Építők Lapja, 1982 (75. évfolyam, 1-24. szám)

1982-01-11 / 1. szám

2 NYOLCVAN KISGYERME­KET fogad januárban Szom­bathelyen a Ságvári lakótele­pen felépült új bölcsőde, melynek műszaki átadása de­cember 10-én volt. A földszin­tes, központi fűtéses korszerű gyermekintézményt a Vas me­gyeli Tanácsi Építőipari Vál­lalat építette. NAGYSZABÁSÚ ÉPÍTKE­ZÉSEK kezdődtek Várpalota központjában. A patinás óvá­rosi negyedben régi, lebontott házak helyén a tereprendezés után lakások, üzletek, szolgál­tatóegységek építését kezdte meg a Veszprém megyei Álla­mi Építőpari Vállalat. A SÁRVÁRI TERMÁLFÜR­DŐ és környéke részletes ren­dezési tanulmánytervének programjavaslatát két válto­zatban készítette el a Vas me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat. Tanácsi testület határoz majd arról, hogy melyik változat alapján fejlesztik a fürdőt és környékét. AGYAG A TÉGLAGYÁR­­TÁSHOZ. A Földmunkát Gé­pesítő Vállalat székesfehérvári fő-építésvezetőségének egyik jelentős feladata Dunántúl téglagyárai részére az alap­anyag kitermelése. A fehérvá­ri gyárat például évente 30 ezer köbméter agyaggal látják el. SZABÓ-VARRÓ TANFO­LYAM. A nődolgozók javasla­tára szabó-varró tanfolyamot indítottak az érdeklődők szá­mára a KPIM zalaegerszegi Közúti Igazgatóságán. A részt­vevők Pálos Kálmánná szabó­mester irányításával tíz hétig ismerkednek a jól hasznosít­ható tudománnyal. A tanfo­lyam költségeit a szakszerve­zeti bizottság vállalta. GARZONLAK­ÁS-ÉPÍTÉSI akció indul a fiatal házasok otthonalapításának megköny­­nyítésére Szolnok megyében. A tervek szerint a megye hat városában az OTP, a KISZ, valamint a helyi tanácsok együttműködésével kétszáznál több garzonlakást építenek. ■ NAGYARÁNYÚ rekonst­rukciós munkába kezdtek a DÉLKÖ­ránti üzemében, amely 1978 óta üzemel. A jobb kőzúzalék és a választékbőví­tés érdekében nagy teljesítmé­nyű vibrátort szerelnek a régi helyébe. Az új berendezés lé­nyegesen termelékenyebben és pontosabb minőségtartással fog működni. KÉTÓRÁS MŰSORRAL szó­rakoztatta a gyerekeket de­cemberben a Somogy megyei ÁÉV szállójában a munkás művelődési otthon és a mozi­üzemi vállalat. A kis- és rajz­filmekből összeállított műsort nagy tetszéssel fogadták a gyermekek. VÉRADÓ NAPOT tartottak december 16-án a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amelynek során 125 dolgozó­juk 44 liter vért adott. TÚLTELJESÍTETTE 1981. évi készárutervét a Közép­dunántúli Téglaipari Vállalat. A terv szerinti 165 milliomo­dik égetett tégla már decem­ber 19-én elkészült, terven fe­lül még további 5 milliót hordtak ki az égetőkemencék­ből. A túlteljesítést jelentősen elősegítették a bakonyszent­­lászlói, a devecseri II. és a székesfehérvári korszerű üze­mek, ezekben készült az ösz­­szes termelésnek több mint a fele. E gyárak szintén több téglát állítottak elő, mint a tervezett. FÉNYÉRZÉKELŐ kapcsolók alkalmazásával a Bács megyei ÁÉV házgyárában elkerülik, hogy a térvilágítás feleslege­sen működjék. Amikor a nap­pali világosság eléri a beállí­tott fényértéket, a kapcsoló­berendezés automatikusan áramtalanítja a kandelábere­ket. Hasonló készülékek alkal­mazását tervezik a megye más üzemében is. TÉGLAMÉRLEG. Tavalyi 1913 milliós tervét 1956 millió­ra teljesítette a téglaipar. Cse­répből 103 milliót gyártottak. TÖREKVÉSEIK CÉLJA: Minél hatékonyabb munkavédelmet kialakítani gyáraikban A cél közös: megóvni, meg­védeni a munkatársak egész­ségét, testi épségét. Mégis a kérdésre — mi is a munkavé­delem — sokféleképpen lehet válaszolni. Mert másképp ha­tározza meg a munkavédelem fogalmát egy műszaki és me­gint másképp az üzemorvos. Ezért is hívták össze a Be­ton- és Vasbetonipari Művek­nél azt az ankétot, amelyen a gyárak műszaki és munkavé­delmi vezetői, valamint az üzemorvosok vettek részt. Eljöttek a tanácskozásra az ÉVM, szakszervezetünk és az Építőipari Üzemegészségügyi Szolgálat vezetői, képviselői is. Új módszerekkel — hatékonyabban Vitaindítójában — dr. Már­kus Miklós műszaki vezérigaz­gató-helyettes egyebek között a következőket mondta. — 1981-ben sem tettünk ke­vesebbet dolgozóink biztonsá­ga érdekében, mint korábban, sőt, évről évre próbálunk új és új­­ módszereket alkalmazni, minél hatékonyabb munkavé­delmet kialakítani. Ennek elle­nére emelkedett a balesetek és a kieső munkanapok száma is. A bekövetkezett balesetek mintegy 30 százaléka az óvó­rendszabály megsértéséből, il­letve a biztonsági előírások be nem tartásából adódott. A gé­pek vagy berendezések mű­szaki állapotára vezethető vissza a balesetek 2-3 százalé­ka. Tehát a legtöbb esetben figyelmetlenség, fegyelmezet­lenség, családi, személyi prob­léma idézte elő az eseménye­ket. A balesetek alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a piaci igények változásából adódó gyakori átszervezés, át­csoportosítás. Az a körülmény, hogy a megszokott munkafo­lyamatoktól hosszabb-rövi­­debb ideig el kell térni. Az új szokatlan munka még akkor is veszélyt rejthet magában, ha ugyanolyan vagy hasonló gép kezelésére kap megbízást a dolgozó, mint amire vizsgával rendelkezik. Hasznos javaslatok észrevételek Ahány gyár, annyi gond — így lehetett volna jellemezni a felszólalásokat. Úzvári György, alsózsolcai műszaki igazgató­­helyettes ismét a sokat emle­getett zajcsökkentést tette szóvá. A dunaújvárosiak üzemor­vosa, dr. Sipos Erzsébet szóvá tette: a szakmunkástanulók felvételénél nem kérik ki a véleményét. Gyakori, hogy fi­zikailag alkalmatlan gyereke­ket is felvesznek. (Nem csoda, ha könnyebben éri őket bal­eset.) A szolnoki dr. Hámori Fe­renc számokkal bizonyította a zajártalom kiemelt témaként történő kezelését. A gyár 530 dolgozója közül 154-nek zajos a munkahelye, s közülük 27- nek már károsodott a hallása. A nagyothalláson túl sok más betegség forrása is lehet a zaj, gyakori a magas vérnyomás, a gyomorfekély. A megelőzés le­hetősége adott, de a végrehaj­tással baj van. Hiszen csak az a munkahelyi vezető követel­heti meg a fülvédőtok vagy vatta használatát, aki maga is jó példát mutat. A baleset után történtekről beszélt a miskolciak üzemor­vosa, dr. Katona Zoltán. A lelki segítség fontosságát hangsúlyozta. Emberileg kell elsősorban a sérült mellett állni, adott esetben az üzem­orvos kísérje el a beteget a kórházba, később pedig érdek­lődjön az állapota felől. Az ÉVM munkavédelmi osztályának vezetője, Regolics István elmondta, hogy orszá­gosan is emelkedett a balese­tek száma. Még akkor is, ha újabban szerepel a statisztiká­ban az úgynevezett útibaleset — elgondolkodtató ez az adat. Miért fontosak a jó kapcsolatok Szakszervezetünk titkára, Wágner Lajosné arról beszélt, hogy a Beton- és Vasbeton­­ipari Műveknél tudatosan fog­lalkoznak a munkavédelem, a munkaegészségügy fejleszté­sével. A műszaki hibaforrások éppen elenyésző számuk miatt is könnyebben felszámolhatók. Az emberi tényezők fontossá­gára hívta fel a figyelmet, a munkás és a vezető kapcsolatá­ra. Mert, ha ez megfelelő és a művezető, a brigádvezető tud­ja, hogy az édesanya gyereke betegsége miatt nem aludt éj­szaka , más munkára osztja be. Arról is illik tudni a veze­tőnek, hogy egyik targoncása a kínzó fogfájás miatt már há­rom fájdalomcsillapító tablet­tát is bevett, s így tovább nem vezethet. Ami pedig a kényszerű­ át­csoportosításokat illeti, a szak­mai szakszervezet titkára fel­hívta a figyelmet — ha­ szük­séges — a naponkénti baleseti oktatásra. Nem szabad megen­gedni, hogy a dolgozó saját ká­rán jöjjön rá egy-egy veszély­­forrásra — előre fel kell hív­ni a figyelmét arra. Azt is hangsúlyozta Wágner Lajosné, hogy ki kell vizsgálni a sérü­léssel nem járó baleseteket is, hiszen tanulságuk szintén a testi épség megóvását szolgál­Náluk az a kialakult gyakor­lat, hogy a rendelési időn túl is bármikor megkeresik, ha baleset történik, s ő azonnal siet vissza a gyárba. A BVM budapesti gyárából dr. Votin Valéria az orvosi alkalmassá­gi vizsgálatok tapasztalatairól kifejtette: nem mindig egye­zik az orvos és­­a gyár vezetői­nek véleménye. Előfordul, hogy olyan új dolgozót is fel­vesznek, aki rossz idegál­lapota miatt alkalmatlan a gyári munka ellátására. Örömmel számolt be viszont arról, hogy befejeződött a ve­zérigazgatóság és a budapesti gyár fizikai állományú dolgo­zóinak általános szűrővizsgála­ta. Sajnos a gyár irodáiban dolgozó alkalmazottak nem vehettek részt ezen a sok bajt még csírájában elfojtó szűrő­­vizsgálaton. Az is elgondol­kodtató, miért nem engedték a vezérigazgatóság dolgozóinak, hogy részt vegyenek — igaz munkaidőben — az elsősegély­­nyújtó tanfolyamon. Szentendréről dr. Gyerkó János sokak kérdését tolmá­csolva kérdezte meg: kaphat-e százszázalékos táppénzt az, akit ittasság miatt hazaküld­tek és a gyárból hazafelé me­net szenvedett balesetet. Sokan elmondták még véle­ményüket, gondjukat. Minden kérdésre nem is tudtak rögtön a helyszínen válaszolni, de nem is ez volt az elsődleges cél, hanem az, hogy együtt be­széljék meg a legilletékeseb­bek azt, miként lehetne még jobban óvni a BVM dolgozói­nak testi épségét, megőrizni egészségüket. Ennek a feladatnak a meg­valósításához adott hasznos öt­leteket ez az ankétnak indult, de tapasztalatcserévé formáló­dott kétnapos értekezlet. —sz— EPITOK lapja ja.­­ Jussanak közös nevezőre Ismét az orvosok vették át a szót. Lábatlanból dr. Tar Gyu­la is a jó kapcsolatról beszélt. BORÍTÉKON KÍVÜL... 11,8 millió forint a Kosmá­­rom megyei ÁÉV 1982. évi jó­léti és kulturális­­alapja. Az összegből 9,5 millió forintot fordítanak az üzemi étkezte­tésire. Vállalati üdültetésre 1,2 milliót szánnak. Ifjúságpoliti­kai­­célokra 100 ezer forint jut. A vállalat kiterjedt üzemor­vosi ellátással rendelkezik, szeretnének mielőbb táppénz­bevételi jogot kapni. Rehabili­tációs munkahelyeket is léte­sítenek. Sokan laknak a vállalat munkásszállóin, amelyek üze­meltetésére évente 13 millió forintot­­ fordítanak. A sze­mélyszállítás előreláthatólag 22,7 millió forintot(!) emészt fel, ez igen nagy tehertétel a vállalat számára. Jelentős köz­­érzetalakító tényező az ott­honhoz jutás. 1982-ben 1,7 millió forintot oszthatnak szét az építkezők, lakást vásárlak között. Az igények ennél jóval nagyobbak, de a vállalat anya­gi lehetőségei végesek. Törődnek dolgozóikkal Egymillió forintot költenek védőruházatra és védőitalra évente a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalatnál, hogy dolgozóik számára elviselhető­vé tegyék a téli időjárást. Plusz 4 Celsius­­foknál forró citromos teát kapnak a­ dolgo­zók. Vatta- és esőkabáttal, to­vábbá gumicsizmával védik őket a hidegtől és a csapadék­tól. Gondot okoz, hogy ezek­ből rossz a keres­kedelmi ellá­tás. A gyárakban mindenütt van fűtött helyiség, a dolgozók itt étkezhetnek és melegedhet­nek. Ahol a munkások szállí­tását a vállalat intézi, ott fűt­hető mikrobuszok állnak ren­delkezésre. A téli­­munkakö­rülmények a devecseri tégla­gyárban a legjobbak, éltek a gáztüzelés nyújtotta kedvező lehetőséggel és­ több munka­hely fűtését is megvalósítot­ták. Fischl Vilmos 1982. JANUÁR 11. HÁROM ÁLLOMÁS... Szilveszter reggele, az év utolsó napja. Az utcákon az esti-éjszakai dínom­idánomra készülők utolsó bevá­sárlási rohama. Ide, a felszín alá látogatók érkeznek. Látszik rajtuk, hogy nincs sürgős dolguk, nézelődni jöt­tek, olyanok, mint a... igen, megvan a hasonlat, olya­nok, mint a múzeumok, kiállítások vendégei. Párok, ma­gányosok, szülők gyerekükkel ereszkednek le a labirin­tus Ipoly, Victor Hugo utcai és Élmunkás téri lejáróin. Többségük úgy tesz, mintha a szerelvényre várna, s köz­ben tekint körbe, mások leplezetlenül csak bámészkod­nak, a legbátrabbak a falak, oszlopok borítását simo­gatják. Hallgatom a véleményeket: „Nagyszerű, hogy olyan sok helyről megközelíthető!’... „Ihár, hogy nincs moz­gólépcső, hogyan használják majd az öregek” ... „Ennél a barnánál szebb színt is találhattak volna" ... Sétálgat­nak, bejárják a két felszínt, közben két szerelvény el­megy az orruk előtt. Mindezt honnan tudom? Magam is a ráérők, a sétálók között vagyok. Újabb kocsisor jön. Beszállunk. Különös módon az utasok nagyobb részének csupán egy megállónyira kell utaznia. Kiszállunk a Marx téren. Itt már egyöntetű a dicséret, a kék színnel mindenki elégedett. Kóborlókkal és naivakkal találkozom. Az előbbieknek sehogysem si­kerül a Nyugati pályaudvarhoz feljutniuk, nem mérge­sen, inkább a felfedezők elszántságával biztatják egy­mást, most erre próbáljunk elindulni... Kik a naivak? Akik az új Skála áruházat keresik, hogy bevásárolja­nak. Régen olvashattak újságot, amiben még az a hír járta, hogy a metró megnyitása idején az árusítás is megkezdődik. Most már tudjuk, hogy erre két év múl­va kerül csak sor. Utazunk tovább, elérjük az Arany János utcát. Nem hivalkodó az állomás, látszik, hogy a takarékosság,a prak­tikusság jegyében született. Ez is, mint a két előző élén­­kebb, látványosabb lesz, ha benépesülnek az itteni üz­letek, pavilonok, a falakra kerülnek a reklámok. Indulok vissza az új végállomásra. Is­merősökkel találkozom. Azzal a házaspárral, akik két gyermekükkel indultak el velem, ott az Élmunkás téri végállomáson szállt fel az ősz, medvejárású férfi, és a három vihán­­coló fruska is. Rövid ideig tart utazásunk. Egy „új” utas, aki már bent ült a szerelvényben, mikor mi beszálltunk, odaszól társának, mértem az időt, a Felszabadulás tértől idáig öt percig sem tartott. Ezt az utat a 15-ös autóbusszal ed­dig 20 perc alatt tettem meg, de múltkor, hóesésben egy órát bumliztam... Az állomáson új utasok, új látogatók. Hiába, ilyenek vagyunk mi, pestiek. Vannak, akik pusztítják a köztu­lajdont, rongálják a telefonfülkéket, az utcai lámpákat, s had­d ne soroljam tovább, de százezrek sajátjukként fogadják, ha városunk újjal gazdagodik. Kár, hogy nem csak az utóbbiak számára szabad a metró új szakasza. (Vá) Betonozási feladatait megoldjuk a SZABOLCS általános acélzsaluzó rendszerrel. Importkiváltó, korszerű termék szakmunkát nem igényel alkalmazására megtanítjuk. Tekintse meg bemutatóinkat! ÉTI Mélyépítési Kutatás-Fejlesztési Társaság Budapest XIV., Hungária krt. 140—144. Gépipari Szövetkezetek bemutatóterme Budapest V., József nádor tér 11. MEGKERESÉSÜKRE gyártmánykatalógussal alkalmazástechnikai anyaggal zsaluzási tervjavaslattal készségesen állunk rendelkezésükre. Vas- és Gépipari Szövetkezet SZABOLCS acélzsaluzcél Budapest 70. Pf. 142. 1443

Next