Építők Lapja, 1972 (67. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 4. FILLÉR 1972. JANUÁR 3. NAPIRENDEN A Heves megyei anyagmozgatás gépesítése Érdekes vizsgálatot tartottak nemrégiben a Heves megyei népi ellenőrök: az anyagmoz­gatás gépesítésével összefüg­gésben kutatták azt, hogy mi­ként változtak az utóbbi idők­ben a dolgozók munkakörül­ményei. Jelentésüket 11 vállalatról, üzemről — közöttük a Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalatról, a Cement- és Mész­művek két gyáráról, a selypi­­ről, illetve a bélapá­tfalviról — készítették. Mint a beszámolóból — egyebek mellett — kitűnik, az építőipari vállalat megnöveke­dett feladataihoz igazodva, a vizsgált időszakban 58 külön­féle gépet vásárolt, összesen 8,1 milió forintért, s a gépek 30 százaléka anyagmozgatást segítő beruházás. Az állomány, értékét tekintve kisebb ugyan az 1968-as bázisidőszakénál, de ami fontos: a gépek lóerőben mért teljesítménye sokkal na­gyobb, mint korábban. Amíg ugyanis három esztendeje csu­pán 1,72 LE jutott egy főre, az idén 2,65-öt mutat ez a szám. A létszámra vetített da­rabszám aránya ugyanekkor 21,7 százalékos fejlődést ran­dt Elgondolkoztató, hogy mindezek ellenére a válla­lat tavaly például mégis több mint 40 millió forin­tot fizetett idegen fuva­rozók számára, az 1963. évi 31-gyel szemben. A Cement- és Mészművek Selypi Gyárában — éppen a közelmúltban — az azbesztce­­ment-nyomócsőüzem beindítá­sával megoldották a kész ce­menttermék gyárkapun belüli félautomatizált továbbítását, Bélapátfalván pedig kőtároló létesült jelentős költséggel. Bélapátfalván azonban­ még ma is szinte alapvető hiá­nyosságok vannak. A gumihe­vederes szállítószalagokat pél­dául ma i­s többnyire csak „közelítéshez” használják. Hosszú évek óta nem áldoznak nagyobb összeget a szénmoz­gatás gépesítésére, félmegol­dásokkal próbálnak csupán valamicskét változtatni a helyzeten. S­zak­ad mindez ab­ból, hogy a gyárban jóideje nagy rekonstrukciót emlegetnek­­, de nem ismerik ennek tulajdonképpeni időpont­ját, ennélfogva pedig óva­tosak. Kerülik, hogy egy később esetleg „feleslegessé váló” be­ruházással „bonyodalmat” okozzanak. Általános megállapítás, hogy bár az anyagmozgatással fog­lalkozók száma valamelyest emelkedett, arányuk az ösz­­szes munkavállalóhoz viszo­nyítva csökkenést mutat. Ki­sebb lett az egy munkásra ju­tó megmozgatott anyag meny­­nyisége, s ami szintén nem lé­nyegtelen: kevesebb a balese­tek száma is. Az eredményekkel — az em­lített néhány negatívum is alá­húzza ezt — mégsem lehetünk elégedettek Feltétlenül szük­ség van az újabb áldozatokra, az anyagmozgatás további fej­lesztésére. Éppen ezért a népi ellenőrök — a többi között — javasolták, hogy az illetékes külkereskedelmi szervezetek a szocialista integráció ke­retében javítsák az anyag­mozgató gépek beszerzési lehetőségeit. Az ezzel kapcsolatos, közpon­tilag irányított propaganda­­tevékenység ne csak Budapes­tet érintse, hanem terjedjen rá távolabb is, tájegységenként is szervezzenek olyan bemuta­tókat, amikkel néhány esetben már próbálkoztak. Emellett gondoskodjanak a pótalkatré­szekről is, ezek beszerzését mindenkor biztosítsa a külke­reskedelmi vállalat. A vizsgálatot és a jelentést érthető érdeklődés kísérte. S ugyanilyen érdeklődéssel vár­juk valamennyien az anyag­­mozgatás helyzetének további javulását is. Gy. Gy. ­áromezer­ lakás átadását tervezik az idén teljesítette. A vállalat által megépített lakások száma el­érhette volna a háromezret, ha a házgyári lakások építését nem gátolja a szanálás, köz­művesítés elmaradása és ese­tenként a szükséges beruhá­zási összegek tisztázatlansága. A vállalat 1972-ben 3000 la­kás átadását és további 600 la­kás összeszerelését tervezi, er­re készült fel. A megye beru­házói azonban még nem nyi­latkoztak, hogy a nagyarányú beruházás feltételei mennyi­ben lesznek biztosíthatók. Nyereségesen dolgozott 1971-ben is a Borsod megyei ÁÉV, s azon túlmenően, hogy 3,2 százalékos bérfejlesztést eszközöltek az elmúlt év fo­lyamán, a dolgozók egy főre jutó részesedése várhatóan na­gyobb lesz a tavalyinál. Ked­vezően hatott az eredményre, hogy a volumen növelésének kétharmad részét a termelé­kenység emelésével érték el. A Borsod megyei ÁÉV 2723 lakást adott át rendeltetésének a múlt év végével és 1150 mil­lió forintos árbevételi tervet 25 ezer lakás épületeleme A Beton- és Vasbetonipari Művek Budapesti Épületelem­­gyárában 25 ezer lakásnak megfelelő épületelemet gyártottak az elmúlt évben. Az 1970-h­ez viszonyítva 5,6 százalékkal emelkedett a budapesti gyár termelése. BELESZÓLÁS ÉS RÉSZVÉTEL azt is, hogy ez a pénz elsősor­ban a szorgalmasaknak, a na­gyobb tudással rendelkezők­nek és a törzsgárdatagoknak zsebébe vándorolt. Betartották a munkavéde­lemmel kapcsolatos terveiket is, mégis balesetek következté­ben vesztik el az MT­­SZOT vándorzá­szl­a­ját. Építkezései­ken két halálos baleset történt és ennek konzekvenciáit vise­lik még akkor is, ha azok nem a munkavédelmi előírások hiá­nya vagy egyéb előre látható és megakadályozható okok mi­att következtek be. És ha már a hiányosságok említése került terítékre, foly­tassuk ezzel beszámolónkat az szb egy esztendejéről. A várt­nál kisebb tempóban csökkent a fluktuáció, de még mindig kiteszi a dolgozók egyharma­­dát. Ezért is egyetért az szb azzal a vállalati véleménnyel, hogy azt a jelentkezőt, akinek munkakönyvében egy eszten­dőn belül több vándorlás sze­repel, nem veszik fel, mert tudják, hogy az ilyen ember nem a munkát keresi, s több időt vesz el a beállítással kapcsolatos oktatás, betanítás, mint amennyi munkát a ván­dormadár végez. S mondjuk el más, szintén nem örvendetes, de a valóság­hoz tartozó tapasztalatot is. Amilyen jó az együttműködés és tisztelet „fent”, tehát a vál­lalat vezetősége részéről a szakszervezet iránt, még ko­rántsem ilyen a helyzet közép­szinten, az építésvezetőségek és a műhelybizottságok között. A „főnökök” és a hozzájuk be­osztott szakszervezeti tisztség­­viselők egyenlősége már ebből a kiindulási helyzetből is labi­lis, s ha hozzátesszük, hogy a szétszórt munkahelyek között a vezető hivatalból közlekedik, míg a szakszervezeti funkcio­náriusnak csak engedéllyel le­het elhagyni munkaterületét, hogy a város másik részében levő egységgel találkozzon, a partnerség nem mindig bizto­sított. Az szb igyekszik segíte­ni ezen, a műhelybizottságok tagjait feletőleg úgy válasz­szák, hogy minden munka­helyre jusson egy belőlük, de az igazi tekintélyt és egyenlő­séget csak az osztálybizottság tagjai teremthetik meg maguk­nak. Ha a műhely­bizottság ak­tív, állást foglal és helyesen foglal állást a dolgozókat érin­tő kérdésekben, akkor egyrészt maguk mögött tudhatják a tagságot, másrészt a főépítés­­vezetők és építésvezetők is fel­ismerik szerepük pozitív jelle­gét és véleményük fontossá­gát. A gazdasági vezetőkkel való jó együttműködést nem a hallgatás és mindenben való igent mondás biztosítja, hanem a helyes állásfoglalás. S ebben is léptek előre a Középület­építő Vállalatnál. Lehet, hogy ezt nem lehet számmal, ösz­­szeggel lemérni, de minden bizonnyal egyik legnagyobb si­kerük 1971-ben. Folytassák az új évben! V. E. A Közületépítő Vállalat egyik legjelentősebbje a magasépítéssel foglalkozó kollektíváknak, technikai fel­szereltsége, szervezettsége építőiparunk átlaga előtt jár, a rábízott munkák többsége kiemelt építkezés. Ugyan­akkor nem mentes gazdasági életünk általános problé­májától, a nagymértékű fluktuációtól, az időnkénti anyaghiánytól és más ismert gondoktól. Egyedi is, álta­lános is helyzete, s ebből adódik az ottani szakszervezeti mozgalom és szakszervezeti funkcionáriusok fokozott fe­lelőssége — felelősség a dolgozókért, felelősség a válla­latért. Éppen esztendeje, 1971. január 14-én gyűltek össze a küldöttek, hogy megválasszák a Szakszervezeti Taná­csot és a Szakszervezeti Bizottságot, s az eltelt 12 hónap már elegendő ismeretet ad ahhoz, hogy felmérjék: jól választottak-e a küldöttek, teljesítette-e a két vezető tes­tület a tagság akkor kinyilvánított óhaját? Előbbre léptünk... Mielőtt a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozatok legfontosabb­jait sorra ven­nénk, idézzük a határozat be­vezetőjét, ami egyben a többi feladat inspirálója: „Minden újonnan választott vezető tes­tület mindenkor biztosítsa a szervezett dolgozók építő ja­vaslatának érvényesülését, le­gyen érdemi beleszólása és részvétele a feladatok megha­tározásában ... Biztosítani kell továbbra is, hogy a dolgozók érdekeit és védelmét szolgáló kormány- és SZOT-határoza­­tok érvényesüljenek.” Ma így fogalmaznak az szb szobájában: „ Minden reszortban előbb­re léptünk, aktív és rátermett káderekkel gazdagodott szer­vezetünk. Több köztünk a fi­zikai állományú, a nő és az ifjú... A szakszervezeti bizottság először saját apparátusát tet­te alkalmassá a feladatok megvalósítására. Ezt szolgálta az az intézkedés, amelyik a főbizalmiak helyett 12 műhely­bizottságot hozott létre, tehát minden főépítésvezetőségen testület képviseli a dolgozókat.­­ Az új funkcionáriusok azonban csak képességben és tettvágyban voltak jobbak elő­deiknél, ismereteik a szak­­szervezeti munkáról azonban kevesek, néhány pedig bátor­talan volt a vitában az állás­­foglalásban. Ezért különös fontosságot tulajdonított a szakszerve­zeti bizottság a politikai okta­tásnak, főleg a szakszerveze­ti jogok magyarázatának. S hogyan bátorították a vezetők dolgaiba beleszólni nem me­rőket, okos véleményt csak magukban formálókat? Ülése­ken, értekezleteken megkér­dezték őket a szóban forgó kérdésekről, állásfoglalást vár­tak tőlük. S mikor kiderült, hogy helyes a véleményük, jó, igaz, amit mondanak, máskor már nem kellett biztatni az új tagokat, szólásra jelentkeztek önként is. Többet — kevesebben Egy évvel ezelőtt több hatá­rozat született a termelés se­gítésére. — Nehéz esztendőnk volt — értékeli Kovács József megbí­zott szb-titkár és Szabó János, aki a közgazdasági ügyekkel foglalkozik, de elértük, hogy az 1938. évi félmilliárd értékű építéssel szemben 850 millió volt az 1971. évi termelésünk és ez jelentős növekedés akkor is, ha levonjuk belőle az építő­anyag áremelését, különösen azért, mert 800 emberrel ki­sebb létszámmal értük el a többet. És nem felemelt, ha­nem az 1971-as árakon számol­tunk, amikor az új esztendőre egymilliárd forintra emeltük a tervünket. „Igen nagy gondot fordítunk továbbra is a szocialista bri­gádmozgalom továbbfejleszté­sére, annak tisztaságára, hogy tartalmi színvonala fokozato­san emelkedjen” — mondja ki a határozat. És mi valósult meg? Akkor 96 szocialista bri­gád működött a vállalatnál 1265 taggal és 3274-en vettek részt a szocialista versenyben. Azóta még 12 brigád 180 tag­gal nyerte el ezt a címet és a múlt év elejeinél manapság nyolcvannal többen, 3350-en pályáznak a címre. Tavaly októberben tanácsko­zásra ültek össze a szocialista brigádvezetők. Az értekezlet fontosságának megfelelően a vállalat igazgatója, Balázs György elvtárs tartott referá­tumot és részt vett a tanács­kozáson a minisztérium és szakszervezetünk budapesti bizottságának képviselője is. Egy napon át mondták el a megjelentek jó és rossz ta­pasztalataikat, kértek egymás­tól kölcsönös segítséget, az akadályok elhárítását. Itt vá­lasztották meg azokat, akik a szocialista brigádvezetők ága­zati tanácskozásán a középü­leteket építő brigádokat kép­viselik. Ami nem sikerült ,.A termelés egyenletes meg­valósulását biztosító legfonto­sabb feladatként a­z Tszt és szb jogkörénél fogva is folya­matosan fordítson figyelmet a vállalat bérfejlesztési arányai­nak kialakítására. A minden­kori bérfejlesztés keretén be­lül a dolgozók anyagi-erkölcsi megbecsülése megfelelően ki­fejezésre jusson.” A szakszervezeti taggyűlés­nek ez a határozata is össz­hangban volt a vállalati kon­cepcióval, mert a dolgozók évenkénti jövedelmét 4,5—5 százalékkal kívánta emelni. Mi valósult meg ebből 1971- ben? A béremelések összege egy dolgozóra számítva 4 szá­zalékot tett ki, de az egyéb pénzjuttatásokkal, jutalmak­kal, nyereségrészesedéssel to­vábbi 3,6 százalékkal emelke­dett a dolgozók keresete. Meg­elégedéssel állapíthatják meg sssssssssssssssss/sfsss//ss/WfSfSsssss/ss*jsffssssssf/vsssssmsssyssssssssssssssssswfsssfssjvyssfs/sssss/*/irss:-','/ ssssssssssss. Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a SZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE Csökkent a fluktuáció Nem kevesebb, mint 425 millió forintos árbevételi ter­vet teljesített 1971-ben a Be­ton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Épületelemgyára. A szállítási feladatok sikeres teljesítése nyomán a gyár nye­resége a tervezett 39 millió he­lyett várhatóan eléri a 49,1 millió forintot, így annak elle­nére, hogy tavaly több mint öt százalékkal növelték dolgo­zóik átlagbérét, számítani le­het 10—14 napi keresetnek megfelelő részesedés kifizeté­sével is. Ez igen nagy szó, hi­szen 1970 után az Alsózsolcai Épületelemgyár sem tudott ré­szesedést fizetni dolgozóinak. A biztató gazdasági eredmé­nyek nyomán jó a hangulat a gyárban, s a fluktuáció máris észrevehetően csökkent. Sike­res tervteljesítésükhöz keve­sebb túlórára volt szükség, mint az előző években és az egy órára jutó termelés emel­kedésével együtt a keresetei­ is növekedtek.

Next