi városfejlesztési terve értelmében a szovjet fővárosban ez év folyamán 120 ezer lakás épül, s ilymódon félmillió moszkvai költözhet új lakásba. A szovjet fővárosban 150 ezer új távbeszélő állomást és több koordináta rendszerű automata telefonközpontot szerelnek fel. Ezek a telefonközpontok, amelyek szovjet, NSZIC-beli és csehszlovák szakemberek tervei alapján készülnek, jóval tökéletesebbek a meglevőknél. Moszkva közelében felépül az azeri és a ruzai víztároló, melyek kristálytiszta ivóvizet biztosítanak a főváros lakosságának. Moszkvában 1969-ben több új Metro-szárnyvonal épül, befejezik néhány — öszszesen 43 ezer személyt befogadó — szálloda és nyolc — összesen 10 ezer férőhelyes — mozi építését. 600 hektárral nő a fővárosi kertek és parkok területe, s a városban több mint 50 millió virágot, 200 ezer facsemetét és 2 millió bokrot ültetnek el. Komolyan veszik a versenyt Kellemes környezetben munka A vállalatok „születésnapját” nem tartják nyilván olyan pontosan, mint az emberekét az anyakönyvek. Gyakran nem is lehetne, hiszen az elmúlt évtizedek során nem egy átszervezés, összevonás volt. De ha a nap nem fontos, annyi biztos, hogy mostanában ünnepelheti az Általános Épülettervező Vállalat fennállásának huszadik évfordulóját. A húszéves vállalat tavaly elnyerte a „Szocialista munka vállalata” címet. — Mi csakugyan nagyon komolyan vesszük ezt a versenyformát — mondja Pártai Attila, a vállalat szb-titkára. — Versenyvállalásunkban összegyűjtjük valamennyi terület feladatait, mindazt, ami feltétele a jó munkának. Ezeket a feladatokat a gazdasági vezetés, a pártvezetőség, az szb és a KISZ is beveszi saját munkatervébe, továbbá közös intézkedési tervet is készítenek. SZELLEMI EXPORT A tavalyi intézkedési terv a múlt év első negyedében született meg. Ebben a feladatokat felelősökhöz, határidőkhöz kötötték. Ezek a feladatok egyaránt vonatkoztak az elvégzendő munkára, a vezetésre, a tanulásra és az életmódra. Hogy a feladatokat hogyan látták el a vállalat dolgozói, arról sok részletet lehetne mondani, de talán elég néhány jellemző adat. Lényegében az élüzem címhez szükséges feltételek teljesítését tűzték célul, és ezeknek tettek eleget. Terveikkel ötvenmillió forint értékű építési költség megtakarítását vállalták, és ezt a vállalást 64 millió forint értékű megtakarításra teljesítették. Túlteljesítették saját tervüket is 18,2 százalékkal. E számok mögött jelentős hazai és exportmunkák rejlenek. Elkészítették a kecskeméti párt- és tanácsháznak, felsőfokú mezőgazdasági technikumnak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházának terveit egyebek között. Karl-Marx-Stadtba egészségügyi intézetet, Oberwiesenthalba 460 ágyas szállót, Drezdába áruházat terveztek. A két NDK-beli céggel — akikkel együttműködnek — szocialista szerződést is kötöttek, amely a munkakapcsolatokon túl kiterjed a szakmai és kulturális együttműködésre, tervpályázatokon való kölcsönös részvételre, tapasztalatcserére stb. GYORS INFORMÁCIÓK A szocialista munka vállalata címért folyó verseny áthatja a vállalat egész életét. A vezetők épp úgy presztízskérdésnek tekintik a verseny jó eredményét, mint bármely feladat jó szakmai megoldását. A kettő egyébként nem is választható szét. A jó munkának azonban nemcsak menynyiségi, hanem magas minőségi követelményei is vannak. Ezt szolgálják a minőségre, a műszaki fejlesztésre, a korszerű módszerek alkalmazására tett vállalások. Mindezeket azonban csak úgy lehet megfelelően teljesíteni a nagy munkatempó mellett, ha kedvező munkakörülményeket teremtenek hozzájuk. Ezért érdemes külön szólni két dologról. Pártás elvtárssal megtekintettük a II-es iroda műtermét. A vállalat fokozatosan átépíti műtermeit. Ilyen átépített, a korszerű követelményeknek megfelelő műterem a II-es irodájuk is. Fischer Béla, az iroda vezetője kalauzolt végig a tágas, de barátságos hangulatú műtermen, amelynek belső kiképzésénél épp oly gondosan ügyeltek a zajszint csökkentésére, mint arra, hogy a környezet kedvezőbb pszichológiai hatással legyen a dolgozókra. A szavaknál többet mond erről fényképünk — ha nem is látható rajta a külön tárgyaló, a két öltöző- és a pihenőhelyiség, amely Ids konyhával van ellátva. Ennél talán fontosabb is a munka egyik feltételét, a gyors információellátást biztosító könyvtári módszer. A vállalat tekintélyes házi könyvtárát — amelyben a hazai szakirodalom mellett számos külföldi folyóirat és könyv— könnyen kezelhetővé teszi az ott alkalmazott fémlyukkártyás keresőmódszer és a permutált index. E kettőt Kemény Miklósné könyvtáros mutatta be. Segítségükkel pillanatok alatt kikereshető egy-egy téma irodalma. Ezt a gyorsindexet — amely másfél hónap alatt készül el — rendszeresen más vállalatoknak is ajánlhatjuk. Ezek segítségével a mérnökök „tálalva” kapják munkájukhoz a legfrissebb szakirodalmat. Mindez — és az üzemi pszichológus segítségével kialakított jó munkahelyi körülmények — kedvező feltételeket biztosítanak a versenyhez. Németh Ferenc A II-es iroda