Erdélyi Gazda, 1929 (60. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-01 / 1. szám
Január 1. vannak. Túltermeléstől egyelőre nem kell tartanunk, s különben is ez bennünket nem fenyeget oly nagy veszedelemmel, azon okból fogva, hogy mi extensivebb gazdálkodási viszonyokat folytatunk, olcsóbban termelünk s így bármikor sikerrel felvehetjük a versenyt a nyugati intenzíven termelő baromfi farmokkal, akiknek hiányozván a mi olcsó termelési lehetőségünk sohasem tudják termékeiket oly olcsón előállítani mint mi. A baromfitenyésztés óriási gazdasági jelentősége abban rejlik, hogy a baromfiak kiválóan tudják értékesíteni a különböző hulladékokat, ocsukat, tarlókat és legelőket s általában olyan dolgokat, amelyek különben veszendőbe mennének. A baromfiak szorgalmas kapások s nagyszerűen tudják értékesíteni az elhullott gabonanemeket, a különböző gilisztákat, kártékony férgeket és rovarokat. Baromfitenyészetünk mai állapotában semmiképpen sem állja meg a helyét s nem tudja betölteni fontos közgazdasági hivatását. Baromfi állományunk gyenge, elfajzott és degenerált egyedek keveréke. Baromfi termékeink kifogásolható minőségűek s tojáshozamunk aligalig fedi az extensív takarmányozási költségeket. Ezért baromfi állományunk sürgős javításra szorul. Minthogy úgy nálunk mint külföldön a baromfihús valamint hízott áru iránti kereslet a rossz gazdasági viszonyokból kifolyólag igen lanyha, a tojás és pedig a tömeges tojás termelés kell, hogy képezze minden baromfitenyészet alapját. Gazdasági szempontból csak a nagy termelőképességű állatoknak van értéke. Ezért a tojótyúkoknak leszámozása és termelőképességük ellenőrzése csapó fészkek segélyével kell, hogy képezze az első lépést baromfi állományunk megjavítására. A nagy termelőképességű állatoknak kiválasztása, valamint ezeknek magasabb termelőképességű törzsekké való alakítása kell, hogy képezze célját minden modern tenyésztőnek. Az öröklődéstan igen fontos szerepet játszik állományaink megjavításánál, ezért minden állattenyésztőnek tisztában kell lenni az öröklődéstan elemi szabályaival. A jó származás mindamellett magában még nem elég egy magasabb termelőképességhez, ezért csak egy okszerűen táplált tenyészállat tudja termelőképességét kifejteni. Ezért a baromfiak helyes táplálása, különösen a téli hónapokban, döntő befolyással van az állatok tojáshozamára A baromfi istállónak, a napfénynek s különösen az ultraviolett sugaraknak óriási jelentőségük van a baromfiak életében. A modern baromfi istálló levegőt és fényt a legtökéletesebb módon igyekszik kihasználni s újabban, hogy a baromfiaknak elegendő időt nyújtsanak egy magasabb termelőképességhez szükséges tápanyag mennyiség felvételéhez, a nagyobb baromfi farmokon a tyúkósokat a rövid téli napokon elektromos lámpákkal világítják meg. Ha céltudatosan űzött tenyészkiválasztással, okszerű takarmányozással és a modern tenyésztési eljárások felhasználásával sikerülni fog évi tojás átlagunkat a mostani 70-ről 120-ra felemelni, ami nem fog különösebb nehézségeket okozni, mert amint volt alkalmam Primuth X parlagi kereszteződésből származó baromfi állományunkon megfigyelni, hogy azon egyedek száma, amelyeknek tojáshozama a 120-at meghaladja még a mi kezdetleges takarmányozási viszonyaink mellett is meglehetős nagy volt, akkor a baromfitenyésztés egyike lesz legjövedelmezőbb gazdasági üzemünknek. Egy közepes kifutóval rendelkező tyúk részére szükséges évente 25 kg. szem eleség, amelynek egy része oly gabona és ocsu alakjában adható, ezt 5 L -es kg.-énti átlagárban értékelve évi takarmányozási költségünk 125 Lei lesz. Ezzel szemben egy kitenyésztett parlagi lyúk után számíthatunk évente 120 drb. tojást, amit ha a 250 L-el értékelünk, 300 Lei lesz összbevételünk, ebből levonva a takarmányozási költségeket marad 175 L, ez még nem tiszta nyereség, ebből még le kell vonjuk a baromfiak ápolására fordított munkaidőt valamint a befektetett tőke kamatját és a szükséges amortizációt és általános kiadásokat. Egy 100 drb. tojótyúkból álló tenyészetnél előforduló évi kiadások : Egy munkaerő napi 1 óra munkabére a 7 Lei — — — — — 2555 Lei Egy 10000 L.-es istálló kamatja (15%) és amortizáció 5 % — 2000 , A tyúkokban fekvő tőke 8000 L. évi 20% kamatra — — — — 1600 * Egyéb kiadások — — — — — 345 „ Évi össz. kiadás 100 drbra 6500 Lei » n I) 1 I»65 „ Ha tehát az évi összjövedelemből levonunk — — — — — — 300 „ Takarmányozásra — — — — 125 „ Általános kiadásokra — — — — 65 , Marad évi tiszta jövedelem 110 Lei minden lyuk után. Melyik azon gazdasági ág, amely aránylag ily kis tőkével ekkora jövedelmet adjon ? Ez a példa, melyet a gyakorlatból vettem, élénken megvilágítja a gazdasági baromfitenyésztés óriási jelentőségét. Tojáshozamra kitenyésztett fajbaromfiakat (Leghorn, fogolyszinű Olasz stb.) tenyésztő gazdaságokban az évi átlagos tojáshozam sokkal magasabb lesz. Grubon (München mellett) egyik 1000 drb. tojótyúkra berendezett állami telepen, az 1927/28 évben (1927 nov. 1.-től 1928 nov. 1-ig) az évi átlagos tojáshozam, amint volt alkalmam erről személyesen meggyőződni, 167 drb. volt. Ez a szám tekintetbe véve az állomány nagyságát nagyon szép, habár kisebb tenyészetben sokkal nagyobb átlagokat is értek el a német tenyésztők. Ehhez hasonló intenzív tenyészetben tehát cca 50 drb. tojással illetve 125 L.-el lenne összbevételünk nagyobb, ezzel szemben ilyen fokozott tojáshozam mellett több és értékesebb takarmányra lesz szükségünk s ezért itt minden darab tyúkra cca 10 kg. évi eleséggel kell többet számitanunk s minthogy ezt valamely fehérjedús értékesebb takarmány alakjában kell, hogy adjuk, 125 L. látszólagos többletből le kell, hogy vonjunk 75 L-t (10 kg. takarmány : 75). Mindamellett még mindig marad 50 L. jövedelemtöbblet, amit hozzáadva a parlagi tyúkjainknál számított 110 L. évi tiszta jövedelemhez, ezen intenzíven tartott igényesebb baromfiaknál 160 L. lesz évi tiszta jövedelmünk minden egyes tojótyúk után. Viszont jelen esetben, minthogy átlagos évi tojáshozamunk nem nagyobb 70 darabnál s habár tyúkjaink extenziven vannak tartva s nem fogyasztanak többet 15 kg. szem eteségnél évente, mégis, minthogy az általános kiadások ugyanazok maradnak, ha a 70 drb. tojás értékéből 175 L. bevonjuk az elfogyasztott takarmány értékét 75 L., valamint az általános kiadásokat 65 L., marad 35 L. tiszta jövedelem minden egyes lyuk után ami a fentiekhez viszonyítva nagyon kevés. Ezért baromfi állományunk megjavítása, okszerű tenyésztési és takarmányozási eljárások alkalmazása által baromfitenyésztésünk fellendülését hathatósan elősegíthetjük s ezáltal hivatásának magaslatára emelhetjük. München, 1928 november hó. Erdélyi Gazda Kérdés - felelet. Mesttrségű istállótrágya készítése szalmásat bevirmelt poralakú műtrágyáiul. (Válasz P. N. S. kérdésére). Nehezen képzelhető el, hogy a kérdező által közölt eljárással célt lehessen érni. Ha szalmát vízzel, mésznitrogénnel és mészporral összekeverve bevermelünk, a következő kémiai folyamatok fognak végbemenni: Mindenekelőtt a mészporből kálciumhidroxid, azaz oltott mész lesz. A mésznitrogén és a víz lassan hatnak egymásra és e folyamat alkalmával kalciumkarbonát és ammóniumkarbonát fog keletkezni, mely utóbbi a már meglevő kálciumhidroxiddal újabb reakcióba lép és szintén kálciumkarbonátot és azonkívül szabad ammóniát hoz létre. — A fejlődő lúgos anyagok erősen 3 MÉSZNITROGÉN 40—42%-os kálisa 16—18%-os TAVASZI TRÁGYÁZáS Sikeres gazdálkodás, magas termés csak 18—20 százalékos Mésznitrogénnel érhető el * superphosphat Tavasziak alá a legjobban bevált nitrogén-műtrágya. Kérjen díjmentes útbaigazítást és ismertető nyomtatványokat. NITROGÉN- Műtrágya és Vegyiipar R.T. Dicsőszentmárton.99