Építők Lapja, 1988 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-15 / 1. szám
4 • •Ülésezett a Rubiv bizalmi testülete Kevesebbet, de jobbat ’88-ban A Budapesti Bútoripari Vállalat bizalmi testülete az elmúlt év utolsó hetében ült össze, hogy megvitassa azt az előterjesztést, amely a vállalat 1988-as gazdálkodásával, a stratégiai célokkal és a fő feladatokkal foglalkozik. A Rubiv ez évi gazdasági terve a volumen növelésének szerényebb ütemével számol. A terv egyik fontos célkitűzése, hogy olyan új termékeket vigyenek piacra, amelyek mind esztétikailag, mind gazdaságossági szempontból megfelelnek az igényeknek. Tőkés exportjukat 40-50 millió forinttal szeretnék növelni. Ez elsősorban azért fontos, mert a termékeik előállításához nélkülözhetetlen importhoz így juthatnak könnyebben hozzá. Az export jelentős hányada vállalkozás jellegű. A vállalat számol azzal, hogy a szocialista országokba irányuló export csökkenni fog, részben azért, mert áraink ezekben az országokban magasak, másrészt szocialista partnereink is hasonló értékesítési gondokkal küzdenek mint mi. A terv is hangsúlyozza, hogy fel kell készülni a nem várt, az előre nem prognosztizálható ingadozásokra, és ezekre gyorsan és rugalmasan kell reagálni. Új módon kell kialakítani a kereskedelmi kapcsolatokat, meg kell teremteni a szállítási biztonságot, a minőségen pedig javítani kell. A Rubiv-nál igen sokat várnak az ez évben végrehajtandó szervezeti változásoktól. Mint ismeretes, a vállalatnak két budapesti törzsgyára lesz, és az irányítás némiképp centralizálódik. A Rubiv pénzügyi helyzete az utóbbi hónapokban értékesített Rózsa utcai irodaépületük eladásával stabilizálódott, de a vállalat vezérigazgatója, dr. Sípos Árpád a kollektívát többször figyelmeztette arra, hogy az ebből származó összeget csak garantáltan megtérülő beruházásokra lehet fordítani. A vállalat 1988-as terve többek között megállapítja azt is, hogy termelési feladatukat három százalékkal kisebb létszámmal kell megoldaniuk, így lehetőség van a 2,5 százalékon felüli keresetnövelés megvalósítására. Továbbra is érvényes a vállalatnál az a korábban kialakított érdekeltségi rendszer, mely szerint az ösztönzés három fő eleme, a nyereség, a tőkés export növelése, valamint az importtakarékosság. A Rubiv gazdasági tervében — érthető okokból — sok még a bizonytalansági tényező, így például az új adózási rendszer következményeivel sem számolhatnak. Reális az a felismerés, hogy a piac értékítélete a jövőben döntően befolyásolja a vállalat tevékenységét. Ezért elsőrendű feladat, hogy olyan termékeket állítsanak elő és olyan kereskedelempolitikát folytassanak, amely a jövőben hasznosnak bizonyul. Ezután a bizalmi testület megvitatta a kollektív szerződés módosítását, a vállalat szociális és munkavédelmi tervének tervezetét. Ezekre az utóbbiakra jellemző, hogy 1988-ban szinten tartást, illetve a munkavédelem területén fejlődést terveznek. P. K. Asztalosok lesznek a BÁÉV-nál Ha a faiparról beszélünk, gyakran csak a nagy bútorgyárak vagy az épületasztalos-ipari vállalatok jutnak az eszünkbe. Pedig faipari dolgozók másutt is tevékenykednek. Például a kivitelező építőiparban, így a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ahová most ellátogattunk. Az asztalosüzemből messzire hallatszik a gépek zúgása. Gyalugép, forgácsológép munkálkodik sebesen, és bent a műhelyben már állítják is össze a különböző méretű ajtókat, ablakokat, épületasztalos-ipari termékeket. Tihanyi Pál üzemvezető elmondta, hogy az üzem szinte teljesen gépesítve van, azonban nem nélkülözhetik a kézi szerszámokat sem. Dolgoznak itt szakmunkások és segédmunkások, de itt sajátítják el a szakma ismereteit a szakmunkástanulók is. A harmadévesek már teljesítménybérben dolgoznak. A tanulók képzésére mindig is nagy gondot fordított a vállalat. A jövő faipari szakmunkásainak szorgalma és tudása változó színvonalú, de többségük szereti és megfelelően el is sajátítja a mesterséget. Sok fiatal már a tanintézetbe való jelentkezés során kéri, hogy gyakorlatra ehhez a vállalathoz helyezzék ki. A gyerekek először a tanműhelyben ismerkednek az elméleti és gyakorlati alapokkal, majd kikerülnek az üzembe. Jelenleg negyven asztalostanulót foglalkoztat a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az iskolai ösztöndíjon kívül a másodévesek már társadalmi ösztöndíjban részesülhetnek. Aki vállalja, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után itt marad, öt- és tízezer forint közötti juttatást kap, amit nem kell visszafizetni később. Ezt a kollektív szerződés is rögzíti. Egyébként azoknak a fiataloknak, akik vidéken laknak és nem tudnak naponta bejárni, lehetővé teszik a kollégiumi szállást. Ha valaki vállalja a nagyobb távolságokról való bejárást, annak útiköltség-hozzájárulást adnak. Akárcsak a legtöbb helyen, itt is kedvezményes az étkeztetés a tanulók számára. Kiss József Fenyő helyett faforgácslap Az ajtók gyártásához ezentúl jobban használható a faforgácslap — a drága fenyőáru helyett — annak a találmánynak a hasznosításával, amelyet a Faipari Kutatóintézet és a Mohácsi Farostlemezgyár munkatársai dolgoztak ki. A forgácslapból készülő ajtók megfelelő részeibe ugyanis olyan keményfabetéteket helyeztek el, amelyekhez nagyobb biztonsággal csavarozhatók a pántok, zsanérok, zárak és egyéb acélszerkezetek. A kutatók a betétek speciális illesztését és ragasztását is megoldották. A szabadalmaztatott eljárás a faipar egy régi gondján segít. Mint ismeretes, a préselt lemez könnyen törik, szakad ott, ahol a hozzácsavarozott fémet tartania kellene. A kutatóintézetben elvégzett gyorsított vizsgálatok eredménye szerint a keményfabetétekkel megerősített ajtók élettartama vetekszik a fenyőfaajtókéval. Az ajtók alapanyagául szolgáló különféle préselt lemezt, kenderpozdorjalapot több cég is gyárt hazánkban. A Mohácsi Farostlemezgyár például évente százezer ajtóhoz elegendő forgácslapot készít. A kutatóintézet az új típusú ajtók gyártására kidolgozott szabadalom hasznosítására pályázatot írt ki, és erre több cég is jelentkezett. Ennek nyomán a csepeli Ferris Építőszövetkezeti Közös Vállalat a tervek szerint 1988-ban mintegy 15 ezer úgynevezett Motador típusú ajtót készít. TERVPÁLYÁZAT A Magyar Gazdasági Kamara bútoripari tagozata és az Ipari Formatervezési Tájékoztatási Központ az Ipari Minisztérium és az OMFB támogatásával Bútoripari Tervbankot létesít. A tervbank célja az országban lévő tervezési kapacitás jobb kihasználása, a tervezők megfelelő érdekeltségi rendszerének kialakításával. A támogató szervek a tervbank megalapozására Bútoripari ötletpályázatot írnak ki, amely első lépése egy, az ipar minden ágazatát átfogó formatervezési minőségjavító programnak. A pályázat célja a magyar bútorkínálat választékának bővítése, minőségének javítása, a bútoripari termékek exportképességének fokozása. A pályázati kiírás olyan termékek tervezésére szólít fel, amelyek a jelenlegi kínálatból hiányoznak, a most kapható bútoroknál funkcionális, gazdaságossági és esztétikai szempontból jobbak, alternatív megoldásokat nyújtanak a vásárlók kor és ízlés szerint tagozódó rétegeinek, bővítik exportlehetőségeinket, vagy tőkés import kiváltását teszik lehetővé. A pályázaton építészek, belsőépítészek, faipari mérnökök, technikusok, a bútoripar területén képzett szakemberek és a szakterület oktatási intézményeinek hallgatói vehetnek részt. A beadási határidő: 1988. február 1. A díjazásra 500 000 forint áll az ipari formatervezőkből, ipari és kereskedelmi szakemberekből álló zsűri rendelkezésére. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást adnak: Magyar Gazdasági Kamara Bútoripari tagozata (Recska Endre) Budapest, V., Kossuth Lajos tér 628. VI. emelet 625. Telefon: 127-255, és a Magyar Gazdasági Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató (Preisich Anikó) Budapest V., Semmelweis u. 10. VIII. emelet 42. Telefon: 373-643. ÉPÍTŐK LAPJA 1988. JANUÁR 15. Élen a GYŐRITERV Egyre magasabb színvonalon Az Észak-Dunántúli Tervező Vállalat, más, közismertebb nevén a Győriterv napjainkra az ország tervező vállalatainak élvonalába került. Ez a tény hosszú fejlődés eredménye. Dr. Magyar József, a vállalat igazgatója beszélgetésünk során fölelevenítette azt a közel négy évtizedet, amelynek során a Győri terv mostani rangját mind a szakma, mind pedig a nagyközönség előtt kivívta. A vállalat 1950-ben alakult. 1952-ben azt a feladatot kapta, hogy a régiókban alakítson kisebb tervezőegységeket és bábáskodjon első lépéseik felett. Ezek a kis szervezetek a tanácsi építőipari vállalatok tervezőrészlegei, illetve a regionális tervezővállalatok leányvállalataiként működtek egészen 1956-ig. 1957-től elölről kezdődött a szervezés, de 1960-ban már ismét regionális szerepet vállalt a Győri Tervező Vállalat. Szervezeti felépítésük már komplex, többfajta feladat megoldására alkalmas. Elsősorban nagyberuházásokat és több funkciót is kielégítő lakótelepeket terveztek már ebben az időben. Igaz, még központi tervszámok alapján és igen feszes irányítás alatt dolgoznak, de a később sikeressé váló szervezet oroszlánkörmei már ebben az időben megmutatkoznak a lakótelepek, ipari létesítmények, lakó- és kommunális épületek tervezésénél. 1968 után növekedett a beruházások száma és jelentősége, és ezzel párhuzamosan nőtt a minőségi tervezés iránti igény is. A Győri Tervező Vállalat 1970-72 körül érte el mostani nagyságát és jelentőségét. Döntő feladatuk a nagy lakótelepek tervezése. Ezek a tervek elsősorban az iparosított bázisokra, a házgyárakra alapozódtak, így alakult ki az úgynevezett bázistervezői rendszer. A Győriterv a GYÁÉV házgyárának termékeit variálja esztétikus, szép kivitelű, technológialag megbízható otthonokká. A vállalat emellett továbbra is ellátja hagyományos tervezői feladatait. Egyebek között országos autószerviz-hálózat épületeinek és csarnokainak tervezésével is megbízták őket. De jól beváltak az általuk konstruált különböző szerkezetekkel és technológiák szerint létrehozott kenyérgyárak is. Időközben a beton helyett az acél lett a korszerű technológia, így hát terveik már ezek figyelembevételével készültek. Jelentős feladataik közé tartozik a legkülönfélébb méretű raktárbázisok megalkotása is. A Győriterv által tervezett jó lakások híre messze túlterjedt a régió határain. Győrtől Budapestig számos lakótelepet terveztek. A fővárosban például a Gazdagréti, a Vidám utcai és a Mogyoródi utcai otthonok lakói dicsérhetik elképzeléseiket. Az általuk tervezett lakások száma már meghaladja a harmincezret. A Győr Megyei ÁÉV és a Győriterv hamar túllépett a lakótelepépítés és -tervezés gyermekbetegségein. Ma már az egyik legfejlettebb tervezési és építési technológiát mondhatják a magukénak. Mint azt dr. Magyar József igazgató többször is hangsúlyozta, az elért fejlődésben rendkívül nagy szerepe van a közös munkának, melynek koordinálására 1971-ben alakult komplex termékfejlesztő iroda van hivatva. A fejlesztés üteme a nyolcvanas évek elejére az ismert okok miatt egy kissé megtorpant. Ezért, mivel mennyiségileg kevesebb lakást, létesítményt állíthatnak elő a GYÁÉV-vel, terveik között szerepel, hogy azok használati értékét kívánják magasabb színvonalra emelni. A tervezők és a gyártók közötti kapcsolat szorosabbá tétele az elmélet és a gyakorlat közelítése érdekében rendszeresen cserélik fiatal szakembereiket, így azok megismerik egymás munkáját, és a tapasztalataikat hasznosíthatják saját feladataik megoldásánál. A Győriterv legnagyobb volumenű munkái közé tartoznak a gépipari csarnokok tervezései. Ez tulajdonképpen a győri vagongyár futóműgyártó csarnokának tervezésével indult még 1968-ban. Ettől kezdve, párhuzamosan a vagongyár fejlődésével, a Győriterv újabb és újabb egységeket tervezett a „Rába” számára. A vállalat mérnökeinek munkája nyomán több mint félmillió négyzetméter alapterületű csarnok készült el húsz év alatt. Ezek között igen jelentős volt a fehérvári Ikarusnak és a csepeli autógyárnak készült munka. Legutóbb egy százezer négyzetméteres csarnok rajza született meg a tervezőasztalon. Valamennyi munkájuk kisebb-nagyobb előrelépést jelent az előzőhöz képest technológiai vagy egyéb szempontból. Terveikben már korszerűbb, energiatakarékos szellőzőberendezések szerepelnek. Hővisszanyerő készüléket is alkalmaznak az új létesítményeknél, amelynek lényege, hogy az elhasznált, elszívott levegő hőjével melegítik fel a csarnok tiszta levegőjét. Nem hagyható figyelmen kívül a Győriterv exporttevékenysége sem. Legutóbb Észak-Afrikában terveztek olyan épületeket, amelyek előregyártott elemekből állnak ugyan, de az ottani igen szigorú földrengésvédelmi szabályoknak eleget tesznek. Ahhoz, hogy a fejlett technológiával lépést tudjanak tartani, nagy segítséget nyújt a vállalat korszerű, modern könyvtára, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a legújabb külföldi törekvésekkel. Szakembereik sikerrel forgatják az itt található könyveket, folyóiratokat, és az azokban található újdonságokat a lehetőségek szerint adaptálják a magyar viszonyok között. Visszatérve a lakótelepek tervezésére, mint a Győri terv egyik elsőrendű feladatára, az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ezeknek az épületegyütteseknek a lehető legnagyobb mértékben komplexeknek kell lenniük. Akkor van szükség iskolára, óvodára, ABC áruházra, amikor a lakók beköltöznek. Ennek_ érdekében, ugyancsak a GYÁÉV-vel közösen kifejlesztették az úgynevezett GYŐRVÁZ konstrukciót. A lakótelepek fiziológiájához tartozik, hogy lakosságuk egy idő után elöregszik, csökken az iskolák kihasználtsága. Ezért olyan oktatási intézményeket kell ezeken a helyeken létrehozni, amelyek később más célokra is felhasználhatók, átalakíthatók, és többféle közművelődési feladatot is el tudnak látni, így például az általános iskola átalakítható középiskolává. Aulájában filmvetítésnek és színházi előadásnak, könyvtárnak adhat helyet. Nehéz felsorolni az elmúlt évtizedek munkáinak sokrétűségét. Mert a Győri terv mérnökei papírra álmodták például a győri színházat és stadiont, a soproni fedett uszodát, több filmszínházat, többek között Budapesten is. Ez alatt az idő alatt harmonikus kapcsolatrendszer alakult ki a vállalat és az együttműködő partnerek között. Okultak egymás hibáiból, eredményeiből. Az építtetők megelégedését fejezi ki az a tizenegy nívódíj, amit a Győriterv mérnökei kaptak az elmúlt évek során. Az elmúlt években munkaellátottsági gondjaik nem voltak. A mostani nehezebb helyzetben tudják, nem várhatják ölbe tett kézzel az igények jelentkezését. A szervezeti felépítés korszerűsítésével, a komplexitás növelésével, rugalmassággal kívánnak versenyben maradni. Tervük a jövőben a munkájuk iránt jelentkező igényeket műszakilag és esztétikailag mind magasabb színvonalon kielégíteni. A Thermál Hotel Aqua Hévízen Tizenhat tantermes iskola Tatán SZOT Csepel üdülő, Sopron (x)