Épületgépészet, 1979 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1979 / 1. szám
tervek az ipari háttér legújabb termékeit tartalmazzák és a tipizálás révén a kivitelezés számára adnak termelékenységet növelő megoldásokat. A szerkezettervek iránti igény oly nagy, hogy kidolgozásukra a jelenlegi kapacitást megfelelő módon növelni kell. A tervezési munkák volumene is növekszik. Ugyanakkor a beruházás-tervezés-kivitelezés komplex munkájában a tervezők irányító szerepe fokozódni fog. Központi szakági irányítással kell a tervezés, társadalmilag is elismert, felelősségteljes munkáját a jövőben elősegíteni. A kivitelező szerelőipar feladatai is változatlanul nagyok maradnak. A KB határozat előírja a termelékenység fokozásával a kapacitások növelését. Továbbra is az előregyártás és a gépesítés növelése adja a megoldást, az integrált épületszerkezetgyártás bevezetéséig. A korszerű építési módok és rendszerek ugyanis mindjobban a kombinált és variábilis elemek alkalmazását igénylik. A fejlesztési munkát ez irányban is el kell kezdeni. Az ipari háttérnek fontos feladata a következő években, a gyártmányfejlesztés mellett, elsősorban a megfelelő minőségű gyártás, mivel a termékek többsége még nem éri el a kívánt minőségi szintet. A szerelőiparban mindjobban alapvető követelményként jelentkező minőségi munkát csak megfelelő minőségű termékekkel lehet biztosítani. Meg kell említeni a fejlesztési munkák sorában az új megoldású berendezések kísérleti szereléseit is. Ezek folyamatosan készülnek, mint pl. a műanyagcsöves padlófűtés, zárt fűtési rendszerek, hajlékonycsöves fűtésszerelés, lakások korszerű villanyszerelése stb. Megvalósul egy lakóépületben az első, napenergiát hasznosító kísérleti berendezés, import alkatrészekkel. A szakág feladatai között — nem utolsó sorban — igen fontos a szakemberek képzése és utánképzése. Itt a felsőszintű szakember képzéssel kapcsolatos igény a legerősebb, melyhez a BME-n az „épületgépész” mérnöki cím és az ezzel összefüggő tanterv visszaállítása lenne indokolt. A PM Műszaki Főiskolán pedig olyan létszámú üzemmérnök képzés szükséges, ami az országosan növekvő szakember-igényt fokozatosan kielégítheti. A felsorolt sokrétű feladatok jelentős munkát adnak a következő évekre minden épületgépész szakembernek. Megvalósításuk elősegíti a népgazdaság, azon belül a szakterület számára a VI. ötéves terv jó megalapozását. Szakterületünk egyik kiemelkedő és közismert egyénisége távozott el váratlanul körünkből. 1923 óta dolgozott az épületgépészeti szakterületen. Munkahelyei a felszabadulás előtt a Postavezérigazgatóság, a Pénzügyigazgatóság bajai malomosztálya, később Baja város közkórháza voltak. 1950-ben került az ÉVM Középülettervező Irodához, majd 1951-ben az ÉVM Általános Épülettervező Iroda, kötelékébe lépett. 1953-ban kapta meg az ÁÉTV gépészfőmérnöki kinevezését. Tervezési irányítása és ellenőrzése mellett sok épület épületgépészeti munkája valósult meg. Különösen az egészségügyi épületek tervezése során nyújtott nagy segítséget. Beosztásában társtervező irodák szakértőjeként is növelte szakmai hírnevét. Részt vett több tervezési irányelv előkészítésében és kiadásában. Szakmai tevékenységéért több ízben kapott ,,Kiváló Dolgozó” és az ,, Építőipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Tagja volt az Építőipari Tudományos Egyesület épületgépészeti szakosztály vezetőségének, majd megalakulása, 1968. óta az ÉTÉ Vízellátás, Gázellátás, Csatornázás Szakosztálya vezetőségének. Szakmai-közéleti tevékenységének elismeréseként kapta 1971-ben az ÉTÉ „Alpár Érmét”. Nyugdíjazásakor a „Munka Érdemrend” ezüst fokozatát nyerte el. Emberi magatartása, igazságérzete, szakterületünk szeretete példa lesz számunkra, közismert csendes mosolyát nem felejtjük. BECZÁSSY OLÁH ZOLTÁN 1905—1978 ★ ÉPÜLETGÉPÉSZET 2 1979/1.