Erdélyi Gazda, 1928 (59. évfolyam, 1-26. szám)

1928-01-01 / 1. szám

l szemben a megélhetésükért vergődő, magas adók­kal sanyargatott nép nem nélkülözheti hónap­számra csekély munkabérét. Az iparosok, keres­kedők, mind készpénzért árulnak, az állam is előre követeli az adót egyedül csak a cukorrépatermelő kénytelen munkája bérére hónapokig várni. Az ármegállapításra vonatkozó miniszteri rendelet előírja, hogy a gazdának joga van az át­adott répa 1% ának megfelelő mennyiségű melaszra a répa árának 50%-áért. Mióta ez a rendelkezés érvényben van a gyárak nem szolgáltattak ki me­laszt, mert a pénzügyminisztérium eltiltotta annak a takarmányozási célokra való kiszolgáltatását. E sérelem orvoslása érdekében a Szövetség ismétel­ten felírt a kormányhoz személyesen is interveniált és a társegyleteket és kamarákat is felkérte az in­tervencióra. Bár sikerült a szelet fuvardíjakat az újabb tarifa­emelés alkalmával is mérsékeltetni, mégis számos gazdaságba még ma sem érdemes a sze­letet elszállíttatni. Ily esetekben, egy bizonyos te­rületen túl indokolt és kívánatos volna a szelet árának a gyár részéről való megtérítése.­­ Ha volna szelet szárító berendezése a gyárnak, akkor ilyen kívánságok természetesen nem merülhetnének fel, de amíg nincs a többtermelés érdeke azt meg­kívánja. Az ármegállapító rendelet szerint a gyárak minden 10.000 kg. beszállított répa után tartoz­nak 12 kg. vetőmagot beszolgáltatni a termelők­nek. Amennyiben a gazda ennél nagyobb vetőmag mennyiséget használ fel, annak önköltségi árát igényelheti a gyár. Ez az ár ma 65 L. Marosvásár­helyen. A jövő évi árról születtünk az előbb, noha tulajdonképen a cukorgyár még az 1926. évi ára­kat sem fizette ki, amennyiben 129­ 30 L.-es ár helyett csupán 128 L.-t fizetett 100 kg.-ként, ami kb. 10,000 vagonnál 1.300.000 L.-t jelent. Erre vonatkozólag a szöv. ismételten folytatott tárgya­lásokat a gyár igazgatóságával. Az igazgatóság azonban mindenkor mereven elzárkózott a fizetés elől, perrel való megtámadás kilátásba helyezése esetében is. A Szövetség a folyó évben anyagi erejéhez mérten igyekezett a répaátadásokat ellenőriztetni. Az ellenőrzés a helyi viszonyoktól és lehetőségek­től függőleg vagy állandó jellegű, vagy panaszok esetére szóló volt. A beérkezett jelentések szerint aránylag si­mán folytak le az idén az átadások, úgy, hogy komolyabb panaszok e téren nem merültek fel. Egyedül a virágosvölgyi állomásról vettünk komo­lyabb panaszt a rakodó szűk voltáról, amely pa­nasz orvoslását a gyár igazgatósága kilátásba he­lyezte. A Szövetség évközben több községben tartott termelői értekezletet. Számtalan esetben fordult bizalmi emberei útján a termelőkhöz a szövetségi tagsági nyilatkozatnak a termelőkkel való aláíra­tása érdekében. Az átadások alkalmával küldött ki minden mázsához tagsági nyilatkozatokat aláíra­tásra, ennek dacára mindössze 65 község termelői írták alá a nyilatkozatot. Egyes gazdatársak efeletti elkedvetlenedé­­sükben azt a javaslatot tették, hogy oszlassuk fel a szövetséget, vagy esetleg alakítsunk termelői szö­vetkezeteket. Maholnap egy évtizedes munkának a gyü­mölcse a Szövetségnek ennyire való kiépítése is. Ezért az általános vélemény az, hogy elhibázott lépés volna a Szövetség feloszlatása, mert ez eset­­ben semmiféle érdekvédelemben nem volna része a termelőknek. Ami pedig a termelői szövetkezetek alakítá­sát illeti, arra vonatkozólag azt kell megjegyeznünk, hogy a szövetkezetbe való belépésre sem lehet kötelezni senkit sem. A szövetkezetek adminisztrá­lása költséges és igen sok munkát igényel, hogy egyebet ne említsünk, negyedévenként román nyelvű jelentéseket kell beterjeszteni a törvényszékhez, kereskedelmi könyveket kell vezetni stb. Ma, ami­kor sokszor egy visszacímzett, felbélyegzett borí­tékkal küldött megkeresésre sem kapunk választ, hogyan remélhessük, hogy minden községbe ilyen szövetkezetek legyenek felállíthatók ? Úgy véljük, hogy ki kell tartanunk meglevő szervezetünk mel­lett és minden eszközzel az összetartásra, az erők egyesítésére kell törekednünk. A szövetség anyagi viszonyairól a beterjesz­tett zárszámadások nyújtanak tájékoztatást. A Szövetség jövő évi munkaprogrammját illetőleg, fokozott tevékenységet óhajt kifejteni a termelők szervezése és a termésátlagok eme­lése terén. Az előadói jelentést Orbán Balázs, Zo­­ganel Stefan, Márk Samu, Kovács Ferenc, Bors László, Hatfaludy István és Csete Béla hozzászólásai után a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta, meghatalmazván a vezetőséget az 1926. évi répaárak kifizetése ügyében a további lépések megtételére. A zárszámadások felolvasása és elfoga­dása után dr. gr. Teleki Domokos bejelentette az elnöki tisztségről való lemondását úgy a maga, mint elnöktársa Lázár Simon nevében és az elnöklést Bors László, mint korelnök vette át. Bors László fájdalommal veszi tudomásul az elnökség két igen kiváló és érdemes tagjá­nak lemondását és a termelők összeségének nevében kéri a lemondott elnök urakat elha­tározásuk megmásítására a termelők teljes bi­zalmának és tiszteletének kifejezése mellett. Dr. gr. Teleki Domokos a mandátuma lejártáig hajlandónak nyilatkozott megtartani a tisztséget, amit a gyűlés örömmel vett tudo­másul és ugyanerre levélben felkérni határozta Lázár Simon elnök urat is. — Körösy József elhunyt alelnök helyére Csontos Miklós és az újonnan szervezett alelnöki tisztségre Bors László plébános választottak meg egyhangú lelkesedéssel. A szövetségi tagozat a szakosz­tály társelnöki tisztségére Purgly László sofro­­nyai birtokost, az Aradi termelői tagozat elnö­két szintén egyhangú lelkesedéssel megválasz­totta. A választások megejtése után Antal Dezső tartott előadást a mésznitrogén termésfokozó hatásáról. Előadás után az ülés az elnök élte­tésével véget ért, vetés ma még, így ez az állat e munkakörben alig volna hasznosítható. Szerintem tenyésztendő egy, a mai átlagos gyergyói lónál nagyobb, mintegy 160 cm. körüli erőscsontozatu, zömöktestű, de melegvérű ló, mely amellett, hogy tehervontatásra, szántásra kiválóan alkalmas, futásra, fuvarozásra, esetleg kocsiban is használható lenne s a mi hegyi terepviszonyaink­nak, klímánknak megfelelne. T. i. a fenti célnak megfelelő lóanyagot készen, kitenyésztve lehet több­helyen is találni s hogy ne említsek mást, az orosz Orlovot találom első­sorban ilyennek. Előnye e fajnak többek között az, hogy majdnem minden nagyságban áll a tenyésztő rendelkezésére s csak ki kell választani az éppen kívánatosat. Ennek a lónak erényeiről, teljesítőképességéről, szívósságá­ról, erős csontozatáról, erejéről csodákat mesélnek azok, kiknek módjában volt e lovat közelebbről megismerniük. Ügető, trappoló képességét csak az amerikai trotter közelíti meg, tetszetős külsejét, a mostoha időben, zord télben való ellenálló képes­ségét az sem. Ez a ló mesterségesen, nyugati dán és más hidegvérű lovaknak, melegvérű, arab lovakkal való keresztezése után állíttatott elő s mig örökölték az utódok az arab ló gyorsaságát, vérét, egyben örö­költék a nyugati hidegvérű ló hatalmas csont és izomrendszerét, szabad, mozgékony ízületeit és nyu­godt vérmérsékletét is. Univerzális teljesítő képességét orosz fogságot járt székelyeinknek is volt alkalma nem egyszer megbámulni s a legnagyobb orosz télben elképedve nézték a kikötött állatokat, melyeknek vastag bun­dájáról jégcsapok csüngtek le az izzadságtól. Ez a ló száz kilométereket szalad be fáradság nélkül, térdig érő mély hóban, hűsége és jóindulata cso­dákkal határos. Ennek a lónak egy elfogadható formája fel­található az Oroszországtól hozzánk csatolt Beszará­­biában ma is, hol az orosz lakosság és a német­ajkú telepesek tenyésztik azokat. De, a mi lipicaival följavított gyergyói ló­anyagunkból is lehetne fenti célnak nem egyet kiválasztani, mely esetben csak egy-két kifogásta­lan apaállatra volna elengedhetetlen szüksége te­nyésztőinknek. Erdélyi Gazda Gyergyó gazdasági csődje. Irta: Dr. Gaál Alajos. III. A Gyergyóvidéki Gazdasági Egyesület, mely több évtizedes múltra és eredményes munkára tekinthet vissza s melynek vezetősége mélyen át van hatva ezeknek a problémáknak felkarolásától, elhatározta a legutóbb tartott gazdanap alkalmával e sorok írójának szerény indítványára Gyergyó lótenyésztő gazdáinak közeljövőbeni összehívását egy szakértekezletre, hol megjelölnék a tenyészcélt és egy gyergyói tájfajta ló kitenyésztése érdekében szervezkednének. Megpróbálom körülírni azt a célt, melyre a gyergyói lótenyésztésnek támaszkodnia kell szerény véleményem szerint. Kifejezetten hegyvidék lévén Gyergyó, így túl nagy ló nem tenyészthető itt hasz­nosan, hidegvérű semmiesetre sem. Ép­­gy nincsen mit keresnie a mi vidékünkön a nyakigláb, gyenge­­csontú, hosszú izületű, csüda angol lónak sem, mert ezen állat finom, kényes fizikuma nem szok­­hatja meg a mi mostoha éghajlatunkat és terep­­viszonyainkat soha. Tekintve, hogy gazdáink főjö­vedelme a fuvarozás és gazdálkodással járó szántás­ Ismét kapható a Roiegnsp-féle REPARATOR híslés, csuz, köszvény elleni szer, S minden gyógyszertárban. Ara 65 L. " Ahol nem kapható, oda 3 üveget 210 lej utánvéttel küld a főraktár. Farmacia FLOHR Cluj. Jan. 1. Nemzetközi baromfikiállítás Budapesten. Egy tyúk alja: 286 tojás. — Győztes liba : 24 kiló. Háromezer baromfi versenyzett az értékes dijakért és a dicsőségért s már ez a szám is azt mutatja, hogy a magyar baromfitenyésztés rövid néhány év alatt óriási haladást ért el, mert ezen a kiállításon már ezer darab állattal több vett részt, mint a tavalyin. A haladást még jobban mutatja a statisztika, amelyből kiderült, hogy Magyarország baromfitenyésztésének exportja az utolsó három év alatt megkétszereződött és majdnem eléri a régi Magyarország baromfikivitelét. A versenyek a Magyarországon tenyésztett összes nemesvérű fajták között a nemesített magyar tyuk vezet, a fehér és a kendermagos. Nagy sikere van a mai kor tyukfavoritjának a Rhode Island­­tyuknak, amelyből 500 darab szerepelt a kiállítá­son. A külföldi ínyencek ennek a húsát tartják legjobbnak és ezek a legjobb tojók. A kiállításon gyönyörű meggyszínvörös példányok mutatják, hogy ez az érdekes tyúkfaj milyen kitűnően tenyészik magyar földön. Ugyancsak kiválnak a versenyzők kö­zül a Magyarországon tenyésztett amerikai eredetű fe­hér Leghorn-tyukok. Ez a fajta arról nevezetes, hogy a világversenyben akad közöttük olyan is, amely évente 320 tojással ajándékozza meg tenyésztőjét. A mostani kiállításon azonban még sem a Leghornok vitték el az első díjat a tojások számá­val, hanem egy rhode-izlandi tyúk a győztes, évi 286 darab tojással. A ludak között megjelenésre fél nagyságra nézve, mint mindig, most is az emberi ludak kel­tették a legnagyobb bámulatot, a nyertes egy 24 kilós liba volt.

Next