Épületgépészet, 1974 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám

Nagy üvegfelületű épületekben az is előfordul­hat, hogy a napsütötte homlokzat mögötti helyi­ségeket hűteni kell, a többit pedig ugyanakkor fűteni. A könnyűszerkezetes épületek fűtési energia igénye elsősorban a homlokzat üvegezési ará­nyától függ, mert az átbocsátott hő az üvegezett részeken 6—8-szor akkora, mint a tömör része­ken. Az üvegezési arány hozzávetőleges isme­rete lehetőséget ad a várható hőszükséglet becslésére a következő fajlagos értékek szerint: Homlokzati üvegezési arány % 0—25 25—50 50—75 75—100 Fajlagos hőszükséglet kcal/m3h 15 25 40 55 Az épület funkciója alapján viszont az üvege­zési arány becsülhető. Épület funkciója Homlokzati üvegezési aránya­k Áruház, posta 0— 25 Szálloda 25— 50 Iskola, óvoda 50— 75 Irodaház 75­—­100 A valóságos értékek ettől természetesen eltér­hetnek, ezért a homlokzati üvegezési arány hozzávetőleges értékét már a tervezési prog­ramban célszerű rögzíteni a kalorikus gépészeti igények (fűtés-hűtés) előzetes becslése érdeké­ben. Az előzőekből következik, és a tapasztalat is azt mutatja, hogy a könnyűszerkezetes épüle­tekben kialakuló klímaviszonyok gyakorlatilag alig függnek a szerkezeti rendszer típusától (FEAL, DOLLEANS, FILLOD, CLASP stb.), vi­szont egy-egy szerkezeti rendszeren belül első­sorban — az árnyékolás, — az üvegezési arány és — a belső hőterhelés határozza meg, milyen hőmérséklet várható gépészeti beavatkozás nélkül. A belső tömegek hőtárolása ugyanis — azokban a könnyűszerke­zetes épületekben, ahol a födémek is könnyű­­szerkezetűek, — alig befolyásolja a belső hő­mérséklet napi alakulását. Miután a külső ha­tároló szerkezetek hőkésleltetése kicsi, a belső hőmérséklet-ingadozás nem nagy késéssel kö­veti a külsőt, a belső hőmérséklet akár az üve­gezésen át behatoló napsugárzás, akár a belső hőterhelés hatására magasabb lesz, mint a külső léghőmérséklet. Amennyiben tehát az épület funkcionális kö­vetelményei szerint a belső léghőmérsékletnek a legmagasabb külső hőmérséklet alatt kell maradnia, akkor mesterséges hűtésre, klima­ti­­­zálásra van szükség. Ha megelégszünk azzal, hogy a belső léghőmérséklet ne emelkedjék sokkal a külső fölé (pl. 2 °C-kal), akkor elegendő az ún. száraz­­gépi szellőztetés is. Ilyen meggondolás alapján az iroda, az egész­ségügyi, a kereskedelmi, a vendéglátó és a szálloda jellegű létesítmények — amelyekben a belső hőterhelés is viszonylag nagy — feltét­lenül mesterséges hűtést igényelnek. Az ipari, a mezőgazdasági és a tároló épületek gépészeti ellátottságát a technológiai igények és a gaz­daságosság szabja meg. Különbséget kell tenni a feltétlen technológiai követelmények (finom­­mechanikai csarnok, almatároló stb.) és az op­timális üzemi körülményekre való törekvés (pl. állattartási épületek) között. Míg az előbbiek az üzemvitel fenntartása érdekében feltétlenül mesterséges hűtést igényelnek, addig az utób­biak mesterséges hűtése — hazai energiaáraink mellett — általában gazdaságossági probléma, és az optimumtól való eltérés — gépi szellőzte­téssel *— nem veszélyezteti alapvetően az üzem­vitelt. Az iskolák üzemeltetése a legmelegebb hóna­pokban szünetel. Az iskolai szünet előtt és után a külső levegő hőmérséklete nem annyira ma­gas, hogy egy azt felülről megközelítő belső léghőmérséklet ne lenne elfogadható, ezért a viszonylag magas belső hőterhelés mellett is megfelelő árnyékolással és gépi szellőztetéssel az iskolák üzemeltethetők. Óvodák és bölcsődék nyári üzemeltetésében nagy szerepe van az árnyékos szabad tereknek, ahol a gyerekek foglalkoztatása megoldható. Ilyenek nélkül könnyűszerkezetes óvoda aligha működhet megfelelően, ezek révén viszont ki­küszöbölhető a mesterséges hűtés, sőt a gépi szellőztetés is. Ettől függetlenül a hatásos külső árnyékolás (mozgatható vagy fix) mindenfajta könnyűszer­kezetes épület esetén szükséges, akár van benne mesterséges hűtés vagy szellőztetés, akár nincs. Kivételt képez ez alól természetesen az ablak nélküli ipari, mezőgazdasági vagy tároló épület. A fűtőberendezéssel szemben állított legfon­tosabb hőtechnikai követelmény, hogy a rend­szer minél kisebb tehetetlenséggel rendelkez­zék. Erre a sajátosságra a könnyűszerkezetes épület kis hőtehetetlensége miatt van szükség. Ennek a követelménynek a konvekciós fűtési rendszerek közül az a szivattyús fűtési rendszer tesz legjobban eleget, amelynek hőtermelő egy­sége rugalmasan tud illeszkedni a jelentkező terhelés-változásokhoz, amelynek csőrendsze­rében és hőleadóiban foglalt hőhordó közeg mennyisége minimális, és maguknak a hő­­leadóknak csekély a tömege. Megfelelőek az olyan automatikus üzemű olaj- vagy gáztüzelésű fűtések,­­amelyek csőhálózata nem túl kiterjedt. Előnyt jelent a hőtehetetlenség szempontjából a nagy szivattyúnyomás, illetve ennek követ­keztében adódó kis átmérőjű csővezeték-rend­szer. Hőleadóként elsősorban lapfűtőtestek ja­vasolhatók, esetleg konvektorok, amelyeknek csekély a víztartalma és vastömege. A könnyű­­szerkezetes épületek kis hőtehetetlensége — több égtájra tájolt homlokzatú épület esetében — feltétlenül szükségessé teszi a fűtési rendszer égtájankénti zónákra osztását is. Mint ismeretes, sugárzó fűtés alkalmazása esetén azonos közérzet érhető el alacsonyabb

Next