Erdély, 1873 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-11 / 37. szám
Harmadik évfolyam. 30. b.. Maros-Vásárhelytt, 1875. szeptember 11. Szerkesztői szállás (ideiglenesen) és kiadóhivatal: a szemináriumi épületben; előfizetési díj: egész évre 6 frt; félévre 3 frt; negyedévre 1 frt 30 kr.o.o. . Hirdetmények díja: háromszor hasábozott garmondsor-, vagy térfogatának ára 6 kr.; bélyegilleték minden beiktatásért 30 kr. o. é. Egyes példány ára.: 15 ser. o. é. A bibornok pillangói. — ELBESZÉLÉS. — • Irta: Lukátsffy Aurél. (Folytatás.) VII. Az odaliszk. Az erdélyi és császári hadak néhány hét múlva már Temesvár alatt táboroztak. A síkmezőt, melynek látköre a kék égben folyt be, a sátrak tarka vegyülete a hosszú póznákra feltűzött lobogók disziték. A sátrak és lobogók színe mutatta, hol táboroznak az erdélyi hadak, hol pedig a császár katonái. A vár északi oldalán az utolsók itték fel tanyáikat, míg a délnyugati sánc előtt, a Temes vize bal partján, György barát serge verte fel sátorát, melyek egymás mellett sorban voltak felállítva s valóságos utcákat képeztek, tágas térre vezetve, hol magas raktárak emelkedtek, vagy csárdaszerü ivóházak zenebanda mellett csalogatták magukhoz a mindig vidám, jó kedvű, vitéz legénységet. Emelkedett dombon, mely emberi kéz művére mutat, veres, kék és fehér csíkos sátor kúpja magasan kiemelkedett az alantabb fekvő társai közül. Széles, kanyargó lépcsők vezettek a sátor főbejárásához, melyet aranynyal gazdagon áttört biborszinü fejjel borított. A bejárás előtt hat erdélyi püspöki alabárdos állott őrt. E sátor, melynek belseje királyilag volt díszítve, a György barát hadi sátra vala és három osztályból állott. Az elsőnek oldalait egyszerű selyem függönyök boriták s körül alacson török divánok voltak elhelyezve, közepén egyszerű, diófából készült nehézkes íróasztal állott, állványai tele papircsomagokkal és írószerekkel, előtte a szőnyeg befecskendezve tintával. Balra könyvtartó, melynek rekeszei szintén foliánsokkal voltak tömve. Ez osztály a bibornok dolgozószobája volt. E percben György barát mély gondolatokba merülve, lassú, kimért léptekkel jár alá s fel, hideg vonásai nem árulják el belső felindulását, csak vékony kék ajkának rángatódzása árulja el, hogy ismét valami tervét akarja érvényesíteni. Kevés idő múlva a sátor szomszédosztályából mandolin kiséret mellett gyönyörű női hang ébreszté fel a barátot merengéséből. A dal szava édes és szerelemteljes volt s a hang csengő, mint a hurik varázs éneke. . A bibornok arca kiderült, hideg ,arcát pirosra feste a szenvedély és szemeinek lángja kicsapott. — Jefta fel fog bátorítani, ő elűzi e komor gondolatokat. S ezzel belépett a szomszéd osztályba. Itt már keleti fénynyel volt felépítve a kis szoba, valóságos kis paradicsom, tele bársony- és selyemmel, tükrökkel, kápráztató csillárokkal és az érzékekre ható bóditó itallal. Jefta festői öltözetben, mely idomzatos termetét láttatni engedé, bevert egy zöld selyemmel bevont alacson kereveten; nagy, fekete szemei epedőn merengtek ki az éj sötétében; dús, ében fekete hajfürtei vastag tekercsekben omlottak vállaira. Mint Azrael szép volt e hölgy, s Mahomed paradicsoma nem rejthetett magában ily bűbájos teremtést. Midőn György belépett, az odaliszk fölemelte ékes fejét, arcát égő pir bortá el, keble emelkedni kezdett a pa- IEaaj®sa®4. , 1Tl. — Lenau.Búsan int az esti csillag Lankadó fénynyel nekünk, Hogy megint örökre egy nap Életünk egén letűnt. Fönt a hold halvány ezüstjén Úsznak lenge föllegek, Hervadott rózsákat hintvén Szét az elhunyt nap felett. Bús enyészet! holt napoknak Néma csendes sírhelye, — Benned a szív nem zokoghat, Ah, de üdve sincs vele! Bálinth Gyula.