Építők Lapja, 1976 (71. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1976. JANUÁR 2. Felavatták az üvegipar új vasöntödéjét Sikeres beruházás után 68 ezer tonnával több csomagolóüveget gyártanak Népes közönség állta körül a vasolvasztó elektromos kemencét Pásztón, az Üvegipari Művek Szerszám- , Készülékgyárának új vasöntödéjében, hogy tisztes távolságból tanúja legyen egy csapolásnak és az öntésnek. Néhány percet várnunk kellett az öntés megkezdésére, mert Fain János olvasztár távcsőhöz hasonló optikai műszerével a pirométerrel, gondosan, többször is ellenőrizte, eléri-e már a tüzes vasolvadék az öntésihez szükséges 1450 C-fok hőmérsékletet. Amikor ez megvolt, a kemence műszerfalához lépett és lekapcsolta az elektromos fűtést. A kemence előtt már ott állt az öntőüst. A magas pályán elhelyezett daruszerkezet drótkötele tartotta. — A csapolást megkezdeni! — kiáltotta Fain János társának, Tóth Endre olvasztárnak, aki erre megforgatta a kemence kiöntőszerkezetének kerekét. A tűzfolyam kicsit szikrázva, de engedelmesen átömlött az öntőüstbe. Ezután Spisák László öntő — aki az üst kiöntőszerkezetének kerekét fogta — vette át a mintegy 450 kg varfolvadék továb ■ bi sorsának irányítását. Védősisakot, szemüveget és azbesztkötényt viselő társaival először leszedte a vasolvadék tetején úszó salakot, majd ügyesen — egy csepp nem sok, de annyi sem ömlött mellé — teletöltötte a görgősoron felsorakoztatott formaszekrényeket. Szájformákat öntöttek az üveggyártó automaták részére. Ezzel a látványos vasöntő bemutatóval vette kezdetét a „csomagolóüveg-gyártás fejlesztése” beruházás ünnepélyes átadása az Üvegipari Műveknél. A negyedik ötéves terv során megvalósított 377 millió forintos beruházásnak csak kis részét tette ki a 22,5 millió forintért megépített új üvegipari vasöntöde. Létrehozása azonban kiemelkedő jelentőségű. A korszerű vasöntöde legfontosabb feladata, hogy speciális gépalkatrészek, palack- és konzervüveg formák öntvényeivel lássa el az üveggyárakat. Az öntödét, amely tiszta és világos munkahely, magas fokon gépesítették. Két formázógéppel dolgoznak itt, a kész öntvényeket rázóasztal szedi ki a formaszekrényből, s az egyik legnehezebb munkaműveletet, az öntvénytisztítást sörétes öntvénytisztítógép végzi zárt térben, pormentesen. Ezüstösen csillogva kerülnek ki ebből a gépből a megtisztított szürkeöntvények. Az új öntöde bemutatása után a pásztói „Lovász József” Művelődési Központ kultúrtermében került sor az átadási ünnepségre, amelyet Szokup Lajos, az OM vezérigazgatója nyitott meg, majd Padányi Mihály, építési- és városfejlesztési miniszterhelyettes mondott beszédet. A Gazdasági Bizottság 1970- ben hozott határozatot a csomagolóüveg-gyártás 63 ezer tonnás fejlesztésére. A beruházás eredményesen megvalósult: az öt év előtti 205 ezer tonnával szemben, az idén 274 ezer tonna csomagolóüveget állítanak elő az Orosházi és a Sajószentpéteri Üveggyárban. Nehéz és bonyolult munka volt, hiszen több helyen, a folyamatos termelés mellett került megvalósításra a 377 millió forintos beruházás. Az érintett gyárakban magas fokú felkészültséggel és lelkesen foglalkoznak a fejlesztéssel. E jelentős munka során jobb feltételeket teremtettek az alapanyag-tárolásnak, korszerűsítették a keverést, nagy kapacitású üveggyártó automatáidat helyeztek üzembe, fejlesztették az osztályozást, a csomagolást és égető szociális kérdéseket is megoldottak, így a Sajószentpéteri Üveggyárban 650 személyes öltözőfürdő létesült, és a régi, düledező kolónia helyett 74 új lakás épült. Elismeréssel szólt a miniszterhelyettes a beruházás részvevőiről, az Észak-magyarországi, a Borsod megyei, a 31-es ÁÉV, a VÍV, a Hőtechnika, a Nézsai Töváll építő, a SZIKETI és az ÉSZAKTERV tervezői munkájáról, valamint az érintett üveggyárakról, amelyek mintegy 74 millió forint értékű házilagos kivitelezésű munkával vettek részt a beruházás magas színvonalú megvalósításában. Az üveggyárak a többiközött,saját erővel valósították meg több régi automata duplacseppesítés útján történt kapacitásnövelését, légcirkulációs hűtőszalagokat készítettek, megoldották a kész csomagolóüveg gépi palettázatát és a zsugorfóliás csomagolást is. A beruházás sikeres befejezése alkalmából Padányi Mihály kitüntetéseket adott át. Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapott: Széles Imre, a pásztói Szerszám- és Készülékgyár lakatosa, Ducsai János, a Sajószentpéteri Üveggyár automata gépésze. Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek: Encs József művezető, Tóth Sándor osztályvezető (Sajószentpéteri Üveggyár), Csizmadia Jenő gyáregységvezető (Orosházi Üveggyár), Lőrik József lakatos, Pádár Sándor igazgató (Pásztó), dr. Bessenyei Lajosné beruházási előadó (ÁFB Szeged). Miniszteri dicséretben részesültek: Tóth Imre csoportvezető, Szula Imre művezető (Orosházi Üveggyár), Osvay Károly tervezőmérnök, Gál László főművezető, Szűcs János lakatos (Sajószentpéteri Üveggyár), Pusztai József köszörűs, Nagy György osztályvezető (Pásztó), Kiváló Pénzügyi Dolgozó miniszteri kitüntetést kapott: Magyar István az OM, a központ osztályvezetője. A sikeres beruházást megvalósító dolgozóikat, az ünnepség résztvevőit ezután szép kultúrműsorral köszöntötték a pásztói Dózsa György Általános Iskola és a Mikszáth Kálmán Gimnázium tanulói. Határidő előtt... Az Építőgépgyártó Vállalattól 1975. december 22-én kaptuk a jelentést, hogy éves termelési tervüket befejezték, s ezzel a kongresszusi munkaverseny második szakaszára tett vállalati felajánlásuk első pontját sikerrel teljesítették. BÉLAPÁTFALVA - MINDANNYIUNKÉ Napról napra változik Bélapátfalva képe — mióta a község új cementgyára épül. A látványt — ami országútról, vonatról egyaránt szembetűnő — Nagy János, a létesítményekkel foglalkozó helyi beruházási osztály fiatal vezetője — pontos tájékoztatással teszi még meglepőbbé, az öreg gyár egyik irodájában. Csaknem befejeződött már a felvonulás, nemrégiben további munkásszállókat, kétszáz adagos étkezdét vettek át a dolgozók, akiknek a száma jelenleg mintegy 1400. Rövidesen rendeltetésének megfelelően használhatják a modern lakótelep első épületcsoportját, amelynek egy részében szintén szállások, más részében pedig szolgálati lakások lesznek a kivitelezőknek. Megkezdődött az építkezést is kiszolgáló iparvágány műszaki átadása, s készül a vasút közelében a felszíni vizek elvezetéséhez szükséges zárt szelvény. Végeztek az első üzemi épületek, a tmk-csarnok, a központi raktár, a járműjavító műhely, a leendő új gyár fürdőjének, öltözőjének, konyhájának, ebédlőjének szerkezeti munkáival. S azon vagyunk, hogy a felsoroltak mielőbb teljesen elkészüljenek, hogy valamennyiüket, átmenetileg felvonulási célokra is hasznosíthassuk. Megkezdődtek a cementmalom, a homogenizáló silók földmunkái, s alapozzák a 80 méteres magasságú cementsilókat is. Befejezték a nyersmalom és a csomagolóüzem cölöpözését, hozzáláttak a nyersanyagtároló tetőszerkezetének betonozásához. Jó ütemben készül a közműalagút, építik az irodaházat. Nem túlságosan rossz a helyzet, de tény: előbb is lehetnénk már. Különösen a délkői új bányaközpont kialakításánál jelentős a lemaradás. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalatnak sokkal jobban kellene iparkodnia, úgy, mintha odahaza, Borsodban dolgozna, és mi tagadás, mások is élénkebbek lehetnének valamivel. Jövőre ugyanis — folytatja az osztályvezető — már az igazi nagy munkákkal számolunk, legalább háromezer ember rendkívül komoly igyekezete kell a feladatokhoz, s ehhez már eddig szükséges lett volna minden tekintetben megfelelő alapot teremteni. — Nos, voltak, vannak hibák — „veszi a lapot” a generálkivitelező 31. számú Állami Építőipari Vállalat 15. számú főépítésvezetőségének „parancsnoka”, Kovács Kazimir, hogy összetalálkozunk a „prérin”, de azért úgy érezzük, hgy nem kell túlságosan szégyenkeznünk. S azon vagyunk, hogy ne okozzunk csalódást megbízóinknak. S mint erősítgetik főnökük szavait: azon vannak a legjobb brigádok, Bäder Attila és Purger József kubikoscsapatai, Bereczki István kőművesei is. — A nagy feladatokhoz ütőképes gárda kialakítására törekszünk — beszéli a „harmincegyesek” helyi szb-titkára, Győrfi István. — Akik pusztán a jó kereseti lehetőségek reményében jönnek hozzánk, s aztán megfeledkeznek olykor még alapvető kötelességeikről is, vétenek a fegyelem, a morál ellen, azoktól bizony, létszámgondok közepette sem sajnálunk megválni. Egész brigádtól is megváltunk már így... Viszont az is igaz, hogy akik becsületesen osztoznak gondjainkon, tennivalóinkon, azokat a jó fizetéseken túl körül-fordul jutalmazzuk is. Legutóbb, éppen karácsony előtt osztottunk szét ismét nagyobb összeget. A 31-esek és mások is — mint általában az ilyen nagy beruházásoknál ez lenni szokott — szinte az ország legkülönbözőbb részeiből verbuválódtak. Ennélfogva a számukra Bélapátfalva csupán életük egy állomása. Az itteni munkáról már beszéltünk. Vajon más tekintetben milyen ez az állomás? — Iparkodunk minél kellemesebbé, hasznosabbá tenni — válaszolja Vitányi Imre, a szakszervezeti intézőbizottság titkára. — Következetesen foglalkozunk dolgozóink ügyesbajos dolgaival, iparkodunk orvosolni panaszaikat. Testi épségük érdekében rendszeresek a biztonságtechnikai szemlék, s éppen nemrég alakult a munkavédelmi őrség is. Oktatásokat szervezünk. A 31- eseknél ötvenen vettek részt szakmai továbbképzésen, mások ugyaninnen, s a Heves megyei Állami Építőipari Vállalattól vagy az Út- és Vasútépítő vállalattól politikai előadásokat hallgatnak. A közelmúltban intézkedtünk, hogy a szállások egy részéül szolgáló barakkokat vonzóbbá tegyék: például fessék le a repedezett panelfalakat, négy helyett három vaságyat helyezzenek el a szobákban. Már kijelöltük a klubhelyiségeket, amelyekbe rövidesen tv, rádió, újságok kerülnek. S szeretnénk letéti könyvtárat is. Röviden: általában törődünk az ellátás javításával. Kétségtelenül van is fejlődés. Van már egy minden tekintetben elfogadható, nagy szálló, hozzá pedig tiszta, rendes étterem akkora konyhával, amely a jóval kisebb és szerényebb másik ebédlőbe is választékosabb és jobb menüt biztosít, mint a Bélkő kisvendéglő szolgáltat az építők más részének. Bosszantó viszont, hogy ez utóbbi üzletnek nem használ a kritika, s ha a csemegeárudákban több is az áru, mint azelőtt, a boltok mind szűkebbnek bizonyulnak, készleteik gyorsan elfogynak. Ami pedig a szállásokat illeti: ma is jó néhányan töltik meg éjszakáikat magánházak kifogásolható körülményei között, a barakok lassan válnak átmenetileg is megfelelőbb otthonaikká az idegenbe kényszerült embereknek. Az épületekből hiányzanak például a csizmamosók, s emiatt a kis létszámú takarítógárda alig tud megbirkózni a behordott töméntelen sárral. Az ablakokon még sötétítő függönyök sincsenek, a szobák asztalai kicsinyek három-négy lakó számára. A község kettőre növelt körzeti orvosi státusza is kevés a falunak, az öreg gyárnak, a helyi kisebb üzemeknek és a beruházás már most csaknem másfélezer dolgozójának — főleg pedig, hogy hosszabb ideje csak az egyik doktorra számíthatnak a betegek. Szóval: van még itt mit tenni! Mégis — egyre inkább a sajátjuknak érzik az idegenek isBélapátfalvát. Legalább is erre" vallanak Kovács Gábor tanácselnök szavai: — A vendégmunkásoknak is sokat köszönhetünk abban, hogy az idén talán minden eddiginél jobban sikerült megoldanunk községpolitikai feladatainkat — mondja. — Az ivóvízvezeték Bajcsy-Zsilinszky utcai 260 méteres bővítésében például a 31-esek ingyen adták a szükséges földmunkát, a Szabadság körút és a Kossuth út portalanítását pedig csak úgy tudtuk elvégezni, hogy az Út-, Vasútépítő Vállalat segített. S reméljük, hogy ez a kapcsolat az idegenekkel csak javul a jövőben. Minden bizonnyal. Hiszen Poszpátfalva — kiemelt egyedi nagyberuházásunk — mindannyiunkká. Gyóni Gyula Háromezer lakás épült a IV. ötéves tervben Salgótarjánban Salgótarján a IV. ötéves tervben számos új létesítménnyel gyarapodott, új városrészek emelkedtek és a középiskolás bejáró diákok gondját enyhíti majd a most épülő új, 500 személyes kollégium. A IV. ötéves tervben 3 ezer tanácsi, szövetkezeti és OTP-lakás épült Hatvanegy munkahelyen — fagyszabadság nélkül A kedvező időjárást kihasználva és az eddig jól bevált módszerekkel a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat nem tervez fagyszabadságolást. A téli hónapokban 142 millió forint értékű munka elvégzésére számítanak. Ennek érdekében kilenc, átadás előtt álló létesítménynél már a végleges fűtést alkalmazzák. Befejezési szakaszban Zalaegerszegen 11, Nagykanizsán 16, Keszthelyen 5 létesítményen teremtették meg a feltételeit a téli munkának. A szerkezetépítés szakaszában 16 létesítményt láttak el fűtési lehetőséggel, 13 új induló munkánál is gondoskodtak fűtésről. A téli hónapokban öszszesen 61 építkezésen dolgoznak az építők. Novembertől februárig 700 tonna gázolajat és tüzelőolajat, 185 ezer köbméter földgázt, 285 tonna szenet, 190 tonna kokszot, 354 tonna brikettet és 880 mázsa tűzifát biztosítanak az épületek fűtéséhez, hogy az építőmesteri és szakipari munkákat zavartalanul végezhessék. Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építőfa-, építőanyag-, és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége Egymillió forintot adtak a gyermekintézmények fejlesztésére A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben a hatékonyabb munka végzésére tett munkavállalásaikon kívül elhatározták, hogy az 1974—75-ös években két-két kommunista szombatot szerveznek, és annak ellenértékét átutalják a tanácsnak gyermekintézmények fejlesztésére. A vállalt 650 ezer forinttal szemben azonban mintegy egymillió forint bér képződött a kommunista szombatokból. Ennek a felét még 1974- ben a megyei tanács egyszámlájára utalták át, a másik felét pedig a közelmúltban adták át a tatabányai városi tanácsnak azért, mert a vállalat dolgozóinak többsége Tatabányán, illetve annak környékén lakik. Napirenden a gazdasági szabályzók December 15-én Kaposvárott tanácskoztak Somogy, Tolna, Zala megye bizottságainak titkárai, e megyék szakszervezetünkhöz tartozó építő-, fa- és építőanyagipari vállalatainak vezetői, bérfelelősei és munkaügyi vezetői. Az értekezleten az új gazdasági szabályzókról és a szakszervezeteknek a szabályzókkal kapcsolatos tennivalóiról tárgyaltak. A tájértekezletet Dr. Fonal János a házigazda szerepét vállaló Somogy megyei Bizottságunk titkára nyitotta meg. Ezután a szabályzókkal kapcsolatos kérdéseket jól ismerő központi előadók tájékoztatták a mintegy kilencven résztvevőt a legfontosabb tudnivalókról. A tájékoztatót követően alaposan megbeszélték a felmerült kérdéseket. Válasz nélkül senki se hagyta el a hasznos tanácskozást. Szegedi Nándor