Erdélyi Gazda, 1929 (60. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Január 1. vannak. Túltermeléstől egyelőre nem kell tar­tanunk, s különben is ez bennünket nem fe­nyeget oly nagy veszedelemmel, azon okból fogva, hogy mi extensivebb gazdálkodási viszo­nyokat folytatunk, olcsóbban termelünk s így bármikor sikerrel felvehetjük a versenyt a nyu­gati intenzíven termelő baromfi farmokkal, akik­nek hiányozván a mi olcsó termelési lehető­ségünk sohasem tudják termékeiket oly olcsón előállítani mint mi. A baromfitenyésztés óriási gazdasági je­lentősége abban rejlik, hogy a baromfiak kivá­lóan tudják értékesíteni a különböző hulladé­kokat, ocsukat, tarlókat és legelőket s általá­ban olyan dolgokat, amelyek különben veszen­dőbe mennének. A baromfiak szorgalmas ka­pások s nagyszerűen tudják értékesíteni az el­hullott gabonanemeket, a különböző gilisztá­kat, kártékony férgeket és rovarokat. Baromfitenyészetünk mai állapotában sem­miképpen sem állja meg a helyét s nem tudja betölteni fontos közgazdasági hivatását. Baromfi állományunk gyenge, elfajzott és degenerált egyedek keveréke. Baromfi termékeink kifogá­solható minőségűek s tojáshozamunk alig­­alig fedi az extensív takarmányozási költsége­ket. Ezért baromfi állományunk sürgős javításra szorul. Minthogy úgy nálunk mint külföldön a baromfi­hús valamint hízott áru iránti keres­let a rossz gazdasági viszonyokból kifolyólag igen lanyha, a tojás és pedig a tömeges tojás termelés kell, hogy képezze minden baromfi­tenyészet alapját. Gazdasági szempontból csak a nagy termelőképességű állatoknak van értéke. Ezért a tojótyúkoknak leszámozása és termelő­­képességük ellenőrzése csapó fészkek segélyé­vel kell, hogy képezze az első lépést baromfi állományunk megjavítására. A nagy termelő­­képességű állatoknak kiválasztása, valamint ezeknek magasabb termelőképességű törzsekké való alakítása kell, hogy képezze célját minden modern tenyésztőnek. Az öröklődéstan igen fontos szerepet játszik állományaink megjaví­tásánál, ezért minden állattenyésztőnek tisztá­ban kell lenni az öröklődéstan elemi szabá­lyaival. A jó származás mindamellett magában még nem elég egy magasabb termelőképesség­hez, ezért csak egy okszerűen táplált tenyész­állat tudja termelőképességét kifejteni. Ezért a baromfiak helyes táplálása, különösen a téli hónapokban, döntő befolyással van az állatok tojáshozamára A baromfi istállónak, a nap­fénynek s különösen az ultraviolett sugarak­nak óriási jelentőségük van a baromfiak életé­ben. A modern baromfi istálló levegőt és fényt a legtökéletesebb módon igyekszik kihasználni s újabban, hogy a baromfiaknak elegendő időt nyújtsanak egy magasabb termelőképességhez szükséges tápanyag mennyiség felvételéhez, a nagyobb baromfi farmokon a tyúk­ósokat a rövid téli napokon elektromos lámpákkal vilá­gítják meg. Ha céltudatosan űzött tenyészkiválasztás­­sal, okszerű takarmányozással és a modern tenyésztési eljárások felhasználásával sikerülni fog évi tojás átlagunkat a mostani 70-ről 120-ra felemelni, ami nem fog különösebb nehézsé­geket okozni, mert amint volt alkalmam Primuth X parlagi kereszteződésből származó baromfi állományunkon megfigyelni, hogy azon egyedek száma, amelyeknek tojáshozama a 120-at meghaladja még a mi kezdetleges takar­mányozási viszonyaink mellett is meglehetős nagy volt, akkor a baromfitenyésztés egyike lesz legjövedelmezőbb gazdasági üzemünknek. Egy közepes kifutóval rendelkező tyúk részére szükséges évente 25 kg. szem eleség, amely­nek egy része oly gabona és ocsu alakjában adható, ezt 5 L -es kg.-énti átlag­árban érté­kelve évi takarmányozási költségünk 125 Lei lesz. Ezzel szemben egy kitenyésztett parlagi lyúk után számíthatunk évente 120 drb. tojást, amit ha a 2­50 L-el értékelünk, 300 Lei lesz összbevételünk, ebből levonva a takarmányozási költségeket marad 175 L, ez még nem tiszta nyereség, ebből még le kell vonjuk a barom­fiak ápolására fordított munkaidőt valamint a befektetett tőke kamatját és a szükséges amor­tizációt és általános kiadásokat. Egy 100 drb. tojótyúkból álló tenyészetnél előforduló évi ki­adások : Egy munkaerő napi 1 óra munka­bére a 7 Lei — — — — — 2555 Lei Egy 10000 L.-es istálló kamatja (15%) és amortizáció 5 % — 2000 , A tyúkokban fekvő tőke 8000 L. évi 20% kamatra — — — — 1600 * Egyéb kiadások — — — — — 345 „ Évi össz. kiadás 100 drbra 6500 Lei » n I) 1 I»­65 „ Ha tehát az évi összjövedelemből levonunk — — — — — — 300 „ Takarmányozásra — — — — 125 „ Általános kiadásokra — — — — 65 , Marad évi tiszta jövedelem 110 Lei minden lyuk után. Melyik azon gazdasági ág, amely arány­lag ily kis tőkével ekkora jövedelmet adjon ? Ez a példa, melyet a gyakorlatból vettem, élén­ken megvilágítja a gazdasági baromfitenyésztés óriási jelentőségét. Tojáshozamra kitenyésztett fajbaromfiakat (Leghorn, fogolyszinű Olasz stb.) tenyésztő gazdaságokban az évi átlagos tojáshozam sok­kal magasabb lesz. Grubon (München mellett) egyik 1000 drb. tojótyúkra berendezett állami telepen, az 1927/28 évben (1927 nov. 1.-től 1928 nov. 1-ig) az évi átlagos tojáshozam, amint volt alkalmam erről személyesen meg­győződni, 167 drb. volt. Ez a szám tekintetbe véve az állomány nagyságát nagyon szép, habár kisebb tenyészetben sokkal nagyobb átlagokat is értek el a német tenyésztők. Ehhez hasonló intenzív tenyészetben tehát cca 50 drb. tojás­sal illetve 125 L.-el lenne összbevételünk na­gyobb, ezzel szemben ilyen fokozott tojáshozam mellett több és értékesebb takarmányra lesz szükségünk s ezért itt minden darab tyúkra cca 10 kg. évi eleséggel kell többet számita­nunk s minthogy ezt valamely fehérjedús ér­tékesebb takarmány alakjában kell, hogy adjuk, 125 L. látszólagos többletből le kell, hogy vonjunk 75 L-t (10 kg. takarmány : 7­5). Mindamellett még mindig marad 50 L. jövede­lemtöbblet, amit hozzáadva a parlagi tyúkjaink­nál számított 110 L. évi tiszta jövedelemhez, ezen intenzíven tartott igényesebb baromfiak­nál 160 L. lesz évi tiszta jövedelmünk minden egyes tojótyúk után. Viszont jelen esetben, minthogy átlagos évi tojáshozamunk nem na­gyobb 70 darabnál s habár tyúkjaink extenziven vannak tartva s nem fogyasztanak többet 15 kg. szem eteségnél évente, mégis, minthogy az általános kiadások ugyanazok maradnak, ha a 70 drb. tojás értékéből 175 L. bevonjuk az el­fogyasztott takarmány értékét 75 L., valamint az általános kiadásokat 65 L., marad 35 L. tiszta jövedelem minden egyes lyuk után ami a fentiekhez viszonyítva nagyon kevés. Ezért baromfi állományunk megjavítása, okszerű te­nyésztési és takarmányozási eljárások alkalma­zása által baromfitenyésztésünk fellendülését hathatósan elősegíthetjük s ezáltal hivatásának magaslatára emelhetjük. München, 1928 november hó. Erdélyi Gazda Kérdés - felelet. Mesttrségű istállótrágya készítése szalmásat bevirmelt poralakú műtrágyáiul. (Válasz P. N. S. kérdésére). Nehezen képzelhető el, hogy a kérdező által közölt eljárással célt lehessen érni. Ha szalmát vízzel, mésznitrogénnel és mészporral összekeverve bevermelünk, a következő kémiai folyamatok fognak végbemenni: Mindenekelőtt a mészporből kálcium­­hidroxid, azaz oltott mész lesz. A mésznitrogén és a víz lassan hatnak egymásra és e folyamat alkalmával kalciumkarbonát és ammóniumkarbonát fog keletkezni, mely utóbbi a már meglevő kál­­ciumhidroxiddal újabb reakcióba lép és szintén kálciumkarbonátot és azonkívül szabad ammóniát hoz létre. — A fejlődő lúgos anyagok erősen 3 MÉSZNITROGÉN 40—42%-os kálisa 16—18%-os TAVAS­ZI TRÁGYÁZáS Sikeres gazdálkodás, magas termés csak 18—20 százalékos Mésznitrogénnel é­r­h­e­t­ő el * superphosphat Tavasziak alá a legjobban bevált nitrogén-műtrágya. Kérjen díjmentes útbaigazítást és ismertető nyomtatványokat. NITROGÉN- Műtrágya és Vegyiipar R.­T. Dicsőszentmárton.99

Next