Építők Lapja, 1984 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1984-10-08 / 19. szám

1984. OKTÓBER 8. ÉPÍTŐK LAPJA Újítási és találmányi kiállítás A gazdálkodó szervezeteknél manapság ismét előkelő helyet foglal el az újítás, fejlesztés. El­múltak már, szerencsére, azok az idők, mikor a szabályozók inkább visszatartották a nehézségeket megoldani akaró embert, mint­sem bátorították volna. Minden, munkáját felelősséggel végző ve­zető belátta, hogy a piacra orien­tált, annak igényeit rugalmasan követő tevékenység, megköveteli a szellemi és fizikai energiák fel­szabadítását.­­ Különösen igaz ez az építési ágazatra, hiszen rendkívül sokré­tű a hatása a társadalomra. A la­kosság életkörülményeit elsősor­ban a saját otthon léte, vagy nem­léte befolyásolja. Az elhasználó­dott, régi épületek, lakások felújí­tása, fenntartása sem elhanyagol­ható szempont. Egyre nagyobb a jelentősége a gazdaságos anyag- és energiata­karékos építési módozatok gya­korlatba való átültetésének. Ez te­heti többek között lehetővé, hogy a siker reményében álljunk so­rompóba a külföldi megbízáso­kért folyó éles versenyben. Sőt, ez a szellem itthon is egyre in­kább tért hódít. Létfontosságú tehát, hogy az építőipari vállalatok megismerjék a fejlesztések során születő újítá­sokat, találmányokat. S, hogy mindez ne csupán jám­bor óhaj maradjon, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszerve­zete, a műszaki tájékoztatási hó­nap keretében szeptember 27-e és október 5. között Építő- és épí­tőanyagipari újítási és találmányi kiállítást rendezett. Az ÉFE­­DOSZ-székház földszinti oszlop­csarnokában a megnyitóra jó né­­hányan kíváncsiak voltak. Nyá­­rasdi Ferenc a szakszervezet poli­tikai munkatársa rövid bevezető­je után dr. Kádár József államtit­kár nyitotta meg a kiállítást és Gróf Antalné az Országos Talál­mányi Hivatal főosztályvezetője nyújtottak át kitüntetéseket a ki­emelkedő eredményt elérőknek. Ezután az érdeklődők megtekin­tették a huszonhét kiállító vállalat újdonságait. Az egyhetes rendezvény ideje alatt a szakemberek előadást hall­gathattak az iparjogvédelem fej­lesztéséről, az újítások, találmá­nyok pénzügyi szabályozásáról. Gyakorlati segítséget kaphattak az iparjogvédelmi tanácsadáson és ösztönzést a szakmai filmvetí­tésen. Korai lenne a rendezvényről véleményt mondani, de létrejötte önmagában is fontos előrelépés. A kiállítás megnyitóján kitünte­tésben részesültek a DUTÉP, a SZIKETI és az Üvegipari Művek képviselői. A Kemikál tevékeny­ségét díszoklevéllel ismerték el. Egyéni kitüntetést vehetett át Ko­máromi Antalné (Alba Regia ÁÉV), Móczár Erzsébet (EP­­GÉP), Pintér Gyula (ÉVM), Káti Jánosné (Somogy megyei ÁÉV) és Tegzes Imre­ (DUTEP). Bihari Kádár József államtitkár a kiállításon A Kemikál újdonságai Korszerű nyílászárók DÍSZELŐADÁS az újjászületett operában Elkészült hát. Négyévnyi tetsz­halál, Csipkerózsika-álom után estéről estére ismét felhangzanak a zenakari árokból a világ zene­­irodalmának legszebb taktusai, a színpadon életre kelnek nagy ze­neköltők megálmodta mesék, új­ra a magyar és az európai zenei élet egyik legfontosabb központja lesz Budapest. Pontosabban, lesz már fellegvára a magyar zenei életnek. A kívülállók, a Népköztársaság útján járókelők, bámészkodók gyakran legyintettek az állvány­erdőbe burkolózó százesztendős épület láttán. Évekig nem lehetett mozgást észlelni az utca emberé­nek. Belül azonban már serény­kedtek a belsőépítészek, a mű­szaki személyzet, az építőipari és szakipari munkások hada, a Köz­épületépítő Vállalat dolgozói, szak- és segédmunkások, vezetők és csak kíváncsiskodó fotósok, új­ságírók. Biztosan van kimutatás, há­nyan dolgoztak az ország első dal­színházának újjáépítésén. De hogy rajtuk kívül hányan érezték még szívügyüknek, hogy mielőbb megnyissa kapuit Ybl Miklós cso­dálatos épülete, csak sejteni lehet. Elkészült hát végre, és határ­időre! A Magyar Állami Opera­ház szeptember 27-én, fennállásá­nak 100. évfordulóján ünnepi díszelőadással kezdte őszi évadát. Az első előadáson azok tapsolhat­tak, akik Csipkerózsika-álmából felélesztették­ az építők. Őket kö­szöntötte az ünnepi műsor, kitar­tásukat, szorgalmukat ismerték el a négy éve árválkodó színpadra föllépő művészek, politikai veze­tők. Az építőket köszöntötte az or­szág. E nagy és szép munka részt­vevői bebizonyították, hogy lehet határidőre is nagyot és szépet al­kotni. * Az ünnepségen Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese az Operaház rekonstruk­ciójában végzett eredményes munkájuk elismeréseként kitün­tetéseket adott át az építőknek. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta Balogh Gézáné, a Középületépítő Vállalat építésve­zetője, Benedetti Tibor miniszteri biztos, Drescher Rezső, a Középü­letépítő Vállalat főművezetője, Hinkelmann Antal, az Országos Szakipari Vállalat díszítőfestő szakmunkása, Mányoki László, a Középülettervező Vállalat igazga­tója és Pánczél Lajos, a Közép­ületépítő Vállalat gépkezelője. Ki­lencen vették át a Munka Érdem­rend ezüst, hárman pedig bronz fokozatát. Szocialista Kultúráért kitünte­tést kapott Hegedűs Sándor, a Középületépítő Vállalat függetle­nített szb-titkára. Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát kapták: Szeremley Zoltán, a Középület­építő Vállalat vezető organizáto­­ra, szb gazdasági bizottságának tagja; Galuska Péter, az Orszá­gos Szakipari Vállalat díszműbá­­dogosa, bizalmi. Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát kapták: Erdei Jenő, a Középületépítő Vállalat betonozója, bizalmi; Föl­des György, az Országos Szak­ipari Vállalat építésvezetője, veze­tő főbizalmi; Hegedűs Imre, a Kő­bányai Faipari Vállalat asztalosa, bizalmi; Veres András, a Középü­letépítő Vállalat függetlenített közgazdasági felelőse. Szakszervezeti Munkáért okle­vél kitüntetésben részesültek: Borsos Írisz, a Középületterve­ző Vállalat építész tervezője, bi­zalmi; Eredics József, az Orszá­gos Szakipari Vállalat aranyozó szakmunkása, bizalmi; Csizma­dia János, az Országos Szakipari Vállalat műszerésze, bizalmi he­lyettes; Horváth István, az Orszá­gos Szakipari Vállalat szállító se­gédmunkása, bizalmi; Pekker László, a Csőszerelőipari Vállalat vízvezeték-szerelője, bizalmi; Varga Imre, a Kőbányai Faipari Vállalat asztalosa, bizalmi; Tagai Mihály, a Középületépítő Vállalat anyagellátási üzemvezető-helyet­tese, agit-prop. bizottság tagja; Mészáros Mária, a Középület­tervező Vállalat belsőépítész szer­kesztője, bizalmi. 7 . szeptember májussá szépül... A nyár végén kezdődtek az európai szocialista országokban a fel­­szabadulás 40 éves jubileumának ünnepségei. Ezekre a napokra, és az azóta elért fejlődésre nemcsak az érintett népek emlékeznek, ha­nem a testvéri államok is, hiszen utunk közös, s az egyikben elért si­kerek erősítik a többit, s a gondok is szinte azonosak. A bolgár évfor­duló hónapja szeptember, így akkor került nálunk sor a dél-európai szocialista országot bemutató politikai, kulturális eseményekre. Gyári rendezvényre egyetlen helyen, az Építőipari Termelőesz­köz-kereskedelmi Vállalatnál gyűltek össze. Eljöttek a szocialista bri­gádok, Szabó Tivadar igazgatóval az élen a vállalat vezetői és más, Bulgária iránt érdeklődők. A találkozó helye nem véletlenül volt az ÉPTEK, ők állandó kapcsolatban vannak a budapesti Bolgár Kultu­rális és Tájékoztató Központtal, eljárnak annak érdekes rendezvé­nyeire, míg a bolgárok a Jászberényi úti központjukban adják vissza a látogatásokat. Kalán Gyula, az szb elnöke üdvözölte a vendégeket, arra emlé­keztetve, hogy a bolgárokkal való rokonságról beszélni nem csupán udvariasság, érzelem, hanem az való, a történelmi múltban ered. Utá­na Maria Belcseva, a BKTK helyettes igazgatója rövid történelmi át­tekintést adott hazájáról, többségében olyan adatokat és tényeket el­mondva, amelyek nem találhatók meg lexikonban, útikönyvekben. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy szeptember nevezetes hónap szá­mukra. 1923-ban ebben a hónapban tört ki hazájában a világ első an­tifasiszta felkelése, majd 21 évvel később ebben az időszakban sza­badulnak fel, és ettől számítják a szocialista forradalmukat. A jelenle­vők nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy 40 ezer partizán segítette a bolgár földre lépett Vörös Hadsereget, majd az új bolgár hadsereg részt vett Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria felszabadításában — csak Harkányban 6000 hősi halottjuk nyugszik. Az igazgatóhelyet­tesnő megjelenítő erővel mesélt a nagy kulturális hagyományokkal rendelkező, de az öt évszázados török hódítás miatt gazdaságilag el­maradt országa 1944 utáni fejlődéséről, így ma az ipar három nap alatt termel annyit, mint 1939 egész évében. Bulgáriának atomerőmű­vei szolgáltatják az energia többségét, jelentős a mikroelektronikai és a robotgyártó ipara. Különös figyelem kísérte az előadót, amikor ar­ról beszélt, hogy a világválság ellenére három év óta az életszínvonal 11 százalékkal emelkedett. Utána Bodor Tibornak, a Madách Színház tagjának irodalmi műsora következett. Először a vészterhes időkben írt verseket szólal­tatta meg. Akkor hangzott el Geo Milevnek az 1923-as felkelés máso­dik évfordulójára írt Szeptember című poémája, s benne a szállóigévé vált sor: Szeptember májussá szépül... A költőt e művéért kivégez­ték. A széksorokban ismerősöket látok, találkoztunk már a bolgár kulturális központ előadásain, kiállításokon, hangversenyeken, az ÉPTEK Georgi Dimitrov brigádjának tagjaival. Vezetőjük, Volford Sándorné mondja: — Brigádunk 1977-ben alakult, feladatunk a hivatali ügyvitel technikai kiszolgálása, például a fénymásolás, az írószerbeszerzés stb. Amikor felmerült, hogy névadót válasszunk, egyöntetűen a bol­gár munkásosztály kiváló alakjára szavaztunk. Brigádunkról még annyit, hogy négyszer kaptuk meg a kiváló címet, elnyertük a szo­cialista rangot is. Bulgária államalapításának 1300 éves jubile­umán pedig mi is megkaptuk, sok magyar közéleti személyiséggel együtt, a Dimitrov érdemérmet. —ie—

Next