Erdélyi Gazda, 1927 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-09 / 2. szám

Jan. 9. A dicsőszentmártoni Nitrogén Ipar Részvénytársaság által díjtalanul felajánlott 20 mm. mésznitrogén kísérleti célokra való ki­osztását tárgyalta meg ezután a Szakosztály, majd a darmstadti Merck cég növényvédelmi szereivel való kísérletek megejtését beszélte meg. A Szakosztályban megbeszélés tárgyát képezte egy nagyobb szabású vetőmagosztály felállításának ügye, amelyre vonatkozó informá­ciók beszerzésére az elnökség felkéretett.­­ Ma alig van ugyanis Erdélynek egy olyan vető­mag értékesítő szerve, ahova a gazdaközönség bizalommal fordulhatna vetőmagvakért.­­ Az egyesület anyagi viszonyai nem engedik meg e szervnek önállóan való beállítását és így amíg megtelő megoldási mód nem kínálkozik, a terv nem valósítható meg. A vetőmag osz­tály felállítása érdekében a szakosztály illeté­kes szakemberekkel tárgyalásokba kezd hala­déktalanul. Felhívás nemesített gethmapah bűzös beszerzésire. Az E. G. E. Növénytermelési Szak­osztálya nemesített sörárpa, zab és ten­geri vetőmagot óhajt beszerezni azon egyleti tagok számára, akik ezen magvak termelésével foglalkozni óhajtanak. A Szakosztály a fennti nemesített vetőmag­vakat Magyarországon, a hatvani vető­mag nemesítő részvénytársaságtól kí­vánja beszerezni. A sörárpa és zab vető­mag ára már fixíroztatott is. Amennyi­ben egy nagyon rakományt kitevő meny­­nyiségre történne előjegyzés, az esetben a sörárpa ára 100 kg.-ként 1650 L., a zab vetőmag ára 1350 L. volna a­ kolozs­vári raktár. A tengeri vetőmag árát még nem tudjuk közölni. Kérjük a vetőmagot rendelni óhajtó Tisztelt Gazdatársainkat, hogy a mennyiség, lakás, a­ vasútál­lomás megjelölésével és az ár 50%-ának előzetesen való beküldésével a meg­rendelést mielőbb feladni szíveskedjenek az E. G. E. titkári hivatalánál. A január 20-ika utáni megrendelések teljesítéséért felelősséget nem vállalunk. A megrendelt vetőmag február hó folya­mán Kolozsváron átvehető lesz. Kolozsvár, 1927. január hó 4. Az E. O. E. Növénytermelési Szakosztálya. Marosludas és vidéke cukorrépa­termelői f. hó 2.-án népes ülést tartottak Dániel Albert elnöklete alatt. Dániel Albert be­számolt a cukorrépatermelők marosvásárhelyi nagygyűlésén hozott határozatokról és a jelen­volt termelők valamint a szomszédos közsé­gekből m­egjelent delegátusok egyhangúlag el­fogadták az előterjesztett határozati javaslatot, mely szerint 1.) az 1926-ban termelt répáért 150 kg.-ként legalább 135 L t, 2.) az 1927 ben termelendő répáért a mai búza árak mellett legalább 155 L. t igényelnek. 3) A vetőmag ármegtérítés határának a kát. holdankénti 100 mm.-ás termés helyett, az 1926 évi katasztro­fális eredményekre való tekintettel 80 mm-ra való redukálását kívánják; 4.) a termelési aján­latban a vis major eseteinek félremagyaráz­­hatatlanul való körülírását; 5.) termelési előleg címen a kisgazdák részére is minimálisan 3000 L. kifizetését a munka előrehaladásával pár­huzamosan ; 6.) a mérleghez és százalékolás­hoz hozzáértő, megbízható és megveszteget­hetetlen emberek alkalmazását; 7.) az elvi ala­pon való százalékolások beszüntetését; 8.) a szövetségi tagságra vonatkozó nyilatkozatnak a termelési ajánlatba való felvételét. Kimondot­ták végül egyhangúlag a termelők, hogy ameny­­nyiben kielégítő árat elérni nem sikerülne, fel­hagynak valamennyien a cukorrépa termeléssel.­­ Ugyanilyen értelmű határozatot hoztak a marosgezsei termelők is jan. hó 2. án. — A gyűléseken a Szövetség képviseletében Török Bálint titkár volt jelen. Felhívás a kukorica termeléssel foglalkozó gazdaközönséghez. Románia a világ második kukorica ter­melő állama és ennek dacára fajtiszta vetőma­got elvétve is alig lehet beszerezni. Az E. G. E. Növénytermelési Szakosztálya elhatározta, hogy felkutatja és kiválasztja az Erdélyben több éven át sikerrel termelt tengeri fajtákat és azokkal termelési kísérleteket végez. Tisztelettel felkérjük ezért mindazon­­. Gaz­­datársainkat, akik valamely kukorica fajtát több éven át sikerrel termeltek, hogy abból a fennti célra szíveskedjenek csöves állapotban a csutka és a szem arányának megállapíthatása céljából legalább 1 két­ holdra szükséges vető­magot a Szakosztály rendelkezésére bocsájtani az eddig követett termelési mód megjelölésével. A kísérleti anyag felajánlására, a termelési kísérletekre való vállalkozásra vonatkozó bejelen­tések, valamint a rendelkezésre bocsájtandó vetőmag az E. G. E. fib­ári hivatala (Kolozsvár, Attila u. 10) címre küldendők. Kolozsvár, 1927. jan. 4. Az E. O. E. Növénytermelési Szakosztálya. Erdélyi Gazda Törvények, rendeletek. Január 1-től uj postai díjszabás lép életbe, amely a következő: Levél helyben 4, más helységbe 5, levelezőlap 2, képeslap 3, katonai levelezőlap 1, válaszos levelezőlap 4 leu. Levél Magyarországra Ausztriába, Olasz, Lengyel, Csehországba 7 50, a többi országokba 10, egyszerű és képes levelezőlap az említett országokba 4­50, a többibe 6 leu Külföldi kül­demények kivételével a segély­bélyeg 25 banis lesz. Az ajánlási díj darabonkint 10 leu. A postautalványok darabonkint 5 leu és 5000 leuig minden 100 leu után 1 leu az utalványozási díj, míg 5000 és 10,000 leu között minden 1000 leu után 5 leu. A távirati tarifák is megdrágul­nak: egy szó ezentúl 2 leuba kerül. Vasárnapi és ünnepnapi pótdíj távirat és ajánlott levélnél 5 leu. Itt említjük meg, hogy a kérvényekre és iratokra január 1-től 1 leus segélybélyeget kell tenni. Az útlevélláttamozás új rendje. Eddig az útleveleket elutazás előtt nem kellett láttamoztatni a rendőrhatóságoknál, újév óta azonban az útleveleket vízumozás után be kell mutatni az illetékes rendőri hatóságoknak. Az egész csupán formaság és így az új rend­nek mindössze annyi jelentősége van, hogy több dolgot ad az útlevélkiállító hatóságoknak és ok nélkül molesztálja az utazó közönséget. Az adók behajtása. A pénzügyminiszter szigorú rendeletet adott ki a hátralékos adók behajtására vo­natkozólag, mely többek között szó szerint a következőket tartalmazza: „Ez alkalom­mal ismételten hivatkozunk előbbi körren­­deleteinkre és kérjük önt, hogy a lezárt költségvetési évekből fennmaradó követelése­ket teljesen likvidálja. Intézzen szigorú rende­letet a perceptorokhoz, hogy mindazokkal szem­ben, akik fizetési hátralékban vannak, alk­­­mazzák a végrehajtási törvény intézkedéseit.* Szorítják tehát a prést meg at mikor emelik is az adókat. A konszolidáció felé úgy haladunk, hogy a termelési eszközöket, lovakat, marhá­kat, traktorokat megadóztatják, a terményeket maximálják, közszükségleti cikkek fogyasztási adóját, bélyeg illetéket, vasúti fuvardíjat emelik. Egyszóval kb. belepusztulunk a nagy kon­szolidációba. A vasúti fuvardijak. Köztudomású, hogy a C. F. R. a vas­úti fuvardíjak leszállítását vette tervbe, mivel a szept. 15-i fuvardíj emelés óta csaknem üresen járnak a vonatok. — A jan. 1 re tervezett fuvar­díj leszállítására vonatkozó rendelkezést dec. 31 én d..u. visszavonta a C. F. R Hogy vég­leges e ez a visszavonás, avagy csak az ünnep­lésre haza­utazó publikumon akarta még a magasabb fuvardíjat behajtani, nem tudjuk. Csak azt látjuk, hogy még mindig nagyon meg kell gondolnunk, hogy utazzunk-e vona­ton vagy ne ? Kisebb szakközlemények. Hogyan óvhatjuk állatainkat a méte­­lyes fertőzés ellen. 1. A legbiztosabb mód az volna, ha álla­tainkat egyáltalán nem bocsátanák nedves, mély fekvésű legelőkre. Ez azonban, nemkülönben az ilyen legelők kiszárítása alagcsövezéssel vagy csatornázással, rendszerint keresztülvihe­­tetlen. 2. További eljárás a mocsári csigák el­pusztítása rézgáliccal. Ebből a célból a legelő állóvizeinek mennyiségét becsléssel meghatá­rozzuk és minden 1000 liter vízmennyiségre mindössze 2 gr. rézgálicot oldunk fel benne, akkép, hogy előre elkészített 26/6-os oldatból minden 1000 liter vízre számítva egy deciliter­nyit beleöntünk és vele egyenletesen össze­keverjük. Néhány nap múlva az eljárást meg­ismételjük. Az ilyen viz nem veszedelmes a legelő állatokra 3. A legelők öntözése mészvizzel (min­den hold területre 400—500 liter mészviz 3 kiló frissen oltott mészből és 1000 liter vízből) szintén alkalmas a mételycsirák és lárvák, szint­úgy a mocsári csigák pusztítására, csakhogy az öntözést a legeltetési idényben többször meg kell ismételn­. 4. Ha a legelő összes állóvizeit behányjuk földdel, vagy gondoskodunk arról, hogy a juhász vagy csordás ne engedje az állatokat állóvizek közelébe, hanem vályúba öntött kút­­vízből, vagy gyorsfolyású folyóvízből itasson, szintén sokat tettünk állataink megvédése ér­dekében. 5. Mételyes állatok trágyáját száraz szántó­földekre hordjuk ki, ahol nedvesség és mo­csári csigák hiányában a mételyek nem fej­lődhetnek.

Next