Építők Lapja, 1988 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-15 / 1. szám

4 • •Ülésezett a Rubiv bizalmi testülete Kevesebbet, de jobbat ’88-ban A Budapesti Bútoripari Válla­lat bizalmi testülete az elmúlt év utolsó hetében ült össze, hogy megvitassa azt az előterjesztést, amely a vállalat 1988-as gazdál­kodásával, a stratégiai célokkal és a fő feladatokkal foglalkozik. A Rubiv ez évi gazdasági terve a volumen növelésének szeré­nyebb ütemével számol. A terv egyik fontos célkitűzése, hogy olyan új termékeket vigyenek piacra, amelyek mind esztétikai­lag, mind gazdaságossági szem­pontból megfelelnek az igények­nek. Tőkés exportjukat 40-50 mil­lió forinttal szeretnék növelni. Ez elsősorban azért fontos, mert a termékeik előállításához nélkü­lözhetetlen importhoz így juthat­nak könnyebben hozzá. Az ex­port jelentős hányada vállalkozás jellegű. A vállalat számol azzal, hogy a szocialista országokba irá­nyuló export csökkenni fog, rész­ben azért, mert áraink ezekben az országokban magasak, másrészt szocialista partnereink is hasonló értékesítési gondokkal küzdenek mint mi. A terv is hangsúlyozza, hogy fel kell készülni a nem várt, az előre nem prognosztizálható inga­dozásokra, és ezekre gyorsan és rugalmasan kell reagálni. Új mó­don kell kialakítani a kereskedel­mi kapcsolatokat, meg kell terem­teni a szállítási biztonságot, a mi­nőségen pedig javítani kell. A Rubiv-nál igen sokat várnak az ez évben végrehajtandó szer­vezeti változásoktól. Mint ismere­tes, a vállalatnak két budapesti törzsgyára lesz, és az irányítás né­miképp centralizálódik. A Rubiv pénzügyi helyzete az utóbbi hónapokban értékesített Rózsa utcai irodaépületük eladá­sával stabilizálódott, de a vállalat vezérigazgatója, dr. Sípos Árpád a kollektívát többször figyelmez­tette arra, hogy az ebből szárma­zó összeget csak garantáltan meg­térülő beruházásokra lehet fordí­tani. A vállalat 1988-as terve többek között megállapítja azt is, hogy termelési feladatukat három szá­zalékkal kisebb létszámmal kell megoldaniuk, így lehetőség van a 2,5 százalékon felüli keresetnöve­lés megvalósítására. Továbbra is érvényes a válla­latnál az a korábban kialakított érdekeltségi rendszer, mely sze­rint az ösztönzés három fő eleme, a nyereség, a tőkés export növelé­se, valamint az importtakarékos­ság. A Rubiv gazdasági tervében — érthető okokból — sok még a bi­zonytalansági tényező, így példá­ul az új adózási rendszer követ­kezményeivel sem számolhatnak. Reális az a felismerés, hogy a piac értékítélete a jövőben döntően be­folyásolja a vállalat tevékenysé­gét. Ezért elsőrendű feladat, hogy olyan termékeket állítsanak elő és olyan kereskedelempolitikát folytassanak, amely a jövőben hasznosnak bizonyul. Ezután a bizalmi testület megvi­tatta a kollektív szerződés módo­sítását, a vállalat szociális és munkavédelmi tervének terveze­tét. Ezekre az utóbbiakra jellemző, hogy 1988-ban szinten tartást, il­letve a munkavédelem területén fejlődést terveznek.­ ­P. K.­ Asztalosok lesznek a BÁÉV-nál Ha a faiparról beszélünk, gyak­ran csak a nagy bútorgyárak vagy az épületasztalos-ipari válla­latok jutnak az eszünkbe. Pedig faipari dolgozók másutt is tevé­kenykednek. Például a kivitelező építőiparban, így a Borsod Me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nál, ahová most ellátogattunk. Az asztalosüzemből messzire hallatszik a gépek zúgása. Gyalu­gép, forgácsológép munkálkodik sebesen, és bent a műhelyben már állítják is össze a különböző méretű ajtókat, ablakokat, épület­asztalos-ipari termékeket. Tihanyi Pál üzemvezető el­mondta, hogy az üzem szinte tel­jesen gépesítve van, azonban nem nélkülözhetik a kézi szerszá­mokat sem.­­ Dolgoznak itt szakmunká­sok és segédmunkások, de itt sa­játítják el a szakma ismereteit a szakmunkástanulók is. A har­madévesek már teljesítménybér­ben dolgoznak. A tanulók képzésére mindig is nagy gondot fordított a vállalat. A jövő faipari szakmunkásainak szorgalma és tudása változó szín­vonalú, de többségük szereti és megfelelően el is sajátítja a mes­terséget. Sok fiatal már a tanintézetbe való jelentkezés során kéri, hogy gyakorlatra ehhez a vállalathoz helyezzék ki. A gyerekek először a tanműhelyben ismerkednek az elméleti és gyakorlati alapokkal, majd kikerülnek az üzembe. Jelenleg negyven asztalostanu­­lót foglalkoztat a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az is­kolai ösztöndíjon kívül a másod­évesek már társadalmi ösztöndíj­ban részesülhetnek. Aki vállalja, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után itt marad, öt- és tízezer forint közötti juttatást kap, amit nem kell visszafizetni ké­sőbb. Ezt a kollektív szerződés is rögzíti. Egyébként azoknak a fiatalok­nak, akik vidéken laknak és nem tudnak naponta bejárni, lehetővé teszik a kollégiumi szállást. Ha valaki vállalja a nagyobb távolsá­gokról való bejárást, annak úti­költség-hozzájárulást adnak. Akárcsak a legtöbb helyen, itt is kedvezményes az étkeztetés a ta­nulók számára. Kiss József Fenyő helyett faforgácslap Az ajtók gyártásához ezentúl jobban­ használható a faforgácslap — a drága fenyőáru helyett — annak a találmánynak a hasznosításá­val, amelyet a Faipari Kutatóintézet és a Mohácsi Farostlemezgyár munkatársai dolgoztak ki. A forgácslapból készülő ajtók megfelelő részeibe ugyanis olyan keményfabetéteket helyeztek el, amelyekhez nagyobb biztonsággal csavarozhatók a pántok, zsanérok, zárak és egyéb acélszerkezetek. A kutatók a betétek speciális illesztését és ragasztását is megol­dották. A szabadalmaztatott eljárás a faipar egy régi gondján segít. Mint ismeretes, a préselt lemez könnyen törik, szakad ott, ahol a hozzácsa­varozott fémet tartania kellene. A kutatóintézetben elvégzett gyorsí­tott vizsgálatok eredménye szerint a keményfabetétekkel megerősí­tett ajtók élettartama vetekszik a fenyőfaajtókéval. Az ajtók alapanyagául szolgáló különféle préselt lemezt, kender­­pozdorjalapot több cég is gyárt hazánkban. A Mohácsi Farostlemez­­gyár például évente százezer ajtóhoz elegendő forgácslapot készít. A kutatóintézet az új típusú ajtók gyártására kidolgozott szabadalom hasznosítására pályázatot írt ki, és erre több cég is jelentkezett. En­nek nyomán a csepeli Ferris Építőszövetkezeti Közös Vállalat a ter­vek szerint 1988-ban mintegy 15 ezer úgynevezett Motador típusú aj­tót készít. TERVPÁLYÁZAT A Magyar Gazdasági Kamara bútoripari tagoza­ta és az Ipari Formatervezési Tájékoztatási Köz­pont az Ipari Minisztérium és az OMFB támogatá­sával Bútoripari Tervbankot létesít. A tervbank célja az országban lévő tervezési kapacitás jobb ki­használása, a tervezők megfelelő érdekeltségi rendszerének kialakításával. A támogató szervek a tervbank megalapozására Bútoripari ötletpályáza­tot írnak ki, amely első lépése egy, az ipar minden ágazatát átfogó formatervezési minőségjavító programnak. A pályázat célja a magyar bútorkínálat választé­kának bővítése, minőségének javítása, a bútoripari termékek exportképességének fokozása. A pályá­zati kiírás olyan termékek tervezésére szólít fel, amelyek a jelenlegi kínálatból hiányoznak, a most kapható bútoroknál funkcionális, gazdaságossági és esztétikai szempontból jobbak, alternatív meg­oldásokat nyújtanak a vásárlók kor és ízlés szerint tagozódó rétegeinek, bővítik exportlehetőségein­ket, vagy tőkés import kiváltását teszik lehetővé. A pályázaton építészek, belsőépítészek, faipari mérnökök, technikusok, a bútoripar területén kép­zett szakemberek és a szakterület oktatási intéz­ményeinek hallgatói vehetnek részt. A beadási határidő: 1988. február 1. A díjazásra 500 000 forint áll az ipari formatervezőkből, ipari és kereskedelmi szakemberekből álló zsűri rendel­kezésére. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosí­tást adnak: Magyar Gazdasági Kamara Bútoripari tagozata (Recska Endre) Budapest, V., Kossuth Lajos tér 628. VI. emelet 625. Telefon: 127-255, és a Magyar Gazdasági Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató (Preisich Anikó) Budapest V., Sem­melweis u. 10. VIII. emelet 42. Telefon: 373-643. ÉPÍTŐK LAPJA 1988. JANUÁR 15. Élen a GYŐRITERV Egyre magasabb színvonalon Az Észak-Dunántúli Tervező Vállalat, más, közismertebb ne­vén a Győriterv napjainkra az or­szág tervező vállalatainak élvona­lába került. Ez a tény hosszú fej­lődés eredménye. Dr. Magyar Jó­zsef, a vállalat igazgatója beszél­getésünk során fölelevenítette azt a közel négy évtizedet, amelynek során a Győri terv mostani rang­ját mind a szakma, mind pedig a nagyközönség előtt kivívta. A vállalat 1950-ben alakult. 1952-ben azt a feladatot kapta, hogy a régiókban alakítson ki­sebb tervezőegységeket és bábás­kodjon első lépéseik felett. Ezek a kis szervezetek a tanácsi építő­ipari vállalatok tervezőrészlegei, illetve a regionális tervezővállala­tok leányvállalataiként működtek egészen 1956-ig. 1957-től elölről kezdődött a szervezés, de 1960-ban már ismét regionális szerepet vállalt a Győri Tervező Vállalat. Szervezeti fel­építésük már komplex, többfajta feladat megoldására alkalmas. El­sősorban nagyberuházásokat és több funkciót is kielégítő lakótele­peket terveztek már ebben az idő­ben. Igaz, még központi tervszá­mok alapján és igen feszes irányí­tás alatt dolgoznak, de a később sikeressé váló szervezet oroszlán­­körmei már ebben az időben megmutatkoznak a lakótelepek, ipari létesítmények, lakó- és kom­munális épületek tervezésénél. 1968 után növekedett a beruhá­zások száma és jelentősége, és ez­zel párhuzamosan nőtt a minősé­gi tervezés iránti igény is. A Győ­ri Tervező Vállalat 1970-72 körül érte el mostani nagyságát és je­lentőségét. Döntő feladatuk a nagy lakótelepek tervezése. Ezek a tervek elsősorban az iparosított bázisokra, a házgyárakra alapo­zódtak, így alakult ki az úgyneve­zett bázistervezői­ rendszer. A Győriterv a GYÁÉV házgyárá­nak termékeit variálja esztétikus, szép kivitelű, technológialag megbízható otthonokká. A vállalat emellett továbbra is ellátja hagyományos tervezői fel­adatait. Egyebek között országos autószerviz-hálózat épületeinek és csarnokainak tervezésével is megbízták őket. De jól beváltak az általuk konstruált különböző szerkezetekkel és technológiák szerint létrehozott kenyérgyárak is. Időközben a beton helyett az acél lett a korszerű technológia, így hát terveik már ezek figye­lembevételével készültek. Jelen­tős feladataik közé tartozik a leg­különfélébb méretű raktárbázi­sok megalkotása is. A Győriterv által tervezett jó la­kások híre messze túlterjedt a ré­gió határain. Győrtől Budapestig számos lakótelepet terveztek. A fővárosban például a Gazdag­réti, a Vidám utcai és a Mogyoró­di utcai otthonok lakói dicsérhetik elképzeléseiket. Az általuk terve­zett lakások száma már megha­ladja a harmincezret. A Győr Megyei ÁÉV és a Győ­riterv hamar túllépett a lakótelep­építés és -tervezés gyermekbeteg­ségein. Ma már az egyik legfejlet­tebb tervezési és építési technoló­giát mondhatják a magukénak. Mint azt dr. Magyar József igaz­gató többször is hangsúlyozta, az elért fejlődésben rendkívül nagy szerepe van a közös munkának, melynek koordinálására 1971-ben alakult komplex termékfejlesztő iroda van hivatva. A fejlesztés üteme a nyolcva­nas évek elejére az ismert okok miatt egy kissé megtorpant. Ezért, mivel mennyiségileg keve­sebb lakást, létesítményt állíthat­nak elő a GYÁÉV-vel, terveik kö­zött szerepel, hogy azok használa­ti értékét kívánják magasabb színvonalra emelni. A tervezők és a gyártók közötti kapcsolat szorosabbá tétele az el­mélet és a gyakorlat közelítése ér­dekében rendszeresen cserélik fi­atal szakembereiket, így azok megismerik egymás munkáját, és a tapasztalataikat hasznosíthatják saját feladataik megoldásánál. A Győriterv legnagyobb volu­menű munkái közé tartoznak a gépipari csarnokok tervezései. Ez tulajdonképpen a győri vagon­gyár futóműgyártó csarnokának tervezésével indult még 1968-ban. Ettől kezdve, párhuza­mosan a vagongyár fejlődésével, a Győriterv újabb és újabb egysé­geket tervezett a „Rába” számá­ra. A vállalat mérnökeinek mun­kája nyomán több mint félmillió négyzetméter alapterületű csar­nok készült el húsz év alatt. Ezek között igen jelentős volt a fehér­vári Ikarusnak és a csepeli autó­gyárnak készült munka. Leg­utóbb egy százezer négyzetméte­res csarnok rajza született meg a tervezőasztalon. Valamennyi munkájuk kisebb-nagyobb előre­lépést jelent az előzőhöz képest technológiai vagy egyéb szem­pontból. Terveikben már korsze­rűbb, energiatakarékos szellőző­berendezések szerepelnek. Hő­visszanyerő készüléket is alkal­maznak az új létesítményeknél, amelynek lényege, hogy az el­használt, elszívott levegő hőjével melegítik fel a csarnok tiszta leve­gőjét. Nem hagyható figyelmen kívül a Győriterv exporttevékenysége sem. Legutóbb Észak-Afrikában terveztek olyan épületeket, ame­lyek előregyártott elemekből áll­nak ugyan, de az ottani igen szi­gorú földrengésvédelmi szabá­lyoknak eleget tesznek. Ahhoz, hogy a fejlett technoló­giával lépést tudjanak tartani, nagy segítséget nyújt a vállalat korszerű, modern könyvtára, ahol az érdeklődők megismerkedhet­nek a legújabb külföldi törekvé­sekkel. Szakembereik sikerrel forgatják az itt található könyve­ket, folyóiratokat, és az azokban található újdonságokat a lehető­ségek szerint adaptálják a ma­gyar viszonyok között. Visszatérve a lakótelepek ter­vezésére, mint a Győri terv egyik elsőrendű feladatára, az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy ezeknek az épületegyüt­teseknek a lehető legnagyobb mértékben komplexeknek kell lenniük. Akkor van szükség isko­lára, óvodára, ABC áruházra, amikor a lakók beköltöznek. En­nek­­_ érdekében, ugyancsak a GYÁÉV-vel közösen kifejlesztet­ték az úgynevezett GYŐRVÁZ konstrukciót. A lakótelepek fizio­lógiájához tartozik, hogy lakossá­guk egy idő után elöregszik, csök­ken az iskolák kihasználtsága. Ezért olyan oktatási intézménye­ket kell ezeken a helyeken létre­hozni, amelyek később más cé­lokra is felhasználhatók, átalakít­hatók, és többféle közművelődési feladatot is el tudnak látni, így például az általános iskola átala­kítható középiskolává. Aulájában filmvetítésnek és színházi elő­adásnak, könyvtárnak adhat he­lyet. Nehéz felsorolni az elmúlt évti­zedek munkáinak sokrétűségét. Mert a Győri terv mérnökei papír­ra álmodták például a győri szín­házat és stadiont, a soproni fedett uszodát, több filmszínházat, töb­bek között Budapesten is. Ez alatt az idő alatt harmonikus kapcso­latrendszer alakult ki a vállalat és az együttműködő partnerek kö­zött. Okultak egymás hibáiból, eredményeiből. Az építtetők meg­elégedését fejezi ki az a tizenegy nívódíj, amit a Győriterv mérnö­kei kaptak az elmúlt évek során. Az elmúlt években munkaellá­tottsági gondjaik nem voltak. A mostani nehezebb helyzetben tudják, nem várhatják ölbe tett kézzel az igények jelentkezését. A szervezeti felépítés korszerűsí­tésével, a komplexitás növelésé­vel, rugalmassággal kívánnak versenyben maradni. Tervük a jövőben a munkájuk iránt jelentkező igényeket műsza­kilag és esztétikailag mind maga­sabb színvonalon kielégíteni. A Thermál Hotel Aqua Hévízen Tizenhat tantermes iskola Tatán SZOT Csepel üdülő, Sopron (x)

Next