Erdélyi Gazda, 1929 (60. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-01 / 1. szám
2 LOVAK, SZARVASMARHÁK és JUHOK emésztésének emelésére KWIZDA- féle dARHATÁPPOR-t használjon. Nagy doboz ára 100 lei. Közép doboz ára 60 lei Ezen védjegy nélkül en is értéktelen utánzat. Ha valahol nem kapható,szálli- 109 I *•'* tásáról gondoskodik a romániai főlerakat „GEA”. KRAYER RT. TIMISOARA, Nr. 51. ro kira to lást rendez Magyarországra. A kirándulás útitervét az E. G. E. az O. M. G. E.-tel karöltve állapítja meg és gondoskodni fog arról, hogy úgy Romániában, mint Magyarországon vasúti vízumkedvezményt biztosítson a kirándulás résztvevői számára. A kirándulás 6—8 napot fog igénybe venni, amelyből 3—4 napot Budapesten, a többi időt pedig a vidéken töltenék a kirándulók. Amint a végleges útiprogramm elkészül, az E. G.-ban közölni fogjuk. Jelentkezéseket máris elfogad az E. G. E. Titkári Hivatala. Kísérleti körzetek.* Irta : Dr. Páter Béla. Az egész világ mezőgazdasága, még a legfejlettebb mezőgazdasági kultúrával bíró államokban is, olyan nehéz helyzetben van ma, amilyenre régóta nem volt példa. A termelési költségek állandóan emelkednek, az értékesítési lehetőségek állandóan rosszabbodnak, a fogyasztói piac felvevő képessége mindjobban csökken és ami a legveszedelmesebb, minden téren a legkíméletlenebb versennyel találja magát szemben a gazda. Amíg sok állam — még olyanok is, melyeknek a mezőgazdaság nem a legfontosabb élettényező, — mindent elkövetnek, hogy mezőgazdaságát fejlessze és a világversenyben életképessé tegye, addig nálunk nem történt meg minden ennek érdekében. Ez azonban megmagyarázható. Nem elegendő a mezőgazdasági helyzet javítására az, hogy mindenütt erről beszélnek, vitatkoznak és terveznek, nem elég az sem, hogy az államtól és más forrásokból várjuk az általános segítséget, a legfontosabb eszközt kell végre komolyan igénybe venni: az önsegítést! Az önsegítésnek eddig nagyon kevés példáját láthattuk. Talán elsősorban azért, mert gazdáink legnagyobb részt nem tudják és nem is tudhatják, hogy miképpen segítsenek magukon? Egy bizonyos, hogy a helyzet javítására az egyetlen feltétlenül biztos út a takarékossá . Takarékoskodni minden körülmények között, vagy ami ezzel egyet jelent: csak azt szabad tennie a gazdának, ami célszerű, ami hasznot hozó! De nézzük meg csak, tudhatja-e minden gazda, hogy adott körülményei között mi az, ami célszerű ? Tudhatja-e biztosan, hogy hol kell takarékoskodnia ? Tudhatja-e a gazda azt, hogy előnyösebb-e, ha földjét nem trágyázza és 5 g-ot arat, vagy ha a megfelelő trágyát alkalmazva 7—8 q-ot termel holdanként? Tudhatja-e a gazda, hogy nem lenne-e célszerű, ha csupán a vetés módjának megváltoztatásával holdankénti tengeritermését 3—4 q-val emeli? Nyugodtan felelhetjük, hogy nem tudhatja.. Mert a takarékosság és célszerűség kérdéseire a mezőgazdasági üzemben csak a szakszerű kísérletezés eredményei alapján lehet felelni. Márpedig a legtöbb gazda egymagában nem képes arra, hogy ilyen kísérleteket helyesen beállítson, ellenőrizzen, megfigyeljen és elbíráljon. A gazdaságok mai nehéz helyzetében feltétlenül kerülni kell, hogy a gazdák a saját fejük után állítsanak be költséges kísérleteket egyes kérdések megoldására, mert igen könnyen lehetséges, hogy a kísérlet a helytelen végrehajtás miatt értéktelen. Ilyen kiadásokra pedig a gazdának nincs pénze. De elegendő ideje sincs és a legtöbbször nincs meg a szakképzettsége sem ahhoz, hogy a kísérleteket a modern technika eszközeivel végrehajtsa és eredményeit hasznosítsa. Ezeket látva és megfigyelve jutott 1921-ben Theodor Roemer hallei egyetemi tanár a kísérleti körzet (Versuchsringe) gondolatára. Ezzel módot talált a kísérleti körzetek által arra, hogy a gazdaságok adott viszonyaik között megtalálják a legcélszerűbb, legtakarékosabb és legpraktikusabb tennivalókat. Gondolatát egy pár szászországi gazda felkarolta és rövid időn belül számos kísérleti körzet alakult az egész német birodalomban. Ma Németország területén 600 kísérletikörzet működik, ami eléggé bizonyítja a Roemer-féle gondolat életrevalóságát.** * Mutatvány a „Mezőgazdasági Kutatások* első számából. ** A kísérleti körzetek céljáról, jelentőségéről, szervezéséről és vezetéséről majd más alkalommal lesz szó. A baromfitenyésztés gazdasági jelentőségű.* Irta: Baloghstván, gazd. mérnök jelölt. A baromfitenyésztés mint gazdasági melléküzem egyike a legrégibb termelési ágaknak. Az emberi hajlékok mellett a házi szárnyasok a legrégibb idők óta feltalálhatók Mindamellett sokáig és sokan úgy tekintették a baromfitenyésztést mint egy szükséges rosszat. Sajnos nálunk még ma is igen kevés azon tenyésztők száma, akik belátják a baromfitenyésztés úgy magán mint közgazdasági jelentőségét. A baromfitenyésztés fontosságát a nyugati országokban ma már mindenki elismeri. Ezen országokban a baromfitenyésztés az utóbbi évek alatt rohamos fejlődésnek indult. Ha megvizsgáljuk baromfitenyésztésünk mai és háború előtti színvonalát, nem fogunk tapasztalni semmi változást, semmi haladást. De nem úgy ám nyugaton, ahol a baromfitenyésztés az utolsó 10 év alatt gyökeres változásokon és átalakuláson ment keresztül. Itt a mai termelési és tenyésztési eljárásokat össze sem lehet hasonlítani az E cikk írója a kolozsvári gazdaakadémiát végezte és az E. G. E. németországi gazdasági tanulmányok akciója kapcsán ment ki Németországba. Onnan küldte be eddigi tapasztalatai alapján írt sorait, amelyeket t. olvasóink jóindulatú figyelmébe ajánljuk régi kezdetleges viszonyokkal. Mialatt mi még ma is empirikusan dolgozunk, addig nyugaton s különösen az Északamerikai Egyesült Államokban a tudomány és technika minden vívmányait felhasználva igyekszik a modern tenyésztő a baromfitenyésztést az őt megillető színvonalra emelni. A biológiai tudománynak s különösen az öröklődéstan rohamos fejlődésének a baromfitenyésztés nagyon sokat köszönhet. Ezen tudományok gyakorlati alkalmazásával a gyakorlati tenyésztők nagyon szép eredményeket értek el. Míg nálunk pl. az évi átlagos tojáshozam amint volt alkalmam egy Plimuth X parlagi kereszteződésből származó állománynál több éven át ellenőrizni, nem nagyobb 70—80 drb. tojásnál, addig egyes külföldön kitenyésztett fajtánál meghaladja a 200-at. Ezen a termelőképességben mutatkozó óriási különbség egyedül a helyes tenyészkiválasztásnak valamint okszerű takarmányozásnak köszönhető. A baromfitenyésztés terén két irányt különböztethetünk meg: a sport vagy pepiner tenyésztést és a haszon vagy gazdasági baromfitenyésztést. A sport vagy pepiner tenyésztés, mely a háború előtti években érte el tetőfokát, gazdasági szempontból nem bír jelentőséggel. Ezen irány igen nagy súlyt helyez a baromfiak küllemének elbírálására, ellenben azok gazdasági értéke őt kevéssé érdekli. Ezen szép, a kiállításokon rendesen első díjjal kitüntetett baromfiak, igen sokszor még a takarmányozási költségeket sem térítik meg. A haszon vagy gazdasági baromfitenyésztő ezzel szemben a baromfiak elbírálásánál elsősorban azok belső gazdasági értékét valamint azok termelőképességét veszi tekintetbe. A termelőképesség kell, hogy képezze alapját minden haszon vagy gazdasági baromfitenyészetnek. Ezen iránynak, mely az utóbbi években rohamosan tért hódított úgy magán mint közgazdasági szempontból, igen nagy jelentősége van. A baromfitenyésztés mai magas fejlettségét egyedül ezen iránynak köszönheti. A baromfitenyésztés elsősorban a gazdálkodással foglalkozók s különösen a kisgazdák termelési tényezője. Újabban azonban igen erős azon áramlat, mely a baromfitenyésztést, mint önálló termelési ágat tekinti s mint ilyenek igyekszik tért hódítani. Németországban, Hollandiában, Franciaországban valamint az Északamerikai Egyesült Államokban és Kanadában igen nagy a kizárólag baromfitenyésztéssel foglalkozó farmok és gazdaságok száma. Németország habár hatalmas propagandát fejt ki a baromfitenyésztés fellendítésére, mindamellett tojásszükségletének csak igen kis százalékát képes fedezni a belföldi tojáshozammal s ezért igen nagy bevitelre szorul. Az importált tojás igen jelentős százaléka Hollandiából származik, ahol igen intenzív s igen nagy arányú baromfitenyésztést űznek. Hazánk baromfitenyésztése meglehetős kiterjedt, mindamellett baromfi- s különösen tojásexportunk koránt sem oly nagy mint amilyennek lenni kellene. A nehéz gazdasági viszonyok arra ösztönöznek, hogy ragadjunk meg minden eszközt, amellyel veszteséggel záruló gazdasági mérlegünket megjavíthatjuk. A földreformtól sújtott gazdaságaink a baromfitenyésztés felkarolásával igen szép jövedelemre tehetnének szert. A külföldön s különösen Németországban igen nagy keresletre számíthatunk s ezért baromfitenyésztésünknek igen nagy, szinte beláthatatlan fejlődési lehetőségei Erdélyi Gazda Január 1. Céltudatos gazda részére nélkülözhetetlen a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen télen Dendrin és Neodendrin | SO vizben oldódó gyümölcsfacarbolineum - gyártó és forgalomba hozza nyáron és ősszel 195 ItL hernyóenyv a Carbolineumfabrik R. Avanarius készítménye. Roménia részére gyártja jvf0s 150vits Ipartelepek RŐSZ V.Tár S. Ca Tefrvertó V 62 szd