Építők Lapja, 1978 (73. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1978. JANUÁR 2. Sajtótájékoztató az 1081 lakásban Túlteljesítették lakásátadási tervüket Az 1977-ben átadott 1084. lakásba — amelybe azóta bi­zonyára a lakók is beköltöz­tek — hívott össze sajtótájé­koztatót a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Eredeti ötlet, bár nem volt könnyű eleget tenni a szíves meghívásnak, s kijutni a vá­ros szélére, ahol Szolnok új városrésze születik: a Széche­nyi lakótelep. Itt a 212 jelű épületben adott át a vállalat a tervezett 1025 lakáson felül még 49-et. A debreceni házgyár panel­jeiből emelt lakóház egyik la­kásában, a szőnyegpadlós, szé­pen tapétázott szobában meg­tartott sajtótájékoztatóval is hangsúlyozni kívánta dr. Soós István igazgató, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a vállalatnál a lakásépí­tési feladatok teljesítésének. Jubileumi vállalásaiknak meg­felelően november 30-ra nem­csak a tervezett lakásmennyi­séget adták át, hanem a terven felülieket is. Tehették, mert lakásépítésük egész évben üte­mes volt. Az első félévben a lakások 51 százalékát, a har­madik negyedév végére 82 szá­zalékát átadták. Ilyen tervszerű, i­tem­es lakásépítési munkát még sohasem végeztek Szolnok megyében. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 3800 dol­gozójával ma már több mint 4 millió forint értékű munkát végez­t naponta! Az 1 mil­liárd 26 millió forintos saját építésszerelési tervüket de­cember 14-én teljesítették, s az év végéig még mintegy 5 százalékos túlteljesítést értek el. Az előző évihez képest — változatlan áron számolva — közel tíz százalékkal növelte termelését a vállalat, teljes mértékben a termelékenység emelése útján. A felajánlott 1 százalék helyett 1,8 százalék­kal javították a munkaidőalap kihasználását. Bár egész évben 50—70 fő­nyi létszámhiánya volt a vál­lalatnak, kommunális, ipari és mezőgazdasági létesítmények egész soránál értek el jelentős határidő-lerövidítéseket. A szervezettségben, a munkafe­gyelem területén, s a minőség­gel kapcsolatosan is még van­nak gondjai a vállalatnak, de már korántsem olyan mér­vűek, mint néhány évvel ez­előtt. Azon túlmenően is, hogy a fizikai munkások bérét 7,5 százalékkal emelték 1977-ben, nagy gondot fordítanak a Szol­nok megyei ÁÉV-nél a dolgo­zók megbecsülésére, élet- és munkakörülményei javítá­sára. Jelentős kezdeményezés ebben a saját lakásépítési ak­ció. Poligon üzemük elemeiből már épül a lakóház, ahol 1978-ban 42 lakást és a következő két évben is ugyanennyit adnak majd át a vállalat saját dolgo­zóinak. Bár a vállalatnak mindig szüksége lenne új­­dolgozókra, azt már ki merték mondani, hogy aki elmegy, azt egy éven belül nem veszik vissza... Az utánpótlás nevelését elsőrendű feladatának tekinti a vállalat. Elmondta dr. Soós István, hogy körültekintő szervezéssel, a szocialista brigádok támogatá­sával a szakmunkástanuló lét­szám növelésében is szép ered­ményt értek el. Amíg 1976-ban 110, 1977-ben 170 tanulót is­koláztattak be. Nemcsak 500 forintos ösztöndíjat kapnak a tanulóik, de télikabátot és évente egy öltöny ruhát is. 1978-ban 6 százalékkal nö­veli termelését a vállalat, s folyóáron számolva elérik az 1 milliárd 200 millió forint saját építésszerelés termelési értéket. Jelentős fejlődéssel számolnak a poligonüzemben, ahol 300 lakás elemeinek le­gyártása az 1978. évi feladat. 1058 lakás átadását ter­vezik, s ebből 885-öt Szol­nokon. Több jelentős létesítményt ad­nak át Szolnok megyében­ és a megyeszékhelyen, s még egy 24 tantermes iskolát is­­ Bu­dapesten. Fejlesztéseire 47 millió forintot költ a vállalat, 20 millióval többet, mint 1977-ben. Több mint tízmillió forintot fordítanak korszerű építőipari gépek beszerzésére. Sikert arattak új termékeikkel Az Ajkai Üveggyárban — ahol hazánkban először pró­bálták centrifugával előkészí­teni az új formákat — sikerrel járt az új termékek bemutat­kozása. Különösen a külföldi érdeklődés figyelemre méltó, hiszen a harminc mintából álló kollekció megismerését köve­tően a svájci kereskedők már lekötötték egy negyedévük ter­melését. Ugyanakkor ígéretes tárgyalásokat folytatnak az NSZK-beli kereskedőkkel és elism­eréssel fogadták az első szállítmányokat Franciaor­szágban is. A különleges formájú, vastag üvegdíszek — tálak, tányérok — legnagyobbrészt az Európá­ban hódító úgynevezett „ifjú­sági” stílusban készülnek. Ezek fő jellemzője a természet ké­pei. A tálakból, tányérokból különleges nagyságúak készül­nek a külföldi megrendelők­nek. Gyakoriak a harminc cen­timéteres átmérőjűek is. A gyár szakemberei most a hazai ízlésnek megfelelő for­mák kialakításával próbálkoz­nak, hogy a magyar vásárlók is megismerkedhessenek a kü­lönleges technológia szép ter­mékeivel. Az ÉVM és szakszervezetünk vezetőinek megbeszélése December közepén az ÉVM- ben dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter és Gyöngyösi István szakszervezetünk főtitkárának vezetésével a tárca és a szak­­szervezet vezetői közös megbe­szélésen áttekintették 1977. évi tevékenységüket, és megálla­podtak az 1978-ban végzendő feladatokról. Az ágazathoz tartozó válla­latok és szervezetek 1973. évi terveiket a népgazdasági terv követelményeinek, az ágazati céloknak megfelelően készítet­ték el. Az ÉVM és a szakszer­vezet központi vezetőségének állásfoglalását figyelembe vé­ve, a vállalati szervek helye­sen határozták meg a terme­lés, a gazdálkodás, és a dolgo­zókról való gondoskodás ten­nivalóit. Ezeknek köszönhető, hogy emelkedett a dolgozók jövedelme, és javult szociális ellátásuk. A terveket a szak­­szervezeti tanácsok és a bizal­miak tanácskozásai megtár­gyalták és aktív segítséget nyújtottak a végrehajtásban is. A minisztériumi és szakszer­vezeti vezetők megállapították, hogy erősödött a munkaver­­seny-mozgalom és a termelő­munka kapcsolata, s a szocia­­lista brigádok kezdeményezé­sei előrelendítették a jubileu­mi évforduló tiszteletére tett vállalások teljesítését. A vállalatok életében jelen­tős helyet kapott az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése. A bizalmiak, a szocialista brigád­vezetők, a vállalati közép- és munkahelyi vezetők hatásköre szélesedett. Az eredmények mellett azonban vannak még gondok is. Nem megfelelő a közösen elhatározott feladatok segíté­sének és ellenőrzésének össz­hangja. A fejlődés ellenére nem kielégítő az állami és a vállalati vezetők munkavédel­mi tevékenysége. Több gondot kell fordítani a munkahelyi szociális ellátottság fejlesztésé­re, elsősorban a kivitelező épí­tőiparban. Az építőmunkások saját lakásépítése ugyancsak több támogatást igényelne. A tanácskozás kiemelte az 1978-ban végrehajtandó leg­fontosabb feladatokat. A tárca és a szakszervezet a tervek teljesítése érdekében közös ál­lásfoglalásban jelöli meg a gazdálkodó szervezetek teen­dőit, s a megvalósítás pénz­ügyi, műszaki, emberi feltéte­leit. Erőiket a kiemelt beruhá­zásokra, a lakásépítésre, a mi­nőség javítására , és ennek érdekében a minőségi bérezés alkalmazására — összpontosít­ják. A dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítását szem előtt tartva követelik a vállalati komplex tervek vég­rehajtását. A dolgozók mozgósítása ér­dekében további kezdeménye­zéseket tesznek a szocialista brigádmozgalom segítésére. A versenyvállalások alapjául a dolgozók által megvitatott ter­veket tekintik. Hatvanöt napig nincs megállás a 2-es öblösüveg-hutában Az Orosházi Üveggyár 2-es öblösüveg-hutájában novem­ber 19-én hajnali 4 órakor megnyitották a kemence olda­lát és lassan leengedték a mintegy 250 tonna folyékony üvegmasszát. Közben az auto­mata gépek egy ideig még gyártották az üveget. Aztán ki­oltották a tüzet és elkezdték a kemence bontását. Villanyszerelők, műszeré­szek, lakatosok, géplakatosok, kőművesek és robbantó szak­emberek dolgoznak. Az utób­biak a csarnok betonalapját robbantják, hogy földmunka­­gépek segítségével pincét ala­kíthassanak ki. Eddig ugyanis az­­adagoló csatornán kikerülő folyékony üveget kádakba gyűjtötték, megszilárdulás után pedig targoncával hord­ták ki. Évente több száz ton­nát. A jövőben a folyékony üveg majd a pincében egy szállító berendezésre kerül. Nem kell ember a kihordáshoz és ami talán még fontosabb: nem forrósítja a huta levegő­jét. A rekonstrukció, amely 40— 50 millió forintba kerül, 65 nap alatt fejeződik be. Utána négy évig szinte megállás nél­kül termelhet a huta öt auto­mata gépe, amely együttesen naponta 600—650 ezer forint értékű konzerves üveget és palackot állít elő. Nagyrészt exportra.­ ­ Hogy miért november 19-én kezdődött a munka? Azért, mrert az előző felújítás óta ép­pen lejárt az idő. De azt is szá­mításba vették, hogy ilyenkor, ősszel és télen kevesebb kon­zerves üvegre és palackra van szükség. A feladat végrehajtása ala­posan igénybe veszi a munká­sokat, technikusokat, mérnö­köket. Különösen a pince, a kemence, a betonalapok és a vasszerkezet építőit. Ám ők nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, mert nem elő­ször csinálják, a gyár pedig gondoskodik arról, hogy ked­vező feltételek teremtődjenek a munkához. — A legfontosabb — mond­ja Hosszú Attila üzemvezető­helyettes — a minőség. Akkor biztos, hogy négy évig nem lesz különösebb a fennakadás. Persze az ütemterv betartása sem mellékes. Január 22-én már be kell gyújtani a ke­mencét, február 1-től pedig teljes erővel folytatódik majd az üveggyártás. A négy ter­melő — a Viharsarok, a Ligeti Károly, a Szamuely Tibor és a Táncsics Mihály — brigád, amely most ugyancsak a fel­újításban vesz részt, akkor is­mét az automata gépek mellé áll.e fa alatt az éves átlagot kapják, ami ugyancsak elfogadható, de azért jobban örülnek a telje­sítmény utáni bérnek. Arra időnként valamennyit még rá lehet „húzni”. Ezért is igyekez­nek, hogy mielőbb elkészülje­nek a gépek felújításával. Leg­alábbis miattuk ne legyen percnyi eltolódás sem. Ha pe­dig úgy jön ki a lépés, hogy egy-két napot nyerhetnek is, annál jobb. — Tapasztalatunk van, a többi munkaszervezés és szor­galom kérdése — vélekedik Viszkok Pál.­­ Zábrák Ferenc, a Ligeti Ká­roly aranykoszorús szocialista brigád vezetője joggal büszke arra, hogy a gyáregységben évek óta a 2-es öblösüveg­huta a legjobb, ő erről így be­szél: — Becsületet szereztünk, amit igyekszünk meg is tartani. Bár még nem tapasztaltuk, de el tudom képzelni, hogy mi­lyen lehet valamiféle megtűrt­nek lenni, akinek csak úgy el­néznek a feje felett. Lazítást sem önmagunknak, sem má­soknak nem engedünk meg. Mindenkinek megvan a fel­adata, s amikor termelünk, az automata gép diktálja a tem­pót ... Csak egyet lehet érteni vele. Mint ahogy Csernyánszki Já­nossal, a szakszervezeti bizal­mival, aki a normakarbantar­tással kapcsolatban mond egy­két szót. — Bizonyos, hogy senki sem örül neki. De nagy gyakorlatra teszünk szert, ésszerűsítünk, újítunk, a teljesítményszáza­lék pedig nő, s nem lehet kifo­gást emelni a normakarban­tartás miatt. — Ezzel, mint szakszerve­zeti bizalminak egyet is kell értenie — jegyzem meg. — Előzőleg megbeszélik ve­lem is. Előfordult már, hogy átmenetileg nem tartottam reá­lisnak. El is tolódott egy idő­re. Ha pedig végrehajtják a normakarbantartást, nem könnyű­ megértetni mindenki­vel, hogy az szükséges volt. Mert pénzről van szó... Néha egy darabig csökken a kereset és bizony felborul a családi mérleg. De „rákapcsolunk” és hamar helyreállítjuk az egyen­súlyt. Legutóbb Zábrák Ferencet és Polesek Lászlót javasolta jutalomra példamutató munkájukért. Kaptak jutal­mat, de kapott Csernyánszki János is. Az ő jutalmazási ja­vaslatát a műhelybizottság hi­telesítette.­ ­ A 2-es öblösüveg-hutában a munka nem szünetelt sem ka­rácsonykor, sem szilveszterkor és új­évkor. De a vasárnapok is munkanapok lesznek január 22-ig. Akár derűs az égbolt, akár hóvihar dühöng és der­mesztő a fagy. Hatvanöt napig nincs megállás. Pásztor Béla Viszkok Pál, a Vállalat Ki­váló Brigádja címmel kitünte­tett 14 tagú Viharsarok szocia­lista brigád vezetője fiatal em­ber, mint amilyenek a társai is. - Jó, hogy találkozunk — kezdi. — Éppen keresünk egy Viharsarok elnevezésű brigá­dot testvérbrigádnak. Talán a konzervgyárból vagy valame­lyik tsz-ből. Ha megírja, bizto­san előbb lesz. Miért ne? És érdemes is el­nyerni egy olyan rangos címet viselő brigád barátságát, amelynek — ahogy Bartyik Mihály művezetőtől megtudom — 110 százalék az éves terme­lési átlaga és kimagasló a sportban is. Egyébként ilyen termelési eredmény mellett nincs panasz a keresetre. A felújítás 65 nap- Jobb együttműködést az építők és a munkavédelmi szervek között! Gyakran csak a beruházások átadásakor, vagy azután derül­nek ki olyan hibák, amelyek a dologzók testi épségét veszé­lyeztetik. Ilyenkor a munka­­védelmi ellenőrök tiltakozásá­ra rendszerint kijavítják ugyan a hibákat, de az üzembe helye­zés emiatt elhúzódik, nőnek a költségek. E problémákat és megoldásokat tárgyalta de­cember közepén az Országos Munkavédelmi Bizottság. Megvitatott egy tanulmányt, amely a beruházásoknál a munkavédelem szempontjából tapasztalható hibákat elemzi, s szükségesnek tart­ja az építők s a munkavédelmi szervek kö­zötti job­b kapcsolatok kialakí­tását. A hibák ellen tiltakozó munkavédelmi felügyelőket ma még gyakran vádolják akadékoskodással, pedig közös érdek, hogy a létesítmények minden szempontból is kifo­gástalanok legyenek. Ezért he­lyes, ha az építkezés kezdeté­től együttműködnek az építők és a munkavédelmi szervek, s a munka minden fázisában közösen igyekeznek feltárni és elhárítani a hibákat. Az Országos Munkavédelmi Bizottság az elemző tanul­mányt javaslatként a SZOT el­nöksége elé terjeszti. Több cement, tégla készült 1977-ben november végéig 1,3 milliárd forint értékűvel több terméket szállítottak az építőknek az építőanyag-ipari vállalatok és szövetkezetek, mint 1976 azonos időszakában, így lényegében a tervezettnek megfelelő ütemben bővült a termelés, s amint az ÉVM gyorsjelentéséből kitűnik, a fejlődést teljes egészében a hatékonyabb munkával, a termelékenység 7,2 szá­zalékos javításával alapoz­ták meg. A nagyobb ütemű fejlődést mérsékelte, hogy a számított­nál kevesebbet igényeltek az építők égetett cserépből, máz­­talan kerámia padlóburkoló lapokból, azbesztcement le­mezekből. Az építési főidény­ben viszont átmenetileg a ka­vics- és a cementellátás ok­o­­zott nehézséget, s a választéki igények kielégítése érdekében több kisméretű égetett téglára, osztályozott kavicsra és fehér falburkoló csempére lett volna szükség. A bővülő árualap azonban összességében fedezte a tervezettnél na­gyobb ütemű építőipari termelés anyagigényeit. Az építőanyag-ipar ágazatai közül különösen lendületes fejlődést ért el a finomkerá­mia- és csiszolókorong-ipar, az üvegipar, a hő-, hang- és víz­szigetelő­ anyag ipar, mert lé­nyegében ebben a 11 hónap­ban annyi terméket állított elő, mint tavaly egész évben. A legfontosabb építőanyagok sorában cementből 320 ezer tonnával többet gyártottak az iparág dolgozói, mint egy év­vel ezelőtt. Téglából mintegy 209 millió darabbal, kavicsból 675 ezer köbméterrel többet bocsátottak az építők rendel­kezésére. A betongyárak 36 százalékkal növelték az építők megrendelésére előállított kész beton szállítását, így az egy évvel ezelőttinél 115 ezer köbméterrel töb­bet kaptak az építkezések. Ugyancsak jelentősen, 23 százalékkal bővült a több eme­letes épületek komplett vas­betonvázának és paneleinek gyártása, szállítása is. Eredményekben gazdag, békés, boldog tíz esztendőt kíván az építő­­fa-­ építőanyag és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége ! ..........................................................................................................

Next