Erdélyi Gazda, 1926 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-03 / 1. szám

Asoc. pentru Cultura și literatura p­rm poporului Român Sibiu. •J I ■ fcdUIJÎ aill i«’ puuucdi m­­onitorul Oficial l\p. 205 din 19. XII. 422. Expedierile sunt scutite de taxele poştale.u Cluj —Kolozsvár 1976.januhó 3.­1. szám. ERDÉLYI GAZDA KÖZ- ÉS MEZOGAZDASÁOI HETILAP. ALAP AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET TULAJDONA. TELEFON: 158 SZÁM. Az E. G. E. alapító tagdíja 2000 lel, rendet tagdija évi 100 lej, kisgazdák és tisztviselők vénére 50 lel. A tagok az Erdélyi Gazdát 5VM 100 lej pótdíj ellenében kapják. roro AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET, ÉS AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ EGY­­LET HIV­ATA­LOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A lapfelfigyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó. TÖRÖK BÁLINT AZ E. O. E. TITKÁRA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOLOZSVÁR, ATTILA­ UTCZA 10 SZÁM TELEFON : 158 SZÁM. Előfizetési díj nem tagok részére: Egy évre 250 lei Negyed évre 75 lei Fél évre 125 lei Egyes szám 5 lei A hullámsírok nyomán Jeges vizek árja öntötte el a szent ünne­pek hetében Erdély zöldelő őszi vetéseit. Vas­tag iszapréteg borítja a gazda szép reményeit és iszapba ágyazva találja az árvíz lefolyása után állatainak hulláit égbe meredő lábakkal, a lakóházak, istállók, bútorok roncsainak khao­­tikus tömegét. A szeretet és béke angyalának napja helyett az Ítéletnapokat éli át Erdély falvai­nak a vizek mentén, völgyekben lakó népe. A sírás, jajveszékelés sikolya elhalt a hömpölygő jeges áradat vészes zúgásában, de ahol a segít­ségért kiáltó ösztönösen vad hangok át is tör­ték a kattogó jégtáblák zaját, ott sem tudott segíteni sok esetben az emberi kéz. Csak az emberi érzések azok, amelyek a hullámsírba készülő árvízzel körülzárt ember­­ársainkhoz eljuthattak utolsó órájukban és az emberies érzések kell, hogy megmozgassák a szíveket és lelkeket azok érdekében, akiknek a puszta életükön kívül egyebük nem maradt. De egyenként milyen gyártók, gyengék és kicsinyek, úgyszólván semmik vagyunk az ilyen nagy csapásokkal szemben. Nézzük meg az államot. Az állam a vasutaknál, telefon­huzaloknál szenvedett károkat 1—2 hét alatt rendbe hozatja, mert ott mind együtt vagyunk, oda mind adózunk, oda erőt tudunk koncentrálni. Ez az ítéletidő és ennek ezer keserűsége, vesztesége, szenvedése és fájdalma is juttassa eszébe földmivelő-testvéreinknek, hogy a magunk munkakörében, a magunk kis államában egy olyan társadalmi együttérzést kell teremtenünk, amely ellensúlyozni, feledtetni tudja a fájdalmat, veszteséget és a szenvedést, pótolni a károkat és újra talpra állítani a testileg, lelkileg és anyagi­lag földhöz sulytott, összetört embertársainkat. És vájjon hol találhatjuk meg inkább a talajt az együttérzés kifejezésére másutt, mint a gazdakörben? Mely a falu irányítója gazdasági téren a falu lüktető életének a központi szervei a falu esze és a falu szíve. Apró, kicsi, szegény emberek és emberi sorsok várnak segítséget, apró kicsi és szegény Az árvíz pusztításai. A napilapok hírül vitték már mindenfelé a karácsony hetében ránk szakadt árvízkatasz­trófa pusztításainak ret­enetes hírét. Az árvíz oka a váratlanul jött déli szél volt, amely a levegőt felmelegítette, minek nyo­mán megindult a hegyek között az olvadás, a folyókban a jégzajlás, a rohanó jégtáblák szá­mos helyen emeletmagasságnyira torlódtak meg, elzárván ezzel a víz rendes lefolyásának az út­ját. Növelte a veszedelmet a szél szerencsétlen irányú fordulása, amely az olvadás után nyugat felől kiadós esőzést hozott, amit villámlás, menydörgés és szivárványfény kísért. Hozzá­járultak a bajok növeléséhez az óriási kiterje­désű erdők letarolása, mely elősegítette a víz­nek egy tömegben rohamosan való lefolyását. A károk a vasutak, telefonhálózat, ország­utak, hidak megrongálásán és elsöprésén kívül gyárak, iparvállalatok, lakóházak, gazdasági önfijotosz All for»r«A*igr felszerelések megsemmisülése folytán az ezer millió lejt jóval meghaladják. Többszázezer kár, hold szántóföld került víz alá, amelyeken igen sok jól fejlődött őszi vetés teljesen megsemmi­sült. Mindezeken felül legelszomorítóbb az, hogy a legjobb akaratú igyekezet mellett is számos emberi életet követelt áldozatul a ret­tenetes árvíz. Nagyobb károkat szenvedtek Kolozs me­gyében Hidegszamos, Gyalu, Szárfenes, Ma­­gyarfenes, Kolozsvár, Szamosfalva, Apahida, Zsuk, Bonchida, Válaszút, Szolnokdoboka megyében Dés, Szamos­­újvár és a Szamos mentén fekvő többi községek. Tordaaranyos megyének még ma is van­nak Borévtől fölfelé megközelíthetetlen községei, amelyekről még semmi hír nem jött. Várfalva, Minkő, Alsó-felsőszentmihályfalva, Torda, Ke­resztes, Aranyosgyéres lakói szenvedték egész Erdélyben szinte a legnagyobb károkat. E me­gyének a marosmenti községein kívül is több került víz alá. Az Aranyos folyón kívül a Maros és Hármas Körös folyók megáradása okozott na­gyobb pusztításokat. A Maros felső folyásánál aránylag nem volt annyi kár, mint Felvinctől Tövis, Gyulafehérvár, Déva, Marosillye, Sobor­­sin, Radna, Pécska, Szemlak, Arad vidékén. Ezen útjában a Maros számos helyen átszakí­­totta a védőgátakat, úgyszintén a Körös is Gurahonc Borossebes, Borosjenő, Gyarmata, Moroda, Kisjenő stb. községeket 1—2 méteres vízzel borította el több kilométer szélességben. Szilágy megyében a Kraszna folyó oko­zott nagyobb károkat különösen Szilágysomlyón és Berettyószéplaknál szintén óriási erővel tört elő az árvíz. A két küküllő szintén romból tör zúz mindent, ami útjába esik. Emberi, állati hullákat, házrészeket, bútorokat sodor magával Elvitte a segesvári három éves vashidat is. Kiáradtak csaknem az összes patakok is, Erdélyszerte mind kisebb-nagyobb károkat okozva. A borzalmak részleteit leírták a napi­lapok. Egész ház- és tanyasorok mindenestől, juhok nyájszámra pásztorostól lettek a rohanó ár martalékjai. A jégtorlaszok ellen tővágókkal, jégtörők­kel, ágyukkal vonultak fel, az emberek és ingó­ságuk megmentésére tutajokkal, csolnakokkal, kötelekkel és csupasz kézzel siettek, de az ele­mek váratlanul ránktörő erejével mindenhol megbirkózni lehetetlenség volt. A pusztulás szomorú képét tárják elénk a partmenti közsé­gek is várják­A£ állam is tárcádéjért segítő kezeit. . . Az árviz által sújtott vidékeket a kormány egy pár tagja meglátogatta és némi gyors­segéllyel igyekezett a nagy nyomorúságon pillana­tyilag enyhíteni. Az árviz által sújtottak javára az E. G. szerkesztősége is elfogad ado­mányokat a nemeslelkű adakozóktól, sorsú emberektől. De mit tehetnek kis szegény emberek ezrekért? És mit tehetnének a szerve­zett földmívesek milliói i­s. az adóvallomások­ benyújtása. Az adótörvények értelmében minden év első hónapjában esedékesek az illető évre vo­natkozó adóbejelentések. Így tehát az 1926. évre vonatkozó bejelentések 1926. január fo­lyamán eszközlendők. Az alábbi utasítások alapján: Hogyan készítsük el a nyilatkozatot? a) Kereskedelmi, ipari és más nem keres­kedelmi foglalkozások után a 4. számú űrlapon, a részvénytársaságoknál és azon kereskedőknél és iparosoknál, akiknek könyvvitelük és mérle­gük van, a kis űrlapon készítendők el a nyilat­kozatok. Legujatab tipusu FOKOSON TR9KT0R0K 3731 _____ gazdasági gépek és autók, HOFFER és SCHRANTZ cséplőgépek lerakata cégnél. Cluj, Strada Regina Maria No. 2. cTelefon 999. szám. „PERRY“ Ahol a mai naptól kezdve a gyár utasítására mélyen leszállított árakon részletfizetésre szerezheti be gépszükségletét-36Y83 Biblioteca Metern ASTRA I­ IIII III II II -P304S3*

Next