Építők Lapja, 1979 (74. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-08 / 1. szám
1979. JANUÁR 8. hogy „az eredmények fő forrása az építőipari dolgozóit áldozatkész munkája". Feladataink az elkövetkező években, tettekkel bizonyítani, hogy rászolgáljunk erre a bizalomra. Ez egyben azt is jelenti, hogy — még jobban mint eddig — szorosan kell igazodnunk a népgazdaság igényeihez és a fejlődés lehetőségeihez minden vonatkozásban. Tudomásul kell vennünk, hogy a népgazdaság anyagi eszközei jelenleg, illetőleg a közeljövőben nem teszik lehetővé az építő- és építőanyagipar nagyobb arányú — az erkölcsi megbecsülés mértékét elérő — anyagi támogatását. Éppen ezért az adott lehetőségek jobb kihasználására kell törekednünk. A nagyértékű gépek, a munkaidőalap racionálisabb gazdálkodásával, a fegyelem minden vonatkozású megjavításával, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok és lehetőségek feltárásával és hasznosításával, a szocialista munkaverseny tartalmi munkájának javításával, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javításával, az üzemi demokratikus fórumok színvonalának emelésével, a dolgozók közérzetének javításával, valamint a vezetés, irányítás színvonalának emelésével tudjuk, illetőleg kell feladatainkat megoldani. Ismerve dolgozóink hangulatát, munkakészságét, politikai érettségét, elnökségünk úgy ítéli, meg, hogy az 1979. évi népgazdasági igényt kielégítő vállalati terveket a nehézségek ellenére is teljesíteni fogjuk, még mindig mintegy 20—23 százaléka foglalkozik kézi anyagmozgatással. Fokozni kell a differenciálást Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában a bútoriparban foglalkoztatottak átlagos havi bére 20,3 százalékkal (2582 forintról 2927 forintra) növekedett. 1978-ban a bútoriparban foglalkoztatottak átlagos havi bére az előző évihez képest várhatóan 6,8 százalékkal növekszik. Így a tervidőszak első három évében az átlagos havi bérnövekedés összesen mintegy 21—22 százalék lesz, s ez meghaladja a vállalatok által tervezettet. Jelentősen hozzájárult ehhez a műszakpótlék bevezetéséhez nyújtott központi támogatás, valamint a különböző címeken juttatott bérpreferencia. Az elkövetkező évek bérfejlesztéseinél a bútoriparban is elsősorban az önerős lehetőségekre lehet támaszkodni, ami az ismert körülmények miatt szerényebb lehetőségeket biztosít. Éppen ezért szükséges, hogy a minőségileg jobb, nagyobb szakértelemmel párosuló munka a jövőben nagyobb megbecsülésben részesüljön. Minden színten ennek megfelelően kell fokozni a differenciálást. A szakszervezet választott testületei — a bizalmiakig bezárólag — jogköreik gyakorlása során támogassák a vezetők ilyen irányú törekvéseit, s ha szükséges, kezdeményezőként is lépjenek fel feladatnak az üzemi demokrácia fejlesztését. A bútoriparban is megindult az egészséges folyamat, amely rendszeres törődéssel megteremti azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek biztosítják, hogy minden dolgozó tájékozottságot szerezhessen a termelés és gazdálkodás fontos kérdéseiről, részt vehessen a döntések kialakításában, valamint azok végrehajtásában. A szervezeti keretek kialakultak, az előírt üzemi demokratikus fórumok eredményesen működnek. Az elkövetkező időszakban az erőket a tartalmi jegyek erősítésére szükséges koncentrálni. Az első és a második napirendi pont vitája során a következők szólaltak fel és tettek hasznos észrevételt, javaslatot az írásos jelentésekben, illetve a szóbeli kiegészítésekben elhangzottakhoz: Varga Ferenc, F.mri László, Jolsvai Mihály, Köböl József, dr. Kádár József, Kettler Pál, Varga Imre és Földi István. A központi vezetőség a vitát követően elfogadta az elnökség, valamint a miniszterhelyettes jelentését, majd Gyöngyösi István főtitkár, illetve Takács László titkár előterjesztésében jóváhagyta a Szakszervezet 1979. évi költségvetését, a központi vezetőség, valamint az elnökség jövő évi munkanogramját és ülésrendjét, valamint elfogadta a két tájékoztató jelentést. Végezetül — az elnökség javaslatára — a központi vezetőség Hajmási Józsefet (a 43. sz. ÁÉV vszb-titkárát) kinevezte a szakszervezeti központ munkavédelmi és szociálpolitikai osztálya vezetőjévé. Varga Ferenc A KV-ülés elnökségének egy csoportja Használják ki a lehetőségeket Ezután Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes tett szóbeli kiegészítést a szakszervezethez tartozó bútoripari vállalatok tevékenységéről szóló írásos jelentéshez. A Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó tizenkét bútoripari vállalat adja ma a bútoripari szakágazat termelésének 63 százalékát. Termelésük várhatóan elmarad az ötödik ötéves terv végére előirányzott mennyiségi növekedéstől, mivel a belföldi értékesítés előzetesen számított növekedése nem következett be. A tőkés export azonban várhatóan 420 millió forinttal haladja meg a tervezett 1 milliárd forintos értéket. Erre serkenti a vállalatokat a kapacitások jobb kihasználása, s az is, hogy gazdaságosság szempontjából a könynyűiparon belül a bútoripar a kedvezőek közé tartozik. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában a bútoripari szakágazatiban foglalkoztatottak létszáma 0,7 százalékkal csökkent. A vállalati tervek nem mindenütt számoltak reálisan a kialakult munkaerőhelyzettel. Számos vállalat 1973-ban is létszámnövekedést irányzott elő. Az első kilenc hónap tényszámai azonban azt bizonyították, hogy a tervezett bővülés nem valósítható meg. A tapasztalatok a munkaidővel való jobb gazdálkodásra késztetik a bútoripari vállalatokat is és arra, hogy belső tartalékaik feltárása útján oldják meg hatékonyabban termelési feladataikat. Jelentős létszám lenne felszabadítható például az anyagmozgatás gépesítésével, hiszen a fizikai munkásoknak Szakmai képzés — üzemi demokrácia A vállalatok többsége helyesen ismerte fel annak szükségességét, hogy javítani kell a szakképzettségi arányokat. A minisztériumi bútoripar, amely 1975-ben 232 mérnököt és 806 műszaki középiskolai végzettségű szakembert — javarészt technikust — foglalkoztatott, a tervidőszak végére a mérnökök számát 41 százalékaival, a technikusok számát 54 százalékkal kívánja emelni. Jelenleg közel 350 fiatalt iskoláznak be vállalataink évente, túlnyomórészt az asztalos szakiméra. A jelenleg csak felnőttképzésben folyó gépi famegmunkáló szakma iránt egyelőre mérsékelt érdeklődést tanúsítanak vállalataink. A bútoripari vállalatok közül az üzemi demokrácia fórumrendszerének működtetésével kapcsolatos — sokrétű és jelentős szervezési munkát is igénylő — feladatok végrehajtása során a BUBIV-nál és a Székesfehérvári Bútoripari Vállalatnál alakult ki példamutató tevékenység. A többi vállalat sem tekinti kampány- farmi László ÉPÍTŐK LAPJA Podány Tibor nyugdíjba vonult Bensőséges ünnepség keretében köszöntötték december 18-án szakszervezetünk Budapesti Bizottságán Podány Tibort, aki a munkavédelmi bizottság vezetője volt, s a szakszervezeti mozgalomban végzett 28 évi munka után nyugdíjba vonult. Az ünnepségen megjelentek: Gyöngyösi István főtitkár, Wágner Lajosné és Takács László titkár. A Budapesti Bizottság nevében Polder János titkár köszöntötte Podány Tibort, aki hosszú időn át eredményesen tevékenykedett a munkavédelem fejlesztése érdekében, és átadta neki a BB. ajándékát. . A tervezésinél több lakás túlteljesítette lakásépítési tervét a Komárom megyei ÁÉV. 1978-ra 1419 lakás megépítését tervezték, ténylegesen azonban 1548 lakás készült el. A KOMSÉP-esek a budapesti lakásépítési akcióban is részt vettek, a fővárosban 64 lakást építettek. Gratulálunk! A SZOT nyilvános pályázatot hirdetett a vállalati művelődési bizottságok tevékenységével, valamint a szakszervezeti propagandamunkával összefüggő módszertani tapasztalatok összegyűjtése és hasznosítása céljából. A pályázatok eredményhirdetése megtörtént. A ..művelődési bizottságok” pályázaton Lajtai László szakszervezetünk Kulturális, Agitációs, Propaganda és Sportosztályának munkatársa II. díjat nyert. (Az I. díjat egyébként nem adták ki.) A ..propaganda munka” pályázaton Kozmayer Ferenc a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat függetlenített ágit. prop. felelőse IV. díjat kapott. A SZOT pályázatok legsikerültebb írásai a Táncsics Kiadónál nyomtatásban is megjelennek. Együttes állásfoglalás az építő-, fa- és építőanyagispor 1979. évi feladatainak megvalósításához . Az 1978. évi gazdasági munka értékelése alapján megállapítható, — hasonlóan az V. ötéves terv első két évéhez — hogy az építő és építőanyagipari ágazat, valamint a bútor- és fafeldolgozóipar dolgozóinak tevékenysége eredményes volt. Az építő- és építőanyagipar munkáját az MSZMP KB 1978. október 12-i ülése mélyrehatóan elemezte. Elismerte azokat az eredményeket, amit az építőmunkások és vezetők az elmúlt években — sokszor nehéz körülmények között — elértek. Felvázolta az építőipar gondjait és a továbbfejlesztés feladatait. Az építőipar az állami nagyberuházásokon vállalt építési feladatait teljesítette. A lakásépítési feladat túlteljesült, az átadások ütemessége általában javult, kivéve Budapest területén. Az építőanyagipar a vele szemben támasztott követelményeket kielégítette. A termelési szerkezet átalakításában kedvező tendenciák mutatkoznak. A KPM kivitelező építőipara a tervét túlteljesítette. A közúti hálózat korszerűsítésében kiemelkedő eredményeket értek el. A bútoriparban és a faiparban a termelés dinamikusan fejlődött, ami teljes egészében a termelékenység növekedéséből értek el. A népgazdasági célkitűzésekben meghatározott életszínvonal növekedés valósult meg, a tervezettnél magasabb. Tovább fejlődött az üzemi demokrácia tartalmi színvonala. A vállalati demokratikus fórumrendszerek fejlődése eredményesen segítette a vállalati gazdálkodást, a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősödését. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a KMP megalakulásának 60. és a szakszervezet szövetséggé alakulásának 75. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny mozgalom. A gazdálkodás fő feladata 1979-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a tartós javulás feltételeinek megalapozása, a termelési szerkezet korszerűsítése. A gazdálkodás feltételeinek, követelményeinek szigorítása és a termelés mérsékelt ütemű növekedése mellett alapvető célkitűzés: az építőipar termelőképességének megőrzése, az ésszerű létszámgazdálkodás megvalósítása, a munka- és technológiai fegyelem javítása, valamint a terv minőségi és hatékonysági előirányzatainak megvalósítása. Ezeknek a követelményeknek hosszú távon is érvényesülni kell, ezért az 1979. évet és ennek követelményeit nem, lehet átmenetinektekinteni. Az 1979. évi tervfeladatokat minden ágazatban és alágazatban reálisnak és teljesíthetőnek tartjuk. A termelési feladatok középpontjában a termelési szerkezet gyorsütemű változtatása, a folyamatban levő nagyberuházások, a felújítási építés növelése, az export árualapot növelő beruházások kivitelezése, a lakás és kapcsolódó létesítmények megvalósítása áll. Alapvető követelmény a korszerű gyártó bázisok megfelelő kihasználása, a munkaterületek koncentrálása. Fokozott gondot kell fordítani a termékek minőségére és a választéki igények maradéktalan kielégítésére. A népgazdaság belső felhasználási ütemének csökkentésével eggyüttjár az a követelmény, hogy a bérfejlesztést csak a hatékony vállalati gazdálkodás, a fajlagos költségek csökkentése, a jövedelmezőség növelése alapozza meg. Ezért a vállalati bérfejlesztéseket differenciáltan kell felhasználni. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása minden dolgozótól és kollektívától azt követeli, hogy járuljon hozzá a minőség és a hatékonyság elérhető legmagasabb színvonalának növeléséhez. Ennek fontosságát az 1979. évi terv teljesítésére való politikai mozgósításkor az agitációs munkában is hangsúlyozni és tudatosítani kell. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom feladatai a vállalati és a munkahelyi tervcélok megvalósítását segítsék elő. A gazdasági és a szakszervezeti vezetők a feladatok összehangolásával tűzzenek ki konkrét versenycélikat és teremtsék meg a felajánlások teljesítésének feltételeit. Az élőmunka megtakarítás és a termelékenység növekedése érdekében az eddiginél is jobban fel kell használni az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket. A termékösszetétel megváltoztatásának követelményeit is figyelembe véve tovább kell segíteni a dolgozók szakmai és politikai oktatását. A szocialista brigádmozgalomban erősíteni kell a közéleti tevékenység kibontakoztatását. Erősíteni kell azt a folyamatot, hogy a munkahelyi kollektívák aktívan vegyenek részt az üzemi demokrácia fórumrendszerének működésében. A szocialista brigádvezetői tanácskozásokon és a kiscsoportos termelési tanácskozásokon vitassák meg a vállalati terv teljesítését szolgáló konkrét intézkedéseket és ismeretessék, hogy mit várnak a kollektívától a vállalati célok teljesítése érdekében. Kiemelten kell foglalkozni a munkahelyi szociális ellátás színvonalának javításával, a szociális tervekben kialakított célok megvalósításával. Mindent meg kell tenni a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása érdekében, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére. A központi vezetőség és a minisztériumok vezetői megköszönik az 1978. évben végzett eredményes munkát és felkérik az ágazat valamennyi dolgozóját, vezetőjét, hogy tudatos, szervezett munkájukkal járuljanak hozzá az 1979. évi feladatok teljesítéséhez. Építésügyi és Városfejlesztési Könnyűipari Minisztérium Minisztérium Közlekedés- és Postaügyi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Minisztérium Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége FELHÍVÁS Az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola díszoklevelet és emlékplakettet kíván adományozni azoknak az építőipari szakembereknek, akik tanulmányaikat a volt Budapesti Állami Felső Építőipariskolában 1928-ban és 1929-ben fejezték be, és munkájukkal elősegítették a magyar építőipar célkitűzéseit. A díszoklevél iránti kérelmet az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Főigazgatói Hivatalához lehet benyújtani (1442 Budapest, Thököly út 74. sz.), 1979. január 31-ig. A kérelemhez csatolják a részletes szakmai tevékenységüket is tartalmazó önéletrajzukat, jelenlegi, illetve utolsó munkahelyük javaslatát. Éltek jogaikkal a fiatalok a Veszprém megyei A gondos előkészítő munka eredményeként számos határozott vélemény és hasznos javaslat hangzott el a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál két lépcsőben — főüzemi, majd vállalati szinten — megtartott ifjúsági parlamenteken. A házgyári főüzemben több fiatal szóvá tette a szociális ellátás hiányosságait, s kifogásolták a munkaruha minőségét is. A termelési tanácskozások alaposabb megtartására tettek javaslatot és kérték, hogy ne csak az eredményekről, hanem a gondokról is adjanak tájékoztatást a vezetők. A munkavédelemmel kapcsolatban is több kérdés, javaslat hangzott el. Felhívták a figyelmet az I-hajó billenőpadjának balesetveszélyére. A gépészeti főüzem ifjúsági parlamentjén Ihász Lajos, aki kezdő szakmunkás, elismerően szólt a fogadtatásáról. Javasolta, hogy a szakmunkástanulókat jobban tájékoztassák a vállalat életéről. A gépészeti ifjúsági szocialista brigád vezetője, Virsinger Sándor beszámolt eredményeikről. Szóvá tette viszont, hogy kevés fiatal vesz részt az alkotó ifjúság pályázaton és kevesen foglalkoznak újítással. Ajkán tartották a vidéki főépítésvezetőség ifjúsági parlamentjét. A pápai fiatalok amiatt szólaltak fel, hogy munkaterületükön nem tartják kielégítőnek az anyaggal, géppel, szállíteszközzel való ellátást. Szeretnének KISZ- alapszervezetet létrehozni Pápán, s ehhez kérték a vállalati KISZ-bizottság segítségét. Sürgették az Ajkán építésre kerülő 20 lakás megkezdését. A sportolási lehetőségek bővítéséhez kérték, hogy a munkásszálló mellett létesítsenek egy kispályát és tekepályát. Egyben felajánlották, hogy amennyiben a szükséges segítséget megkapják hozzá, 1979-ben társadalmi munkában elkészítik és az építők napjára át is adják a pályákat. Mivel a szakipari fiatalok közül sokan a fővárosban is dolgoznak, részükre Budapesten és Veszprémben is tartottak ifjúsági parlamentet. Mindkét helyen Szigligeti Gyula főüzemvezető tartott részletes beszámolót. Foglalkozott a pályakezdők fogadásával, a továbbtanulás lehetőségeivel, az anyagi érdekeltségi rendszerrel, s a fiatalok erkölcsi mebecsülésével is. Egyszóval érintette mindazokat a kérdéseket, amelyek érdeklik az ifjúmunkásokat. A szakiparnál, ahol az összlétszám 70 százaléka fiatal, a feladatok döntő többsége rájuk hárul. Nem is egy hozzászóló panaszkodott a mostoha körülmények miatt. A budapestiek például úgy fogalmaztak, hogy örülnek ha már munkába kell menni, mert ott legalább meleg van. A szállón nincs fűtés és van ahol még az ablakokat sem lehet bezárni. Jó lenne egy ifjúsági klub, a sportolási lehetőségek sem túl nagyok — mondták a következő felszólalók és egyben felajánlották, hogy társadalmi munkával segítik a szükséges létesítmények elkészítését.