Építők Lapja, 1987 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1987-01-16 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XL. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT , 1987. JANUÁR 16. KÖZLEMÉNY­­ az ÉVM és szakszervezetünk vezetőinek megbeszéléséről Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete vezetői Somogyi László miniszter és Gyöngyösi István főtitkár vezeté­sével 1986. december 22-én meg­beszélést tartottak a szakszerve­zet székházában. Megvitatták az MSZMP Központi Bizottsága no­vemberi határozatából adódó és az építő- és építőanyag-ipart érin­tő időszerű feladatokat. A tanácskozáson áttekintették az építő- és építőanyag-ipar 1986. évi várható eredményeit és az 1987. évi feladatokat, valamint a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeivel összefüggő kérdéseket. Részletesen foglalkoztak a szabá­lyozó rendszer változásának vál­lalati hatásaival, az exportfelada­tok teljesítésével. Megállapították, hogy a kivite­lező építőipar építés-szerelési te­vékenysége az előző évi szinten maradt. A lakásépítés a terv alsó határa közelében teljesül, az álla­mi erőforrásból előirányzott laká­sok elkészülnek, a termelő nagy­­beruházások az egészségügyi és iskola­építések kivitelezése a tervnek megfelelően alakul. Bő­vült a versenytárgyalások útján elnyert kivitelezői megbízások aránya. Kiemelten foglalkoztak a ma­gasépítőipar helyzetével, a vesz­teséges és alaphiányos vállalatok­kal, valamint a budapesti lakás­építéssel. A szakszervezet megál­lapítása szerint az építőiparban a beruházási források tekintetében változatlanul feszültség van. Az építőanyag-ipari ellátás te­rületén a kínálati piac a jellemző, a termelés bővült. A tervező-beruházó és kutató szervezetek gazdálkodása a kö­rülményekhez alkalmazkodva ki­egyensúlyozott volt. Megtárgyalták a munkaidőalap jobb kihasználására, valamint a munkafegyelem javítására hozott határozatok végrehajtását, és meghatározták a további felada­tokat. A minisztérium és a szakszer­vezet vezetői megbeszélték — a keresetszabályozás változásával és a vállalati racionalizálási prog­ramokkal összefüggő — a várha­tó létszámmozgásokkal kapcsola­tos közös feladatokat. A tanácskozás résztvevői meg­állapították, hogy a kőbányászok helyzetének javítására vonatkozó elképzelések megvalósítására to­vábbra is szükség van. Áttekin­tették az eddig megtörtént szerve­zett munkaerő-átcsoportosítások végrehajtását, különös tekintettel a hagyományos téglagyárak egy részének leállításával összefüggő­en jelentkező gondokra. A szakszervezet képviselői hangsúlyozták, hogy nagy jelen­tőséget tulajdonítanak azoknak a munkakezdeményezéseknek, amelyeket a dolgozó kollektívák a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tiszteletére in­dítottak el. Fontosnak tartják, hogy a vállalati gazdasági veze­tők és a szakszervezeti alapszer­vezetek támogassák a dolgozók ilyen irányú kezdeményezéseit, hogy azok jól szolgálják a vállala­ti és a munkahelyi kollektívák előtt álló konkrét gazdasági fel­adatok teljesítését. A minisztérium és a szakszer­vezet folyamatosan figyelemmel kíséri az MSZMP Központi Bi­zottsága 1986. november 19—20-i határozatából adódó tennivalók érvényesülését, az 1987-es válla­lati vezetőségi ülésein minden al­kalommal foglalkozik az építő- és építőanyag-ipari vállalatoknál fo­lyó gazdasági tevékenység ered­ményeivel, problémáival és to­vább kívánja növelni a termelést, gazdálkodást segítő munkájának színvonalát. Világbanki hitellel Megkezdődik az MO-ás körgyűrű építése December 23-án a Budapest Kongresszusi Központban kihir­dették az MO-ás körgyűrű világ­banki pályázatának eredményét, megkötötték a fővállalkozói­­szer­ződéseket. A fővállalkozói szerző­dést a beruházás irányítására, el­lenőrzésére, azaz lebonyolítására megbízást kapott Közúti Beruhá­zó Vállalat (UTIBER) igazgatója, Szentirmai István, az Aszfaltúté­pítő Vállalat vezérigazgatója, Hu­si Márton, és a Hídépítő Vállalat műszaki igazgatója, Fogarasi Ist­ván látta el kézjegyével a szerző­dést. A híd- és útépítési munkák már a kora tavasszal megkezdőd­nek. Megtörténtek a kisajátítások és a szükséges tervek is elkészül­nek addig. A kisajátítást igen kö­rültekintően végezték és jelölték ki az új nyomvonalat, hogy minél kevesebb ház kerüljön lebontás­ra. Említést érdemel, hogy mind­össze 14 lakást és mintegy 20 hét­végi házat kell lebontani az M0-ás körgyűrű építésének első szaka­szánál. A Budapestet elkerülő legalább autóút paraméterű közlekedési le­hetőség megteremtése régóta ese­dékes. A Világbankot pedig az or­szágon áthaladó tranzitforgalom gyorsításának lehetősége érdekel­te, így vált a leendő tervek legszi­lárdabb elemévé az MO-ás, sőt a többi elem támogatását is ettől tette függővé a Világbank. A VII. ötéves terv előkészítői munkái­ban a Világbank ilyen irányú tö­rekvését is mérlegelte a közleke­dési vezetés és az építés megkez­dését ajánlotta a gazdasági dönté­sekben illetékes állami szervnek. Az MO-ás Budapest körüli gyű­rű szakaszos megépítésével vár­hatóan jelentősen csökken a fővá­roson áthaladó tranzitforgalom. A kölcsönegyezmény az MO-ás gyűrű kereken 15 kilométeres szakaszát tartalmazza, amely a 6-os úttól kiindulva két Duna-híd­­dal szeli át a Csepel-szigetet és köti be az M5-ös autópályába. Az építkezés során 3,1 millió köbmé­ter földet kell megmozgatni, 370 ezer négyzetméter aszfaltburkola­tot leteríteni és több kilométer hosszú közművezeték megépíté­sére van szüksége Ezek mellett el­készül két Duna-híd, amelyik kö­zül a nagyobbik 804 méter, a ki­­­sebbik pedig ötszáz méter hosszú lesz. Az épülő szakasz első ütemé­ben négysávos félautópályaként kerül megépítésre, amely később esetleg kétszer három sávra bő­víthető. A világbanki előírásoknak megfelelően kiírt úgynevezett elő­minősítésre 1985 augusztusában 58 hazai és külföldi vállalkozó je­lentkezett. Közülük 44-et talált a külön e célra létrehozott minősítő bizottság alkalmasnak a munkák megvalósítására. A megfeleltek között volt 14 magyar külföldivel való közös vállalkozása, ezen kí­vül 8 hazai vállalat önállóan is szerepelt. Az előminősítések után május 15-től lehetett a pályázati anyagokat megvásárolni. A pályázatok bírálatára 24 tagú zsűri alakult, dr. Nagy Ervin köz­lekedési miniszterhelyettes veze­tésével. A bíráló bizottság döntéséről november elején tájékoztatta a Világbankot, amely december 12-én észrevétel nélkül elfogadta a döntést. Eszerint mind az útépí­tési, mind a hídépítési munkákat magyar vállalkozó nyerte el, az Aszfaltútépítő Vállalat és a Híd­építő Vállalat. A teljes magyar si­ker azt jelenti, hogy a közlekedés­­építő vállalatok jól szerepeltek, hiszen nagynevű olasz, osztrák és nyugatnémet út- és hídépítő cé­gek előtt nyerték meg a versenyt. A nyertes ajánlatok szerint az útépítési munkálatok 1 milliárd 508 millió forintba, míg a Duna­­hidak a hozzátartozó útépítések­kel együtt 1 milliárd 294 millió fo­rintba kerülnek. A szerződések aláírásával lehe­tőség nyílt arra, hogy a kora ta­vasszal megkezdődjenek a mun­kálatok. A mintegy 30 millió dol­lár hitelrésszel megvalósuló épít­kezés a tervek szerint 1995-ben fejeződik be. Koppány György ■MM M0 ELSŐ SZAKASZA ( 1987-1990) - ■ - ■ M0 MÁSODIK SZAKASZA (ELŐKÉSZÍTÉS ALATT) Ülésezett szakmai nemzetközi szövetségünk vezető testülete Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége soron lévő 41. adminisztratív bizottsági ülését decemberben Csehszlovákiában tartotta meg. Az ülésen a bizottság tagjai (19 ország) és az SZDSZ képviseleté­ben Ibrahim Zakaria főtitkár vett részt. Szakszervezetünket Gyön­gyösi István főtitkár és Lencsó Mihály nemzetközi felelős képviselte. A kétnapos tanácskozás 6 napirendi pontot vitatott meg. Ennek során meghallgatta a Nemzetközi Szövetség munkájáról szóló beszá­molót, a Nemzetközi Szövetség munkamódszeréről, együttműködésé­ről szól előterjesztést, az építési bizottság beszámolóját a lakáshely­zetről, alapokmányt a munkavédelem és a műszaki biztonság követe­léseiről, a Nemzetközi Szövetség X. konferenciájának előkészítéséről szóló előterjesztést, valamint a számvizsgáló bizottság beszámolóját. A beszámolók és az azok felett kialakult vita során a testület sok­oldalúan foglalkozott a nemzetközi helyzet elemzésével, a XI. Szak­­szervezeti Világkongresszus jelentőségével, a lakáshelyzettel és a Nemzetközi Szövetség munkájával. A tanácskozás csatlakozott a Szovjetunió békepolitikájához, ki­emelte a fegyverkezés elleni harc szükségességét. Hangsúlyozták an­nak jelentőségét, hogy a Szakszervezeti Világszövetség 300 millió tag­ja olyan hatalmas erőt képvisel, amely hatást gyakorolhat az emberi­ség jövőjét befolyásoló folyamatokra. A vezető testület elítélte a nemzetközi monopóliumokat, amelyek egyre erőteljesebb támadást intéznek a szakszervezeti jogok ellen, nem biztosítják a foglalkoztatottságot, megnyirbálják a szociális vív­mányokat. A beszámoló megállapította, hogy jobb és eredményesebb kap­csolatokra van szükség a tagszervezetekkel. Emellett azonban javult az együttműködés a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal és az építők latin-amerikai szervezetével a FLE­MACON-nal. A Nemzetközi Szövetség munkája során csatlakozott az SZVSZ akcióihoz, de emellett önálló kezdeményezései is voltak, így például szolidaritási, tiltakozási akciók, „Egy zsák cementet Nicaraguának” mozgalom. A szövetség különböző bizottságai is eredményes munkát végeztek, ezzel is segítve a tagországok, elsősorban a kapitalista és a fejlődő országok dolgozóinak igazságos harcát. Az építőipari bizottság a lakáshelyzettel kapcsolatban megállapí­totta: világszerte csökken a lakásépítés, jelenleg 300 millió embernek nincs hajléka a világon. A tőkés országokban a problémák fő oka, hogy a gazdasági krízis csökkenti a lakásépítési kedvet, a fegyverke­zési kaidások elvonják a pénzt a lakásépítkezésektől, a lakást elsősor­ban „áruként” kezelik. A tanácskozás áttekintette azt az egészségügyi és munkavédelmi követelést is, melyet a munkabizottság májusban vitatott meg és ala­kított ki. Ennek alapvető célja: „Felelősség a dolgozók egészségéért.” Valamennyi hozzászóló a feladatok figyelembevételével kiemelte a közös munka és együttműködés szükségességét. Emellett tájékozta­tást adtak országuk politikai és gazdasági helyzetéről, tevékenysé­gükről, eredményeikről és gondjaikról. Ibrahim Zakaria az SZVSZ főtitkára tájékoztatta a vezető testü­letet a XI. Világkongresszus munkájáról,­­hangulatáról és eredmé­nyeiről. Foglalkozott az SZVSZ orientációival, kihangsúlyozta az el­ért eredmények fokozásának fontosságát. Az új formák és eszközök keresésére is felhívta a Nemzetközi Szövetség figyelmét. A Nemzetközi Szövetség vezető testülete az alábbi döntéseket hozta és a következő dokumentumokat fogadta el: 1. Tagjai sorába kérésüknek megfelelően felvette a Fidzsi-szige­­teki, a portugál és a nigériai Építők Szakszervezetét. 2. Románia képviselőjét megválasztották az adminisztratív bi­zottság tagjának. 3. A Nemzetközi Szövetség X. Konferenciájára 1988. május 16 — 22. között kerül sor Berlinben (NDK). 4. Elfogadták azt a felhívást, mely a X. Konferenciával kapcso­latban kerül kiadásra valamennyi szervezet és annak tagjai részére. 5. A Nemzetközi Szövetség csatlakozik az ENSZ által meghirde­tett 1987. évi „Hajléktalanok Éve” mozgalomhoz. Ez irányban aktív tevékenységet kíván folytatni, megrendezi a II. Lakásépítési Szimpó­ziumot. 6. Elfogadta a Nemzetközi Szövetség 1987. évi, illetve a X. Kon­ferenciáig szóló munkatervét. 7. Kommünikét hagyott jóvá a Nemzetközi Szövetség 41. admi­nisztratív bizottsági üléséről. Szakmai Nemzetközi Szövetségünk­ vezető testülete, mely évente más országban ülésezik, decemberben is eredményesen végezte fel­adatát. A testület állásfoglalásai, dokumentumai jól szolgálják azt a jogos igényt, hogy a világ dolgozói békében élhessenek, alkothassa­nak. A XI. Világkongresszus szellemében ugyanakkor reális elvárás, hogy a Nemzetközi Szövetség eredményesebben tevékenykedjen az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók jogos érdekeinek megvalósítá­sáért. Ebben a munkában számíthat szakszervezetünk aktív munká­jára és támogatására is.

Next