Erdélyi Gazda, 1929 (60. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

2 LOVAK, SZARVASMARHÁK és JUHOK emésztésének emelésére KWIZDA- féle d­ARHATÁPPOR-t használjon. Nagy doboz ára 100 lei. Közép doboz ára 60 lei Ezen védjegy nélkül e­n is értéktelen utánzat. Ha valahol nem kapható,szálli- 109 I *•'* tásáról gondoskodik a romá­niai főlerakat „GEA”. KRAYER R­­T. TIMISOARA, Nr. 51. ro ki­ra to­ lást rendez Magyarországra. A kirándulás úti­tervét az E. G. E. az O. M. G. E.-tel karöltve állapítja meg és gondoskodni fog arról, hogy úgy Romániában, mint Magyarországon vasúti vízumkedvezményt biztosítson a kirándulás résztvevői számára. A kirándulás 6—8 napot fog igénybe venni, amelyből 3—4 napot Buda­pesten, a többi időt pedig a vidéken töltenék a kirándulók. Amint a végleges útiprogramm elkészül, az E. G.-ban közölni fogjuk. Jelent­kezéseket már­is elfogad az E. G. E. Titkári Hivatala. Kísérleti körzetek.* Irta : Dr. Páter Béla. Az egész világ mezőgazdasága, még a legfejlettebb mezőgazdasági kultúrával bíró ál­lamokban is, olyan nehéz helyzetben van ma, amilyenre régóta nem volt példa. A termelési költségek állandóan emelkednek, az értékesítési lehetőségek állandóan rosszabbodnak, a fogyasz­tói piac felvevő képessége mindjobban csökken és ami a legveszedelmesebb, minden téren a legkíméletlenebb versennyel találja magát szem­ben a gazda. Amíg sok állam — még olyanok is, melyeknek a mezőgazdaság nem a legfontosabb élettényező, — mindent elkövetnek, hogy me­zőgazdaságát fejlessze és a világversenyben életképessé tegye, addig nálunk nem történt meg minden ennek érdekében. Ez azonban megmagyarázható. Nem elegendő a mezőgazda­­sági helyzet javítására az, hogy mindenütt erről beszélnek, vitatkoznak és terveznek, nem elég az sem, hogy az államtól és más forrásokból várjuk az általános segítséget, a legfontosabb eszközt kell végre komolyan igénybe venni: az önsegítést! Az önsegítésnek eddig nagyon kevés példáját láthattuk. Talán első­sorban azért, mert gazdáink legnagyobb részt nem tudják és nem is tudhatják, hogy miképpen segítsenek magukon? Egy bizonyos, hogy a helyzet javítására az egyetlen feltétlenül biztos út a takarékossá . Takarékoskodni minden körülmények között, vagy ami ezzel egyet jelent: csak azt szabad tennie a gazdának, ami cél­szerű, ami hasznot hozó! De nézzük meg csak, tudhatja-e minden gazda, hogy adott körül­ményei között mi az, ami célszerű ? Tudhatja-e biztosan, hogy hol kell takarékoskodnia ? Tud­hatja-e a gazda azt, hogy előnyösebb-e, ha földjét nem trágyázza és 5 g-ot arat, vagy ha a megfelelő trágyát alkalmazva 7—8 q-ot ter­mel holdanként? Tudhatja-e a gazda, hogy nem lenne-e célszerű, ha csupán a vetés mód­jának megváltoztatásával holdankénti tengeri­­termését 3—4 q-val emeli? Nyugodtan felel­hetjük, hogy nem tudhatja.. Mert a takarékos­ság és célszerűség kérdéseire a mezőgazdasági üzemben csak a szakszerű kísérletezés ered­ményei alapján lehet felelni. Már­pedig a leg­több gazda egymagában nem képes arra, hogy ilyen kísérleteket helyesen beállítson, ellen­őrizzen, megfigyeljen és elbíráljon. A gazda­ságok mai nehéz helyzetében feltétlenül kerülni kell, hogy a gazdák a saját fejük után állítsa­nak be költséges kísérleteket egyes kérdések megoldására, mert igen könnyen lehetséges, hogy a kísérlet a helytelen végrehajtás miatt értéktelen. Ilyen kiadásokra pedig a gazdának nincs pénze. De elegendő ideje sincs és a leg­többször nincs meg a szakképzettsége sem ahhoz, hogy a kísérleteket a modern technika eszközeivel végrehajtsa és eredményeit hasz­nosítsa. Ezeket látva és megfigyelve jutott 1921-ben Theodor Roemer hallei egyetemi tanár a kí­sérleti körzet (Versuchsringe) gondolatára. Ez­zel módot talált a kísérleti körzetek által arra, hogy a gazdaságok adott viszonyaik között megtalálják a legcélszerűbb, legtakarékosabb és legpraktikusabb tennivalókat. Gondolatát egy pár szászországi gazda felkarolta és rövid időn belül számos kísérleti körzet alakult az egész német birodalomban. Ma Németország terüle­tén 600 kísérleti­­körzet működik, ami­ eléggé bizonyítja a Roemer-féle gondolat életrevaló­ságát.** * Mutatvány a „Mezőgazdasági Kutatások* első számából. ** A kísérleti körzetek céljáról, jelentőségéről, szervezéséről és vezetéséről majd más alkalommal lesz szó. A baromfitenyésztés gazdasági jelentőségű.* Irta: Balogh­stván, gazd. mérnök jelölt. A baromfitenyésztés mint gazdasági mel­léküzem egyike a legrégibb termelési ágaknak. Az emberi hajlékok mellett a házi szárnyasok a legrégibb idők óta feltalálhatók Mindamellett sokáig és sokan úgy tekintették a baromfite­nyésztést mint egy szükséges rosszat. Sajnos nálunk még ma is igen kevés azon tenyésztők száma, akik belátják a baromfitenyésztés úgy magán mint közgazdasági jelentőségét. A ba­romfitenyésztés fontosságát a nyugati országok­ban ma már mindenki elismeri. Ezen orszá­gokban a baromfitenyésztés az utóbbi évek alatt rohamos fejlődésnek indult. Ha megvizs­gáljuk baromfitenyésztésünk mai és háború előtti színvonalát, nem fogunk tapasztalni­ semmi vál­tozást, semmi haladást. De nem úgy ám nyu­gaton, ahol a baromfitenyésztés az utolsó 10 év alatt gyökeres változásokon és átalakuláson ment keresztül. Itt a mai termelési és tenyész­tési eljárásokat össze sem lehet hasonlítani a­z E cikk írója a kolozsvári gazda­akadémiát vé­gezte és az E. G. E. németországi gazdasági tanul­mányok akciója kapcsán ment ki Németországba. Onnan küldte be eddigi tapasztalatai alapján írt sorait, ame­lyeket t. olvasóink jóindulatú figyelmébe ajánljuk régi kezdetleges viszonyokkal. Mialatt mi még ma is empirikusan dolgozunk, addig nyugaton s különösen az Északamerikai Egyesült Álla­mokban a tudomány és technika minden vív­mányait felhasználva igyekszik a modern te­nyésztő a baromfitenyésztést az őt megillető színvonalra emelni. A biológiai tudománynak s különösen az öröklődéstan rohamos fejlődésének a baromfi­­tenyésztés nagyon sokat köszönhet. Ezen tudo­mányok gyakorlati alkalmazásával a gyakorlati tenyésztők nagyon szép eredményeket értek el. Míg nálunk pl. az évi átlagos tojáshozam amint volt alkalmam egy Plimuth X parlagi kereszteződésből származó állománynál több éven át ellenőrizni, nem nagyobb 70—80 drb. tojásnál, addig egyes külföldön kitenyésztett fajtánál meghaladja a 200-at. Ezen a termelő­­képességben mutatkozó óriási különbség egye­dül a helyes tenyészkiválasztásnak valamint okszerű takarmányozásnak köszönhető. A baromfitenyésztés terén két irányt kü­lönböztethetünk meg: a sport vagy pepiner tenyésztést és a haszon vagy gazdasági baromfite­nyésztést. A sport vagy pepiner tenyésztés, mely a háború előtti években érte el tetőfokát, gazda­sági szempontból nem bír jelentőséggel. Ezen irány igen nagy súlyt helyez a baromfiak küllemének elbírálására, ellenben azok gaz­dasági értéke őt kevéssé érdekli. Ezen szép, a kiállításokon rendesen első díjjal kitüntetett baromfiak, igen sokszor még a takarmányozási költségeket sem térítik meg. A haszon vagy gazdasági baromfitenyésztő ezzel szemben a baromfiak elbírálásánál elsősorban azok belső gazdasági értékét valamint azok termelőképes­ségét veszi tekintetbe. A termelőképesség kell, hogy képezze alapját minden haszon vagy gaz­dasági baromfitenyészetnek. Ezen iránynak, mely az utóbbi években rohamosan tért hódított úgy magán mint közgazdasági szempontból, igen nagy jelentősége van. A baromfitenyésztés mai magas fejlettségét egyedül ezen iránynak kö­szönheti. A baromfitenyésztés elsősorban a gazdál­kodással foglalkozók s különösen a kisgazdák termelési tényezője. Újabban azonban igen erős azon áramlat, mely a baromfitenyésztést, mint önálló termelési ágat tekinti s mint ilye­nek igyekszik tért hódítani. Németországban, Hollandiában, Franciaországban valamint az Északamerikai Egyesült Államokban és Ka­nadában igen nagy a kizárólag baromfitenyész­téssel foglalkozó farmok és gazdaságok száma. Németország habár hatalmas propagandát fejt ki a baromfitenyésztés fellendítésére, minda­mellett tojás­szükségletének csak igen kis szá­zalékát képes fedezni a belföldi tojáshozam­mal s ezért igen nagy bevitelre szorul. Az importált tojás igen jelentős százaléka Hollan­diából származik, ahol igen intenzív s igen nagy arányú baromfitenyésztést űznek. Hazánk baromfitenyésztése meglehetős kiterjedt, mindamellett baromfi- s különösen tojás­exportunk koránt sem oly nagy mint amilyennek lenni kellene. A nehéz gazdasági viszonyok arra ösztönöznek, hogy ragadjunk meg minden eszközt, amellyel veszteséggel záruló gazdasági mérlegünket megjavíthatjuk. A földreformtól sújtott gazdaságaink a barom­fitenyésztés felkarolásával igen szép jövede­lemre tehetnének szert. A külföldön s különö­sen Németországban igen nagy keresletre szá­míthatunk s ezért baromfitenyésztésünknek igen nagy, szinte beláthatatlan fejlődési lehetőségei Erdélyi Gazda Január 1. Céltudatos gazda részére nélkülözhetetlen a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen télen Dendrin és Neodendrin | S­O vizben oldódó gyümölcsfacarbolineum - gyártó és forgalomba hozza nyáron és ősszel 195 ItL hernyóenyv a Carbolineumfabrik R. Avanarius készítménye. Roménia részére gyártja jvf0s 150vits Ipartelepek RŐSZ V.­Tár S. Ca Tefrvertó V 62 szd

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék