Erdélyi Gazda, 1926 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-03 / 1. szám

2 b) A globális adókra vonatkozólag az 5 számú űrlapon. c) A falusi lakosok, a kisgazdák meg­adóztatható jövedelmeiket együttes nyilat­kozaton jelenthetik, amelyek ugyanezen határidőn belül a községi elöljáróságnál készíttetnek el. Az űrlapok az adóhivataloknál szerezhe­tők be. A nyilatkozatok elkészítésére és beadá­sára vonatkozó utasítások az űrlapokon meg­találhatók. Miről kell nyilatkozatot készíteni. Az ingatlan jövedelmek akár mezőgazda­­sági, akár ház után származnak, 5 évre lévén megállapítva, nem jelentendők, csakis az össz­­jövedelmi adónál az 5. számú űrlapon vagy pedig az együttes bejelentésnél. A többi megadóztatható évi jövedelmek úgy jelentendők be, ahogy 1925. év folyamán befolytak vagy a múlt évre be fognak folyni a nyilatkozatokon foglalt utasítások szerint. Ameny­­nyiben az 1925. évre vonatkozó jövedelmek, pl. osztalékok és jutalmak, nem ismeretesek, bejelentendő az az összeg, amely az 1924. évre vonatkozólag folyt be. A törvényes le­vonások az utasítás szerint kérendők a nyilat­kozatok útján. Azon adózók, akik a nyilatkozatot kiállí­tani nem tudnák, az adóhivatalokhoz fordulja­nak, ahol az adóhivatali tisztviselők kitöltik a nyilatkozatokat és ők aláírják, miután a törvény rendelkezéseiről felvilágosíttatnak. Fölmentések. Nem kötelesek nyilatkozatot adni a következő adózók : 1. Azon adózó, akinek évi jövedelme 10000 levi alól van, akár saját, akár feleségé­nek és családtagjainak jövedelméből származ­zon ez, fel van mentve az összjövedelmi adókra vonatkozó nyilatkozattételtől. Amennyiben azon­ban az elemi adókból levonást óhajtana kérni, az 5-ik számú űrlapon kell ezt kérni. 2. Hasonlóképen fel van mentve az össz­jövedelmi adóra vonatkozó nyilatkozattételtől azon adózó, akinek csak egy jövedelme van, kereskedelmi, ipari vagy más foglalkozás után, amelyet lakóhelyén űz és amelyre vonatkozólag más nyilatkozatot már tett az elemi adóra vonatkozólag, a nyilatkozaton azon megjegy­zést kell tegye, hogy más jövedelme nincsen. Ezen megjegyzés egyenlő az összjövedelmi adóra vonatkozó nyilatkozattal. Az összjöve­delmi adóból eszközlendő minden levonásra vonatkozó nyilatkozat az 5 ös számú űrlapon teendő meg. 3. Azon adózó, akinek megadóztatható jövedelme ugyanaz, amennyi a megelőző év­ben volt és ha nem kér belőle levonást, a lak­helyét nem változtatta meg és vállalkozásában sem történt semmi változás és ebben az eset­ben föltehető, hogy megmarad az előző évi bevételekre vonatkozó nyilatkozatuk. Ami azon­ban a levonásokat illeti, ezekre nézve az 1926. évet illetőleg új nyilatkozat teendő. Büntetések. Azon bevallásra kötelezettek, akik a fenti határidőn belül nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozataik nem teljesek, hivatalból fognak megadóztatni és a törvényben előírt bünteté­sekkel büntettetni. Az adó megállapítása. Az adókivetések az adóhivataloknál tör­ténnek. A nyilatkozattevő adózók meg lesznek idézve, a hivatalból megadózottak nem idéz­tetnek meg. TÁRCA. A kalap. Irta: Nyáry Andor­ét. fővárosi rendőrség elfogató parancsot adott ki egy megugrott rablógyilkos ellen. Másnap a lapok leközölték az illető fényképét, pontos személyleírást megtoldva azzal, hogy aki kézre keríti, tízezer lej jutalmat kap. Vasárnap délután volt, a falu emberei a Gazdakörben szórakoztak és arról beszélgettek, hogy bizony jó volna a rablógyilkost csendőr­kézre adni. Az eset különösen Babos Gáspárt érde­kelte. A gazdák már régen elfelejtették a rab­lógyilkost, amikor Babos még mindig arról gondolkozott. Egyik reggelen, amikor betért a korcs­mába, a sarokasztalnál üldögélt egy ismeretlen ember. Olyan csendesen ült, hogy észre sem vette. Leült az ablak melletti asztalhoz s a deci pálinkát oda kérette. Egyszer csak észrevette. Nézte, pislogott. Babos szeme kimeredt: — De ismerős ez az ember ! Amint ezen gondolkozott, egyszerre csak kigyult előtte az újságokból ismert rablógyilkos arca. A szive megdobbant: — A gyilkos ! Jaj de melege lett. Nem árulta el nyugtalanságát, szépen, tempósan elköszönt a korcsmárostól, lekopo­gott a lépcsőn, mikor azonban leért az utcára, futásnak egyengette lábait. Mert csendőr nem volt a faluban, hát a tűzoltókat zavarta fel: — Gyűjjenek hamar, a Weisz Róbi kocs­májában van a rablógyilkos. A tűzoltók lázasan készülődtek, fejükre tették a sisakot, oldalukra kötötték a tűzoltó­­bárdot, még a fecskendőt is magukkal vitték, hogy —­ha a gyilkos menekülni találna, majd a Sipos Jóska a csővel jól szembespriccelt. Aztán nagy titokban körülvették a kocs­mát. A gyűrű teljes volt, mert közben hire futott az eseménynek s az otthon lévő férfiak mindjárt vasvillát fogtak s ők is beálltak a tűzoltók közé. Ebből a gyűrűből nem szabadul ki a gyilkos. Aztán Babos Gáspár a tűzoltó főparancs­­nokkal, aki rendes időben szabómester volt, bement a kocsmába s felszólította a gyilkost, hogy adja meg magát. A gyilkos a szóra felugrott, az ajtóhoz rohant s menekülni akart. Mikor azonban meg­látta, mi van odakint, megadta magát. Babos Gáspár indítványára a községházára vitték. A fogás hírére csakhamar megjelent a jegyző is, a dolog komolyságában nem igen hitt, de an­nál nagyobbat nézett, mikor a vallatás során kiderült, hogy az elfogott fiatalember valóban a rendőrség által keresett rablógyilkos. Mindjárt telefonált a csendőrségnek, hogy jöjjenek a gyilkosért. Közben múlt az idő, de lel harangoztak, de mi lesz a gyilkossal, ha mindnyájan hazamennek ebédelni ? A kisbíró katonagyerek volt, igaz, hogy csak szanitéc, éppen ezért igen adta a bátort. Kijelentette, hogy vállalja a gyilkost. A gyilkost bezárták a községháza végében lévő kóterba, a kisbíró számára pedig szereztek egy baka­sapkát, hogy az őrzésnek harciasabb színezete legyen, a vállára akasztottak egy öreg zavar­­nélküli manlichert, hogy kéznél legyen, ha esetleg a gyilkos menekülni próbálna. A gyilkos a kóterben ült, körülnézett. Az ablakon erős vasrostély feszül, rögtön látta, hogy onnét nem tud megszökni. Lehajtotta a fejét, gondolkozott. A harcias kisbiró az ajtó előtt sztrázsált. A fegyver szijját megrántotta a vállán és ször­nyen büszke volt magára, hogy a gyilkos ré­vén ilyen nagy és fontos hivatalba keveredett. Amint ezen gondolkozott, a kóter ajtaja belül­ről megkoppant. A kisbiró megállt, fülelt. Semmi lesz. Várt egy ideig. Odament az ajtóhoz, benézett a kulcslyukon. A lyuk sötét volt, mintha belül­ről kalapot tettek volna rá. Megijedt. — A mindenségit! — még elszökik. Egy­szerre melege lett. Most ő koppintotta meg az ajtót és beszólt: — Halló. A gyilkos nem felelt. A kisbiró már nagyon nyugtalan volt, megverte öklével az ajtót: — Halló, A gyilkos űrt Megint nem kapott feleletet. Erre már elveszítette türelmét, benyitott az ajtón és mér­gesen felkiáltott: — Az istenfáját az urnaki szóljon ha kérdezem, mert mindjárt agyonlövöm. A gyilkos a falnak dőlve állt, az arca Erdélyi Gazda a töltetett takarmány etetése fejősteh­enek­k­el. Ha a fejőstehenekkel sok szálastakarmányt, különösen sok szálas szalmát vagy gyenge mi­nőségű szénát kell etetni, akkor előnyös, ha a takarmányt züllesztve etetjük. A szálastakarmányt megszecskázva s a répával, olajpogácsával, da­rával stb. jól összekeverve 60—70 százaléknyi vízzel (sózottal) lelocsoljuk s ismételten átfor­gatjuk, hogy egyenletesen átnedvesedjék. Ez­után mintegy 1­5 m. mély deszkaládába, fül­­lesztőrekeszbe tiporva deszkákkal letakarjuk, kövekkel lenyomtatjuk s 2—3 nap múlva fel­etetjük. Tehát legalább 3 füllesztőrekeszt állí­tunk be. A lepréselt nedves keverék mintegy 45 C. fokra felmelegszik, erjedni kezd, kissé savanykás izű lesz. A keverék tehát ízletesebbé s azon kívül könnyebben emészthetővé is válik. Olyan szálastakarmányok füllesztése, melyeket a tehenek természetes állapotukban is szívesen megesznek, szükségtelen, mert az eljárás sok­ ban. 3. munkával, tehát költséggel is jár, fokozott fi­gyelemet, nagy tisztaságot kíván. Felületes el­járás mellett a beillesztett keverék hamarosan megpenészedik. Fülleszteni eszerint ott kell, ahol a takarmány izének javítása szükséges. Nagy higben a illesztésnek egyik nagy elő­nyét élvezhetjük. Ezúton adhatunk állatainknak felemelegedett takarmányt, amit azok sokkal tö­kéletesebben értékesíthetnek. A felvett takar­mány f­emelegí­éshez ugyanis nem kell az ál­lati szervezetnek tápértékeket pazarolni, ha már illesztett melegen kapják. Ahol a takarmány­félék gőzölésre be vannak rendezkedve, ezt az előkészítő munkát sokkal olcsóbban és ké­nyelmesebben tudják elvégezni. Termelési adatok 1975. téröl. A folyó 1925. évre vonatkozó becslés­­szerű termelési adatokat nemrég tette közzé a földmivelésügyi minisztérium, a végleges ada­tok most vannak csak földolgozás alatt. Azt hisszük, hogy azok megjelenéséig is érdekelni fogják a gazdaközönségünket az alábbi terme­lési adatok: 1924—25. gazdasági évben bevetett területek (becslés alapján): Szembeállítva az 1923 — 24. gazdasági év adataival: A folyó év terméseredményeiről a következő adatok tájékoztatnak : őszi és tavaszi búza —------- 3236855 Há. Rozs ----------------—--------- 243397 „ Árpa------------­------------------ 1673953 „ Zab ------------------------------- 1135137 „ Repce -------— — — — — 64206 „ Tengeri — — — — — — 375000 „ őszi és tavaszi buza — — — 3172102 Há. Rozs — — — — —- — — 271454 , Árpa — — — — — — — 1850731 „ Zab ------------------------------ 1236580 „ Repce--------------------------- 38817 „ Tengeri — — — — — — 3621454 „ Buza-------— — — — — 289914 vagon Rozs -------— — — — — 18036 B Árpa — — — — — — — 100125 „ Zab ------------------------------ 88107 .

Next