Építők Lapja, 1987 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1987-11-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1987. NOVEMBER 27. Felépült a „ Forás” gyógyüdülő Szeged városa új szállodával gazdagodott november 10-én. Ezen a napon adták át rendelteté­sének az újszegedi termálfürdő szomszédságában felépült SZOT „Forrás” Gyógyüdülőt. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy országosan bővíti a be­tegségmegelőző és rehabilitációt elősegítő gyógybeutalások körét. Hozzájárul ahhoz, hogy a szak­­szervezetek ilyen módon is támo­gassák, felkarolják a családokat, a nyugdíjasokat, a hátrányos helyzetű rétegeket , azokat az embereket, akik igénylik és öröm­mel fogadják az ilyesfajta kedvez­ményt. Az avatóünnepségen megjelen­tek a megye és a város vezetői. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára mondott avatóbeszédet, majd Ko­vács István, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának vezetője méltatta az új üdülő je­lentőségét. Számos kitüntetést osztottak ki azok között, akik az építés feltételeinek megteremté­sében, a tervezésben és a valóban minőségi munkát képviselő kivi­telezésben különös érdemeket szereztek, így Boruzs Ida, a SZOT Gyógyüdülők Igazgatósága üzemviteli osztályvezetője Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át. Czékus Elemér, a Dél-magyaror­szági Építő Vállalat főtechnológu­sa, aki fővállalkozási és szervezési funkcióját tekintve a létesítmény főmérnöke volt, Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany foko­zatát kapta. Ungi Imre, a Délép generál művezetője, aki az építke­zés csaknem minden gyakorlati mozzanatát személyesen irányí­totta a helyszínen, a Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés ezüst fo­kozatát érdemelte ki. Rajtuk kívül 35-en emlékpla­kettet, hárman szakszervezeti ok­levelet kaptak. A szálló létrehozásához szüksé­ges 255 millió forintot hét szak­­szervezet és a SZOT teremtette elő. Ebből az ÉFEDOSZ mintegy 60 millió forintos hozzájárulással, 70 férőhely birtokába jutott, így a nyáron családos üdülőként műkö­dő szállóban évente 2240 építő­ipari dolgozó, illetve családtag töltheti szabadságát kényelmes, kulturált körülmények között. A Lakóterv építész-tervezője, Ko­rányi András „álmodta meg” elő­ször az épületet. Az általa összefo­gott tervezők: Horváth János bel­sőépítész, Ungi Lajos és Vető Ist­vánné statikusok, Kelemen Fe­renc elektromos tervező, Gémes László, Csernyi Ferencné, Temes­vári László, Pentz Hildegard épületgépészek, valamint M. Ba­ló Borbála környezettervező és munkacsoportjaik vetették papír­ra a részleteket. (Folytatás a 6. oldalon.) A gyógyszálló utcai homlokzata Folytatódik az M5-ös autópálya építése Tovább folytatódik az M5-ös autópálya építése, tekintettel arra, hogy a kormányzat újabb összeget biztosított arra, hogy ez a fontos, nagy nemzetközi forgalmú út megvalósuljon, ez­zel tehermentesítsék a jelenlegi 5-ös számú főközlekedési utat. Az eddig elkészült szakasz után újabb 15 kilométeres rész épí­tése kezdődött meg. A versenytárgyalás keretében a Betonút­építő Vállalat nyerte el ezt a munkát, 310 millió forint érték­ben. A bal pálya építése során egymillió köbméter földet moz­gatnak meg az építők és mintegy 60 ezer tonna aszfaltot terí­tenek le. A Kecskemét irányába haladó autópálya 60-as és 75-ös kilométer közötti szakaszát építi meg a Betonútépítő Vállalat. Átadási határideje 1989. július. Képeink a lajosmi­­zsei útkorrekció földmunkáinál készültek, ahol a község irá­nyába be- és kivezető rész épül. Koppány György felvételei A tartalomból Könyvtáravató Bélapátfalván 2. oldal Négyszemközt az szb-titkárral 6. oldal Az oktatás szervezésének tapasztalatai 7. oldal Elnökségi ülés November 23-án tartotta soron következő ülését szakszerve­zetünk elnöksége. A testület a napirendi pontok közül elsőként Koltai Imre ve­zérigazgató előterjesztésében megtárgyalta a Cement- és Mészművek termeléssel , gazdálkodással összefüggő tevé­kenységéről, valamint a­ rekonstrukciós munkák helyzetéről szóló jelentést. Ezt követően az elnökség Balogh Gézánénak, szakszerveze­tünk nőfelelősének előterjesztésében megvitatta a tervező-, kutató- és beruházóvállalatoknál dolgozó nők anyagi és erköl­csi elismeréséről szóló jelentést. Befejezésül Takács László, a központi vezetőség titkára tájé­koztatta a testület tagjait a két ülés között végzett munkáról. Kilenc hónap mérlege Hazánkban a kivitelező építő­­zetek ma már saját bőrükön ta­­lpar 1987-ben háromnegyed év pasztalják, hogy a versenyben va­­alatt hetvenötmilliárd forint érték­lű sikeres részvétel alapvető jélté­­kű munkát végzett. Ez a bázisidő­ tele a minőség javítása, a jövedel­­szük teljesítményénél 3,4 század mezőség növelése,­lékkal, a tervezett ütemnél pedig Az is nehezíti az építők helyze­tt,8 százalékkal volt magasabb. tét, hogy az idén a korábbinál ke-Az év első két hónapjában ü­resebb lakás épül. Szeptember mostoha időjárás következtében végéig tizenháromezer-ötszáz ott­­legalább hat százalékkal maradt hon építését kezdték meg a kivn­és a termelés az előző év azonos felező vállalatok, ez tíz százalék­időszakához képest. Márciusban a hal volt kevesebb, mint a tavalyi azonban ismét lábra kapott az szerződéssel biztosított kapacitás építőipar, és az első negyedév veg­lekötése­­gére már elérte a tavalyi szintet. A kivitelező építőiparban a tér- Ezt követően felgyorsult az ütem, vezettnél nagyobb mértékben és javultak a teljesítmények, csökken a létszám. Ennek oka idén is folytatódott a beruházó- nem csak az átcsoportosítás, ha­sok csökkenése és ez a kivitelező nem a megrendelések hiánya, építőipart is komoly gondok elé A létszám jelentős csökkenése és állította. A csökkenő kereslet kö- a termelékenység emelkedése sz ö­vetkeztében kevesebb volt a meg-­eredményezte, hogy az építőipar rendelés, mint tavaly. Figyelemre jövedelmezősége a tervezettnél méltó, hogy szerződéssel is keves jebban nőtt. Ebben az árak emel­­sebb munka van lekötve, mint az kedése alig játszott szerepet, elmúlt esztendőben. Talán a­­ bérek a tervezett négy száza­­mélyépítés az a terület, ahol né­­lékkal szemben, több mint kilenc mileg kedvezőbb a helyzet, nma­ százalékkal növekedtek. Noha az esenek kapacitáslekötési gondok, idén négy százalékkal emelkedik Az igényekhez igazodva folyik az építőipari termelés, ez nem ese­­az építőiparban a struktúra átren­­gendő ahhoz, hogy az igen rossz deződése is. Igyekeznek a terme­­állapotban lévő eszközállományt lesz mind több helyen rugalmat, fel lehessen újítani. Márpedig ez van a kereslethez igazítani. Ver­ a jövő termelésének komoly aka­­donytárgyalásokon is mind több pálya lesz, kivitelező szervezet vesz részt. Az építőipar előtt álló fontos A tárgyalások hetvenhárom száz feladat, hogy mindinkább alkas­­zaléka eredményesen végződik, mássá váljon a változó építési ige- Várható, hogy a versenyfelhí­­nyók kielégítésére. Ennek érdeké­­vások erdményeként még a ki- ben többek között gyorsítani kell jebb horderejű munkák elnyeré- a már megkezdett szerkezetátalá­­sére is komoly harc alakul ki.­kítást, fejleszteni kell a vállalko- A prognózis szerint a kereslet rőkészséget, ösztönözni a saját év- 1990-ig alig emelkedik. A szerve­­tékesítésű lakások eladását. Szellemi börze Az Építésgazdasági és Szerve­zési Intézet és az ÉVM építő- és szellemi börzét rendezett novem­ber 24-től három napon át az ÉG­­SZI Csalogány utcai központjá­ban. A rendezvény első napján többek között az adóreformról, az ipari jogvédelemről, az innováció finanszírozásáról és a menedzse­lésről hallgattak előadást a részt­vevők. A börze ideje alatt több nagyvállalat szakmai kiállításo­kon mutatkozott be. Itt láthatták az érdeklődők azokat az ötlete­ket, amelyek más vállalatok szá­mára is hasznosnak ígérkeznek. A börzén többször elhangzott az is, hogy a vállalati innovációs munkát az építő- és építőanyag­iparban is új alapokra kell helyez­ni. Ennek érdekében tanácsos a szellemi termékek finanszírozását hasonlóan megoldani, mint ha a kereskedelmi forgalomban kap­ható áruról lenne szó. Egyik nagy tanulsága volt a börzének, hogy a szellemi munkát végzők ma már nemcsak a műszaki tartalomra fi­gyelnek, hanem tevékenységük kereskedelmi hasznára is.

Next