Építők Lapja, 1969 (64. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-08 / 8. szám

2 Vezetés a dolgozók közreműködésével Tanulságos küldött értekeslet Békéscsabán A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszer­vezeti bizottsága jóelőre írás­ban adta ki a beszámolóját, hogy a részvevők alaposan felkészülhessenek a vezetőség­­választó küldöttértekezletre. Mit tartalmazott a beszámo­ló? Két év munkáját ölelte fel, számot adott az eredmények­ről, nem hallgatva el a hiá­nyosságokat sem. A kérdés megvilágításának kiinduló­pontja az elért gaz­dasági eredmény, aminek jel­lemzésére többek között meg­említi a beszámoló: a vállalat termelési értéke 1968-ban az előző évihez képest — a ter­melékenység 5,9 százalékos emelkedése mellett — 9,4 szá­zalékkal nőtt. Nagymértékben elősegítette ezt a dolgozók fo­kozottabb bevonása a vállalat Hiányosságként említi meg a beszámoló, hogy egyes gyár­egységekben az elért eredmé­nyeket nem propagálják kel­lően. Ha a dolgozók teljesítik a vállalásukat, akkor már ke­vésbé törődnek velük. Az ú­jítási tevékenység az el­múlt időszakban csökkent, ami a központi rendelkezésekben meghatározott feltételekkel hozható összefüggésbe. Az újí­tásokból eredő megtakarítás 1967-ben csaknem kétmillió forintot tett ki, 1963-ban vi­szont csak egymillió 310 ezer forintot. Az új rendelkezés minden bizonnyal kedvezően érezteti majd a hatását. Az Építő-, Fa- és Építő­­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének XXIX. kongresszu­sa határozatban mondotta ki, hogy a vállalatok bérgazdál­kodása szocialista jellegű le­gyen, aminek érdekében foko­zottabb figyelemmel kell kí­sérni a dolgozók bérezését, premizálását, a bérarányok helyes kialakítását. Ebben­ a munkában az szb a gazdasági vezetés partnere lett. A bér­­fejlesztés egyébként 1967-ben és 1968-ban a fél-fél millió fo­rint volt. Az iparágon belül ez a vál­lalat tért át először a heti 44 órás munkahétre. Azóta sem a termelés, sem az átlagkere­set nem csökkent, a túlórák száma pedig nem emelkedett. A beszámolási időszakban tovább javultak a munkafel­tételek, jelentős eredményeket ért el a vállalat a fizikai mun­ka megkönnyítésében. A gyár­ügyeinek intézésébe. A terme­lési tanácskozások nyílt lég­körében sok bírálat, javaslat hangzott el, amelyeket a gaz­dasági vezetés hasznosítani tudott a munkájában. A dol­gozók jelentős számban kap­csolódtak be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, vala­mint a KMP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére indí­tott jubileumi munkaverseny­be, melyet a gazdasági vezetés és a szakszervezet együttesen szervezett és irányított. Két év alatt jelentősen fejlődött a szo­cialista brigádmozgalom, melyben 82 brigád (több mint 1300 taggal) vesz részt. Ezek között három 8-szor, egy 6- szor, egy 5-ször, nyolc 4-szer, tizenöt 2-szer nyerte már el a megtisztelő címet. A brigádok létszámának 40 százaléka nő. tájtechnológia fejlesztésével és széles körű társadalmi te­vékenységgel a balesetek szá­mát az 1965—66. évihez ké­pest sikerült 31 százalékkal, a kiesett munkanapok számát pedig 23 százalékkal csökken­teni. Tájékoztatást adott a be­számoló a TT-bizottság, a munkaügyi döntő­bizottság, a társadalmi bíróság munkájá­ról, végül megállapította: az alapszervek szervező és vezető tevékenysége fejlődött, mun­kájukban mindinkább kifeje­zésre jut, hogy helyesen egyeztetik a vállalat és a dol­gozók érdekeit. Aki többet tesz az asztalra ... A hozzászólások során ál­talános volt az a vélemény, hogy a beszámoló jó. Való igaz, hogy a vállalatnak a dol­gozók bevonásával sikerült a kimagasló eredményt elérnie. Még fokozható lenne ez, ha egyes gyáregységek vezetői is jobb kapcsolatot tartanának a szakszervezettel. Zah­orán Pál művezető, töb­bek között a munkafegyelem további erősítésének szüksé­gességéről beszélt, amiben a szakszervezetre fontos szerep hárul. Berki László, igazgató, a szocialista munkaversenyben elért si­ttereket méltatta és kö­zölte, hogy a békéscsabai 11-es, valamint az orosházi 1-es számú téglagyár elérte az élüzem szintet. Elismeréssel szólt a bérbizottság munkájá­ról. Elvként leszögezte: „Azt fizessük jobban, aki többet tesz a vállalat asztalára!” Az újításokkal kapcsolatban kér­te: a vezetők támogassák a dolgozóknak ezt a törekvését, amellyel a vállalat eredménye jelentősen növelhető. Nagy István, a Szakszerve­zetek S Békés megyei Tanácsá­nak vezető titkára megállapí­totta, hogy a vállalati szak­­szervezeti tanács és az szb az elmúlt két év alatt jól szol­gálta a termelést és a dolgo­zók érdekvédelmét is. Köszö­net jár a dolgozóknak, hogy támogatták a vállalatvezetést az eredmények elérésére való törekvésben. Külön köszönetét fejezte ki az SZMT nevében is a vállalati szakszervezeti ta­nácsnak, valamint a szakszer­vezeti aktíváknak, és elisme­réssel nyilatkozott a vállalat­vezetésről, amellyel jó együtt­működés alakult ki. Az üzemi „négyszög” feladata A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban el­mondotta: a tapasztalatok meggyőzték a dolgozókat, hogy az érdeküket szolgálja. Továb­bi eredményeink egyik fontos feltétele az üzemi demokrácia kialakítása, ami nem csupán vezetési módszer, hanem ha­talmi-politikai kérdés is. A munkásoknak érezniük kell, hogy ők az ország — közvet­lenül a saját üzemük — gaz­dái. Tulajdonosok, tehát joguk van az üzem irányításában részt venniük. Ennek a lég­körnek a kialakítása az üzemi négyszög — a gazdasági veze­tés, a párt- és a KISZ-szer­­vezet, valamint a szakszerve­zet — feladata. A vállalati szakszervezeti tanács és az szb egyik fontos tevékenységének jelölte meg Nagy elvtárs az alsóbb szintű szakszervezeti vezetők támo­gatását, mégpedig továbbkép­zéssel, közvetlen segítséggel és bátorítással. Befejezésül a me­gyei pártbizottság, az SZMT, a szakmai szakszervezeti köz­pont és a szakmai megyei bi­zottság nevében eredményes munkát kívánt a megválasz­tásra kerülő szakszervezet ve­zetőségnek. Dr. Pankotai Ist­ván, a városi pártbizottság osztályvezetője ugyancsak el­ismeréssel nyilatkozott a szak­­szervezeti munka eredményes­ségéről. A választás során vita nem merült fel, csaknem minden küldött egyetértett a jelölő bi­zottság javaslatával. Végül is megválasztották a 42 tagú szakszervezeti tanácsot, a há­romtagú számvizsgáló bizott­ságot, a hattagú TT-t, a társa­dalmi bíróság két tagját és az öttagú kereskedelmi ellenőri csoportot. A szakszervezeti tanács egyhangú szavazata alapján került sor a 15 tagú szb megválasztására. Elnök is­mét Szigeti Lajos, titkár pe­dig, Vasas Györgyné lett. Pásztor Béla Érvényesült az anyagi ösztönzés Veszprémi tervek Hatvanmillióval nagyobb termelési érték 1968-ban nőtt a Veszprém megyei Állami Építőipari Vál­lalat termelési értéke, emel­kedett a termelékenység. A vártnál jobban — bár még mindig a tervezett alatt — si­került teljesíteni a lakásprog­ramot. Az 1968. évi munka alapján nyereségrészesedést is osztanak — bár már sokan lemondtak róla — az eltelt öt év alatt termelését megduplá­zó vállalatnál. A tervek szerint a Veszp­rém megyei Építőipari Válla­lat generál-kivitelezésben az idén mintegy 480 millió fo­rint értékű munkát végez, szemben a tavalyi 420 millió­val. A több mint 10 százalékos termelésnövekedést — mivel csak minimális létszámemel­kedés várható — elsősorban a termelékenység növelésével biztosítják. Korábban a vál­lalat évente két-hárommillió forintot kapott fejlesztésekre, ez évben, most már saját erőből, 12 millióból korszerű­sítenek, fejlesztenek. Hozzá­látnak, mintegy 25 hold terüle­ten, a követelményeknek megfelelő központi telep léte­sítéséhez. S mivel munkás­­szállóival sem dicsekedhet a vállalat — kivéve a veszprémi szállodát — jelentős összegeket kívánnak fordítani a szállások fejlesztésére is. Be kell fejezni, a most már módosított határidőre, az 1968-ról áthúzódó beruházáso­kat, hogy ezzel végleg megsza­baduljanak attól az 50—60 millió forintos tehertől, amely — az áthúzódások miatt — jó néhány éve sújtja a megyei építőket. 1969-ben továbbra is jelentős munkákat kell vé­geznie a vállalatnak a megye­­székhely központjának kiépí­tésénél. Itt több mint félezer modern, távfűtéses lakás épül. A városközpont, az úgyneve­zett Cserhát munkái mellett természetesen más munkái is vannak a vállalatnak a me­gyeszékhelyen, így a Bakony Művek fejlesztésénél, s a veszprémkülsői lakótelep to­vábbi építésénél. Nem kis feladattal kell megbirkózni Várpalotán, a távfűtési rend­szer építésénél, Pápán a vá­rosi fürdő munkáinál, s a csa­tornázásnál, Ajkán a kórház, a tanácsház, áruház, Balatonfü­­reden a Marina Szálló és több üdülő megépítése vár a me­gyei építőkre, míg Zircen be­fejezés előtt a gimnázium, Ba­latonalmádiban pedig a Bala­­ton-part legújabb szállodája. A bakonyszentlászlói téglagyár felépítése is idei feladat. Andrássy Antal ÉPÍTŐK LAPJA 1969. ÁPRILIS 8. Évente cser Mahús 99érdesih99 Szegedre A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat központi telepé­nek iparvágányára befutott a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek dunaújvárosi házgyárá­nak első, kísérleti nagypanel­­szállítmánya. Ezután, 1972-ig, a helyi házgyár üzembe he­lyezéséig évente ezer lakás „érkezik” ilyen módon Sze­gedre. Az építőipari vállalat telepéről trélerekkel szállítják tovább a lakáselemeket, az épülő új északi városrészbe, ahol öt- és tízszintes lakóhá­zak készülnek belőlük. A kö­vetkező években hatezer la­kásos új városrészt alakíta­nak ott ki előregyártott ele­mekből. 37 millió cserép, 17 millió tégla Tatán Tavaly kezdtek hozzá és a jövő év végére a terv szerint már cserepet és téglát gyárt a tatai Szomódi úti téglagyár szomszédságában épülő új, korszerű üzemcsarnok. A je­lenlegi gyárral ellentétben a fő profil a tetőcserép lesz. A tel­jes évi gyártás idején mintegy 37 millió cserepet és 17 millió téglát tudnak majd itt előállí­tani. Néhány éve hasonló korsze­rű üzem létesült Neszmélyen, a most épülő üzem ezen is túl tesz. Modern felszerelés, kor­szerű technológia teszi lehető­vé, hogy a jelenlegi munkakö­rülmények között 1 millió cse­rép gyártását ne 12 ember, ha­nem majd csak 4 végezze jobb körülmények mellett. Az új üzemben téli-nyári üzemeltetés lesz, ugyanis a fo­lyamatos alapanyagellátást a nagy befogadóképességű anyagtárolókkal megoldják. Megszűnhet a cserép és tég­lagyártás idényjellege Tatán is. Az anyagtárolóból szállító­­szalagon kerül tovább az anyag a pihentető toronyba, ahonnan nyolcórai ázás, pi­hentetés után jut tovább a há­rom automatikus anyagelőké­szítő gépsorra, aztán a meg­munkáló gépekre, majd a programvezérlésű, ugyancsak automatikus műszárítóba. A termékek olajfűtésű kamrák­ban száradnak, innen kerülnek a kemencékhez. Az egész gyár­tás folyamán itt érinti először emberi kéz. A kemencekocsik­ra kerülő téglák és cserepek ezután ismét emberi beavatko­zás nélkül folytatják útjukat. Az egész folyamat — anyag­előkészítéstől a kész termekig­­ zárt épületben történik, egészséges körülmények kö­zött. Az embernek jobbára csak irányító, ellenőrző szere­pe lesz. MOSZKVA 1969-BEN Moszkva 1969. évi városfej­lesztési terve értelmében a szovjet fővárosban ez év folya­mán 120 ezer lakás épül, s ily­­módon félmillió moszkvai köl­tözhet új lakásba. A szovjet fővárosban 150 ezer új távbe­szélő állomást és több koor­dináta rendszerű automata te­lefonközpontot szerelnek fel. Ezek a telefonközpontok, ame­lyek szovjet, NSZIC-beli és csehszlovák szakemberek ter­vei alapján készülnek, jóval tökéletesebbek a meglevőknél. Moszkva közelében felépül az azeri és a ruzai víztároló, me­lyek kristálytiszta ivóvizet biz­tosítanak a főváros lakosságá­nak. Moszkvában 1969-ben több új Metro-szárnyvonal épül, befejezik néhány — ösz­­szesen 43 ezer személyt befo­gadó — szálloda és nyolc — összesen 10 ezer férőhelyes — mozi építését. 600 hektárral nő a fővárosi kertek és parkok területe, s a városban több mint 50 millió virágot, 200 ezer facsemetét és 2 millió bokrot ültetnek el. Komolyan veszik a versenyt Kellemes környezetben munka A vállalatok „születésnap­ját” nem tartják nyilván olyan pontosan, mint az emberekét az anyakönyvek. Gyakran nem is lehetne, hiszen az el­múlt évtizedek során nem egy átszervezés, összevonás volt. De ha a nap nem fon­tos, annyi biztos, hogy mos­tanában ünnepelheti az Álta­lános Épülettervező Vállalat fennállásának huszadik év­fordulóját. A húszéves válla­lat tavaly elnyerte a „Szocia­lista munk­a vállalata” címet. — Mi csakugyan nagyon ko­molyan vesszük ezt a verseny­­formát — mondja Pártai Atti­la, a vállalat szb-titkára. — V­ersenyvállalásunkban össze­gyűjtjük valamennyi terület feladatait, mindazt, ami felté­tele a jó munkának. Ezeket a feladatok­at a gazdasági veze­tés, a pártvezetőség, az szb és a KISZ is beveszi saját munkatervébe, továbbá közös intézkedési tervet is készíte­nek. SZELLEMI EXPORT A tavalyi intézkedési terv a múlt év első negyedében született meg. Ebben a felada­tokat felelősökhöz, határ­időkhöz kötötték. Ezek a fel­adatok egyaránt vonatkoztak az elvégzendő munkára, a vezetésre, a tanulásra és az életmódra. Hogy a feladatokat hogyan látták el a vállalat dolgozói, arról sok részletet lehetne mondani, de talán elég néhány jellemző adat. Lénye­gében az élüzem címhez szük­séges feltételek teljesítését tűzték célul, és ezeknek tet­tek eleget. Terveikkel ötven­millió forint értékű építé­si költség megtakarítását vál­lalták, és ezt a vállalást 64 millió forint értékű megtaka­rításra teljesítették. Túlteljesí­tették saját tervüket is 18,2 százalékkal. E számok mögött jelentős hazai és exportmun­kák rejlenek. Elkészítették a kecskeméti párt- és tanács­háznak, felsőfokú mezőgazda­­sági technikumnak, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházának terveit egyebek között. Karl-Marx-Stadtba egészségügyi intézetet, Ober­­wiesenthalba 460 ágyas szállót, Drezdába áruházat terveztek. A két NDK-beli céggel — akikkel együttműködnek — szocialista szerződést is kö­töttek, amely a munkakapcso­latokon túl kiterjed a szakmai és kulturális együttműködés­re, tervpályázatokon való köl­csönös részvételre, tapasztalat­­cserére stb. GYORS INFORMÁCIÓK A szocialista munka vállala­ta címért folyó verseny át­hatja a vállalat egész életét. A vezetők épp úgy presztízskér­désnek tekintik a verseny jó eredményét, mint bármely fel­adat jó szakmai megoldását. A kettő egyébként nem is­ vá­lasztható szét. A jó munká­nak azonban nemcsak meny­­nyiségi, hanem magas minő­ségi követelményei is van­nak. Ezt szolgálják a minő­ségre, a műszaki fejlesztés­re, a korszerű módszerek al­kalmazására tett vállalások. Mindezeket azonban csak úgy lehet megfelelően teljesíteni a nagy munkatempó mellett, ha kedvező munkakörülménye­ket teremtenek hozzájuk. Ezért érdemes külön szólni két dologról. Pártás elvtárssal megtekin­tettük a II-es iroda műtermét. A vállalat fokozatosan átépíti műtermeit. Ilyen átépített, a korszerű követelményeknek megfelelő műterem a II-es irodájuk is. Fischer Béla, az iroda vezetője kalauzolt vé­gig a tágas, de barátságos hangulatú műtermen, amely­nek belső kiképzésénél épp oly gondosan ügyeltek a zaj­­szint csökkentésére, mint arra, hogy a környezet kedvezőbb pszichológiai hatással legyen a dolgozókra. A szavaknál többet mond erről fényképünk — ha nem is látható rajta a külön tárgyaló, a két öltöző- és a pihenőhelyiség, amely Ids konyhával van ellátva. Ennél talán fontosabb is a munka egyik feltételét, a gyors információellátást biz­tosító könyvtári módszer. A vállalat tekintélyes házi könyvtárát — amelyben a ha­zai szakirodalom mellett szá­mos külföldi folyóirat és könyv— könnyen kezelhetővé teszi az ott alkalmazott fém­­lyukkártyás keresőmódszer és a permutált index. E kettőt Kemény Miklósné könyvtáros mutatta be. Segítségükkel pillanatok alatt kikereshető egy-egy téma irodalma. Ezt a gyorsindexet — amely más­fél hónap alatt készül el — rendszeresen más vállalatok­nak is ajánlhatjuk. Ezek se­gítségével a mérnökök „tálal­va” kapják munkájukhoz a legfrissebb szakirodalmat. Mindez — és az üzemi pszi­chológus segítségével kiala­kított jó munkahelyi körül­mények — kedvező feltétele­ket biztosítanak a verseny­hez. Németh Ferenc A II-es iroda

Next