Erdélyi Gazda, 1927 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-09 / 2. szám
Jan. 9. A dicsőszentmártoni Nitrogén Ipar Részvénytársaság által díjtalanul felajánlott 20 mm. mésznitrogén kísérleti célokra való kiosztását tárgyalta meg ezután a Szakosztály, majd a darmstadti Merck cég növényvédelmi szereivel való kísérletek megejtését beszélte meg. A Szakosztályban megbeszélés tárgyát képezte egy nagyobb szabású vetőmagosztály felállításának ügye, amelyre vonatkozó információk beszerzésére az elnökség felkéretett. Ma alig van ugyanis Erdélynek egy olyan vetőmag értékesítő szerve, ahova a gazdaközönség bizalommal fordulhatna vetőmagvakért. Az egyesület anyagi viszonyai nem engedik meg e szervnek önállóan való beállítását és így amíg megtelő megoldási mód nem kínálkozik, a terv nem valósítható meg. A vetőmag osztály felállítása érdekében a szakosztály illetékes szakemberekkel tárgyalásokba kezd haladéktalanul. Felhívás nemesített gethmapah bűzös beszerzésire. Az E. G. E. Növénytermelési Szakosztálya nemesített sörárpa, zab és tengeri vetőmagot óhajt beszerezni azon egyleti tagok számára, akik ezen magvak termelésével foglalkozni óhajtanak. A Szakosztály a fennti nemesített vetőmagvakat Magyarországon, a hatvani vetőmag nemesítő részvénytársaságtól kívánja beszerezni. A sörárpa és zab vetőmag ára már fixíroztatott is. Amennyiben egy nagyon rakományt kitevő menynyiségre történne előjegyzés, az esetben a sörárpa ára 100 kg.-ként 1650 L., a zab vetőmag ára 1350 L. volna a kolozsvári raktár. A tengeri vetőmag árát még nem tudjuk közölni. Kérjük a vetőmagot rendelni óhajtó Tisztelt Gazdatársainkat, hogy a mennyiség, lakás, a vasútállomás megjelölésével és az ár 50%-ának előzetesen való beküldésével a megrendelést mielőbb feladni szíveskedjenek az E. G. E. titkári hivatalánál. A január 20-ika utáni megrendelések teljesítéséért felelősséget nem vállalunk. A megrendelt vetőmag február hó folyamán Kolozsváron átvehető lesz. Kolozsvár, 1927. január hó 4. Az E. O. E. Növénytermelési Szakosztálya. Marosludas és vidéke cukorrépatermelői f. hó 2.-án népes ülést tartottak Dániel Albert elnöklete alatt. Dániel Albert beszámolt a cukorrépatermelők marosvásárhelyi nagygyűlésén hozott határozatokról és a jelenvolt termelők valamint a szomszédos községekből megjelent delegátusok egyhangúlag elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot, mely szerint 1.) az 1926-ban termelt répáért 150 kg.-ként legalább 135 L t, 2.) az 1927 ben termelendő répáért a mai búza árak mellett legalább 155 L. t igényelnek. 3) A vetőmag ármegtérítés határának a kát. holdankénti 100 mm.-ás termés helyett, az 1926 évi katasztrofális eredményekre való tekintettel 80 mm-ra való redukálását kívánják; 4.) a termelési ajánlatban a vis major eseteinek félremagyarázhatatlanul való körülírását; 5.) termelési előleg címen a kisgazdák részére is minimálisan 3000 L. kifizetését a munka előrehaladásával párhuzamosan ; 6.) a mérleghez és százalékoláshoz hozzáértő, megbízható és megvesztegethetetlen emberek alkalmazását; 7.) az elvi alapon való százalékolások beszüntetését; 8.) a szövetségi tagságra vonatkozó nyilatkozatnak a termelési ajánlatba való felvételét. Kimondották végül egyhangúlag a termelők, hogy amenynyiben kielégítő árat elérni nem sikerülne, felhagynak valamennyien a cukorrépa termeléssel. Ugyanilyen értelmű határozatot hoztak a marosgezsei termelők is jan. hó 2. án. — A gyűléseken a Szövetség képviseletében Török Bálint titkár volt jelen. Felhívás a kukorica termeléssel foglalkozó gazdaközönséghez. Románia a világ második kukorica termelő állama és ennek dacára fajtiszta vetőmagot elvétve is alig lehet beszerezni. Az E. G. E. Növénytermelési Szakosztálya elhatározta, hogy felkutatja és kiválasztja az Erdélyben több éven át sikerrel termelt tengeri fajtákat és azokkal termelési kísérleteket végez. Tisztelettel felkérjük ezért mindazon. Gazdatársainkat, akik valamely kukorica fajtát több éven át sikerrel termeltek, hogy abból a fennti célra szíveskedjenek csöves állapotban a csutka és a szem arányának megállapíthatása céljából legalább 1 két holdra szükséges vetőmagot a Szakosztály rendelkezésére bocsájtani az eddig követett termelési mód megjelölésével. A kísérleti anyag felajánlására, a termelési kísérletekre való vállalkozásra vonatkozó bejelentések, valamint a rendelkezésre bocsájtandó vetőmag az E. G. E. fibári hivatala (Kolozsvár, Attila u. 10) címre küldendők. Kolozsvár, 1927. jan. 4. Az E. O. E. Növénytermelési Szakosztálya. Erdélyi Gazda Törvények, rendeletek. Január 1-től uj postai díjszabás lép életbe, amely a következő: Levél helyben 4, más helységbe 5, levelezőlap 2, képeslap 3, katonai levelezőlap 1, válaszos levelezőlap 4 leu. Levél Magyarországra Ausztriába, Olasz, Lengyel, Csehországba 7 50, a többi országokba 10, egyszerű és képes levelezőlap az említett országokba 450, a többibe 6 leu Külföldi küldemények kivételével a segélybélyeg 25 banis lesz. Az ajánlási díj darabonkint 10 leu. A postautalványok darabonkint 5 leu és 5000 leuig minden 100 leu után 1 leu az utalványozási díj, míg 5000 és 10,000 leu között minden 1000 leu után 5 leu. A távirati tarifák is megdrágulnak: egy szó ezentúl 2 leuba kerül. Vasárnapi és ünnepnapi pótdíj távirat és ajánlott levélnél 5 leu. Itt említjük meg, hogy a kérvényekre és iratokra január 1-től 1 leus segélybélyeget kell tenni. Az útlevélláttamozás új rendje. Eddig az útleveleket elutazás előtt nem kellett láttamoztatni a rendőrhatóságoknál, újév óta azonban az útleveleket vízumozás után be kell mutatni az illetékes rendőri hatóságoknak. Az egész csupán formaság és így az új rendnek mindössze annyi jelentősége van, hogy több dolgot ad az útlevélkiállító hatóságoknak és ok nélkül molesztálja az utazó közönséget. Az adók behajtása. A pénzügyminiszter szigorú rendeletet adott ki a hátralékos adók behajtására vonatkozólag, mely többek között szó szerint a következőket tartalmazza: „Ez alkalommal ismételten hivatkozunk előbbi körrendeleteinkre és kérjük önt, hogy a lezárt költségvetési évekből fennmaradó követeléseket teljesen likvidálja. Intézzen szigorú rendeletet a perceptorokhoz, hogy mindazokkal szemben, akik fizetési hátralékban vannak, alkmazzák a végrehajtási törvény intézkedéseit.* Szorítják tehát a prést meg at mikor emelik is az adókat. A konszolidáció felé úgy haladunk, hogy a termelési eszközöket, lovakat, marhákat, traktorokat megadóztatják, a terményeket maximálják, közszükségleti cikkek fogyasztási adóját, bélyeg illetéket, vasúti fuvardíjat emelik. Egyszóval kb. belepusztulunk a nagy konszolidációba. A vasúti fuvardijak. Köztudomású, hogy a C. F. R. a vasúti fuvardíjak leszállítását vette tervbe, mivel a szept. 15-i fuvardíj emelés óta csaknem üresen járnak a vonatok. — A jan. 1 re tervezett fuvardíj leszállítására vonatkozó rendelkezést dec. 31 én d..u. visszavonta a C. F. R Hogy végleges e ez a visszavonás, avagy csak az ünneplésre hazautazó publikumon akarta még a magasabb fuvardíjat behajtani, nem tudjuk. Csak azt látjuk, hogy még mindig nagyon meg kell gondolnunk, hogy utazzunk-e vonaton vagy ne ? Kisebb szakközlemények. Hogyan óvhatjuk állatainkat a mételyes fertőzés ellen. 1. A legbiztosabb mód az volna, ha állatainkat egyáltalán nem bocsátanák nedves, mély fekvésű legelőkre. Ez azonban, nemkülönben az ilyen legelők kiszárítása alagcsövezéssel vagy csatornázással, rendszerint keresztülvihetetlen. 2. További eljárás a mocsári csigák elpusztítása rézgáliccal. Ebből a célból a legelő állóvizeinek mennyiségét becsléssel meghatározzuk és minden 1000 liter vízmennyiségre mindössze 2 gr. rézgálicot oldunk fel benne, akkép, hogy előre elkészített 26/6-os oldatból minden 1000 liter vízre számítva egy deciliternyit beleöntünk és vele egyenletesen összekeverjük. Néhány nap múlva az eljárást megismételjük. Az ilyen viz nem veszedelmes a legelő állatokra 3. A legelők öntözése mészvizzel (minden hold területre 400—500 liter mészviz 3 kiló frissen oltott mészből és 1000 liter vízből) szintén alkalmas a mételycsirák és lárvák, szintúgy a mocsári csigák pusztítására, csakhogy az öntözést a legeltetési idényben többször meg kell ismételn. 4. Ha a legelő összes állóvizeit behányjuk földdel, vagy gondoskodunk arról, hogy a juhász vagy csordás ne engedje az állatokat állóvizek közelébe, hanem vályúba öntött kútvízből, vagy gyorsfolyású folyóvízből itasson, szintén sokat tettünk állataink megvédése érdekében. 5. Mételyes állatok trágyáját száraz szántóföldekre hordjuk ki, ahol nedvesség és mocsári csigák hiányában a mételyek nem fejlődhetnek.